Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

Gondosabb körültekintéssel megelőzhetők a dunai balesetek! A Duna áldozatai — mond­ják a megdöbbent emberek, mikor egy-egy tragikus vízbe- fúlási esetről hallanak. A Duna minden évben megkö­veteli a maga életeit — gon­dolják megborzongva. Nem jó belenyugodni ezek­be a már közmondásossá vált megállapításokba, mert egyáltalán nem ez az igazság. Sokkal kevesebb a száma azoknak, akiket valóban a Duna áldozatainak lehet te­kinteni, mint azoké, akik a saját maguk, vagy mások könnyelműségének, virtusko­dásának következtében lelik halálukat a Duna vizében. Az emberek nemtörődömsége sok­szor már tragikus: hiába ol­vashatók a fürdést tilalmazó táblák, hiába cirkálnak a vi­zen a vízirendőrség csónakjai — nem lehetnek egyszerre mindenütt jelen —, hiába ok­tatja plakát, előadás, újság­cikk az embereket, hogy vi­gyázzanak a szabadvízi für­désnél, minden hiába, ha úszni nem tudók szemrebbe­nés nélkül vetik magukat a hűsítést ígérő hullámokba, ha úszótudományukban fölénye­sen bízók vágnak neki az alattomos örvények átszelésé- nek, ha minden egészségügyi szabályt feledve, felhevült testtel ugranak fejest a hideg vízbe. Lehet-e ezeket a szerencsét­leneket a Duna áldozatainak tekinteni? Megdöbbentő példája' an­nak, hogy nem minden dunai halál áldozat, éppen a múlt vasárnap a Duna-parton le­játszódott tragédia. Egy élet­erős, kitűnő üsző hírében álló fiatalember megmagyarázha­tatlan virtusból fogadott, hogy átúszik a lehorgonj’zott uszály alatt. A könnyelmű vállalko­zásnak halál lett a vége. Ki felelős ennek a fiatal­embernek korai haláláért? A Duna-e, amely a maga sok ezer éves törvényei szerint foiydogál pl a partok között, enyhülést és felüdülést ad a mértéktartónak? Nem, nem. A Duna nem felelős a tragé­diákért. A Dunakanyarban nem ez a legutóbbi halál az egyetlen eset. A nyár folyamán töb­ben lelték halálukat a vízben, legtöbben gyermekek és fia­talok. És itt újból és újból fel kell emelni szavunkat annak érdekében, hogy a szülők sokkal nagyobb gondossággal és szigorral ellenőrizzék gyer­mekeiket: hol, merre járnak, nem jétsszák-e ki fondorlato­sán a felügyeletet és ellenőr­zés hiányában olyan vállalko­zásba kezdenek; amelynek szörnyű végkimenetele lehet. Nem lehet eleget a fürdőzök előtt hangoztatni: higgyenek a figyelmeztető tábláknak, a rendőri utasításoknak, a ta­pasztaltaknak, akik — erre igen sok példát tudunk — is­meretlenül is beavatkoznak a partokon, ha valami veszély­rejtő oktalanságra látnak ké­szülődni felhevült fiatalokat. Az úszni tudás nem elég, mert nem mindenki van tisz­tában szívének és tüdejének kapacitásával. Még az sem elég, ha valaki itt született a Duna-parton és gyermekkora óta ismeri a víz járását, mert a medret és a folyás furxang- jait nemcsak a mostanában befejeződött kotrás, hanem maga a víz szeszélye is foly­ton változtatja. A part mel­letti Váratlan gödrök és buk­kanok a térdig érő vízben gyanútlanul , taposókat is ha­lálba ránthatják. Ne ezek a tragikus halál­esetek legyenek intő példák a punát kedvelő ezrek és ezrek előtt, hanem á mindenre ki­terjedő óvatosság, a vízben való fürdésnél elengedhetetle­nül szükséges állandó éberség, tartózkodás minden virtusko­dástól és megerőltetéstől. És nem utolsósorban annak a feltétlen elhivése, hogy a ha­tóságok nem a nyári örömö­ket akarják mégzavarni; mi­kor tilalmi táblákat állítanak és ellenőrzik a fürdőzőket, hanem életeket akarnak biz­tonságossá tenni a családok és az egész társadalom szá­múra. Szentendrei utcarészlet (Szösz Jenő ceruzarajza) MEGHÍVÓ Az MSZMP városi alapszerve a Hazafias Népfront városi bizottságával karöltve folyó hó 15-én pénteken este 7. órai kezdettel a városi tanácsháza nagytermében filmvetítéssel egybekötött szabad pártnapot tart, melyre a város minden lakóját szeretettel hívja és várja a vezetőség. A pártnap előadója: Bokor József honvédalezredes. Autóbuszjárat indul a Barackos úton Hozzuk rendbe a Osztrák mintára csak 1867 után vetették meg alapját mai telekkönyvi rendszerünknek — azt tehát, hogy egy ingatlan­nak ' 67 előtt ki volt a tu­lajdonosa, hitelesen nehéz megállapítani. Hogy a Sza­már-hegy aljában, az egykori Erzsébet, ma Rab Ráby té­ren álló kuszólőtürtös, ré,:.i szőlőtermelő ház kétszáz év­vel ezelőtt valóban Szent­endre igazságkeresőjénck, Rá­by Mátyásnak volt a lakóhá­za — csak következtetni tud­juk. Bizonyítani nem. , A róla elnevezett tér, fel­tételezett lakóháza környékét ugyanakkor csúnyán elhanya­goljuk. Nagyon szépül városunk, gyönyörűvé teszik a legkü­lönfélébb várospontokon el­helyezett virágos kővázák, gruppok — miért nem jutott egyetlen ilyen váza, vagy egy szelet virágoskert Ráby Má­tyás egykori ablakai alá? A park létesítéséhez a tér és környék lakói társadalmi munkájukat is felajánlják! A Rab Ráby téren felgyü­Rab Ráby teret! lemlő szennyvíz a hegyről is lefolyva szerteszéjjel csordo­gál. Kevés' költséggel, fárad­sággal és az itt is vállalt tár­sadalmi munkával mindez ki­küszöbölhető lenne. Az elmondottak, a virág­hiány, lefolyóhiány, nemcsak ! az ott lakók szomorúságát, de a Ráby teret sűrűn látogató idegenek megbotránkozását is egyre-másra kiváltják. És még egy! Alkotmányunk ünnepén né­pes csoport vonult fel veze­tővel az élen a térre, de nem a megjelölt műemléket néz­ték, hanem a másik oldalt nagy csodálkozással. Ugyanis harmadik napja állt ott óriá­si halomban néhány fuvar trágya a mézeskalácsos — te­hát élelmiszeripari — műhely ablakai alatt. Napokig várta berakását a Gőzhajó utcai ter- melöszövfetkezeti gombapincé- be. Hogy ez helyes-e, annak el­bírálását az illetékesekre bí­zom. Horváth Levente Noviszádon írták... Jugoszláviából most hazatért ismerősöm hozta magával egy Noviszádon, vagy Újvidéken megjelenő magyar nyelvű új­ság szentendrei vonatkozású cikkét. „Legények Leányfa­luban” az újságcikk címe. A közvetlen hangú sport­beszámolóban a VI. nemzet­közi Duna-regattának Linztől Noviszádig tartó útját írja le a noviszádi Szerb Sándor. A meglehetősen hosszú írás­ból csak néhány szentendrei vonatkozást szeretnék kiemel­ni. „Leányfalu után Szentend­rén kötöttük parthoz a csó­nakot. A festői szépségű kis város, a hegyoldalra felkapasz­kodó sikátorok és Szentend­rére oly jellemző tornyok a partra csalogattak bennünket. A város igazi -helye nem itt, hanem több szélességi körrel délebbre lenne. A balkáni és a mediterráni városokhoz ha­sonlít, különösen ilyenkor, erős nyári napsütésben em­lékeztet az Adria menti kis hegyi városokra. A kikötői presszóban nem volt nehéz szerbekre találni és egy-egy pohár badacsonyi mellett jól kibeszélgettük ma- i gunkat és még üdvözletét is ! hoztunk tőlük noviszádi ro­konaiknak a Papp Pál utcá­ba.” Nagyon jólesett városunkról olvasni e kedves sorokat! S P O It T II í R E K A Szentendrei Papírgyár természetjárói 1961. szeptem­ber 10-én a következő túra­szakaszon indulnak: Királyrét — Magas Tax — Nagyhideghegy — Szabókövek — Csóványos — Csóványos kisvasút-állomás. Találkozás: reggel öt órakor a Szentendrei HÉV-állomás- nál.. A HÉV 5 óra 15 perckor in­dul. Útiköltség oda-vissza: 28 forint. Vezfctő: Czikora Péter. ★ A 6-án megjelent szentend­rei lap sportrovatában közölt súlylökő eredmények helyesen a következők: 1. Arnold István, Szent­endre (11 méter 53 cm). 2. Öf- fénberger Károly (11 méter 50 cm). 3. Kovács József Hon­véd (10 mét,er 21 cm). Magasugrásban 1. nem Be- j nedek, hanem Demeter Mik- j lós volt 180 cm-rel. Szamárhegyi utcarészlet (Remsei Iván rajza) hírek a járás és város életéből A DOLGOZÓK általános iskolai levelező tanfolyama szeptember 14-én délután 2 órakor kezdődik. A VÁROS ügyeletes orvosa szeptember hó 10-én dr. Ka­tona Gyula körzeti orvos. AZ ÜZEMI tanácsokban ' működő kommunisták tevé­kenységéről, munkájáról és a szentendrei munkásőr-sza- kasz helyzetéről tárgyalt teg­nap délelőtt az MSZMP vá­rosi pért-végrehajtóbizottsága. A beható vita után, mind­két témával kapcsolatban több fontos határozat született. A JÄRÄS területén ügyele­tes állatorvos szeptember 10- én dr. Kollár Pál körállator­vos. Pilisszentkereszt. JÓL HALAD Dobogókő par­kosítása. A Pilisi Erdőgazda­ság, valamint a Turistabáza- kat Kezelő Vállalat rendbe­hozza a kilátó és környékének útjait és parkjait. Pilisszent- kereszt község tanácsa a szur­dok bejáratánál egy .tavat kíván létesíteni, mely nyári hónapokban alkálmas lenne fürdőzésre is. MEGINDUL a műszaki rajz tanfolyam. Az első megbeszé­lés szeptember 13-án az állami gimnáziumban lesz délután 6 órakor. AZ IDEI első úttörőcsapat- vezetői értekezlet szeptem­ber 11-én 'lesz. A megbeszé­lés tárgya a KISZ KB ..Irány­elveinek” gyakorlati alkalma­zása a járás úttörőcsapatainak életében. A FILMSZÍNHÁZ mű­során szeptember 9-től 11-ig Pedró kapitány vidám ka­landjai. 12-től 13-ig Kiábrán­dulás. Az ifjúsági matiné mű­során szeptember 10-én Fekete zászlóalj című film szerepel. Több ezres nézősereg részesí­tette elismerésben az MHS munkáját a múlt vasárnapi honvédelmi napon. Tapssal jutalmazták a motorosok ak­robatikus bemutatóit, nem szólva az izgalmakat kiváltó légibemutatóról és az ejtőer­nyősök sikeres lélegzetelállító szerepléséről (Kiss István felvétele) Tanácstagi fogadóórák Gyurcsányi István, a 71. sz. választókerület tanácstagja szeptember 9-én du. 6 órakor Pannónia u. 14. sz. alatti laká­sán. Bobák Árpád, a 73. számú választókerület tanácstagja szeptember 10-én du. 4 órakor Szarvashegy 2. sz. alatti laká-' sán. Szelényi István, a 5. számú választókerület tanácstagja szeptember 11-én de. 10—12 a városi tanács épületében, az I. emelet 4. sz. helyiségben, Tóth József megyéi tanács­tag szeptember hó 14-én du. 6 órakor a városi tanács épületé- -ben, az I. emelet 3. sz. szobá­ban tart fogadóórát. ZÁRTKÖRŰ ismerkedési es­tet rendez a helyőrségi klub­ban ma este a Vegyi és Kéz­műipari Vállalat írószer üzem­egységének KISZ-sZervezete, szakszervezeti bizottsága és a nőtanács vezetősége. Belépés csak meghívóval. KIBŐVÍTETT osztályérte­kezleten, a szakfelügyelők je­lenlétében tárgyalták meg az induló oktatási év tapaszta­latait és feladatait szeptem­ber 7-én a járási tanács mű­velődésügyi osztályán. Megbe­szélés tárgya volt egyben a szeptember I4-i igazgatói ér­tekezlet is, melyen részt vesz­nek a járás és a város általá­nos iskoláinak igazgatói, a já­rás és város vezető óvónői, a kuHúrotthonigazgatók és nép­művelési felügyelők. Előttük ismertetik és tárgyalják meg majd az osztály éves munka- tervét, amely az általános is­kolák feladatai mellett fel­öleli a járás népművelésügyé­nek minden szakterületét. Az értekezlet színhelye a városi tanács nagyterme lesz. A RÓMAIAK VISEGRÁDON Visegrádról,' a Dunakanyar egyik legszebb helyéről, a ma­gyar történelem dicső korsza­kának egykori fellegváréról sok könyv, ismertetés jelent meg a múltban és a felszaba­dulás után is. Csak kevesen tudják azon­ban, hogy az utóbbi évek ku­tatásai jelentős római-kori emlékeket is feltártak Viseg- rádon. Éveken keresztül foly­tak az ásatások s párhuzamo­san a Mátyás-palota további részleteinek feltárásával egy­re több római-kori emlék is felszínre került, és ad hírt Visegrád akkori életéről. Erről a korszakról ad rész­letesebb ismertetést Soproni Sándor „Rómaiak Viségrádon” című könyvecskéje, melyet a Mátyás király Múzeum füze­teinek sorában adtak ki. Köszönetemet fejezem ki mind­azoknak, akik szeretett fiunk ha­lála alkalmából részvétükkel osz­toztak és bánatunkban velünk vol­tak. Gerényi család rackos út vége és vissza. Természetesen ez csak úgy valósulhat1 meg, ha megfele­lő állapotban levő úton ha­ladhat az autóbusz. Az utób^ bi időben kielégítő mérték­ben javították az utakat ezen a vidéken és így lehetőség nyílik arra, hogy a legrövi­debb időn belül megindul­hasson az autóbuszjárat Ez­zel úgy hisszük — fejezte be Örlei Elemér vb-elnökhelyet- tes — nemcsak a környék la­kóinak teszünk nagy szolgála­tot és könnyítjük meg a ki­rándulóknak a szép vidék megközelítését, de közel 70 iskolás gyermeknek is segí­tünk, hogy nehézségek nél­kül juthasson el a város köz­pontjában fekvő iskolákba. Az a hír terjedt el a város­ban, hogy a közeljövőben au­tóbuszjárat indul a Barackos úton. Tekintettel a sok em­bert érintő kérdésre, felke­restük örlei Elemér vb-el- nökhelyettest: tájékoztasson bennünket és lapunk olva­sóit az elterjedt hírrel kap­csolatban. — Nemcsak a környék la­kosságának — mondotta ör­lei elvtárs —, hanem a vá­rosi tanácsnak is évek óta problémája, miképpen kap­csolhatja be a város vér­keringésébe ezt a szép vidé­ket. Elvben már &z útvo­nalat is kijelölték: állomás, szülőotthon, Daru-piac, Tö­rökvölgyi úti sarok, nép­bolt, Balázs Árpád-villa, Ba­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom