Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
m st m tetei 1961. SZEPTEMBER 10, VASÁRNAP 7 Lopják a képet — de miért? Százhalombattai képek Június 14-én egy angliai művészeti árverésen Charles Wrightsman amerikai műgyűjtő, 392 000 dollárért megvette a leedsi hercegtől Goyának, a világhírű spanyol festőnek Wellington herceget ábrázoló képét. Az angol közvélemény meglehetősen felzúdult emiatt, a parlamentben is felszólalások hangzottak el, hiszen a kép világhírű, Wellington herceg pedig angol nemzeti hős volt. A kormány erre egy alapítvány támogatásával visszavásárolta a nevezetes műalkotást és az változatlan áron került a londoni Nemzeti Képtárba. Ez volt augusztus elején. Augusztus 21-én este háromnegyed 8 és 10 óra 5 perc között a kép eltűnt a helyéről, amely pedig a képtár egyik legszembetűnőbb pontján volt! Tegyük hozzá, hogy maga a képtár is London egyik legforgalmasabb terére, a Trafalgar térre nyílik. Az 51x63 cm méretű festményt nem lehetett csak úgy a kabát alá dugni, sőt, összecsavarni sem, mert nem vászonra, hanem fára festette alkotója. A képtár öt éjjeliőre a kritikus estén is épp úgy rótta útját a termekben, mint máskor és körülbelül 20 percenként elment minden kép előtt. Az összes ajtókhoz infravörös sugarakkal működő riasztóberendezést kapcsoltak, amely rögtön jelzést ad, mi- j helyt illetéktelen személy ! halad át az ajtókon. A be- ! rendezést tíz órakor néhány percre kikapcsolták, hogy az őrök leváltását lehetővé tegyék. Lehet, hogy a zárás után esetleg bent elrejtőzött tolvaj ezt a pillanatot használta ki. A tolvaj legyen gondos. De a vámőrség is! A lopást tíz óra után néhány perccel fedezték fel, ám | később értesítették. A rend- , őri és'váMffísSk'' íögíört’ fneg- j kapták a hírt, a Scotland j Yard Londonban 800 pél- j dányban kiadta a rendőrök- j nek a Goya-festmény fény- j képét. Az angol lapokban a képtár vezetősége pontos út- j mutatásokat adott az isme- , rétién tolvajoknak, hogyan j bánjanak becses zsákmányuk- j kai, hogy kárt ne tegyenek ! benne. A nyomozás azonban eddig j eredménytelen maradt. Az l egyik londoni lap próbaképpen gondosan becsomagolta- tott egy festményt, amely a Goya-képpel egyező méretű volt és postán Párizsba küldte. A vámnál külön hangsúlyozták, hogy a csomag festményt tartalmaz, a vámőrök azonban nem bontották ki a csomagot, amely hasonlóképp ellenőrzés nélkül érkezett meg a párizsi címre is. — íme — kiáltott fel a londoni lap — így akár a Goya-képet is külföldre küldhették! A képlopások régi bája A londoni Nemzeti Képtárból ezúttal első ízben loptak képet. Nemzetközileg azonban tény, hogy a képlopások az utóbbi időben igen elszaporodtak, és — amint a New York Herald Tribune bánatosan megjegyezte — elvesztették régi bájukat ... A dél-franciaországi Saint- Tropezben az AnnounCiade Múzeumból az idén július 16-án 58 nagyértékű fest'ményt vittek el. A betörők kocsival álltak a múzeum elé és a műkincseket úgy felrakták, akárha bútort vagy épp tüzelőt vittek volna. 1,9 millió dollár értékű volt a zsákmány. Az utolsó két évben egyedül Dél-Franciaországban hét nagyobb képlopás történt. Tavaly március 31-én a rivié- rai Colombe d’Or előkelő étterméből tüntettek el húsz festményt, az idén pedig — kevéssel a Goya-kép eltűnése előtt — Aix-en-Provence-ban egy kiállításról kétmillió dollár értékű Cézanne-képeket loptak el. A nyugat-németországi képtolvajok sem tétlenkedtek: rendőri adatok szerint 1960- ban mintegy tízezer festményt loptak el, összesen négy és negyedmillió fontnak megfelelő értékben. Tavaly augusztusban pedig a holland fővárosban tűnt el négy nagybecsű mestermű, köztük Rubens-és Rénoir egy-egy képe. Úgy látszik, a nagykapitalisták után a nagy bűnözők is arra a véleményre jutottak, hogy a legjobb valuta a műalkotás — véli az egyik külföldi lap, de hozzá kell tennünk: az ellopott világhírű festmények túlságosan is jó valutát képeznek, olyannyira, hogy szabadulni sem lehet tőlük. Hol és kinek adhatók el ezek a képek, ha a tolvaj pénzt akar belőlük csinálni? Hiszen az eladót rögtön letartóztatná bármelyik rendőrség. Miért lopják hát a világhírű képeket? Egy feltevés: a képek utáni biztosítási díjat akarják kizsarolni. Más lehetőség: csak a nyomravezetők számára kitűzött (ugyancsak tekintélyes) jutalmat akarják felvenni és aztán visz- szajuttatják a festményeket, így történhetett a Colombe d’Or-i tolvajok esetében: a képek egy híjján előkerültek. A most ellopott nyolc Cé- zanne-mű nyomravezetőjének egymillió forinttal egyenértékű jutalmat ajánlottak meg. E festmények biztosítási díja sem csekély: 27,7 millió osztrák schilling (Bécsben biztosították őket). Wellington herceg portréja azonban nincs biztosítva (Angliában az az elv, hogy állami tulajdont nem biztosítanak, akár csatahajóról, akár műalkotásról van szó) — persze, lehet, hogy a tolvaj ezt nem tudta. Feltételezhető még egy ok, amiért a világhírű festményeket olykor ellopják: a mániákus képrajongók és gyűjtők szerzési vágya. Egy ,.bájos“ lopás jubileuma Ez a legvalószínűbb ok, még akkor is, ha bűnözők keze is benne van a dologban: ezek ugyanis talán épp a szenvedélyes (és pénzes) gyűjtő megbízásából járnak el. Ez az az ok egyébként, amely a már említett „bájt” kölcsönzi ezeknek a lopásoknak. Ilyen természetű volt Leonardo da Vinci világhírű Mona Lisá-jának ellopása. Pontosan 50 évvel Goya művének londoni eltűnése előtt, | 1911. augusztus 21-én a pári-| zsi Louvre-ban felfedezték a \ világhírű Leonardo-mű hiá- ^ nyát. Kétévi nyomozás után á került elő a tettes, aki egy £ párizsi szállodaszobában rej- ^ tegette és titokban bámulta a 2 műremeket, míg végül egy j firenzei műkereskedőnek ki- ^ nálta fel eladásra. Ezen bu- £ kott el. A Mona Lisa tolva- ? ját, Vincenzo Perugia olasz jí szobafestőt akkoriban csak í egyévi és 15 napi börtönre 8 ítélték, mert méltányolták 2 „hazafias indítékát”: Perugia f állítólag csak azért lopott, ( hogy az olasz művészet eme ( alkotását szülőföldjére jut-i tassa vissza. Ugyancsak a | párizsi Louvre volt a vesz- í tese egy hasonló „kedves” f képlopásnak: 1939-ben egy i Bogoslawski nevű műtörté- f nész Watteau egyik festmé- £ nyét lopta el. Néhány hét múlva vissza is hozta, köz- ^ ben mindössze némi javítást j eszközölt a képen, minthogy ^ véleménj'e szerint a korábbi £ képrestaurátorok nem jártak £ el kellő gonddal. A szakér- í tők szerint ugyan helyrehoz- í hatatlan kárt tett a fest- f ményben, a bíróság azonban | „művészi indítékait” figye- f lembe véve — szintén enyhe í ítéletet hozott: Bogoslawski ? kétévi börtönt kapott. | A Louvre most is a vesz- í tesek közt van: az ellopott í Cézanne-képeket onnan köl-í csönözték. A Louvre most í adott kölcsön először képet, í alighanem egyben utoljára | is. A londoni Nemzeti Képtár í 1 talán szerencsésebb lesz. A \ babonások legalábbis jó előjelnek tekintik, hogy mióta a Goya-képet ellopták, a kép-:: tár látogatottsága erősen megnövekedett. Egy neves szovjet tudós terve: ^dllandó műhold Ari Sternfeld nemzetközi I ! asztronautikai ösztöndíjas ! szovjet tudós állandó mű- j hold tervét terjesztette elő. j Az állandó műholdnak a ! földi megfigyelő számára I mozdulatlannak kell lennie. ] Ehhez pontosan egy nap kellene hogy legyen a keringési ideje. Az egyenlítő síkjában. 35 800 kilométer maVÁNDORCSÍLLAG FUT AZ ÉGEN? Válasz egy nyáregyházi olvasónk kérdésére ? Nyáregyházáról ifj. Szilágyi István csillagászati kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz. Levelében részletesen leírja, hogy derült éjszakákon , több Ízben figyelt meg fényes, elsőrendű csillaghoz hasonló pontot az égen átvonulni egyenlő, körülbelül kétórás időközökben Olvasónk leírta, hogy a csillag- szerű jelenség fél óra alatt szeli át az égboltozatot s úgy tűnik, mintha jobbra és balra néha kitérne egyenes pályájáról. Kérésünkre a választ ifj. Bartha Lajos csillagász-geofizikus a következőkben adta meg: Tavaly augusztus 12-én mesterséges holdat lőttek fel Amerikában. s ennek a neve: Echo I. A hordozó rakéta csúcsában egy összehajtogatott. Mylar műanyagból készült léggömb volt. 1600 kilométer magasságban légnyomás segítségével lőtték ki e ballont az űrbe. s a benne levő körülbelül két liter víz — különböző atmoszférikus és hőmérsékleti hatásokra — rögtön gőzzé változott. A azonnal felduzzasztottá a ballont, amelynek fal- vastagsága körülbelül a cigarettapapíréval egyenlő és kívül ezredmilliméter vékony- sávú alumíniumlemez borítja. Az Echo I. átmérője 30 méter. Az Echo I. kezdetben nagyjából köralakú pályán futott, s a Földet 118.2 perc alatt — ma is ennyi a keringési ideje — kerülte meg. Keringési ideje tehát nem változott, de pályája már igen, a Nap állandó sugárzásának úgynevezett tolóhatására. Jelenleg a földközelben 800. föld- távolban pedig 2000 kilométerre van tőlünk. Pályája ma már — a kör helyett — elipszis. Elméletileg 20 év lett volna a ballon élettartama. de ez — mint utólagosan kiszámították — két évre csökkent a naphatások miatt, s jövő nyárra az Echo I. elpusztul. Mi volt az Echo I. tudományos feladata? Ifj. Bartha Lajos erre a következőket válaszolja olvasónknak: tudjuk. hogy a TV-adáeok to- I vábbít-ása bonyolult és ne- ; hézkes. mert a TV-hullámok j csak a láthatárig terjednek ! szabadon, s ezért költséges relé-rendszerek — továbbitő- | állomások — felállítása szük- | séges. Szárazföldön ennek külö- ! nősebb akadálya nincsen, de a kontinensek között a TV- összeköttetés — az óceánok méretei miatt — lehetetlen a hagyományos módszerekkel. Az Echo I. célja az volt. s ma is az hogy a ráirányított televízió-, illetve ultrarövid állomásokat felfogja, azután továbbítsa cn iási távolságokra. Segítségével — a római olimpia idején — tízperces TV-kapcsoiatot sikerült teremteni Róma és Észak-Amerika keleti partvidékei közt Szovjet televíziószakértők véleménye szerint négy, mintegy 150—200 méter átméró'ju ballon segítségével megoldható lenne Földünk kontinensei közt a TV-kapcsola- tok rendszeresítése, sót a TV-adások állandó vétele, illetve adása program szerint. Szoholjev szovjet akadémikus már- évekkel ezelőtt javasolta egy nemzetközi rakétaművelet lebonyolítását, amely égboltunkra juttatná e ballonokat. Ami a látszólagos vibrációt illeti — mondta még ifj. Bartha —. ez csupán optikai csalódás. Mivel a Nap sugarait visszaverő, s ezáltal állandóan világító Echo I. csillagok százai közt halad az éjszakai égboltozaton, e fénypontok merev figyelése — már pár perc után — kifárasztja a látóidegeket, s meggyengül a tájékozódási képesség. Az Echo I. alakja már eltorzult a Nap-hatásoktól, de nem lehetetlen, hogy kisebb | meteoritok is megrongálták, i Ezért elvesztette szabályos j gömbalakját, s ahogy tengelye körül lassan forog, néha a behorpadt felületek is szemünk elé kerülnek, s ez is úgy hat, mintha a ballon látszólag kígyóvonalban haladna. Darázs Endre gasságban állítanák körpályára. Ehhez másodpercenként 3,08 kilométer sebességet kellene neki adni, mégpedig pontosan horizontálisan, keleti irányban Ebben az esetben a műhold pontosan egy nap alatt kerüli meg a Földet, követve annak tengelykörüli forgását. Sternfeld szerint a műhold pályaháborgását, amelyet a Hold vonzása okoz, ki lehet majd küszöbölni megfelelő pályamódosításokkal. Az állandó műholdról a Föld mozdulatlannak tűnne, s látható átmérője körülbelül 40-szer akkora lenne, mint a Földről nézve a Hold látható átmérője, a földtányér látható területe pedig 1600-szor akkora lenne, mint a holdtányér. A szovjet tudós hangoztatja, hogy ilyen szputnyikról kitűnően meg lehetne figyelni bolygónkat, három ilyen szputnyikról pedig az egész Földön látható televíziós adásokat lehetne sugározni. Az állandó műholdra bármely időpontban lehetne rakétát küldeni. Az állandó műhold alkatrészeit, anyagait és felszerelését néhány tonna hasznos súly szállítására alkalmas te- herrakétákkal föld körüli pályára irányítanák, s ott szerelnék össze. Sternfeld javasolja, hogy az állandó műhold felépítéséhez használják fel a hordozó rakéták utolsó fokozatát is, amelynek súlya a hasznos teher többszöröse. Ez kitűnő építőanyagul szolgálhat. A kiürült fűtőanyag-tartályokat, amelyek szintén ráállnák a kitűzött pólyára, raktárnak lehet majd felhasználni. ha mái- a Földön eleve úgy építik meg őket, hogy az üzemanyag kiürülése után az űrhajósok lakófülkéi legyenek. — Jöhet! — kiált az ácsmester és leveszi a felé nyújtott ' következő deszkát. Egy erdőre való faanyagot használnak a zsaluzáshoz a Dunainenti Hőerőmű építésénél Mintegy feneketlen gyomor, úgy nyeli a rengeteg betont a turbina-ház alapépítménye. Transzportör talicska, lapát szüntelenül szórja az anyagot — „És égíelé törnek az oszlopok...” A vasvázak már fölfelé tartanak. Elkezdődött a betonozás. A tömörítő berendezések egyenletessé rázzák a keveréket, hogy az emelkedő csarnoképület oszlopai jól tartsák a súlyos j! tetőszerkezetet (Tóth György felv.) Évadnyitó társulati ülés Szombat délelőtt tartotta évadnyitó társulati ülését a Pest megyei Petőfi Színpad két együttese. Az ülésen megjelent Szabó Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b. elnök- helyettese, valamint Máthé János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Dr. Kowóch Gyula, a színpad igazgatója beszámolt az elmúlt esztendő munkájáról és tapasztalatairól. Elmondotta a többi között, hogy megszűnt a színpadnál a létbizonytalanság, a színpad helyzete megszilárdult. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az idei naptári hónap közel kétszázezer forint többletbevételt eredményezett.
