Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP MSI MEZVEI Mírlap 9 Brazília nehéz órái Biazilia a világ ötödik legnagyobb országa: Dél-Amerika területének csaknem felét foglalja el és a kontinens 140 milliós lakosságának 50 százaléka él határai között. Ez a hatalmas ország mégis — egészen az 1961-es év elejéig, amikor hivatalába iktatták Ja- nio Quadros elnököt, Sao Paolo korábbi kormányzóját — semmiféle politikai vagy gazdasági szerepet nem játszott, egyike volt az Egyesült Államok bólogatójánosainak. Évtizedes mameluk-politika Elég néhány adatot felsorolni ahhoz, hogy tisztán álljon előttünk, hová vezetett a brazil kormányférfiak évtizedes mameluk-politikája. Joggal nevezte az O Semi- nario című brazil hetilap a külföldi társaságokat „a nemzeti erőforrásokat tkimerítő szivattyúknak”, mert az a 400, főleg észak-amerikai vállalkozás, amely kezében tartotta az ország iparának, bányászatának és mezőgazdaságának túlnyomó részét, sok százmillió dollárt szippantott ki az országból. De Brazília hatalmas összegeket veszített az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelme miatt is. 1957-ben például 7,7 millió tonna termékéért mindössze 1,4 milliárd dollárt kapott, amíg három évvel korábban 4,4 millió tonna termékéért még 1,5 milliárd dollárt fizettek. Mivel az ország vezetői szinte kizárólagosan az Egyesült Államokkal építettek ki kereskedelmi kapcsolatokat, még a leghátrányosabb ajánlatokat is kénytelenek voltak minden esetben elfogadni. Ezzel magyarázható aztán az, hogy 1959 elején az állami költségvetés deficitje több mint 300 millió dollárra rúgott és csillagászati számokat ért el az államadósság is. A már ismertetett gazdasági kizsákmányolás, másrészt a nagymértékben • elharapózó belső , korrupció, miatt, a lakosr ság leírhatatlan nyomorban élt. A Novoje Vremja adatai szerint az ország legelmaradottabb északi vidékein az egy lakosra jutó évi jövedelem alig haladta meg az ötven dollárt. Recifeben, a terület központjában minden második felnőtt munkanélküli volt és a lakosok ötven százaléka meghalt, mielőtt elérte volna a 30. életévét. Az elviselhetetlen nyomor ellen 1960-ban sztrájkoltak a fémmunkások, a nyomdászok, a tanítók, a tengerészek, a kikötómunkások és a vasutasok. Jelszó: tiszta seprő Ilyen helyzetet talált Brazíliában az 1961. január 31-én hivatalba lépő új elnök. Quadros ígéretéhez híven kemény kézzel látott hozzá a gazdasági élet megreformálásáh-oz, intézkedései erélyes kézzel söpörték tisztára a brazil adminisztráció Augias istállóját is. Mindez — ha nem is találkozott minden esetben az amerikai monopolisták érdekeivel — mégsem adott volna okot Quadros megbuktatására. De az új. elnök, nemcsak új belpolitikai irányvonalat dolgozott ki. hanem Brazília hagyományosan az Egyesült Államokhoz kapcsolódó külpolitikáját is igyekezett új utakon elindítani. Csak emlékeztetőül érdemes egy-Uét tényt felsorakoztatni. Röviddel hivatalba lépése után utasította külügyminiszterét a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felújítására hazánkkal, Romániával és Bulgáriával. Majd bejelentette, hogy elismeri a népi Kínát és támogatni fogja felvételi kérelmét az ENSZ- ben. Nagy meglepetést keltett az Egyesült Államok vezető köreiben az a lépése is, amikor nyíltan megtagadta Kuba elítélését, sőt, bará- tian nyilatkozott Castro politikájáról. Minden jel arra mutatott, hogy Quadros a Nehru—Nkrumah-féle sem!e- gességi vonalhoz igyekszik csatlakozni. Ez a felismerés arra késztette az Egyesült Államok vezetőit. hogy fokozottabb figyelmet szenteljenek Brazíliára és főként annak ..nyugtalan és hevesvérű’- elnökére. Mézesmadzagnak szánták azt az 500 millió dolláros kölcsönt, amit „jószívűen” felajánlottak. Világosan látták ugyanis, Brazília elszakadása végzetes következményekkel járhat: Latin-Amerika országai előbb vagy utóbb, de bizonyosan követni fogják, vagyis Brazília esetleges semlegessége nemcsak Brazília elvesztésével fenyeget. Kialakul az ellenzék A mézesmadzag-politika azonban nem vált be. Quadros következetesen haladt előre azon az úton, amit választási hadjárata során, majd későbbi nyilatkozataiban kitűzött. A makacsnak mondott következetesség természetesen kihívta maga ellen a jobboldali reakció, az adott esetben az amerikai monopóliumokkal kapcsolatban álló burzsoá körök és a tábornoki kar tagjainak nemtetszését. Ez utóbbiak azért nem támogatták Quadrost, mert a korábbi kormányzat rendkívüli módon elkényeztette őket az Amerika diktálta háborús hisztéria miatt, az új elnök pedig csökkentette a hadiköltségvetést. Az Egyesült Államok vezetőinek tehát nem volt nehéz helyzete akkor, amikor szövetségeseket keresett magának Quadros megbuktatására. Amint az ma már ismeretes, a CIA-ügynökök egész csoportja utazott a brazil fővárosba, hogy Cabot amerikai nagykövet vezetésével előkészítsék a „kellemetlen” elnök leváltását. Ebben legfőbb támogatóik Denys hadügyminiszter és Carlos La- cerda, Guanabara állam kormányzója lettek. Ki állt a háttérben ? Az eseményele ma már ismertek, Roberti Alves, Vargas volt kfjztársasági elnök magántitkára, az Ultima Hóra és a Prensa Latina tudósítóinak adott nyilátközatá- b'an rendkívül kömoly tényeket leplezett le ázokról a közvetlen körülményekről, melyek lemondásra kényszerítették Quadros köztársasági elnököt, Alves hangoztatta, hogy Quadros lemondása az amerikai kormány nyílt fenyegetésének következménye volt. Az USA kormánya a reakciós tábornoki csoport puccsista megmozdulásával hangolta egybe akcióit. Quadros lemondása előestéjén — Alves szerint — megkapta az USA kormányának bizalmas üzenetét, melyben értesítették, hogy az Egyesült Államok felmondja a brazil kormánynak folyósított összes hiteleket. Az amerikai kormány e drasztikus intézkedéssel akarta engedelmességre kényszeríteni Quadrost. A brazil elnök azonban nem volt hajlandó kapitulálni. Ebben a pillanatban tűntek fel a színen a reakciós tábornokok, akik behatoltak az elnöki rezidenciába és lemondásra kény- szeritették. Coulart alelnök ez idő tájt nem tartózkodott Brazíliában. A püccsisták tehát bizonyos interregnumra számítottak, hogy ez alatt idejük marad amer ika barát diktatúrát juttatni hatalomra. Zavercs hírek Ezt követően napokig zavaros jelentések érkeztek a brazil fővárosból. Az azonban világos és egyértelmű volt, mint a TASZSZ kommentárja is kiemelte, hogy a puccs nem véletlenül következett be közvetlenül azután, hogy Quadros Guevara kubai iparügyi minisztert magas állami érdemrenddel tüntette ki Az alkotmány értelmében ezután Goulart alelnöknek kellett elfoglalni a köztársasági elnöki széket. A jobboldali reakciósok, hogy korlátozzák Goulart lehetőségeit, alkotmánymódosítást hajszoltak keresztül a parlamentben. Eszerint olyan ideiglenes parlamenti rendszert vezetnek be, amelyben a miniszterelnök lesz a végrehajtó hatalom felelős vezetője, nem pedig a köztársasági elnök. Goulart a kongresszus határozatáról értesülve üzenetet intézett az ország népéhez. Hangoztatta: ő Brazília népétől kapott megbízást az elnökválasztásokon és kötelességének tekinti e megbízatás teljesítését, majd kijelentette: „Alá_ vetem magam az alkotmány- módosításnak, hogy hazám népét ne vethesse önkényuralom rabszolgasorba”. Sztrájkok, gyűlések A katonai vezetők még ezután is igyekeztek megakadályozni az új elnök hazatérését. A légierők egyes vezetői lehetetlenné tették, hogy Goulart gépe leszálljon a brasi- liai repülőtéren. Az ország lakóinak viharos tiltakozásával találkozott ez a lépés. Sztrájkok és tiltakozó gyűlések százai követték egymást. Ennek hatására a három reakciós katonai miniszter lemondott. ■ ■■' ..... ..........'• G oulart elhök csütörtök délután tétté le a hivatali esküt. Beiktatásakor a Brazil Munkáspárt elnöke nem tért ki részletesen elkövetkezendő politikájára, de hangsúlyozta, hogy megtartja és védelmezi a köztársaság alkotmányát, előmozdítja az ország jólétét és mindent megtesz az ország egysége, integritása és függetlensége érdekében. A brpzil válság a végéhez látszik közeledni. Kapituláltak a puccs vezetői, s a hírek szerint a három fegyvernem volt minisztere közül egyik sem szerepel az új kormány- listán. De valójában csak most kezdődik a politikai harc. És nehéz ma még eldönteni, hogy ki kerül ki ebből győztesen, Quadros hívei — vagy Quadros ellenségei. De az események megítélésénél nem szabad megfeledkezni a Francisco Juliao szocialista képviselő vezette parasztligáról sem. amelynek Castro Kubája adott ösztönzést, melynek taglétszáma szinte egyik napról a másikra 20 ezerre szökött fel, s amely egyre nagyobb tekintélyre tesz szert Latin-Amerika legnagyobb országában. Ónody György Hruscsov Kennedyhez és Macmülanhez intézett váiasznyiiatkozata Nehru elutazott Moszkvából Nehru indiai miniszterelnök szombaton kíséretével együtt Moszkvából Taskentbe utazott. A vnukovói repülőtéren Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke, a szovjet állam vezető személyiségei, miniszterek és más hivatalos személyek búcsúztatták az indiai vendégeket. Hruscsov beszédet mondott, amelyre Nehru válaszolt. Hruscsov rámutatott arra, Nehru miniszterelnök meggyőződhetett arról, hogy a szovjet nép a legőszintébb barátságot érzi India népe iránt. A közte és Nehru között lefolyt őszinte eszmecsere megmutatta, hogy korunk számos kérdésében közösek a nézeteink és mindkét fél hő törekvése az atomrakéta-háború kitörésének megakadályozása. Nehru válaszában hangsúlyozta, hogy mély barátságot és rokonszenvet tapasztalt a Szovjetunióban. (Folytatás az első oldalról) ségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérleteket. A népek teljes joggal neveznék ezt az egyezményt becstelen alkunak. Magától értetődik, hogy a szovjet kormány nem mehet és nem is megy bele ilyen alkuba — jelenti ki Hruscsov. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek, minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy éppen a Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképp kezdődtek meg három esztendővel ezelőtt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. E tárgyalások során a Szovjetunió egész sor lépést tett, hogy közeledjék az Egyesült Államok és Anglia álláspontjához. Ezután rámutat: bármilyen keserű is beismerni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp olyan messze vannak céljuktól, mint három esztendővel ezelőtt. A francia kormány — mutat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan értésül adta, a nukleárisfegyver-kísérletek megszüntetésére vonatkozó semmilyen kötelezettséget sem tart magára nézve érvényesnek. Hruscsov kijelenti: az Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a kísérletek megszüntetéséről, ezzel gátolja a szovjet nukleáris fegyverek tökéletesítését, Franciaország pedig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robbantásokat. . . A szovjet miniszterelnök rámutat arra, hogy az Egyesült Államok és Franciaország között az atomerő háborús célú felhasználására vonatkozólag létrejött és az Egyesült Államok elnöke által jóváhagyott együttműködési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a saját céljaira végez nukleáris kísérleteket. Világos, hogy a NATO bármelyik tagországa által végzett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják — jegyzi meg Hruscsov. A nyilatkozat tényeket sorol fel az Egyesült Államokban folyó katonai készülődésekről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is, elsősorban Nyugat-Németország- ban. A leginkább figyelemre méltó — hangsúlyozza Hruscsov —, hogy a nyugati hatalmak kormányai „o katonai intézkedések egész lavináját indították el” válaszul arra a felhívásra, hogy hozzunk határozatot a német kérdés békés rendezésére és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon történő megoldására. Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderejének további erősítéséről — jelenti ki Hruscsov. Hruscsov rámutat, hogy a Szovjetunió másképpen nem járhat el. A szovjet kormány, miután mérlegre tett mindent, ami mellette és ellene szól, szorongó érzéssel és szív- fájdalommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dönteni. Nem kételkedünk abban — jelenti lei Hruscsov —, hogy az emberiség döntő többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intézkedéseit. A Szovjetunió véderejének erősítése egyben a béke erődnek megszilárdítása is az egész világon. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Szovjetunió minden intézkedést megtesz, hogy a minimumra szorítsa le az atomfegyver-kísérleteknek az élő szervezetre gyakorolt káros következményeit. A NATO-hatalmak jelenlegi politikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilatkozata —, hogy már nem a radioaktív csapadéktól kell félni, hanem attól, hogy maga az atomfegyver hull majd az ember fejére. A Szovjetunió nem engedheti meg, hogy kockára tegyék millió és millió ember életét. A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szovjet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt, az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Nagaszaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összehasonlíthatatlanul kevesebb atomfegyver-robbantást hajtott végre, mint az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország. Mind erkölcsi szempontból, mind államérdekeink biztosításának szempontjából igényt tarthatunk arra, hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak. Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és nor- malizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov —, meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. Most csak az általános és teljes leszerelés alapján lehet egyszer és mindenkorra és mindenütt véget vetni az aíomfegyver-kiscr- . leteknek — jelenti ki a szovjet kormányfő. Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya mégcsak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez. A jelekből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot képvisel — mutat rá Hruscsov. ★ N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozatát szeptember 9-én a Szovjetunió külügyminisztériuma átnyújtotta az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének. Közlemény a varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezletéről A varsói szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei 1961. szeptember 8-án és 9-én Varsóban ülést tartottak. Az értekezlet munkájában a tagállamok vezérkari főnökei is részt vettek. Az értekezleten A. A. Grecsko marsall, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. Az értekezlet megállapította, hogy az agresszív Észak- Atlanti Szövetség (NATO) országai. az utóbbi időben jelentős mértékben meggyorsították háborús készülődéseiket. szítják a fegyverkezési hajszát, növelik hadseregeik létszámát, és válaszul a szocialista országok azon javasa latára, hogy kössék meg a német békeszerződést, még egy új háború kirobbantásával is fenyegetőznek. A honvédelmi miniszterek és a vezérkari főnökök a jelen helyzetben — kormányaik utasításait követve — értekezletükön megvizsgálták a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői állományába tartozó csapatok harckészültsége emelésének konkrét kérdéseit. Az értekezlet megbízta a vezérkari főnököket, hogy az értekezleten történt megállapodások alapján, dolgozzák ki a varsói szerződés tagállamai védelmi képessége növelésének gyakorlati intézkedéseit. Nem sikerült mellékvágányra terelni A Pravda szemleírója a belgrádi értekezletről. Majevszkij, a Pravda külpolitikai szemleírója a lap szombati számában rámutat: a békeszerető államok közvéleménye örömmel fogadja azt. amit az el nem kötelezett országok belgrádi értekezlete a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a világbéke megerősítéséért tett. A belgrádi értekezlet egész menete megmutatta, hogy Washington és Bonn nyomása ellenére az értekezletet nem sikerült mellékvágányra terelni. Ezért fogadták kiábrándultán az értekezlet határozatait egyes nyugati fővárosokban — írja a Pravda, majd ezzel ösz- szefüggésben emlékeztet, amit erről a New York Times írt. Ez a lap félreérthetetlenül megfenyegetett néhány el nem kötelezett országot, arra figyelmeztetve őket, hogy a belgrádi értekezleten tanúsított magatartásukért szigorúan meg lesznek büntetve. Neves és kormánya bizalmat kapott a brazíliai kongresszustól A brazíliai kongresszus péntek délután folytatta az ország új elnökének és kormányának beiktatásával foglalkozó üléssorozatát. Hírügynökségi jelentések szerint, a majdnem hat óráig tartó ülésen. a kongresszus több tagja hangoztatta felszólalásában, hogy a kongresszus a katonai vezetés közvetlen nyomására kényszerült az alkotmány módosítására. mert csak így volt elkerülhető a polgárháború. A vita után a kongresszus, 259 szavazatta] 22 ellenében, jóváhagyta Tancredo Neves miniszterelnöki mpphizatását. majd tudomásul vette az új kormány összetételét is. Merényletet kíséreltek meg De Gaulle ellen — jelentik hivatalosan A párizsi elnöki palota hivatalos közleményben jelentette be hogy péntek este sikertelen bombamerényletet követtek el De Gaulle köztársasági elnök ellen. A közlemény szerint a Colom bey-les-Déux-Eglisen (De Gaulle vidéki szállása) felé vezető úton gyúlékony anyagot és ehhez csatlakozó robbanótöltetet helyeztek el. De Gaulle kocsija 22 óra körül érkezett a helyszínre, a gyúlékony anyag tüzet fogott, robbanás azonban nem történt. Sem az elnök sem pedig kísérete nem sérült meg. A helyszínre kivezényelt csendőrség négy kilogramm robbanóanyagot talált.
