Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

“C/Cívltw 1961. SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR AZ ALVÉGI HÁZ MENNY! GOND, akarat és mun­— ------ ka ölt testet egy kis házacskában ... Erről beszélgetünk a gép­kocsivezetővel, s közben gyors egymásután maradnak mögöttünk az útszéli fák. Utunk alatt az épülő vagy már befejezett új házak szá­zait látjuk a községekben. — Imi kellene már egyszer egy építkező családról, hogyan boldogulnak? Van-e pénz, anyag, iparos? — Az bizony nem árlana — helyesel úlitársam. — Visszafelé itt megállhatnánk valamelyik faluban. Ezzel aztán le is kerül a napirendről a téma, mert sürgősebb feladat vár ránk Gödöllőn, az Agráregyetemen. Amikor dolgom végeztével kilépek az egyetem főépüle­téből, keresem a gépkocsit. Vagy hatvan méternyire áll. az egyetemi városka rövid üzletsora előtt, éppen a fod- rászrryűhely ajtajában. — Magának is nyiratkoznia kell!... — fogad egy fiatal lányka, közben ügyes kézzel dolgozik társam frizuráján. — De nincs időm ... — Pár perc az egész... Hadd nőjön a forgalmam. Már lasszóval kell fogni a vendé­geket, kevesen jönnek.. . A nóta vége: valóban nagy a hajam, rendbe kell szed­ni. A kislány meggyőzött, igaza van. Közben faggatni kezdi ártatlan női kíváncsi­sággal a gépkocsivezetőt: — Honnan jöttek? Kié ez a szép autó? Mivel foglal­koznak? — záporoznak a kérdések. Mikor mindent megtud, rámnéz lekicsinylő pillantás­sal: — így néz ki egy újságíró? Nahát!? ... Érzem: elpirulok. — Nem ilyennek képzelte? — Nem. — Hanem? — Szemüvegesnek, piper- k’gcnek!... (Na, kedves pá­lyatársak! így élünk az ol­vadó tudatában ...) Felberzenkedik bennem a szakmai önérzet: kérdezni én is tudok!... — Hogy hívják? — Palotai Éva. — Hány éves? — Tizennyolc. — Mikor szabadult? — Két éve. — Spórolt pénze? — ötezer. — Vőlegénye? — Van. — Esküvő? — Rövidesen. — Lakás? — Épül. — Épül?! Hol? \ — A Villanytelep utcában, j — Édesapja? — Nyugdíjas. 5 — Hol laknak? — A Török Ignác utcában. — Meglátogatjuk az édes- / apját... $ — Miért? — lepődik meg és ^ mélyen elpirul. — Valami baj ^ van? 2 — Nincs. Érdekel engem a <í ház... Sj A TÖRÖK IGNÁC UTCÁBAN------------------ szőke 5 kislányka mutatja az utat. £ Feltűnő, hogy milyen pon- j tosan tudja, hol laknak Pa- ^ lotaiék. Az öt szám alatt J iskola van. Az alvégi ált a Iá-j nos leányiskola. Palotai néni \ itt pedellus. Egy pillanatra megdöbbe- í nek, amikor a pedelluslakás-£ ba lemegyek. Az iskola alatt, í a szuterénben van. Hát bi-; zony sötét, vizenyős, szomorú \ hely. ä Palotai néni ősz hajú, erő-; teljes testalkatú, végtelenül \ kedves asszony. Barátságosan; fogad, előzékenykedik, sza- í lonnával, dinnyével kínálna. ! — Hány éve laknak itt? í — Tizenöt esztendeje .... — Mikor épült ez az iskola? — Ó, már nagyon régen. Valamikor a múlt rendszer-; ben. ' í — Hány gyereket nevelt fel ] itt? ­— Kilencet — mondja — s mutatja a szobát, ahol még most is öt ágy áll, mozdulni is alig lehet tőle. Még a legtöbb gyerek itthon van a szülőknél. A beszélgetés során kikere­kedik a család története. Palo­FALU TAMAS: PESTKÖZEL Beállt az esti vonat. A dolgozók megjöttek Sietésük lassú, mert Fáradtak, törődöttek. Kapuban várja őket Anya, feleség, gyermek. A szívek forrásúinak És szíveket ölelnek. A kis házak most saját Halk életüket élik. Oly meleg lett az utca. Hogy nem hűl ki éjfélig. A népi táncos festőművész Gyárfás Endre: EZÉRT FESZÜLJ MEG tai András, a családfő, a Ganz Árammérőgyár nyugdíjasa. Most éppen nincs itthon, ki­sebb munkákat szokott vál­lalni, azt végzi. A kilenc gyerek közül a legidősebb, András, már nős, családos. Ö a vasútnál dolgozik. A követ­kező gyerek, Ottó, lakatos a Finommechanikában. Minden felnövő gyermek szakmát ka­pott, jó szakmát, biztos ke­nyeret. A kisebbek még is­kolások. Most négy gyerek dolgozik. — Havonta ezer forintot ad haza mindegyik. Nagyon ren­des gyerekek, sok örömöm van bennük — mondja Palo­tai néni, a szemében a bol­dogság könnye csillog. — Az Évike is. Szereti a munkáját, őt is szeretik. Ö most férjhez megy egy pénzügyőrhöz. Na­gyon rendes, becsületes fiú a jövendőbelije. Az Ottó fiam is nősülni készül. Huszonhét éves. Úgy tervezzük, hogy egyszerre lesz az esküvő. — És a ház? — A telket még felszabadu­lás után kaptuk. Nem tudtuk eddig beépíteni, mert sok volt a gond. Csak amióta a gyerekek ilyen szépen keres­nek, azóta tudunk rá gyűjteni. Most kérünk még ötvenezer forint kölcsönt, és benne van vagy harmincötezer forint. — Ha kész lesz, odaköltöz­nek innen? Palotai néni körbe néz a sötét, nedves lakáson és csen­desen ezt mondja: — Nem. Mi nem megyünk, itt maradunk. Hadd költöz­zenek be a fiatalok. Hadd le­gyenek boldogok... ELMEGYÜNK EGYÜTTfz .----------------------házhoz. Ne­hány száz méterrel arrébb van, a falu szélén. A vidék már tele van épülő házak­kal, de köztük még sok a kukoricaföld és kevés a kert, a virág. Egy alakulú, új lakótelep. Minden ház magas kő- vagy betonalapon, teljes egészében téglából. A Palotaiéké is így készül. , Kétszázhatvannyolc négy-; szögöl a telek. Már rajta\ a nyolcgyűrűs kút. És előttej két öreg eperfa. Az eddig el- j végzett munka gondos, erős, i örökérvényű. Palotai néni! mutatja a leendő beosztást.! Két szoba összkomfort lesz, í fürdőszoba is készül, mint j minden új házban itt a kör-: nyéken. Már eleve úgy épí-! tik, hogy a két fiatal házas- j .\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\ Rakétaszülő értelem, feszítsd ki roppant íjadat, röpítsd a célba életem, ne máljék rozsda-kín alatt! De mi a cél? Nyugalmas otthon, cs jóízű étel s ital? muzsika, mély megannyi gondom enyhíti hullámaival? kurtább és tisztább napi munka, szép ruha, színes utazás, gyógyító ír fájdalmainkra, s szerelem: megfogant varázs? s hogy boldoguljon tervvel, tettel gyűrjön le sátánt és halált a közösség, mit Faust a Mester hajlott korában megtalált? s hogy csillagok energiája táplálja éhes gépeink, és hétvégén marsbéli tájra induljunk menetrend szerint? Igen, számomra mindez cél már: ezért feszülj meg, értelem! hogy űrrakétánk ég felé száll, magában még fél-győzelem. Én mindig lelkesen köszöntőm az űrbe röppent holdakat, de csak ha általuk e földön a köznapunk lesz gazdagabb. Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Rocco és fivérei című nagysikerű olasz—francia filmet SZENTENDREI IGEZET... A szentendrei művésztelep kiállítása lami fojtottság, az érzelmek visszafogása, de mégis mély emberi indulat. Gazdag szín- árnyalatú, halktónusú ecsetje rajzosán realista, és sejtelme­sen lírai tud lenni egyszerre. Finom színhangulatú „Őszi napraforgók” című csendélete alkotásainak egyenletesen színvonalas sorozatából is ki­emelkedik. „A híd Szentend­rén” című képén meglepő frisseséggel és könnyedséggel komponálja eggyé az ódon hangulatú szentendrei utcát, a hídon zajló élet elevenségével. Barcsay Jenő formanyelve a konstruktív képalakítás. Ke­vesen vannak, akik ennyire hűek maradtak ifjúkori stí- luseszményükhöz. Kifinomult képessége van a kis dolgok jelentőségének észrevételére, s a látvány lényeges vonásai­nak kiemelésére. Képein a kontúr, a folt, a tónus a maga helyére kerül, jelentő­ségének megfelelően. Meg­bonthatatlan szerkezeti rend uralkodik a „Gyár” című ké­pén. „Művésztelep" című al­kotásán az épületelemek hangsúlyos és hangsúlytalan részeinek körültekintő tagla­lásával konstruálja kitűnő képpé a látványt. A konstruktív irányzatok másik jelentős képviselője Kmetty János. Előadásmódjá­nak legfőbb sajátossága a tö­mör kifejezési formába ágya­zott mély érzelmi gazdagság. Az apró képeiben is monu­mentálisan feszülő képi ele­mek érzékletes belső logiká­val fogják össze kompozícióit. A biztos komponáló készség­gel megoldott „Műteremrész­let” és „Interieur” című al­kotásai a művész szakmai el- mélyültségéről és mondani­Czóbel Béla: Leány rpelicerestem i\arsat z,sig- í mondat, a Pécelen élő festőművészt, aki augusz­tus közepén kitüntetést ka­pott népitánc-gyűjtésért. Mi köze egy festőnek a tánchoz? — Bennem, úgy látszik, egy táncos veszett el — mondja nevetve. — Előbb tudtam tán­colni, mint festeni... A beszélgetés során kikere­kedik a történet és megértem, hogyan találkozott össze a két művészeti ág, amelyek kü­lönben nagyon távol esnek I egymástól. : Karsai Zsigmond a Maros partján született, Lőrinczréve községben, Nagyenyed mel­lett. Ott cseperedett legénnyé, s ott állt be először a táncoló .körbe, a többi keménykötésű parasztfiú közé. A lányokkal csárdást jártak, magukban pedig a Pontozó legény est. A : Népművészet Mestere kitünte- ; tést ezért a táncért, a Pontozó : legényesért kapta. 1950-ben, amikor a háború alatt megszakadt tanulmá­nyait folytatni kezdte a Kép­zőművészeti Főiskolán — be­állt a hallgatók népitánc- csoportjába. Itt járta el egy­szer a Pontozó legényest, amelyre rövid idő alatt fel­figyeltek a szakemberek, mert nálunk még ismeretlen volt. Rövidesen megtanulta a tán­cot az Állami Népi Együttes, s a berlini VIT-en második dijat nyert vele. Bukarestben pedig a SZOT Művészegyüttes egyik szólótáncosa kapott érte harmadik díjat. A „Pontozót” még a Mojszejev-együttes is felvette műsorszámai közé. Azóta sok érdeklődő meg­fordult már Karsai Zsigmond péceli lakásán és péceli mun­kahelyén, a községi művelő­dési házban. Sokakat érdekelt az erdélyi tánc, s meg is ta­nulták. A Népművészeti Inté­zet táncosztálya filmet is ké­szített a „Pontozóról". A Ma­gyar Tudományos Akadémia népzene-csoportja pedig közel négyszáz dalát vette magneto­fonszalagra. Időközben az em­lékek alapján feldolgozta Lő- rinczréve néprajzi történetét, ahonnan 22 éves korában, kö­zel húsz évvel ezelőtt került el. Munkája elismerést ara­tott. őrzi a Népművészeti In­tézet és a Néprajzi Múzeum. 7 gy lett az ismert festőből ismert néprajzos, tánc- és dalgyűjtő. Vagy fordítva van? Táncosból lett festőmű­vész? Nehéz lenne eldönteni. De egy biztos: egyszerű falusi gyerekből lett művész. Mű­vész, aki nem hagyja veszen­dőbe menni faluja kincseit sem, művész, aki az élet sű­rűjéből jött és mondanivaló­jával, tehetségével, mint festő is tovább gyarapítja a ma­gyar kultúra kincseit. A tánc és a festés valóban távol áll egymástól. De mégis közös tőből fakad, mint ahogy egész szocialista művészetünk­nek is ebből a tőből kell fa­kadnia ... (tm) \\\w\\\\\\\\\\\\ Kozmosz »»éven új filmszín­ház nyílt .Xemerovólian, két nézőtérrel, egyenként 400 fé­rőhellyel. A mozit a legmoder­nebb vetítőberendezésekkel szerelték fel és az előcsar­nokban nappali vetítés is fo­lyik. Ebben a filmszínházban tartják majd azt a fesztivált, amelyet az SZKP XXII. kong­resszusának tiszteletére ren­deznek. Mélyről jövő művészetet érzünk Gálffy Lola „Szent­endrei kislány” című portré­ján. Sebestyén Ferenc „Egy szentendrei délután” című képének lángoló színei foko­zott érzelmi világú művészről tanúskodik. Formában a le­egyszerűsítés, színhatásban a tompán izzó nagy foltok jel­lemzik Deim Pál „Esti han­gulat” • című alkotását. A finom atmoszférikus ha­tásokra lírai hangulattal rea­gál Völgyi Dezső „Háztetők” című képén. Rokonszenves festői látásmód érvényesül Pirk János „Esti utca” című képén, valamint Göllner Mik­lós és Ónodi Béla csendéle­tein. Az akvarell kitűnő érte­jeként mutatkozik be Beck Judit. Döbröczöni Kálmán hagyományos kifejezési for­mában készült „Duna-ág” cí­mű képéről meggyőzően su­gárzik a természet szeretete, megbecsülése. A szobrászatot magas színvonalon képviselik Kucs Béla kifejezően, summá- zóan mintázott kisplasztikái, valamint Szamosi Soós VH-, mos „Rab Ráby” című alko-; tása. Még számos, tehetséges mű- ■ vész szerepel a kiállításon,: akiknek érdemes munkái: megérdemelnék a méltatást, i de a továbbiakban már csak: a nevek puszta felsorolására; szorítkozhatunk: Arató János,' Balogh László, Gráber Mar­git, llosvai Varga István, Jeli■ Ferenc, Korniss Rezső, Modok] Mária, Mohácsi L György,j Remsey Iván, Szánthó Imre,] Szántó Piroska. j I Juhász Antal : valójának tartalmi tisztaságá­ról tanúskodnak. Kántor Andor művészi eré­nyének súlya a festői eszkö­zökön nyugszik. Gazdag, har­monikus színvilága megnyerő festői technikával párosul „Szamárhegyi házak” és „Nyári reggel" című kitűnő alkotásain. Főnyi Géza modern kép­szerkesztés! elvei szerint fel­épített csendéletein a nemes művészet-etikai felfogás szer­vesen kapcsolódik a finom festőiséggel. Czóbel Béla két portréja egy gazdag életút megérett gyümölcsei. »Aligha akad művészeink között olyan, aki nem fordult volna meg Szentendrén, eb­ben a kedves, alkotásra ser­kentő atmoszférájú kisváros­ban. Művésztelepe, amely év­tizedek óta a művészek egész gárdáját vonzza magához, az utóbbi időben új virágkorát éli, s művészeti életünk egyik jelentős centrumává fejlődött. Szentendrei igézet — ez le­hetne összefoglaló címe an­nak az élményt nyújtó tárlat­nak, amelyet a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban most láthatnak a látogatók. Szentendrei utcák, a Dunaka- : nyár kies tájai, csendéletek, í figurák váltakoznak a képe- i ken. Az alkotók sajátos egyé- : nisége, különféle művészeti i felfogása, sokrétű témaérdek- i lődése változatossá, gazdaggá ; teszi a telepen munkálkodó ; művészek legújabb termésé- I nek összességét. A képek kö- ; zott lépegetve teljesen megfe- I ledkezünk arról, hogy 29 tel- ; jesen különböző művész keze- ; munkájának eredményét szem- I léljük. A forma, stílus, kolo- I rit különbözősége ellenére az ! egymás mellett függő képek | szinte családias jelleget ölte- ! nek. A kiállított anjag zöme a í tárlatlátogató közönség által í jól ismert művészek alkotá- í sai, akik kiemelkedő helyet ! foglalnak el képzőművészeti : életünkben. Miháltz Pál ro- ‘ konszenves művész, festői magatartásának alapmotívu- . ma: a szerénység. Tartózkodó, ; de igényes művészete a szak- J mai elmélyültség és őszinte \ mondanivaló egységéről ta- í núskodik. Képeiben van va­párnak külön-külön megle-! gyen mindene, egyformán kap- ! janak. Mert mind a két há-í zaspár itt lakik majd. : — Sok munka lehet itt... j — Van hozzá munkáskéz • is — nevet Palotai néni. — Az Iparoshoz annyi a se- : gédmunkás, amennyi csakj kell. Minden lehető mun-j kát a gyerekek végeznek el.: Az egész család jön, vőlegé-: nyestül, menyasszonyostul,; sőt. még a Gábor fiam jővén-; dőbelije is itt segédkezik ... j Van olyan vasárnap hogy ti-; zenöt emberre hozok ki ebé-! det... i — És étvágy is van? — Van bizony, egészségesek ; hála istennek, erősek, jó ét- : vágyúak. Elnézem az épülő házat.j és a leendő udvart. Valóban, j mennyi gond, akarat és mun- j ka ölt itt testet. És összefo-: gás! Az egyszerű munkásem- ; berek jóakaratú összefogása,! együttérzése, békessége, igye-• kezete. Itt nincs civakodás az • enyém-tied fölött. A nagy ■ család és rokonság apraja-; nagyja összefog, hogy Uözü-j lük négyen boldogok és még > vidámabbak legyenek. ! Az udvar még tele törme-í lékkel, agyaggal, gyommal. \ De mi lesz itt mondjuk öt \ év múlva? Növekvő kis gyű-; mölcsfák, virág, zöldség, szín, ] derű, kedvesség, elégedett-« ség. Két kis induló család | külön világa. Egy kilenc-: gyerekes szegény ember fiá-! nak és lányának révbe ju-j tása... j VALÓBAN jó volt megnézni!--------- egy épülő házat..»! É vike! Köszönöm a maradan- ! dó élményt, és sok boldog-; ságot kívánok maguknak, aj másik ifjú párnak, és az! egész családnak .;; Becsüljék meg a kis alvé-! gi házat... ! Tenkely Miklós * Zola Germinal című regé- ! nyéből filmet készítenek j Franciaországban. A regény j ! új filmváltozatának rende- j I zője Marcel Carné. * Walt Disney rövidesen j Bécsben kezdi forgatni Johann ■ ; Strauss életéről készítendő \ filmjét. !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom