Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

1961. SZEPTEMBER I, PÉNTEK MAGYAR KÖNYVEK A SZOVJETUNIÓBAN Ez év első felében kilenc magyar szépirodalmi művet és öt egyéb — műszaki, művé­szeti, stb — könyvet adtak ki a Szovjetunióban orosz, ukrán, észt- és más nyelveken. A könyvek együttes példány­száma 757 ezer volt. A má­sodik világháború óta a Szov­jetunióban 400 magyar könyv jelent meg 32 nyelven, össze­sen 15 millió példányban. (MTI). Új továbbtanulási lehetősége nyílik az érettségizett fiataloknak Felsőfokú mezőgazdasági technikumokat szervezett a Földművelésügyi Minisztérium, kapunyitás szeptember közepén - Két évi tanulás után technikusi képesítést kapnak a hallgatók A jelentkezés végső határideje szeptembei 10. EGYÜTT - BIZTOSABBAN Szocialista brigádvezetök értekezlete a Ganz Árammérőgyárban Szeptember vább tanulási lik azoknak fiataloknak, hiánv miatt közepén új to- lehetőség nyí- az érettségizett akik létszám- az idén, vagy Az abonyi Kossuth Tsz kertészetében Hatvanöt mázsát ad holdanként a magról vetett vöröshagyma Három hónap múltán ismét I ellátogattunk az abonyi Kos-' suth Tsz kertészetébe. Megeső- - dáituk akkor — egyebek mel­lett — a tsz ötholdas magról vetett vöröshagymáját. Június elejét írtunk még s a hagyma­táblán a ritkítások folytak, amelynek során mintegy har­mincezer csomó zöldhagymát adtak át. a felvásárlónak. Húszezer forintnál többet kap­tak érte. A vöröshagyma ter­més várható kilátásairól óva­tosan csak ennyit mondott ak­kor ifj. Czene István, a kertész, hogy — majd ősszel:.; Az ősz ugyan még nem ér­kezett meg, de a hagyma be­érett a szedésre. A kertészeti brigád éppen a fölszedett hagymát osztályozta, gyűjtötte ládákba. A termés egy része még a földben. A termésered­ményről kérdezem a kertészt. — Hatvan mázsát számolok — mondja s hozzáteszi, rá­mutatva a MÉK jelenlevő szakembereire: mi a vélemé­nyük az elvtársaknak? — ök azonban az élet reális emberei, nem vélekedni szeretnek, ha­nem megbizonyosodni, elvégez­tetik hát mindjárt a próbamé­réseket. Az eredmény: hat­vanöt mázsa holdanként. Vizs­la szemmel járták be a terü­letet, így könnyen végzik el az osztályozást: negyvenöt mázsa első osztályú, tizenöt mázsa másod osztályú és öt mázsa harmad osztályú. Egy-két szor­zás és kész az eredmény: ki­lencezerötszáz forint holdan­ként, de lehet, hogy meglesz a tízezer is. A számolás már óva­tos, inkább több lesz, mert na­gyon sok a szépen fejlett hagy­ma, jókora területen alig lát­ni nyolcvan milliméternél ki­sebb fejeket. Nos, ha hozzá­vesszük a zöldhagymából hol­danként kapott négyezer forin­tot — tizennégyezer forint kö­rül fizet a magról termesztett vöröshagyma az abonyi Kos- suth-ban kataszteri holdan­ként. (f. 1.) Megfogant Quasimodo fája a balatonfüredi parkban Az öt világrész ezerféle nö­vényével pompázó balaton­füredi parkban megfogant az a hársfa, amelyet Salva­tore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő ültetett nemré­gen balatoni tartózkodásá­nak emlékére. A kis hárs- csemete Rabindranth Tagore hindu költő fája közelében áll. (MTI) akár- a korábbi években is, nem jutottak be az egyete­mekre és főiskolákra. A tanulni vágyó fiatalok ér­dekében, számításba véve a mezőgazdasági nagyüzemek fokozottabb szakemberszük­ségletét, a Földművelésügyi Mi­nisztérium az ország több városában úgynevezett felsőfokú mezőgazdasági technikumokat szerve­zett. Ezek a felsőfokú techniku­mok néhány napon belül, már szeptember közepén megnyitják kapuikat, ezért a jelentkezőknek minél előbb, de legkésőbb szeptember 10- ig be kell adniuk felvételi kérelmüket. A megyei tanácstól nyert értesüléseink szerint Pest me­gye területéről a következő felsőfokú technikumokra le­het jelentkezni: Kiskunha­lasra növénytermesztési szak­ra, Hódmezővásárhelyre ál­lattenyésztési szakra, Mező­túrra gépészeti szakra, Kecs- Icemétre szőlő- és gyümölcs- termelési szakra. Szarvasra öntözéses növénytermesztési szakra, Keszthelyre növény- védelmi szakra és Buda­pest, X., Maglódi út 8. szám alatt működő állattenyésztési- állategészségügyi szakra. Az illetékes szervek a fel­vételi kérelmekhez szüksé­ges nyomtatványokat vala­mennyi járási és városi ta­nács elnökének és mezőgaz­dasági osztályvezetőjének, va­lamint valamennyi termelő- szövetkezet elnökének és gép­állomás-igazgatójának meg­küldték Ugyancsak be lehet sze­rezni a nyomtatványokat Kezdődik az őszi idény a gépállomásokon Hatvanezer hold nyári mélyszántást végeztek el Nemcsak a külföldi, hanem már a hazai tapasztalatok is igazolják, hogy a korszerű talajművelés legjobb mód­szere: a mélyművelés Jórészt a nyári mélyszán­tásnak köszönheti pé'dául a dánszentmiklósi Micsurin Tsz is — hogy mint a becslések mutatják —, átlagosar 35— 40 mázsás kukoricatermést törnek le egy holdról. A nyári mélyszántás elő­nyeit figyelembe véve me­gyénkben is megfelelő felvi­lágosító munka folyik e mindjobban terjedő ta'aj- művelési módszer érdekében. Felkerestük a gépállomá­sok megyei igazgatóságát, hogy megtudjuk, mekkora földterületet szántottak fel eddig, és hogyan haladnak a megye gépállomásai a soron levő talajmunkákkal. Lég- rádi László igazgató elmon­dotta, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak és tulajdoní­tanak ma is a nyá:i mély­szántásnak. A múlt évben kisebb területen mar vé­geztek mélyszántást és csak az idén derült ki igazán: megérte a többletmunkát. 1 közelmúltban megtar­tott megyei ankéton is nyomatékosan hangsú­lyozták a mezőgazdasági szakemberek, mennyivel biztosabb, de kifizetőba is a nyári mély tuiajclő- készítés. A gépállomások közvetle­nül az aratás megkezdése után nyomban hozzáláttak a mélyszántáshoz. Július 1-től augusztus 20-ig negyven­hatezer kataszteri holdat szántottak fel. (Tavaly az év hasonló időszakában még mindössze tízezer hold mély­szántást végeztek.) Várható, hogy a nyári idényben — amit a gépállomások augusz­tus 30-ig számítanak — el­érték, sät, túl is haladták a hatvanezer katasztrális hol­dat. Ez a teljesítmény annál is inkább figyelemre mél­tóbb, mivel közben a csép- iést is a tavalyinál jóval korábban, augusztus 20-ra befejezték. A hatvanezer hold mély­szántás — legalább száz- húszezer mázsa többlet- kukoricát eredményez. Ez 2000 sertés felhizlalásához elegendő. Jóllehet, megfe­lelő talajelőkészítés esetén a négy-öt mázsás holdankénti többletet is könnyen el tud­ják érni a tsz-ek. A nyári mélyszántásban ki­emelkedő eredményt ért el a Ceglédi Gépállomás, amely hat és fél ezer holdat szán­tott fel, a Szentmártonkátai Gépállomás öt és fél, az Abonyi Gépállomás pedig négy és fél ezer hold nyári mélyszántást végzett. Az időszerű feladat most az őszi vetőszántás. A gép­állomások dolgozói elhatá­rozták: lehetővé teszik, hogy szeptember 20-ig földbe kerüljön a rozs és az őszi takarmánykeverék a tsz- ekben. Október 15-ig a külföldi bú­zafajták kerülnek a földbe, október 25-ig pedig a hazai búzafajtákat vetik el. A szán­tást és a felületi munkákat két-három héttel a vetés előtt elvégzik, hogy az őszi vetések megfele­lően ülepedett, beérett magágyba kerüljenek. Mindehhez azonban az is szükséges, hogy a termelő- szövetkezetek idejében taka­rítsák be az őszieket azokon a földeken, ahová vetni akarnak. A gépállomások dolgozói egyébként úgy számítják, ez év őszén nem marad tavasz­ra felszántatlan terület. Nagy szó ez, hiszen tavaly ősszel körülbelül százharminc-száz- negyvenezer hold föld fel- szántása maradt el. (s. p.) a mezőgazdasági techni­kumoktól is. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell majd tenniük a j gimnáziumi biológiai és ké­miai anyagból, Akik bár­mely egyetemen, vagy főis­kolán már megfeleltek a fel- j vételi vizsgán ezekből a tár- ! gyakból, mentesülnek a fel- \ vételi vizsga alól. A felvétel- | nél előnyben részesülnek a j már szakmai gyakorlattal í rendelkező fiatalok. A szak- j mai gyakorlat alól azonban a felsőfokú technikum igaz­gatójának javaslatára a Föld­művelésügyi Minisztérium fel­mentést adhat. Jelentkezhetnek felvétel­re mindazok, akik érett­ségivel rendelkeznek, s még nem haladták túl negyvenedik életévüket. A felsőfokú technikumok hallgatói tanulmányi idejük alatt a katonai szolgálat alól halasztást kapnak. A tanul­mányi idő két év, amely után a hallgatók az elvégzett sza­kon technikusi oklevelet sze­reznek, s képzettségüknek megfelelően elhelyezést nyer­nek állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. A hallgatók a felsőfokú technikumok mellett szervezett kollé­giumokban élelmezést és szállást kapnak, s tanul­mányi előmenetelüktől függően ösztöndíjban ré­szesülnek. A termelőszövetkezetek és a tanácsok, valamint gépállo­mások társadalmi ösztöndíjat alapíthatnak a községükből jelentkező jó képességű fia­talok részére, akiknek mun­kájára a technikusi oklevél megszerzése után számíta­nak. Azok a fiatalok, akik élni akarnak az új továbbtanu­lási lehetőséggel, felvételi kérelmüket közvetlenül a vá­lasztott felsőfokú technikum igazgatójának küldjék meg. Bár a felsőfokú technikumok szervezése csak az elmúlt napokban fejeződött be, az eddigi tapasztalatok szerint máris nagy irántuk az érdek­lődés. (tm) (Tudósítónktól.) Tegnap délután tartották meg a Ganz Árammérőgyár szocialista brigádvezetőinek értekezletét. Találkozásuk okát, értelmét hadd mondja el néhány nyilatkozat. Az üzemi bizottság: — Ez a második összejöve­tel. Minden hónapban talál­kozni akarunk, rendszeresen. A szocialista brigádokat a ve­lünk aláírt szerződés készteti arra. hogy időnként hivata­los formában is találkozzunk. Ök ugyanis munka feladato­kat vállalnak, de teljesítésük feltételeit is biztosítani kell. Ez már a vezetés feladata. A havonkénti beszámolók lehetővé teszik, hogy munkájuk minden lehető­ségét. akadályát és elő­nyeit időben megtudjuk, azzal számolhassunk. Bényi Ferenc, a Vörös Ok­tóber műszerész-brigád veze­tője: — Ezek a találkozások egy- egy hónap programját szab­ják meg számunkra. Az érte­kezleten megjelenő gyári ve­zetővel egyetértésben eldönt­jük, hogy mi sürget legjob­ban. így nem fordulhat elő. ami sokhelyütt gyakori, hogy olyan munkák teljesítésére vállalkoznak, amelyhez az adott időben nincsenek meg a gyártási feltételek. Ha vala­hol akadályba ütközünk, azt a megbeszélésen jelezzük. Olyan bajokra is kaphatunk orvoslást itt, amelyekre a műhelyvezetés nem vállalkoz­hat. Így megteremtik szá­munkra a jó munka minden feltételét. De a gyár is kérheti a szo­cialista brigádok támo­gatását egy-egy sürgős munkához. Mindehhez a rendszeres érte­kezletek adják meg a lehető­séget. Rakó Tibor a Petőfi-brigád vezetője: — Én már a gyakorlattal válaszolhatok. Szeptember­ben kell elkezdeni új cik- I künk, a villamos felhúzású j elektromos kapcsolóóra gyár- j fását. Nem mondhatom, hogy rózsásan állunk, alkatrész­építési gondjaink vannak. Ha egy kicsit borúsabban fogal­mazom: a gyártás megindítá­sát veszélyeztethetik mostani gondjaink. Mai találkozásunk feladata: elnyerni a megfele­lő támogatást a körülmények megjavítására. Vállalásain­kat megtettük, s szeretnénk azokat valóra váltani. Jövő hónapban már erről ad számot a szocialista bri­gádvezetők újabb találkozója. A műszaki munka eredményeiről és feladatairól tanácskozott a KISZ megyei műszaki tanácsa (Tudósítónktól) Tegnap, augusztus 31-én a Csepel Autógyár látta vendé­gül a KISZ Pest megyi Bi­zottsága Műszaki Tanácsa konferenciájának részvevőit. A Csepel Autógyár művelő­dési otthonának könyvtárában gyülekeztek a megjelentek, ahol Lukács Gábor, a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának titkára üdvözölte a vendége­ket. A vendégek sorában az egyes üzemeket képviselő fia­talokon kívül helyet foglalt Galbicsek Károly elvtárs, a megyei pártbizottság' ipari osztályának vezetője. A konferencia első prog­rampontjaként Erdős Zoltán, a gyár fiatal mérnöke, a mű­szaki tanács elnöke köszön­tötte a megjelenteket, majd röviden ismertette a műszaki tanács feladatát. Megnyitójában foglalkozott a fiatal műszaki értelmisé­giek politikai és szakmai tá­jékozottságának kérdéseivel, a kommunista műszakiak szere­pével, a brigádmozgalom népszerűsítésében. Ezután a gyár igazgatási főosztályának vezetője, Regös László tar­totta meg előadását a Csepel Autógyár jelenlegi helyzeté­ről, az elmúlt esztendők ered­ményeiről és a jövő terveiről. Az új művelődési otthon megtekintése után — ahol Máté György, a könyvtár ve­zetője volt a kalauz — a gyár három részlegét, a haj­tómű-, a motor- és szerszám- gyárat keresték fel a konfe­rencia részvevői; A szerszámgyár szerkesztési osztályán a helyi Eötvös Lo- ránd ifjúsági műszaki brigád tagjai kiállítást készítettek, amelyen szerszámgépeket, új eljárásokat mutattak be. Eh­hez kapcsolódott Homoki Vil­mosnak, az osztály vezetőjé­nek színvonalas előadása. Ebéd után ankétot tartot­tak, ahol megvitatták a napi program érdekességeit, kérdé­seket tettek fel, tanácskoztak az elkövetkezendő időszak feladatairól (t) .\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\.'.\V.\\\\\\\\\\\\\\\'.\’.\\\\\'.\\.\\\\\\\\\ A\\\\V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\\\YA\\V.\'.\\\\\\\\\\\\\\\\VvW-A Mifröcc. got csinált. És ez kellemet­len. Kálmán bácsi már úgysem lesz más. Hetven esztendős, nem változik meg a ter­mészete. így hát tudomásul kell venni, hogy így van. S akinek húsz év tapasztalatai voltak a háta mögött, az is első szóra igazat adott az öregnek, mert olyan még nem történt, hogy ne neki lett volna igaza. Az első időben még vitatkoztak, de utána be­látták, nem érdemes, úgyis alul maradnak. Kálmán bácsi 01 esztende­----------------------je irta kéz­jegyét a tervekre, s hordatta le Juliskával, a hivatalse­géddel a fénymásolóba, öt év alatt kiismerte a „tacskó­kat”, soknak olyan gondját- baját is tudta, amit az még a szüleinek sem mert bevalla­ni. Jó barát volt, mégis örül­tek, ha a háta mögött morog­hattak, mint a diákok, a ta­nár háta mögött, s mintha tényleg iskola lenne, még csúfnevet is adtak Kálmán bácsinak: a Lelki-fröccs. így is hívták egymás között, sőt, a többi osztály is megtudta, s ők is így emlegették. R eggel ő jött elsőnek, dél­után ő volt az utolsó. Ö tényleg ötig dolgozott, nem úgy, mint a többiek, akik fél ötkor már a mosdóba sza­ladgáltak, s szüntelenül hív­ták a pontos időt, mintha az órájuk csalt volna. Ráér — mondta a kis Koczó, nem várja, csak Erzsi néni, a fe­lesége. Nem nagyon mozdul­nak sehová, minek siessen haza? Pedig Kálmán bácsi sietett. De a hivatalos idő, az hivatalos idő, ő végigdol­gozta. Nem rohant, a mos­dóba is csak akkor ment, amikor a többiek már a bélyegzőórával csilingeltek; Egyik reggel a kis Koczó iz­galmas hírrel sündörgött végig a termen: — Elmegy az öreg. Néhányan csak a vállukát húzták, nekik mindegy, azt se kérdezték, hová, minek, miért. De a többség riadtan kérdezősködött Koczó azon­ban nem tudott többet, eny- nyit is Pirikének köszönhet, a főnök titkárnőjének, aki er­ről fecsegett a büfében. Kálmán bácsi úgy ült az asztala mögött, mint más­kor, semmi nem mutatta, mintha mondani akart volna valamit. Egy cigaretta erejéig ilyenkor a terem elején össze bújtak, s az öreg bele is kez­dett: — Tudjátok, arra gondol­tam, hogy::. Itt félbehagyta a mondatot, s hiába kérdezték, mire gon­dolt, csak legyintett, s azt mondta: — Á, fene, nem fontos. De másnap megtudták. A nyugdíjaztatását kérte Kál­mán bácsi. Pedig nem küld­ték. Az igazgató is kérte: ma­radjon. Szükség lenne rá. De ő hajthatatlan maradt. Megy ő, pihenni akar, jöjjenek a fiatalok: S most megy. Ki jön he­lyette? Ha azt tudni lehetne! Innét senkit nem emelnek ki? Talán Balázst. Ö a rangidős, neki dukálna. A kis Koczó már megint nyüzsgött, s ered­ményeként ebédkor eltűntek Balázzsal! Amikor a többiek lejöttek, ők is ott voltak. Cso­magot szorongattak a kezük­ben, s Balázs, kicsit megille- tődve, búcsút vett a tacskók nevében Kálmán bácsitól; Az öreg félszegen állt előt­tük, kezével az ajándékot fogva, tekintete végigreb­bent az arcokon, azután gya­núsan csillogó szemmel csak annyit mondott: — No, megszabadultok a — lelki- fröccstől! kellett volna, magyarázkodni, hogy ez lényegében csak olyan komiszkodás volt, nem gúny, de hallgattak; Kicsit szé- gyellték magukat, de ezt nem merték még maguknak sem bevallani. És délután csak amikor Kálmán bácsi elpa­kolt, s indult kezet mosni, in­dultak ők is, mint a pásztor­ra talált bárányok. Mészáros Ottó Tiltakozni No, most jön a lelki­__________i---- fröccs, gon­dolta a sok éretlen tacskó, amikor a terem végében fel- csattant Kálmán bácsi hang­ja. Az éretlen tacskók kö­zött volt negyven esztendős, háromgyerekes családapa is, de Kálmán bácsi, ha már nagyon mérges volt, így titu­lálta őket. T izenhatan voltak a terem­ben. A nagy műszaki rajz­táblák ugyan fedezték őket Kálmán bácsi szeme elől, de hangjának nem jelentettek akadályt. Tizenöt rabszolga plusz egy hajcsár, ahogyan ezt a kis szeplős Koczó meg­fogalmazta. Szerették Kál­mán bácsit, de tartottak is tőle. Mert az öreg, aki az itt készülő tervek végellen- őre volt, nem tűrte a legki­sebb hibát sem. Ha valami­re rábukkant, már zengett a hangja, s a tettes rohant, végigbukdácsolva a rajztáb­lák alkotta zeg-zugokon: — Tessék, Kálmán bácsi! — Na, ugye, tacskó, te. *: hát mi a fene ez itt? He? Mi vagy te itt? Mérnök vagy fu­ser? Az öreg ilyenkor akkuráto- san letette a pápaszemet, rá- rézett az előtte álló „tacskó­ra”, s elmosolyodott. Vége volt a haragnak. Ha a fene meg a fuser elhangzott, már nem volt baj, de csak nem volt jó ez az egész, mert a többiek is hallották. Ha va­laki rapportra ment, min­denki tudta, valami marhasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom