Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-03 / 208. szám
1961. SZEPTEMBER 3, VASÁRNAP ^^Mivfaxa .1 Néhány gondolat a megye öntevékeny képzőművészeti csoportjainak életéről Íves megjelölése csak a dolog egyik oldala. A másik; az eredményes munkához szakképzett vezetőkre van szükség. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezt általában sikerült megoldani. Csak néhány példát ennek bizonyítására. A váci szakkört Dániel Kornél, a szentendreit Önody Béla, a szigetszentmikiósit Kocsis László, a nagykőrösit Rácz József, az érdit Kluták István vezeti. Ugyanakkor most már második esztendeje, hogy eredményesen működik a megyei stúdió, ahol a szakkörök vezetői fejlesztik tovább tudásukat. A MEGYEI STUDIO keretében havonta két alkalommal négynégyórás foglalkozáson vesznek részt a szaikkörök vezetői. A foglalkozásoknak azonban csak. a felét tölti ki a gyakorlati munka — aktrajzolás — míg másik részében művészettörténeti előadások, alkotói viták — egy-egy elkészült képről — és közös tárlatlátogatások szerepelnek. Ugyanakkor a megyei stúdió munkájában részt vesznek olyan neves képzőművészek is, mint Végh Dezső, Bornemisza Géza vagy Lipovniczki László, hogy csak néhányat említsünk közülük. Ez a közös munka természetesen visz- szahat a szakkörök irányítására, az ott végzett tevékenységre is. Bizonyság erre, hogy az idei kulturális szemle keretében hat községben, városban — Dabas, Nagykőrös, Cegléd, Vác, Dunakeszi, Érd — rendeztek kiállítást az öntevékeny képzőművészeti szakkörök tagjainak idén készült műveiből. A hat kiállításon kilencven alkotó kétszázötven képét tekinthette meg, a nagyközönség. De a képzőművészeti szakkörök tagjainak képeit ott láthattuk az idai megyai kiállítá-J| ... son, a váci, a szentendrei ésí a Cegléden a közelmúltban 5 megnyílt Dél-Pest megyei ki-g állításon is. Az idei tervek^ ? között pedig már az is szere- ff pel, hogy a most kezdődő kul- ^ turális évadban valamennyi g szakkör házi kiállítás kereté-^ ben mutatja majd be a legsi- ff keresebb munkáikat. ff S ha már a terveknél va- á gyünk, szólni kell feltétlenül^ arról a helyes kezdeménye-^ zésről is, amely most van ki- ff bontakozóban. Rövidesen meg-g kezdik a megyében a kép- ff zőművészek baráti körénekff * Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink a Hazatérés című román filmet \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\VAVWWXVWXV MAI ANEKDÓ TÁK úgy-ahogy kibetonozzák — s esténként dugig , telik a „néplavór”. Még akik eleinte idegenkedtek, sőt nyakra- főre hangoztatták: „Minek ide fürdő!” — még azok is, hú!... de megbékélt ábrá- zattal, de szívesen áztat gat- ják magukat a langyos vízben. Igenám, de a tulajdonképpeni fürdőt: a nagymedencét, a néplavór helyére tervezték, tehát működését egy időre be kellett szüntetni. Micsoda fölzúdulás támadt a közönség közt. Egyszeriben mindenki közegészség- ügyi szakértő, városatya, für- dés-dicsérő, és egyéb ilyen szakember lett. Végül is abban állapodtak meg: — így nem lőhet! Nyomban háromtagú deputációt menesztenek a fürdő sorsát szívén viselő öreg főorvoshoz, — Baj van doktor úr! — áll elő a korelnök, a Sírkert utcai delegátus, Kotomán Ferenc bácsi. De nem folytatja, megvárja, míg a főorvos kérdez. — No, mi történt? őszinte keserűséggel tör fel az öregből: — Mér’ csukták be a néo- lavórt?— Fürdő nélkül maradtunk ... — Igen, bizony! —■ kontAlkotás közben Dániel Koméi festőművész erdőkertesi műtermében már a tavaszi országos tárlatra készül. A művelődésügyi minisztérium megbízásából készíti Színházi próba című 150x180-as olajképét Egy hónappal ezelőtt akt-tanulmányokkal kezdett a munkához “b -b Melyik lenne a jobb, a természetesebb mozdulat? + + Az első vázlat Öt perc pihenő a befejezéshez közeledő kép előtt az egyik modell társaságában (Foto: Gábor Viktor) j FILMHÍRADÓ ] J A piros autó utasai címmel ; í szovjet—bolgár koprodukció j \ készül, amelynek témája a! \ népek közötti barátságot szol- ! ^ gálja. $ Film, készült a Szovjetunió- í ^ ban Tolsztoj Kozákok című \ regényéből, valamint Duna-1 i jevszkij Szabad szél című \ ff operettjéből. í { Z . < ; Rövidesen bemutatják film-í | színházaink a Szombat éjjel í i , 5 les vasarnap reggel című an-; ; goi filmet. Női főszereplője • Shirley Anne Field. i Az iraki állami filmszolgá- í iát ezekben a napokban ün- i nepli fennállásának egyéves j évfordulóját. Eddigi műkö: dése alatt 17 híradó- és 17 í ’ , > ; dokumentumfilm készült el. £ : A vállalat a jövőben játék- ^ : filmek gyártását tervezi. í i * í A francia Orion Film igaz- 'f gatója tárgyalásokat folytat^ Moszkvában a Diótörő fran- ff cia—szovjet megfilmesítésé- ff ről. Rövidesen ugyancsak | Moszkvába utazik Mitchel ff Wilson amerikai író, aki ff szovjet—amerikai koproduk- | cióban szeretné filmre vinni ff a Találkozások a távoli dél- ff körön című regényét. ff >>XXX\XVXXXX>XXN\XXXXXXXXXX>XXXXX\XXX\SV> megalakítását. A cél: minél szélesebb tömegeket előkészíteni a képzőművészetek világába való betekintésre. Azaz: közel hozni az érdeklődőket, a képzőművészet rajongóit a művekhez s azok alkotóihoz. Ennek megfelelően a baráti körök feladatai között esztétikai és művészet- történeti előadások, közös kiállításlátogatások és viták, valamint az alkotókkal való találkozások szerepelnek. Az első baráti kör megalakítására Vácott még ebben a hónapban sor kerül. Az őszi tervben azonban megalakítják a képzőművészek baráti körét Nagykőrösön, Cegléden és Szentendrén is. AZUT, amelyen megyei öntevékeny képzőművészeti csoportjaink haladnak — feltétlenül helyes. Bizonyítják ezt az elért eredmények, s az országos elsőség is. Természetesen mindez elbizakodottságra, elégedettségre nem adhat okot. A kétségkívül szép eredmények mellett akadnak még gátló körülmények — nem kielégítő anyagi támogatás — és szemléletbeli hibák — olykor az élettől való elfordulás, nemegyszer az emberábrázolás hiánya — is. Ez is a képzőművészeti szakkörökről mondott őszinte véleményhez tartozik. Ezek a hibák azonban megszüntethe- i tők, s sikkor biztosak vagyunk: benne, még több jó, az élet- \ hez közelálló képpel találko- j zunk majd a decemberben j megnyíló újabb megyei kiál-! lításon. I Prukner Pál S.\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\X\\\\\W Festés F estő barátommal tavaly nyáron a szatmári síkság szélén, Erdőháton — a legtávolabbi magyar faluban — Pesttől négyszázát kilométerre: a Túr menti Gar- bolcon jártunk. A szállásunk melletti szomszéd ház jellegzetes erdőhá- ti építkezés volt: zsúpfedelű, keskeny repülöeresszel, sza- badkéményes, körötte patics- fonat kerítés. Eresze alatt favödörben nyíló leánderek. Barátom készült, hogy megörökítse. — Szeretném lefesteni a házat — mondta, mikor átment. Az öregasszony széttárta karjait: — Fiam, tapasztani kéne előbb... A néplavór »1 elegviz-kutat kapott a vá- 1V1 ros: fürdőt építenek. Csodájára jár mindenki. Egyik jólértesült még azt ; is pontosan tudja, hogy eddig : a negyvenezer főnyi lakosság- i ra mindössze negyven fürdő- : szoba jutott. — Hű, micsoda arány! — mondja a munkálatokat veszető mérnök. — De most már : másként lesz... ; Addig is: az elfolyó víz- • nek sebtiben gödröt ásnak, y ráznak a többiek is, nyomai f. tékül. ^ Nézi az idős főorvos az % elszontyolodott, de mégis da- If cos ezerráncú, öreg arcokat, ff nézi, aztáy, mosolyogva meg- ff szólal: | — Édös gyerekeim, ha jó% vót kétezör évig ené’kül, bír- ff játok mán ki valahogy azt a | kis időt, míg megcsinájják ff a nagy medencét... Három kocsi föld ff T avaly történt egy közelit faluban. ff A legnagyobb dologidőben, $ amikor szinte mindenki a me- 't zön szorgoskodott — beállít 'f egy ünneplőbe öltözött le- 't gény a tanácselnökhöz, aki 't meglepetve nézi volt katona- í cimborája fiát. — Tessék, Péter! Mit 't akarsz? — mondja. A legény bizonytalanul, 't majd mind jobban nekibá- ^ torodva belekezd: ff — András bátyám, én ... ^ én leadom a földet! Pestre ^ szeretnék menni... ff — Pont most?! Hijj, de a ff kirielejzumát! — csattan fel ff a■ tanácselnök, de aztán el- ff harapja a mondatot, csak ff hümmög, gondolkodik. Ra- ff kosgat az asztalon, sokára ff felderül az arca. ff — Tó’ van fiam, hozzál be ff három kocsival... a többit ff aztán majd meglátjuk ... Kocsis János í NÉ)*ÁNY HÉTTEL EZELŐTT az öntevtSieny képzőművészeti csoportok vezetőinek országos tanácskozásán Pest megye küldöttét kérték fel, hogy számoljon be az elmúlt évi munkáról, a szakkörök tevékenységéről. Az ok: országos viszonylatban Pest megyét illeti az elsőség. Nemcsak a számok tükrében — huszonegy képzőművészeti csoport működik a megyében, míg a második helyre került szomszédos szolnokiak csak mintegy tizenöttel büszkélkedhetnek — de az oktató munka milyenségét, az elkészült művek színvonalát tekintve is. A kérdés akaratlan: minek köszönhető ez a nagy fellendülés, hiszen alig másfél évvel ezelőtt még csupán kilenc szakkört tartottak számon a megyében, alig száz taggal. Másfél év — tizenkét új képzőművészeti kör. S még az idén megkezdi munkáját a nagykátai és a ve- csési. Legkésőbb jövő tavaszig pedig Monoron és Du- nabogdányban is szervezett formában tanulnak majd a képzőművészetek kedvelői. A válasz: Pest megjre képzőművészeti életének vezetői helyesen értették meg feladatuk lényegét. A képzőművészeti körök tevékenységét nem tekintették elszigetelt jelenségként — mint egyes kis csoportok önművelő mozgalmát — hanem a szocialista kulturális forradalom szerves részeként fogták fel és irányították. Fő feladatul tehát nem a művészképzést jelölték meg, hanem azt, ami a képzőművészeti ismeretterjesztés lényege: a szocialista társadalom legszélesebb rétegeivel megismertetni és megszerettetni azokat az értékeket, amelyeket az egyetemes emberi kultúra a történelem folyamána, képzőművészet, xt nép- és iparművészet területén . felhalmozott. Vagyis ezáltal olyan korszerű képzőművészeti szemléletet alakítson ki a körök tagjai között, mely érzékenységénél és aktivitásánál fogva képes helyesen megítélni a szépet a képzőművészeti alkotásokban és a társadalmi életében egyaránt. Ugyanakkor azonban feltétlenül szükséges az is, hogy a képzőművészeti körök tagjai tájékozottak legyenek a szükséges elemimesterségbeli ismeretek körében is. A MEGJELÖLT CÉL kétségkívül helyes volt, s ennek következtében a végrehajtás is. A ; jelenleg működő huszonegy j szakkör — általában heten- J ként egy alkalommal tartottak í foglalkozást — a gyakorlatig képzés mellett jelentős időt ; és energiát fordított kultúr- \ politikai és művészetelméle- j ti kérdések megismerésére. ^ megvitatására. Ezeknek az ; előadásoknak a megtartása-^ ra rendszerint hivatásos mű-! vészettörténészeket, képzőmű-; vészeket kértek fel, s az elő- í adások elhangzása utáni élénk J viták tanúsága szerint az el- ; hangzottak megfogamzottak a í hallgatóság körében. Az el-: méleti képzésnek azonban ezj csak az egyik része volt. A ; másik — s talán még szemlé-; letesebb — a kiállítások, tár-; latok közös megtekintése, a; látottak megvitatása. Természetesen az elméleti ■ képzés mellett bőségesen ju- í tott idő a gyakorlati munká- í ra is. Az elmúlt esztendők- j höz viszonyítva, ezen a te- í mieten is jelentős előrelépés j történt, amennyiben a leg-; több szakkör — elsősorban a; már több esztendeje működőkg — a stúdiumok keretében már ; nemcsak tárgyak és tájak \ rajzolásával, lefestésével fog- \ lalkozott. hanem áttért az! élő modell után történő fi- ; gurális ábrázolásra. Ez persze; elsősorban annak a — ha még! nem is teljesen megoldott — í anyagi támogatásnak köszön- ! hető, amely lehetővé tette az öntevékeny képzőművészeti körök számára az aktmodel-, lek fogadását. : Persze, a képzőművészeti; szakkörök feladatának he- j