Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

( A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1961. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK Nagyobb gondot az utak javítására! Problémák a tanácstagi fogadónapon KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE a téglagyárban. Két-három hét múlva leáll az üzem s meg­kezdődik a gépek előkészítése a jövő évi üzemre. Ez évben a terv szerint 7 millió 300 ezer téglát kellett volna készíteniük. Ezzel szemben elkészítettek már 7 millió 500 ezret. A szor­galmas téglagyáriak szeretnének még 300 ezer téglát gyártani az év befejezéséig s minden biztosíték megvan arra. hogy ez sikerülni fog. Képeink az üzem két dolgozóját ábrázolják munka közben. Nagy Józsefné több mint 9 éve dolgozik az üzemben. Munkáját példamutató szorgalommal, jókedvvel végzi Túri Györgyné egymásután tolja ki a csilléket a szárítószínbe ötletes dolog volt az, hogy Kaczur Pálné éppen vasárnap és a lakásán rendezte meg szo­kásos fogadónapját. Az embe­rek ráérnek, szívesen elhozzák panaszaikat és emellett Ka­czur Pálné is el tudja végezni mindennapi dolgát. Oláh Ferenc, Teleki utca 32. ez. alatti lakos azt kéri, hogy a Széchenyi úti artézi kútnál szüntessék meg a fuvaros lovak itatását. A kút környéke a trágyától állandóan bűzlik. A termál- kúttal kapcsolatban azt java­solja, hogy létesítsenek iker kifolyót és az egyik kifolyóról kis edényekkel, a másikról nagy edényekkel szállítsák a vizet az emberek. Ez sok fe­lesleges vitának elejét vehet­né. A Teleki utcai kocsi úttal kapcsolatosan szívesen venné, Többször tájékoztattuk la­punk olvasóit arról, hotgy a Táncsics Termelőszövetkezet területén épül a megye első baromfikombinátja. Az erede­ti tervezés szerint az intéz­mény az összes ceglédi ter­melőszövetkezetek baromfite­nyésztését átvette volna és a baromfitenyésztés egy helyen, egy központban folyt volna. A terv közben módosult és a kombinát teljes egészében a Táncsics Tsz tulajdonába ment át. Az építkezés nagy lendület­tel folyt egész nyáron és most elkészült a 17 ezer férőhelyes, hatalmas üzem. A létesít­mény három részre oszlik. Van benne egy baromfiszállás, hét­ezres befogadóképességgel, amely beépített kályhákkal kívülről, központilag fűthető. Ez a szállás a téli időszakban is üzemel, mivel fűthető és Szegény napraforgó. Időtlen idők óta csak mostohagyer­meke volt a mezőgazdaság­nak. Örökösen csak kimara­dott, sovány földbe vetették. Értéktelen növénynek tekin­tették, annak megfelelően bántak vele. Érthető, hogy a terméseredmények gyöngék voltak, a napraforgó terme­lést senki sem szívesen vállal­ta és igazán csak szükségből fanyalodtak rá a gazdaságok. Pedig a napraforgó igen keresett exportcikk. A baráti országok és a Nyugat feldolgo­zó ipara minden mennyiség­ben fel tudja venni és bizony az ország jelentős devizafo- rintot kap ezért az értékes terméríyért. A napraforgó termelése nép- gazdasági érdek és fontos, hogy szövetkezeti érdek is le­gyen. Fontos, hogy sokkal több napraforgót termeljünk és még fontosabb, hogy jó földben termeljük. ha a tavasszal beígért útjaví­tást végrehajtanák. Molnár Zoltánná, Perc utcai Lakos örömmel vette, hogy a táncintézetnél megjavították a járdát és javasolja, hogy a tiszti házak előtt is hozzák rendbe mielőbb az életveszé­lyes úttestet. B. Szűcs Ádám is a Teleki utcai kocsiút gyötrelmes álla­potát tette szóvá. Elmondotta, hogy Péterfi József a Hazafias Népfront városi bizottsága ne­vében megígérte az út megja­vítását. Ezt sürgősen el kelle­ne végezni, hiszen az esős idő beálltával az úttestről lefolyó víz ismét lehetetlenné teszi a gya­logos közlekedést. Arra kéri a népfront városi bizottságát, hogy sürgősen in­tézkedjen a rendkívül rossz út megjavítása érdekében. mint fontos előnevelő jön szá­mításba. A másik két szál­lás egyenként 5000 baromfit fogad be és idekerül az elő­nevelőbői az állomány to­vábbi nevelésre. Már a tél folyamán, január végén, február elején beérke­zik az első hét-nyolcezer da­rabból álló csibeszállítmány, amelynek neveléséhez a csi­betápot központilag biztosí­tották. Az első félévi állo­mány értékesítése szállítási szerződésben biztosított, a 70—80 dekás súlyú barom­fiak szállítási határideje ápri­lis vége, május eleje. A Kombinát kapacitása évi 480 mázsa baromfi, s hogy a mennyiség mértékét szemlél­tessük, közöljük, hogy Ceg­léd város 1962. évi baromfiér­tékesítési terve 600 mázsa. A kombinát elkészült és mű­szaki átvétele e hó 18-án lesz. — Ne sajnáljuk a naprafor­gótól az őszi mélyszántást — mondotta Radosza Miklós tsz- elnök. — Vessük el idejében és ne vonakodjunk a kétszeri kapálástól. A Dózsa Népe Tsz- ben mi szigorúan ehhez tartot­tuk magunkat az idén is. Gon­dosan mélyszántott talajba ko­rán vetettük el nyolcvanöt holdon a nemesített fajta, nagy olajtartalmú krasznodári magot. Kétszer kapáltunk kéz­zel, háromszor géppel. Az aszályos esztendő és a száraz időjárás ellenére is holdan­ként 6 mázsát takarítottunk be. — Megjegyzem, hogy a nap­raforgó szárat a vállalt terü­leten dolgozó tagok kitünően értékesítik. Sokan kerítésnek használják, igen sokan fűtésre használják. Ez holdanként nem is kis mennyiség, hiszen a tapasztalat szerint egy hold­ról 25 mázsa napraforgó szárat lehet betakarítani. K. P. ugyancsak a Teleki ut­cai tarthatatlan állapottal fog­lalkozott. — Péterfi József könnyelmű ígéretet tett — mondotta —, de azóta sem nézett felénk. Szívesen vállaltuk a társadal­mi munkát, felajánlottuk a társadalmi szerződést. Azóta semmi sem történt és mi lelkes felajánlásunk­kal szégyenben marad­tunk. Tervünk az volt, hogy az út megjavítása után kialakítjuk a virágos Teleki utcát, néhány helyen ezzel meg is próbálkoz­tak az utca lakói, de a foly­tatást megállította az az ígé­ret, hogy hamarosan rendbe hozzák az úttestet. Letelt az egy óra. Még min­dig várnak hárman, hogy el­mondják Kaczur Pálnénak jo­gos panaszaikat. A tanácstag türelemmel és szívesen hall­gatja meg a körzet lakóinak kéréseit; kívánságait és azokat rövid úton az Illetékes helyre továbbítja. A Földváry Károly iskolá­nak kereken 500 úttörője van. Ez a hatalmas létszám igazán megérdemelne egy úttörőott­hont. Remélhetőleg, ebben senki sem kételkedik. Az iskola igazgatója tudja ezt, és szívesen biztosítana megfelelő helyiséget az ifjú­ság számára az iskola épüle­tében. Sajnos, ez a különben is túlterhelt intézményben, le­hetetlen. Megkérdeztem Kovács And­rás elvtársat, az iskola igaz­gatóját, hogy nem kínálko­zik-e valami alkalom az ifjú­ság jogos kérésének teljesí­tésére. — A Teleki utca 12. szám alatti villát a városi tanács megvásárolta, jelentős költ­séggel átalakította és abban helyet kapott iskolánk nap­Régóta folyik a vita, me­lyik fontosabb: a baromfi- és állattenyésztés minden áron való segítése, vagy a város utcáinak, tereinek rende­zettsége, tisztasága. A kér­dés ilyen felvetése talán nem is helyes, hiszen alap­vető az állattenyésztés fej­lesztése, de ugyanilyen alap­vető a közterületek tiszta­sága. A két alapvető prob­lémát tehát nem lehet egy­más ellenében vagy egy­mással szembeállítva tár­gyalni, hanem ehelyett olyan utat kell keresni, amely egyformán szolgálja a gaz­dasági és szépészeti érde­keket. A termelőszövetkezetek ki­alakulása és megerősödése időszerűvé tette, hogy most már végleges rend alakul­jon ki az utcai baromfi­nevelés kérdésében. Mindenki tudja, hogy mennyire elcsúfítja egy egész utca képét, ha egy- egy ház csirkéi vagy libái bepiszkolják a környező há­zak elejét. A sportpálya mögötti fásításból jóformán sem­mi sem maradt, mert né­hány lő és kecske a kis fák kérgét találta leg­jobb eledelnek. Az egyszer-egyszer átvonuló birkanyájak nem egy virá­gos utcát tettek tönkre anél­kül, hogy a birkák jóllak­tak volna. A járás termelőszövetkezetei betakarítási versenyben áll­nak egymással. A verseny- bizottság legfrissebb értéke­lése alapján a járás ter­melőszövetkezetei közül a verseny élére került az abo­nyi Vörös Csepel, a csemői Rákóczi és a nyársapáti Ha­ladás termelőszövetkezet Az abonyi József Attila Tsz a második helyről a 13. helyre, az abonyi Lenin tsz pedig az első helyről a hetedik hely­re esett vissza. A vetést a járás valameny- nyi termelőszövetkezetében fokozni kell. Ebben a mun­káiban jó eredményt ért el az abonyi Lenin, Kossuth és a dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet, mert ve­téstervük több mint 50 szá­zalékát teljesítették. Az őszi munkák együttes értékelése alapján az abo­nyi termelőszövetkezetek áll­nak a járásban a legjobban. Jobb munkaszervezéssel fo­kozni kell a munka iramát a kocséri Uj Élet, a csemői Uj Élet és a ceglédberceli Petőfi termelőszövetkezetnél. közi otthona és a ceglédi ál­talános iskolák gondnoksága. A telek egy részén van egy lakatlan épület, amelyben az egykori tulajdonos használa­ton kívüli, értéktelen holmi­jai vannak. Ezeket könnyű lenne valami alkalmasabb he­lyen tárolni, és jelentéktelen költséggel, az ifjúság és a szü­lői munkaközösség készséges segítségével úttörőotthonná lehetne átalakítani. — És mi ennek az akadá­lya? — Nem is tudom. Beszél­tem az ügyről a gondnokság vezetőjével, a válasz nem volt éppen megnyugtató. A hol­mik változatlanul ott vannak és az iskolánk napközi ottho­nának fejlesztését akadályoz­zák. ötszáz úttörő hajlékot kér. Vajon meddig várjanak? A Vörösmarty téri játszó­tér használhatatlan, mert va­laki a lovát ott szereti a leg­jobban legeltetni. A ma­lomtéri óvodások nemegy­szer érkeztek sírva az óvo­dába, mert a szomszédasz- szony gúnárjai véresre csíp­te apró kezecskéiket. Az ilyen példák tucatjai bizonyítják, hogy az utcai állattartás egyáltalán nem befolyá­solja alapvetően a hús­ellátást, ellenben elveszi a kedvét az olyan társadalmi munkások­nak is, akik rendbetennék a házuk elejét, ha nem ten­né tönkre munkájukat egy- egy felelőtlen állattartó. Javasoljuk a városi ta­nácsnak, hogy tűzze napi­rendre ezt a régóta vajúdó ügyet és teremtsen olyan helyzetet, amelyben elfér a baromfitartás, de nem szen­ved sérelmet a város rend­je sem! Természetesein a városszéli legelőkön szaporodjanak mi­nél többre a baromficsapa- tók, a belső területeken pe­dig óvják meg a felelőtlen és csak egyéni érdekei­ket nézőkkel szemben a parkokat, virágos utcá­kat. Minél több baromfit és minél több virágot. De mindegyiket a maga helyén! — A FÖLDVÁRY KA­ROLY iskola 150 úttörője a múlt hét folyamán a cse­mői Rákóczi Tsz meghívá­sának tett eleget. A fiata­lok két délután a szüretben segítettek. A gazdaság gép­kocsival szállította őket a helyszínre. Az idő nagyon vidáman telt el és a készsé­ges szüretelők annyi mus­tot és szőlőt fogyasztottak, amennyi beléjük fért. — NEGYEDI JÁNOS ceg­lédi lakos az esti órákban ki- világítatlan kerékpárral köz­lekedett, a szabálysértési ha­tóság 120 forintra megbírsá­golta. — A CEGLÉDI Ruhaipari Vállalat KISZ-szervezete nagy lendülettel készül november 7-e méltó megünneplésére, öntevékeny csoportjai, a szín­játszók és népi táncosok a nagy ünnepen a gépjavító vál­lalat csoportjaival együtt sze­repelnek. — ABONYBAN az általá­nos iskolák felnőtt-oktatására levelező tagozaton 130 dol­gozó jelentkezett, jelentős részben a gépállomásról és a tsz-ekből. — KITÜNŐEN BEVÁLT a gyakorlatban a hazánkban termelt szovjet búza. A belőle sütött kenyér térfogata elég nagy, és a tésztavezetésnél elég rugalmas. — A VASIPARI KTSZ elektromos részlege az év so­rán mintegy 50 új családi ház teljes villamosberende­zését készítette el. A mun­kák nyolcszáz forinttól há­romezer forintig terjedtek. — A KÍSÉRLETI gazda­ság faiskoláiban közvetlenül lombhullás után megkezdő­dik a facsemeték kiterme­lése. Az idei aszályos nyár és szárazság késlelteti a ki­termelést. Mintegy 60 ezer facsemetét szállit a gazda­ság az ország különböző ré­szébe. — OKTÓBER 17-én a mű­velődési ház táncintézetében hathetes tánctanfolyam kez­dődik, Fodor Pétemé tánc­tanár vezetésével. Jelentkezés a művelődési házban. — A VÁROSI TANÁCS Építőipari Vállalata a Cifra­kerti Állami Gazdaság sertés- tenyésztésében 280 ezer forint költséggel villany- és vízhá­lózatbővítést végez. A gya­korlatban ez annyit jelent, hogy a sertéstenyésztésben megszűnik a kézi erővel vég­zett takarmány- és vízszállí­tás. — AZ OKTATÁSI Mi­nisztérium engedélyével ok­tóber folyamán az általános iskolák igénybe veszik a két aktív pihenőnapot. Ezeken a napokon a felső tagozatok tanulói részt vesznek a tsz- ek és állami gazdaságok őszi betakarítási munkáiban. így az ifjúság megismerkedik a nagyüzemekkel, s a gyakor­lati munkában való részvé­tel eredményesen szolgálja a nagyüzemű mezőgazdaság népszerűsítését. A tárgyalóteremből NYOLCSZÁZ FORINT PÉNZBÜNTETÉS ÜZÉRKEDÉSÉRT A napokban Dezső Ferenc- né, ceglédberceli lakos állt a járásbíróság előtt. MÄV-al- kalmazott férje után kedvez­ményes utazási jegyre jogo­sult. Dezső Ferencné nem az egyedüli, aki kedvezményes .jegyével visszaélve, üzérke­dést követett el. Cegléden tojást és barom­fit vásárolt fel, és azt Buda­pesten, a Lehel téri piacon ér­tékesítette. Hetenként egy-egy alkalommal 50—60 darab to­jást vitt magával, melyet da­rabonként 1 forintért vett és 1,50 forintért árusított. Visz- szaéléseit őstermelői igazol­ványának leple alatt folytatta, mindaddig, amíg a hatóságok le nem leplezték. Nem egyedülálló eset, hogy vasutasfeleségek vasúti jegye, ikkel kapcsolatban ilyen sza­bálytalanságokat követnek el, mely hátrányos következmé­nyeket is von maga után. A járáshírósá? t Dezső Fe- rencnét árdrágító üzérkedés bűntette miatt. 800 forint pénz- büntetésre ítélte. Elkészült a megye első baromfikombinátja ÉRDEMES NAPRAFORGÓT TERMELNI Hat mázsás átlagos termés a Dózsa Népe Tsz-ben KÉTSZER SEGÍT, AKI GYORSAN SEGÍT! Utcai állattenyésztés vagy városias Cegléd?

Next

/
Oldalképek
Tartalom