Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

V. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM 1961. OKTÓBER 13, PÉNTEK Több kulturális lehetőség a város művelődési otthonaiban Mi lesz a MEDOSZ-ban ? — Megszűnik a vasutasotthon kocsma jellege A népművelési tanács leg­utóbbi ülésén Varga Sándor, a városi tanács népművelé­si felügyelője átfogó képet adott a város egész kulturá­lis életéről. Városunkban négy művelődési központ van: a városi művelődési ház, a MEDOSZ, a gépjavító vállalat kultúrotthona és a vasutasotthon. A négy intézmény helyzeté­ről a következő tájékozta­tást adta a népművelési fel­ügyelő. — A MEDOSZ-t átvette október elsején a városi ta­nács és a városi művelődé­si ház igazgatása alá helyez­te. Ezt a helyiséget ismeret­terjesztő székházzá kell fejleszteni. A városi művelődési ház munkatervében szerepel majd a volt MEDOSZ területének kulturális ellátása. A szom­bat-vasárnapi táncrendezvé­nyek megmaradnak, de kul­turált körülmények között. A helyiségben levő kártya­barlangot felszámoltuk és megszüntettük a szeszes ita­lok mérését. Helyet kap az épületben a szakmaközi bi­zottság, a városi KISZ-bi- zottság és az úttörőelnökség is. — A városi művelődési ház munkatervié megnövekszik. El kell látni a MEDOSZ ed­digi területét is, és foko­zatosan javítani kell saját tevékenységét is. A művelődési ház udva­rát 1962-re szabadtéri rendezvények számára alkalmassá kell tenni. — A gépjavító vállalat mű­velődési otthona alkalmas ar­ra, hogy a vállalat dolgo­zóinak kulturális igényeit kielégítse. Fokozottabban kell azonban törődni a dolgozók szaIrmai műveltségének eme­lésével, és egészséges klub­életet kell 'teremteni. — A vasutasotthon épüle­tének állaga, annak belső és külső rendje nem alkal­mas kultúráiig célokra. Mivel működési enge­déllyel rendelkezik és vá­lasztott vezetősége van, ezért feltétlenül bizto­sítani kell a legminimá­lisabb követelményeket. Jelentősebb klubéletet kell teremteni a dolgozók számá­ra és meg kell szüntetni a kocsma-jelleget. MÉG EGY KIS TÜRELMET ! Se szeri, se száma a váro­sunkban üzemelő háztartási kisgépeknek. Tömérdek mosó­gép. porszívó. padlókefélő, magnetofon és különböző da­rálógép van a háztartások­ban és természetesen napon­ta adódnak esetek, amikor a gép sürgős javításra szo­rul. A háztartási kisgépja- vífásokkal főleg a Vasipari Ktsz elektromos részlege foglalkozik, és innen is, on­nan is hallunk megjegyzése­ket, panaszokat, amelyek azt igazolják, hogy a kisgépek javítása nem éppen zavar­talan. Tóth Józsefné, a részleg dolgozója mindenekelőtt is azt szögezi le, hogy a gépek kijavításának átfutási ideje hét nap. Sajnos, ezt az időt igen sokszor az alkatrész­hiány befolyásolja igen előnytelenül. A szövetkezel vezetősége, azonban mindent elkövet a nehézségek kiküszö­bölésére, vagy legalább is a minimumra csökkentésére. Az alkatrész-gyártás nem folyik párhuzamosan az új gépek gyártásával, de minden re­mény megvan arra, hogy az alkatrész-probléma rövidesen megoldódik. Biztosítsuk jövő évi kenyerünket Minden erőt az őszi vetési munkák idejében való befejezésére Az abonyi Lenin Termelő- szövetkezet tavasz óta a szán­tás-vetésben. növényápolásban és a betakarítási munkákban mindig az elsők között volt, és előkelő helyezését a gazda­ság az őszi vetésben is fel­tétlenül meg akarja tartani. — Az idejében való vetés terméstöbbletet, az időben va­ló betakarítás veszteség nél­küli betakarítást jelent. — mondotta Kovács Tibor, a tsz elnöke. Első kérdésünk természete­sen az volt, hogy áll a ter­melőszövetkezet az őszi szántás-vetéssel. — Közvetlenül az aratás után hozzáláttak a gépállomás erőgépei a vetőszántáshoz: kilenc erőgép dolgozik, hét kormos traktor, egy lánctalpas és egy Zetor. A szállításban soha nem használhatunk föl olyan erőgépeket, amelyeknek ebben az időpontban a szán­tás-vetés a legfőbb felada­tuk. A kulcoricavetés folyik. 325 holdról már betakarítot­tuk a kukoricát, ezen a terü­leten már folyik a szántás. Október 11-én estig a 2864 holdas szántóterületből 1861 holdat felszántottunk, ez több mint 60 százalék. Búzavetés­területünk 990 hold. ebből 517 hold, 52 százalék már el is van vetve. A szántás két műszakban történik és eredményük még sokkal jobb lenne, ha a gép­állomás erőgépei itt-ott nem szorulnának javításra. — Tervezésünk szerint az őszi szántás-vetés munkákat november elsejére kellene be­fejezni. de ezeket a feladatokat október 25-re feltétlenül elvé-, gezzük. Erre mutatnak az ed­dig fölsorolt adatok. Meddig él a ceglédi ember? Kőid 20 évvel kitolódott az emberi élet felső korhatára Átlagosan 13 év helyett 63 évig él a mai ember Néhány nappal ezelőtt vá­rosunk legrégibb temetőjé­ben jártam. Sorról-sorra le­jegyeztem a sírkövekről az elhunytak életkorát és meg­döbbenve tapasztaltam, hogy a harminc-negyven év előtti ceglédi ember átlagos élet­kora legfeljebb 45 év volt. Mér régóta figyelem a Ceg­lédi Hírlap anyakönyvi hí­reit, amelyekben feltűnően sok hetvenen felüli, sőt jelen­tős számban nyolcvan éven felüli korban elhunyt ember adatait találtam. Mi erről az összehasonlítás­ról a szakorvos véleménye? — Helyes a megfigyelés. A mai ember valóban tovább él. Kezdjük talán azon, hogy hazánkban a lakos­ságnak több, mint nyolcvan százaléka társadalmi bizto­sításban részesül, ami a gyakorlatban állandó orvosi megfigyelést, olcsó gyógy­szerellátást és ingyenes kór­házi kezelést jelent. Hol van ma már az az idő, hogy va­laki orvosi segítség híján pusztul el. — Nagyon fontos a, védő­oltások kiterjedt alkalma­zása. Ma mór a gyermekbe­tegségek nem jelentenek kü­lönös veszedelmet, hiszen a legsúlyosabb gyermekbeteg­séggel, a gyermekparalízis- sel szemben is sikeresen harcol az orvostudomány. — Beláthatatlan távlatot nyitott az orvosi kezelésben az antibiotikumok felfedezé­se. A tüdőgyulladás, tífusz, diftéria, tbc. ezek a vesze­delmes népbetegségek ma már gyógyíthatók. Az egy­kori nemi betegségek színje teljesen ismeretlenek. Ez mind-mind az antibiotiku­mok győzelme. — Nem feledkezhetünk el a vérátömlesztés széleskörű alkalmazásáról, amellyel a betegek és a súlyosan sé­rültek óriási tömegét sike­rül az élet számára megmen­teni. — A szívbetegségek és a magas vérnyomás eredmé­nyes kezelésére igen sok kitűnő gyógyszer áll ren­delkezésre. A szívsebészet ma már naponta valóságos csodákat művel. — Természetesen sokat szá­mít a jó felvilágosító munka, az élettani ismeretek egyre szélesebb körben való ter­jesztése. Tömérdek egészség- ügyi intézmény, az orvosi ellenőrző szolgálat kiterjesz­tése a falu és a tanyavilág legelhagyottabb hej vei re is. — A mai ember kétségtele­nül egészségesebben él és ez természetesen meghosszabbít­ja az életét. Erre van te­kintettel az építkezés is. Vi­lágos, napfényes családi há­zak épülnek és a legújabb rendelkezés értelmében csa- ládiház-építkezésre csak úgy adnak engedélyt, ha a terve­zés fürdőszobát is biztosít a lakás részére. Újítás a szüreten Nyolc ember munkáját teszi feleslegessé egy tsz-tag újítása Csipkó Ferenc, a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet tagja, vagy ahogyan mondják róla, egyszerű gyalogmunkás. És ez az egyszerű tsz-tag annyi esztendő fáradságos munkája után odaállt a Isz vezetősége elé és elmondotta, hogy több újítása van, amely- lyel nagymértékben megköny- nyíti a szőlőpréselés nehéz munkáját. A szőlővel telt ká­dakat, amelyek bizony sok­szor ÍO—15 mázsát is nyom­nak, eddig két ember fárad­ságos munkával ürítette ki és bizony a munka sok veszte­séggel, elcsurgással járt. Csipkó egyszerű csigarendszert készített, amelynek segít­ségével egyetlen ember néhány mozdulattal min­den veszteség nélkül ki­üríti a kádakat. Csipkó Ferenc másik újítása egy szállítószalag, amit a tá­roló kádtól a motoros daráló­hoz vezet s az elmés szerke­zet két ember egész napi munkáját takarítja meg. Egy újabb szállító csatorna vezeti a szőlőt a présbe és ez to­vábbi két ember nehéz kézi munkáját teszi feleslegessé. A must a prés alól gyűjtő­csatornán keresztül jut a pin­cébe. Itt is feleslegessé vált az emberi munka. Persze az újságírói kíván­csiság határtalan. Megkérdez­tem Szalkay István tsz-elnö- köt arról, hogy mennyire vált be a gyakorlatban Csipkó Fe­renc újítása, amelynek a híre már túljutott a tsz határán. — Kitűnően bevált, Aid akarja, üzemben megtekint­heti nálunk, ahogyan a na­pokban a ceglédi Kossuth Tsz szőlészetének szakemberei is kijöttek hozzánk és sorról sorra megnézték munkában az alkalmazott újításokat. Leg­nagyobb elismerésüket fejez­ték ki. — A mezőgazdaságban álta­lában nagyon ritka az újítás. Mi megbecsüljük Csipkó Ferenc igyekezetét és a legközelebbi vezetőségi gyűlés fog dönteni arról, hogy mivel jutalmazzuk. — Érdemes még megje­gyezni, hogy a kivitelezésben Csipkó Ferenc nem volt egye­dül. Készségesen segítségére sietett Nagy Ferenc, a tsz la­katosa, a gazdaságunkat pat­ronáló Tőzegkitermelő Válla­lat ceglédi kirendeltsége pe­dig a meghajtáshoz szükséges szíjakat ingyen bocsátotta Csipkó Ferenc rendelkezé- -sére. — Szeretnénk, ha Csipkó jó példája sok mezőgazdasági munkást lelkesítene újításra, amelyek amellett, hogy fontos népgazdasági érdeket szolgál­nak, meg is könnyítik az egy­szerű ember mindennapi munkáját. Néhány adat Ceglédbercel történetéből A napokban, könyveim kö­zött tallózgatva, egy sárguló fedelű, kézírásos könyvecské­re bukkantam: „Ceglédbercel története, népei...” Ebből közlök néhány érdekes fel­jegyzést. A község mai területe 1784 előtt lakatlan pusztaság Volt, a budai Szent Klára kolostor tulajdona. Akkori neve: Ár­kospuszta. — A Ceglédbercel elneve­zés 11. József uralkodása ide­jén keletkezett. Cegléd, mert a legközelebbi település Ceg­lédhez. A környező dombokat „bércek”-nek nevezték. így alakult ki először Cegléd-bér- cel, majd később, a nyelvvál­tozás során, a mai elnevezés. — 1784-ben az első házakat II. József császár építtette a ceglédi magyarokkal. Az egész­ségtelen, rendetlen életmód következtében a telepeseket a vérhas pusztította ki. — A gazdátlanul maradt tel­keket, házakat, II. József a ceglédieknek ajánlotta fel, dk azonban nem fogadták el. így éjjeli szállásnak használ­ták a Pest és Cegléd Időzött utazók. — 1791-ben Pest és Buda környékéről telepítettek la­kosokat erre a vidékre. Pél­dául a Scheffer, Háberl csa­ládok Soroksárról,, a Kreisz Tétényből, Adonyból a Schmidt, Ürmösről a Kunszt és Hohl, Üllőről a magyarok. Ceglédről pedig a Sípos nevű családok vándoroltak Bércei­re. Látjuk tehát, hogy a te­lepesek legnagyobb része né­met származású. Kohlmajer Solia nem tapasztalt érdeklődés a Kossuth Múzeumban Több mini 500 látogató egy szürke hétköznapon Zsúfolt ház dr. László Gyula egyetemi tanár előadásán Már a vasárnapi ünnepi megnyitón tapasztalhattuk, hogy nem mindennapi ese­ményt jelent városunk kul­turális és társadalmi éle­tében a második múzeumi hét. A ceglédi műbarátok képkiállítása nagy kö­zönséget vonz, i egészen szokatlan érdeklő­dést vált ki a jászberényi múzeum felbecsülhetetlen ér­tékű műkincsének, a Lehel kűrijének eredetiben való be­mutatása. Vasárnap több mint há­romszáz ember írta be nevét a múzeum ven­dégkönyvébe. ' Hétfőn kétszázhetven láto­gató fordult meg a kiállítási termekben, kedden csúcs- j forgalom volt, ötszázhúsz em­ber gyönyörködött a képkiál­lítás remek darabjaiban és állt meg áhítattal a Lehel kürtjét védő tároló előtt. Szerdán este zsúfolt ház volt a múzeum előadói ter­mében. Már negyedórával az előadás kezdete előtt az összes ülőhelyek foglaltak voltak, majd dr. László Gyula egyetemi tanár megkezdte előadását. Az előadás tárgya a Lehel kürt volt. Biztos nem az el­ső és nem is az utolsó al­kalom volt, amikor dr. László Gyula kedves témájáról be­szélhetett. Ismertette magát a kür­töt. feltételezhető erede­tét, Lehellel való ösz- szefiiggését, majd áttért a Lehel kürt mondára. Nyugodt, fegyelmezett elő­adásában végigvezette az áhítattal figyelő hallgatósá­got a téma több változatán és ügyes fordulatokban fűzte a mondanivalóba saját kutatá­sait is. Akvai Nándor múzeum­igazgató meleg szavakkal kö­szönte a részvevők nevében a színvonalas' és értékes elő­adást. — A CEGLÉDI Sütőipari Vállalat Mizsei úti telepe Ceg­léd városon kívül kilenc köz­séget. mintegy 120 boltegysé­get lát. el friss kenyérrel, de igen gyakran, — hetenként négy alkalommal — ..besegít’1 az albertirsai és nagykőrösi kenyérellátásba is. — KÉTSZÁZ HOLDON 65 lag szüretel az Alkotmány Termelőszövetkezetben. A szü­retet a jövő bét elején befeje­zik és a termés jelentős ré­szét szerződés keretében álla­mi felvásárlásnak adják át. — A CEGLÉDI földműves- szövetkezet háztartási kisgép- kölcsönzője még a határba is kiszállítja a mosógépet. A teg­! napi nap folyamán például i Károly Pál termelőszövetke­zeti tag vette igénybe a vál­lalat mosógépét, mintegy hat km-re a város központjától, a Kossuth Tsz törteli úti üzem­egységében. — SZERDÁN Tápiószöllős- ről riasztották a ceglédi tűz­oltó alosztályt. Szerencsére a ceglédi tűzoltóknak nem akadt jelentősebb munkájuk, a szal- matüzet, amelyet gondatlan gyermekjáték okozott gyorsan eloltották. — A VÁROSI TANÁCS Építőipari Vállalata Cegléd- bercelen a Rákóczi Termelő­szövetkezet részére 380 ezer forint költséggel 50 férőhelyes tehénistállót épített. — A CEGLÉDI Ügyvédi Munkaközösség tagjai a nőta­nácsnál és a Hazafias Nép­frontnál rendszeresen adnak díjtalanul jogi tanácsot. A közösség tagjai a közpon­ti irodában is rendsze­resítettek díjtalan tanács­adást, ahol is rászoruló embe­reknek készségesen állnak rendelkezésre és indokolt eset­ben díjtalanul vállalnak kép­viseletet. JYent használt a börtön Kovács Gyula ceglédi lakos 24 eves munkabíró, erős fia­talember, akinek két kiskorú gyermeke is van, mégsem vál­lal állandó munkát. Kétszer volt már büntetve összesen két év 2 hó a rá ki­szabott börtön közveszélyes munkakerülésért, garázdasá­gért. lopásért, hatósági közeg elleni erőszakért. 1961. június 6-án szabadult a börtönből, majd alkalmi munkát vállalt, azonban ebből kevés jövedelmet szerzett, mert csak borsót szedett élet­erős ember létére. Július 21-én lieber Pálné ceglédi lakos há­zába bement a nyitva hagyott kisajtón és a mosóteknőből ki­lopta annak két dunnahuza­tát. Az egyik huzatot eladta, a másik bűnjelként megmaradt. A bíróság, figyelembe véve többszörösen büntetett előéle­tét, hathónapi börtönbüntetés­re ítélte. A vádlott enyhítésért felleb­bezett. — A CSEMÖI Rákóczi Ter­melőszövetkezet 102 darab hí- zot.tsertése november közepén kerül átadásra. A szépen fej­lődő állományban a sertések átlagosan 80 kilogramon fe­lüli súlyban vannak. — A CEGI.ÉDI Mezőgazda- sági Techniknm kihelyezett osztályai a járásban Nagykő­rösön és Abonyban, a járáson kívül pedig Monoron és Tá- piószelén működnek. A jelek szerint a legnépesebb osztály a monori lesz, ahol január 1- től több mint 50 főt tanítanak a ceglédi mezőgazdasági tech­nikum pedagógusai. — EGY HÓNAPOS szünet — az őszi „nagytakarítás” — után október 10-én megnyílt a ceglédi gyógyfürdő megszé­pült medencerészlege. A köze­ledő télre való tekintette] és a fürdővendégek egészsége és kényelme szempontjából a többi között új fűtőtesteket is helyeztek el a medencefürdő területén. Babinszki Klárika és Tószegi 1st­ván október 14-én déli 12 órakor tartják esküvőjüket a tápiószöllösi róm. kát. templomban. Varga Erzsiké és Vásár Ferenc október 14-én délután fél 3 órakor tartják esküvőjüket az újszilvási róm. kát. templomban. Gábor Katalin és Szebeni Benő október 14-én délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Köszönetnyilvánítás mindazok­nak, akik felejthetetlen drága jó édesanyánk: özv. Nagy Imréné, szül. Pálai Klára temetésén meg­jelentek, fájdalmunkat részvétük­kel enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Faipari KTSZ-nek a méhész, szakcsoport­nak a temetésen való részvétükért és a sírjára helyezett koszorúkért. Nagy család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Tóth Ferenc temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netéi mindazoknak, akik szeretett jó feleségem, édesanyánk, nagy­anyánk és testvérünk: Herczegh Józsefné. szül. Turcsány Hona temetésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek- Herczeg József és a gyászoló csalá'» Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű édesanyánk, drága ió nagyanyánk és d-édnagyanvánk: özv. Füle Tstvánné, szül. Monori Lídia temetésén megjelentek, rész­vétüket nyilvánították. Sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszöne­tét a Nagykőröst Állami Gazdaság összes dolgozóinak, rokonainknak és mindazoknak, akik felejthetet­len emlékű férjem, édesaoánk, fiúnk és testvérünk: Szécsény László traeikus elhunyta felett ér­zett nagy bánatunkban részvétük­kel osztoztak, a temetésén Na°v- kőrösön mesrielentek. sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Özv. Szécsénv Lászlóné és gyermekei. Szécsénv Sándor és neie. Balogh Sándorné és családja

Next

/
Oldalképek
Tartalom