Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

z/ftrlav 1961. SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR AZ ALVÉGI HÁZ MENNYI GOND. akarat és mun­ka ölt testet egy kis házacskában ... Erről beszélgetünk a gép­kocsivezetővel, s közben gyors egymásután maradnak mögöttünk az útszéli fák. Utunk alatt az épülő vagy már befejezett új házal-; szá­zait látjuk a községekben. — Imi kellene már egyszer egy építkező családról, hogyan boldogulnak? Van-e pénz, anyag, iparos? — Az bizony nem ártana — helyesel útitársam. — Visszafelé itt megállhatinánk valamelyik faluban. Ezzel aztán le is kerül a napirendről a téma, mert sürgősebb feladat vár ránk Gödöllőn, az Agráregyetemen. Amikor dolgom végeztével kilépek az egyetem főépüle­téből, keresem a gépkocsit. Vagy hatvan méternyire áll. az egyetemi városka rövid üzletsora előtt, éppen a íod- rászműhely ajtajában. — Magának is nyilatkoznia kell!... — fogad egy fiatal lányka, közben ügyes kézzel dolgozik társam frizuráján. — De nincs időm... — Pár perc az egész... Hadd nőjön a forgalmam. Már lasszóval kell fogni a vendé­geket, kevesen jönnek ... A nóta vége: valóban nagy a hajam, rendbe kell szed­ni. A kislány meggyőzött, igaza van. Közben faggatni kezdi ártatlan női kíváncsi­sággal a gépkocsivezetőt: — Honnan jöttek? Kié ez a szép autó? Mivel foglal­koznak? — záporoznak a kérdések. Mikor mindent megtud, rámnéz lekicsinylő pillantás­sal: — így néz ki egy újságíró? Nahát!?... Érzem: elpirulok. — Nem ilyennek képzelte? :— Nem. — Hanem? — Szemüvegesnek, piper- kőcnek!... (Na, kedves pá­lyatársak! így élünk az ol­vadó tudatában ...) ’•'é-Iberzéffkedik bennem a szakmai önérzet: kérdezni én is tudok!... — Hogy hívják? — Palotai Éva. — Hány éves? — Tizennyolc. — Mikor szabadult? — Két éve. — Spórolt pénze? — Ötezer. — Vőlegénye? — Van. — Esküvő? — Rövidesen. — Lakás? : — Épül. 5 — Épül?! Hol? — A Villanytelep utcában. — Édesapja? — Nyugdíjas. — Hol laknak? — A Török Ignác utcában. — Meglátogatjuk az édes­apját ... 5 — Miért? — lepődik meg és J mélyen elpirul. — Valami baj J van? '/f — Nincs. Érdekel engem a \ ház... J A TÖRÖK IGNÁC UTCÁBAN-----------—— ---------szőke ! k islányka mutatja az utat.! Feltűnő, hogy milyen pon-! tosan tudja, hol laknak Pa-; lotaiék. Az öt szám alatt} iskola van. Az alvégi általá- ; nos leányiskola. Palotai néni j itt pedellus. Egy pillanatra megdöbbe- i nek. amikor a pedelluslakás- í ba lemegyek. Az iskola alatt, í a szuterénben van. Hát bi-; zony sötét, vizenyős, szomorú \ hely. \ Palotai néni ősz hajú, erő­teljes testalkatú, végtelenül j kedves asszony. Barátságosan! fogad, előzékenyltedik, sza- ! lonnával, dinnyével kínálna. ! — Hány éve laknak itt? : — Tizenöt esztendeje ... ’ — Mikor épült ez az iskola? — Ó, már nagyon régen. Valamikor a múlt rendszer-, ben. : — Hány gyereket nevelt fel itt? — Kilencet — mondja — s mutatja a szobát, ahol még most is öt ágy áll, mozdulr’ is alig lehet tőle. Még a legtöbb gyerek itthon van a szülőknél. A beszélgetés során kikere­kedik a család története. Palo­FALU TAMAS: PESTKÖZEL A népi táncos festőművész tai András, a családfő, a Ganz Árammérőgyár nyugdíjasa. Most éppen nincs itthon, ki­sebb munkákat szokott vál­lalni, azt végzi. A kilenc gyerek közül a legidősebb, András, már nős. családos, ö a vasútnál dolgozik. A követ­kező gyerek, Ottó, lakatos a Finommechanikában. Minden felnövő gyermek szakmát ka­pott, jó szakmát, biztos ke­nyeret. A kisebbek még is­kolások. Most négy gyerek dolgozik. — Havonta ezer forintot ad haza mindegyik. Nagyon ren­des gyerekek, sok örömöm van bennük — mondja Palo­tai néni, a szemében a bol­dogság könnye csillog. — Az Évike is. Szereti a munkáját, őt is szeretik. Ö most férjhez megy egy pénzügyőrhöz. Na­gyon rendes, becsületes fiú a jövendőbelije. Az Ottó fiam is nősülni készül. Huszonhét éves. Úgy tervezzük, hogy egyszerre lesz az esküvő. — És a ház? — A telket még felszabadu­lás után kaptuk. Nem tudtuk eddig beépíteni, mert sok volt a gond. Csak amióta a gyerekek ilyen szépen keres­nek, azóta tudunk rá gyűjteni. Most kérünk még ötvenezer forint kölcsönt, és benne van vagy harmincötezer forint. — Ha kész lesz, odaköltöz­nek innen? Palotai néni körbe néz a sötét, nedves lakáson és csen­desen ezt mondja: — Nem. Mi nem megyünk, itt maradunk. Hadd költöz­zenek be a fiatalok. Hadd le­gyenek boldogok... ELMEGYÜNK EGYÜTTf2 , é^10----------------------házhoz. Ne­hány száz méterrel arrébb van, a falu szélén. A vidék már tele van épülő házak­kal, de köztük még sok a kukoricaföld és kevés a kert, a virág. Egy alakulú, új lakótelep. Minden ház magas kő- vagy betonalapon, teljes egészében téglából. A Páíotaiéké is így készül. K étszázhatvannyolc négy- í szögöl a telek. Már rajta í a nyolcgyűrűs kút. És előtte ; két öreg eperfa. Az eddig el- '<j végzett munka gondos, erős, i örökérvényű. Palotai néni $ mutatja a leendő beosztást. J Két szoba összkomfort lesz, í fürdőszoba is készül, mint! minden új házban itt a kör- ? nyéken. Már eleve úgy épí-5 tik, hogy a két fiatal házas- í Beállt az esti vonat. A dolgozók megjöttek Sietésük lassú, mert Fáradtak, törődöttek. Kapuban várja őket Anya, feleség, gyermek, A szívek forrósulnak És szíveket ölelnek. A kis házak most saját Halk életüket élik, Oly meleg lett az utca, Hogy nem hűl ki éjfélig. Gyárfás Endre: EZÉRT FESZÜLJ MEG Rakétaszülő értelem, feszítsd ki roppant íjadat, röpítsd a célba életem, ne múljék rozsda-kín alatt! De mi a cél? Nyugalmas otthon, és jóízű étel s ital? muzsika, mely megannyi gondom enyhíti hullámaival? kurtább és tisztább napi munka, szép ruha, színes utazás, gyógyító ír fájdalmainkra, s szerelem: megfogant varázs? s hogy boldoguljon tervvel, tettel gyűrjön le sátánt és halált a közösség, mit Faust a Mester hajlott korában megtalált? s hogy csillagok energiája táplálja éhes gépeink, és hétvégén marsbéli tájra induljunk menetrend szerint? Igen, számomra mindez cél már: ezért feszülj meg, értelem! hogy űrrakétánk ég felé száll, magában még fél-győzelem. Én mindig lelkesen köszöntőm az űrbe röppent holdakat, de csak ha általuk e földön a köznapunk lesz gazdagabb. XXXXXXXXXXXNNNVXXXXXNNXVvXXXXNXXNXXXXVSXXXVOO Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Rocco és fivérei című nagysikerű olasz—francia filmet SZENTENDREI IGEZET... A szentendrei művésztelep kiállítása A biztos komponáló készség­gel megoldott „Müteremrész- let” és „Interieur” című al­kotásai a művész szakmai el- mélyültségéről és mondani­f-ielkerestem Karsai Zsig- £ mondót, a Pécelen élő festőművészt, aki augusz­tus közepén kitüntetést ka­pott népitánc-gyűjtésert. Mi köze egy festőnek a tánchoz? — Bennem, úgy látszik, egy táncos veszett el — mondja nevetve. — Előbb tudtam tán­colni, mint festeni... A beszélgetés során kihere- kedik a történet és megértem, hogyan találkozott össze a két művészeti ág, amelyek kü­lönben iiagyon távol estiek egymástól. Karsai Zsigmond a Maros partján született, Lörinczréve községben, Nagyenyed mel­lett. Ott cseperedett legénnyé, s ott állt be először a táncoló körbe, a többi keménykötésű parasztfiú közé. A lányokkal csárdást jártak, magukban pedig a Pontozó legényest. A Népművészet Mestere kitünte­tést ezért a táncért, a Pontozó legényesért kapta. 1950-ben, amikor a háború alatt megszakadt tanulmá­nyait folytatni kezdte a Kép­zőművészeti Főiskolán — be­állt a hallgatók népitánc- csoportjába. Itt járta el egy­szer a Pontozó legényest, amelyre rövid idő alatt fel­figyeltek a szakemberek, mert naVú/hk"' ’még ismeretlen volt. Rövidesen megtanulta a tán­cot az Állami Népi Együttes, s a berlini VIT-en második díjat nyert vele. Bukarestben pedig a SZOT Művészegyüttes egyik szólótáncosa kapott érte harmadik díjat. A „Pontozót” még a Mojszejev-együttes is felvette műsorszámai közé. Azóta sok érdeklődő meg­fordult már Karsai Zsigmond péceli lakásán és péceli mun­kahelyén, a községi művelő­dési házban. Sokakat érdekelt az erdélyi tánc, s meg is ta­nulták. A Népművészeti Inté­zet táncosztálya filmet is ké­szített a „PontozórólA Ma­gyar Tudományos Akadémia népzene-csoportja pedig közel négyszáz dalát vette magneto­fonszalagra. Időközben az em­lékek alapján feldolgozta Lő- rinezréve néprajzi történetét, ahonnan 22 éves korában, kö­zel t húsz évvel ezelőtt került el. Munkája elismerést ara­tott. őrzi a Népművészeti In­tézet és a Néprajzi Múzeum. / gy lett az ismert festőből ismert néprajzos, tánc- és dalgyűjtő. Vagy fordítva van? Táncosból lett festőmű­vész? Nehéz lenne eldönteni. De egy biztos: egyszerű falusi gyerekből lett művész. Mű­vész, aki nem hagyja veszen­dőbe menni faluja kincseit sem, művész, aki az élet sű­rűjéből jött és mondanivaló­jával, tehetségével, mint festő is tovább gyarapítja a ma­gyar kultúra kincseit. A tánc és a festés valóban távol áll egymástól. De mégis közös tőből fakad, mint ahogy egész szocialista művészetünk­nek is ebből a tőből kell fa­kadnia ... (tm) wwvwwxwww Czóbel Béla: Leány valójának tartalmi tisztaságá­ról tanúskodnak. Kántor Andor művészi eré­nyének súlya a festői eszkö­zökön nyugszik. Gazdag, har­monikus színvilága megnyerő festői technikával párosul „Szamárhegyi házak” és „Nyári reggel" című kitűnő alkotásain. Főnyi Géza modern kép­szerkesztési elvei szerint fel­épített csendéletein a nemes művészet-etikai felfogás szer­vesen kapcsolódik a finom festőiséggel. Czóbel Béla két portréja egy gazdag életút megérett gyümölcsei. Kozmosz néven új filmszín­ház nyílt Kemerovóban, két nézőtérrel, egyenként 400 fé­rőhellyel. A mozit a legmoder­nebb vetítőberendezésekkel szerelték fel és az előcsar­nokban nappali vetítés is fo­lyik, Ebben a filmszínházban tartják majd azt a fesztivált, amelyet az SZKP XXII. kong­resszusának tiszteletére ren­deznek. Mélyről jövő művészetet: érzünk Gálffy Lola „Szent-: endrei kislány” című portré-i ján. Sebestyén Ferenc „Egy: szentendrei délután” címűi képének lángoló színei foko-i zott érzelmi világú művészről; tanúskodik. Formában a le- i egyszerűsítés, színhatásban a; tompán izzó nagy foltok jel-; lemzik Deim Pál „Esti háti- \ gúlát” című alkotását. : * A finom atmoszférikus ha- \ fásokra lírai hangulattal reá- ! gál Völgyi Dezső „Háztetők” i című képén. Rokonszenves! festői látásmód érvényesül! Pirk János „Esti utca” című! képén, valamint Göllner Mik- j lös és Onódi Béla csendéle-! tein. Az akvarell kitűnő értő-! jeként mutatkozik be Beck! Judit. D öbröczöni Kálmán! hagyományos kifejezési íor-j mában készült „Duna-ág” cí-í mű képéről meggyőzően su-! gárzik a természet szeretete, í megbecsülése. A szobrászatot! magas színvonalon képviselik! Kucs Béla kifejezően, summa-! zóan mintázott kisplasztikái,! valamint Szamosi Soós Vil-; mos „Rab Ráby” című alko-; tása. I Még számos, tehetséges mű-! vész szerepel a kiállításon,! akiknek érdemes munkái; megérdemelnék a méltatást,! de a továbbiakban már csakj a nevek puszta felsorolására'} szorítkozhatunk: Arató János, { Balogh László, Gráber Mar-'/ git, llosvai Varga István, Jeli'/ Ferenc, Korniss Rezső, Modok', Mária, Mohácsi L. György,% Remsey Iván, Szánthó Imre,'} Szántó Piroska. í Juhász Antal '/ lami fojtotta ág, az érzelmek visszafogása, de mégis mély emberi indulat. Gazdag szín- árnyalatú, halktónusú ecsetje rajzosán realista, és sejtelme­sen lírai tud lenni egyszeiTe. Finom színhangulatú „Őszi napraforgók” című csendélete alkotásainak egyenletesen színvonalas sorozatából is ki­emelkedik. „A híd Szentend­rén” című képén meglepő írisseséggel és könnyedséggel komponálja eggyé az ódon hangulatú szentendrei utcát, a hídon zajló élet elevenségével. Barcsay Jenő formanyelve a konstruktív képalakítás. Ke­vesen vannak, akik ennyire hűek maradtak ifjúkori sti- luseszményükhöz. Kifinomult képessége van a kis dolgok jelentőségének észrevételére, s a látvány lényeges vonásai­nak kiemelésére. Képein a kontúr, a folt, a tónus a maga helyére kerül, jelentő­ségének megfelelően. Meg­bonthatatlan szerkezeti rend uralkodik a „Gyár” című ké­pén. „Művésztelep” című al­kotásán az épületelemek hangsúlyos és hangsúlytalan részeinek körültekintő tagla­lásával konstruálja kitűnő képpé a látványt. A konstruktív irányzatok másik jelentős képviselője Kmetty János. Előadásmódjá­nak legfőbb sajátossága a tö­mör kifejezési formába ágya­zott mély érzelmi gazdagság. Az apró képeiben is monu­mentálisán feszülő képi ele­mek érzékletes belső logiká­val fogják össze kompozícióit.-»XXXXXXXXXVXXXVVVXXXXVXXXXXXXXXVV-CVXVXVs.N' Aligha akad művészeink között olyan, aki nem fordult volna meg Szentendrén, eb­ben a kedves, alkotásra ser­kentő atmoszférájú kisváros­ban. Művésztelepe, amely év­tizedek óta a művészek egész gárdáját vonzza magához, az utóbbi időben új virágkorát éli, s művészeti életünk egyik jelentős centrumává fejlődött. Szentendrei igézet — ez le­hetne összefoglaló címe an­nak az élményt nyújtó tárlat­nak, amelyet a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban most láthatnak a látogatók. Szentendrei utcák, a Dunaka­nyar kies tájai, csendéletek, figurák váltakoznak a képe­ken. Az alkotók sajátos egyé­nisége, különféle művészeti felfogása, sokrétű témaérdek­lődése változatossá, gazdaggá teszi a teleljen munkálkodó művészek legújabb termésé­nek összességét. A képek kö­zött lépegetve teljesen megfe­ledkezünk arról, hogy 29 tel­jesen különböző művész keze- munkájának eredményét szem­léljük. A forma, stílus, kolo- rit különbözősége ellenére az egymás mellett függő képek szinte családias jelleget ölte­nek. A kiállított an) ag zöme a : tárlatlátogató közönség által I jól ismert művészek alkotá- I sai, akik kiemelkedő helyet ; foglalnak el képzőművészeti ; életünkben. Miháltz Pál ro­konszenves művész, testéi magatartásának alapmotívu­ma: a szerénység. Tartózkodó, ! de igényes művészete a szak- • mai elmélyültség és őszinte ; mondanivaló egységéről ta- ! núskodik. Képeiben van va­párnak külön-külön megle-! gyen mindene, egyformán kap-! janak. Mert mind a két há-; zaspár itt lakik majd. : — Sok munka lehet itt...; — Van hozzá munkáskéz! is — nevet Palotai néni. —! Az iparoshoz annyi a se-! gédmunkás. amennyi csak í kell. Minden lehető mun-! kát a gyerekek végeznek el.! Az egész család jön, vőlegé-! nvestül, menyasszonyostul,! sőt. még a Gábor fiam jővén-1 dőbelije is itt segédkezik ...! Van olyan vasárnap hogy ti— 5 zenöt emberre hozok ki ebé-j det... í — És étvágy is van? ! — Van bizony, egészségesek \ hála istennek, erősek, jó ét-; vágyúak. Elnézem az épülő házat,! és a leendő udvart. Valóban,! mennyi gond, akarat és mun- í ka ölt itt testet. És összeío-í gás! Az egyszerű munkáséin- ; berek jóakaratú összefogása,! együttérzése, békessége, igye-í kezete. Itt nincs civakodás az: enyém-tied fölött. A nagy! család és rokonság apraja- • nagyja összefog, hogy közü-; lük négyen boldogok és még ■ vidámabbak legyenek. \ Az udvar még tele törme-; lékkel, agyaggal, gyommal.: De mi lesz itt mondjuk öt i év múlva? Növekvő kis gyű- ! mölcsfúk, virág, zöldség, szín,! derű, kedvesség, elégedett- \ ség. Két kis induló család \ külön világa. Egy kilenc-! gyerekes szegény ember fiá-! nak és lányának révbe ju-; tása... : VALÓBAN jó volt megnézni!---------- egy épülő házat..;! Évike! Köszönöm a maradan- ! dó élményt, és sok boldog- j ságot kívánok maguknak, aí másik ifjú párnak, és az \ egész családnak.;; Becsüljék meg a kis alvé-! gi házat... ............. T enkely Miklós !»\\\\>\\\\\^^^ ; Zola Germinal című regé-; : nyéből filmet készítenek j ; Franciaországban. A regény ; ! új filmváltozatának rende-: I zője Marcel Carné. * í Walt Disney rövidesen: : Becsben kezdi forgatni Johann I ; Strauss életéről készítendő i ’ filmjét. ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom