Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

rr.*r Meer &arkn> 1961. SZEPTEMBER 8. PÉNTEK A SZOCIALISTA ÁLLAM ÉS A NÉP ÉRDEKEI EGYSÉGESEK ÉS OSZTHATATLANOK *1 Pravda a ssav/r/ állam faji állásáról A csalódottság hangja a magyarázkodások mögött A belgrádi konferencia sajtóvisszhangja A Pravda csütörtöki száma „A nép a történelem alkotója'' című 'vezércikkében többek között ezeket írja: Ma különösen szembetűnik, hogy a ncptömegck döntő sze­repet játszanak a nagy fontosságú történelmi ese­ményekben, a szociális egyenlőtlenségtől, mindennemű elnyomástól mentes társadalmi élet újabb, magasabb formáinak megte­remtésében. A tömegek történelemfor­máló szerepe az élet legkülön­bözőbb területein megnyilvá­nul: az ország termelő erőinek fejlesztésében, a társadalmi és állami berendezés formáinak tökéletesítésében. Az SZKP programtervezete külön figyelmet fordít a szo­cialista demokrácia további fejlesztésére, mert ebben látja az egyik fő eszközt arra, hogy újabb dicső tettekre mozgósít­sa a dolgozókat. A párt abból a történelmi tényből indul ki, hogy a szovjet állam, amely mint a proletariátus diktatúrá­jának állama született meg, össznépi állammá vált, olyan szervvé, amely az egész nép érdekeit és akaratát juttatja kifejezésre. Nagy és megtisztelő felada­tok várnak a szovjet népi államra a kommunizmus szélesen kibontakozó épí­tése idején. A szovjet állam képes e fel­adatok megoldására, mert az egész nép támogatását élvezi, a nép alkotó erőinek kimerít­hetetlen forrásából táplálkozik. A szocialista állam és a nép érdekei egységesek és osztha­tatlanok. Mindenekelőtt éppen ebben fejük rendszerünk mé­lyen demokratikus jellege. A szocializmus ellenségei valóságos papírhegyeket írtak tele, rengeteg erőt fecséreltek atra, hogy befeketítsék, hazug megvilágításba helyezzék a szocialista demokráciát. A ka­pitalista országokban erőt és anyagi eszközöket nem kímél­ve dicsőítik az úgynevezett nyugati demokráciát, a hír­hedt „szabad világot". Ámde a való tények egyszerű összehasonlítása szertefosz- latja a „szabad világról” költött legendákat. A tőkés országokban korlátla­nul uralkodna^ a monopóliu­mok és ezt hazug, demokrati­kus cégérekkel leplezik. Az épülő kommunizmus országá­ban viszont valóban a népé a hatalom. Itt nincsenek en­gesztelhetetlenül szemben álló osztályok, a demokrácia való­ban kiterjed a társadalom minden rétegére. Már most a társadalmi szervezetek vesznek át sok olyan funkciót, ame­lyet eddig az állami szervek végeztek. Szemünk előtt ala­kult ki a leendő kommunista önkormányzat. A belgrádi konferencia részvevőinek békefelhívása és a háborús veszélyről szóló nyilatkozata igen élénk vissz­hangra talált a német közvé­leményben. Nyugat-berlini kiadásában- a Welt vezércikkírója megál­lapítja: „ha elkészítjük a belgrádi konferencia mérle­gét, akkor azt kell látnunk, hogy a vesztes fél a Nyugat. A konferencián részt vett ál­lamférfiak bírálatai és köve­it MsiHßsssui ftpytaili&sá tjpnfi prteiipsipt ülése Souvanna Phouma ismét javaslatot tett a három laoszi herceg találkozására A huszadik század kalózai Amerikai repülőgépek provokációs repülései szovjet hajók fölött A Vodnij Transzport című lap csütörtöki s?ámában fel­háborodással ír arról, hogy amerikai katonai repülőgépek a nyílt tengeren továbbra is provokációs repüléseket haj­tanak végre békés szovjet hajók fölött. Szeptember 6-án a 135 560 számú kétmotorps amerikai katonai repülőgép a Behring- tengeren több kört írt le a j.Bikin” és a ’„Mószkálvö” szovjet hajók fölött. Szep­tember 2-án és ,3-án, ame­rikai katonai repülőgépek kilencszer hajtottak végre provokációs repüléseket szov­jet kereskedelmi hajók fö­lött. Augusztus 25-én Kuba közelében egy egész ameri­kai vadászgépraj körözött hosszasán a „Vakulencsuk” szovjet tartályhajó fölött. A washingtoni kormány durván, lábbal tiporja a nemzetközi jog elemi sza­bályait — írja a lap —> és a kalózkodást a hivatalos po­litika rangjára emeli. Az im­perialista uraknak azonban meg kell érteniök: a szovjet tengerészeket nem lehet meg_ félemlíteni, van orvosság a XX. század kalózai ellen is. A Laosszal foglalkozó genfi értekezlet szerdai ülésén In­dia javaslata alapján meg­egyeztek abban, hogy milyen jogok illetik meg a Laosz semlegességét ellenőrző nem­zetközi bizottságot, s hogy e bizottság köteles beszámolni tevékenységéről a genfi érte­kezlet társelnökeinek. Krisna Menőn indiai had­ügyminiszter a belgrádi érte­kezletről hazafelé utaztában szerdán megszakította útját Genf ben, és részt vett az ér­tekezlet ülésén. Az értekezlet hétfőn foly­tatja munkáját. Mint a Patet Lao rádiója jelenti, Souvanna Phouma miniszterelnök javaslatot tett arra, hogy a három laoszi her­ceg mielőbb találkozzék, vagy a Rizsesköcsög-síkságon, vagy Na Monban. A TASZSZ köz­lése szerint Szufanuvong, a laoszi hazafias front elnöke a javaslatot elfogadta, de Boun Oum elutasító választ adott. Több százmillió dollár atomfegyverkezésre A UPI washingtoni tudósí­tójának közlése szerint az amerikai képviselőház költ­ségvetési bizottsága „megerő­sítette Kennedy elnöknek az atomfegyver-kísérletek fel­újításáról hozott döntését, mégpedig azzal, hogy 30 mil­lió dollárt utalt ki e kísér­letekre”. A tudósító szerint az az összeg, amelyet a kongresz- szus a július 1-ével kezdő­dött évben atomfegyverek cél­jaira folyósít, eléri az 591 millió dollárt. Megérkezett Prágába Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke Csütörtökön megérkezett Prágába Osvaldo Dorticos. a Kubai Köztársaság elnöke és kísérete. A kubai elnököt irágai látogatására elkísérte dr. Raul Roa külügyminiszter. A vendégeket a prágai repülő­téren . Antonin Nwotnynak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének vezetésé­vel a .csehszlovák kormány és a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­jai fogadták. A repülőgépből kilépő ku­bai vendégeket a csehszlo­vák vezetők üdvözölték, majd Antonin Novotny köztársa­sági elnök mondott üdvözlő beszédet. Novotny szavaira Dorticos kubai elnök válaszolt. telesei elsősorban a Nyugat ellen irányultak.” Ernst Lemmer bonni mi­niszter Der Tag című nyu­gat-berlini lapja sokat sej­tetve utal arra, hogy a záró­közleményekben nincs szó két német államról és az NDK el­ismerésének fontosságáról, jóllehet, erről sok szó esett az ötnapos tanácskozáson. „Örömujjongásra azonban semmi okunk sincsen — folytatja Lemmer szócsöve. — A küldöttségek vezetőinek egész sora, köztük több olyan állam képviselője, amely je-1 lentős gazdasági segítséget kap a Német Szövetségi Köz­társaságtól, elszomorító mér­tékben juttatta kifejezésre, hogy tévesen ítéli meg a mi politikánkat. Tito, Sukarno és Nkrumah úgyszólván fenn­tartás nélkül a szovjet állás­pontra helyezkedtek a német kérdésben" A lap arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a nyu­gatnémeteknek fokozniuk kell a propagandát külföldön, ami­re Lemmer miniszternek 8 millió márka áll még rendel­kezésre erre az esztendőre. A Tagesspiegel vezércikk- írója a csalódás hangján mér­legeli a konferenciát, és min­denekelőtt megfeddi Bonnt, szemére vetve: Brentano kül­ügyminiszter elsietve nyilat­kozott, amikor már hétfőn leszögezte: a belgrádi konfe- renci után is érvényt fognak szerezni a Hallstein-doktri- nának. A lap azonban helyes­li Brentanónak azt a megálla­pítását, miszerint több fiatal nemzeti állam „politikailag még erőtlen”, és kioktatja Nehrut. Sukarnot. Nkrumaht és a többi államférfit arra, hogy — „a Nyugat-Berlinben állomásozó külföldi csapatok már nem tekinthetők meg­szállóknak, hanem védő csa­patoknak”. Ez a megállapí­tás kínos hatást keltett a hi­degháború híveiben, annál is inkább, mert a lap adós ma­radt a válasszal arra a logi­kus kérdésre: ha megválto­zott a Nyugat-Berlinben ál­lomásozó külföldi csapatok jellege, akkor miért állítják most is a nyugatiak azt, hogy érvényben van a négyhatalmi megszállási statútum. Megfi­gyelők véleménye szerint, ezekután logikus lenne, hogy ha már megváltozott a kül­földi csapatok jellege, akkor meg kell változnia Nyugat- Berlin státusának is. A National Zeitung, a nem­zeti demokrata párt lapja, így ír: „a belgrádi konferencián elítélték és Európa veszélyé­nek minősítették a nyugatné- met militarizmust, a Hall- stein-doktrinát pedig elhan- tolták... a belgrádi konferen­cia a világ megváltozott erő­viszonyait tükrözte, végül pedig értésre adta: aki bé­kében akar élni, annak a bé­ke leérdésében a szocialista tábor álláspontjára kell he­lyezkednie, akár tetszik neki a szocialista társadalmi rend, akár nem”. Az Humanité Belgrádiba kül­dött tudósítója értékelő kom­mentárban foglalkozik az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfői konferen­ciájával. A konferencia két nyilatkozatáról írva megálla­pítja, hogy azok nem tükrözik pontosan a vita során elhang­zottakat. Elég világos eltérés mutatkozik a viták hangja és a nyilatkozatok határozatlansága között. Ez a megállapítás kü­lönösen a német kérdéssel kapcsolatos megállapításokra érvényes. A konferencia ered­ményeinek lemérésekor azon­ban számba kell venni a dele­gációk összetételét, vetemény­es elképzelésbeli eltéréseiket, a képviselt politikai és szociá­lis rendszerek különböző vol­tát. Figyelembe kell venni a kapitalista államok befolyá­sát, politikai és gazdasági nyomását is. A konferencia általános irányzata kétségtelenül impe­rialista- és gyarmatellenes volt. Ami a leszerelést illeti, a konferecia lényegében magáé­vá tette a Szovjetunió által több ízben előterjesztett álta­lános és teljes leszerelési ter­vet. Az ENSZ-et illetően a kon­ferencia szükségesnek tartotta a világszervezet alapvető re­formját és a Kínai Népköztár­saság bebocsáttatását. Bizo­nyos, hogy a közgyűlés közel­gő ülésszakán a főtitkárság, a Biztonsági Tanács, a gazda­sági és szociális tanács át­szervezésére vonatkozó javas­latok, újra előkerülnek. Hrus- csovnak az elmúlt év szeptem­berében New Yorkban kifejtett elgondolásai itt is utat törtek maguknak. lő J^rla : -J-forválh ^óziej CQj­y fS^oarii riffiiez 3 semmit. Némely dologban valóban szentimentális va­gyok ... Engedtessék meg nekem ... Másodszor: bár­milyen nehezére esik is, kedves fiam, ne kérdezősköd­jék, be kell érnie annyival, amennyit magamtól is el­mondhatok. Én azon leszek, hogy mindent a lehetőségek határáig világossá tegyek ma­ga előtt, feltéve, hogy megér­ti: mindez hétpecsétes titok, amiről soha, semmi körülmé­nyek között nem tehet emlí­tést senkinek. Géza mozdulatlanul ült a fotöjben, arcizma sem rebbent. A követnek imponált ez a némaság. Felkelt íróasztala mögül, -ismét sétálgatni kez­dett. Fanyarul elmosolyodott: — Mennyi ellentmondás ... Istenem, uram, de mennyi... Tudja, honnét jövök most? Szálasi Ferenc ünnepélyes es­kütételéről. Baljós ceremó­nia volt az, Rodriguez. Királyi pompa, mondhatom. Ott volt az egész diplomáciai testület, úgy, amint jövendöltem, még a pápai nuncius úr őeminen­ciája is. Szálasi valósággal megkoronáztatta magát. Na mindegy, ő most már alkot­mányos államfő. És éppen' ezen a ceremónián alkalmam nyílott kipuhatolni, mint vé­lekednek a • várható katonai fejlemények felől jólértesült és tapasztalt diplomata kollé­gáim. Teljesen egyöntetű az á nézet a testületben, hogy ... finita la commédia ... Leg­alábbis: a játék vége köze­leg. A követ mind nyugtalanab­bul rótta útját a szőnyegen. — Nem tudom, mennyire ismeri a jelenlegi hadihely­zetet, Rodriguez? — kérdezte hirtelen. — Nos, néhány szó­val elmondom ezt is magának. Az oroszok Budapest felé kö­zelednek. Lehet, hogy egy hó­nap, vagy két hónap múlva ostrom alá veszik a magyar fővárost. És ha már Sztálin­grádtól idáig eljöttek, nem valószínű, hogy majd innét, visszafordulnak. Persze, te­het, hogy minden elhúzódik. A német hadvezetőség azt tervezi, hogy ezen a téten a Duna vonala mentén beállít­ja a frontot. Ez esetben Buda is német kézen marad. Ha az­tán a Dunánál valóban sike­rülne nekik megmerevíteni a frontot, tavaszzal módjuk ten­ne egy nagyobb szabású el­lentámadást indítani. De per­sze. ez még messze van, és na­gyon kérdéses. A (Wog lénye­ge az. hogy az oroszok bár­mely órában itt teremhetnek Budapest alatt, érti ezt, Rod­riguez? Géza némán bólintott. Tu­lajdonképpen se eleven, se holt nem volt ebben a pilla­natban. mégis kitűnően pa­lástolta lázas izgalmát. — No már most — folytatta a követ — annak ellenére, hogy az új rezsim láthatóan nem zavartatja magát a kö­zelgő végzettől, és úgy ren­dezkedik be, mintha nem is volna háború, nekünk szá­molnunk kell a realitásokkal; A diplomáciai missziók fel­készülnek mindén eshetőség­re. Több diplomáciai misszió vezetője közölte velem, hogy minden körülmények között itt maradnak Budapesten, ez kormányuk utasítása. Én azon­ban más utasítást kaptam. Amint tudja. Rodriguez, a spanyol kormány nem tart fenn diplomáciai összekötte­tést Szovjetoroszországgal. és a vele társult hatalmakkal. Hogy ebben az esetben mi tör­ténnék itt a spanyol diplomá­ciai képviselettel, amennyiben az oroszok elfoglalják Buda­pestet, ez nyitott kérdés. Sőt. Amado de Mendoza y Lu- cientes hosszab szünetet tar­tott. es erősen töprengett. — Nos, Rodriguez, ez min­den. amit a helyzetről el­mondhatok magának. Sőt. egy kicsivel ez több is, mint amennyit eleve szándékoltam. Most rátérek a maga szerepé­re. Éppúgy, mint néhány más diplomáciai misszió a spa­nyol misszió is... hogv úgy mondjam .;. csendben, feltű­nés nélkül visszavonul a ma­gyar fővárosból. Ez nem jelen­ti a diplomáciai kapcsolatok formális felszámolását a ma­gyar kormánnyal, korántsem. Én, családommal és titkárom­mal együtt, holnap vagy hol­napután — elutazom Buda­pestről. Gyógykezeltetnem kell magamat. Hévíz környé­kére utazunk, és bizonytalan ideig maradunk távol. Éz idő alatt pedig, mint a követség gondnoka, maga őrizze a há­zat. Géza ugyancsak értetlenül bámulhatott a követre, mert az öregúr elmosolyodott: — Hát igen, furcsa szerep.;. De ezt senki másra nem bíz­nám, csak magára, Rodriguez! Természetesen még el kell mondanom egyet s mást. Elő­ször is: telefonon, vagy egyéb úton-módon maga bármikor elérhet engem, ha feltétlenül szükséges. Másodszor: a hi­vatalos órák alatt ügyeleti szolgálatot kell tartania, és ha bárki keres, vagy jelentkezik, közölnie kell. hogy — amint az előbb mondtam — gyógykezel­tetem magamat, és egyelőre bizonytalan, hosy mikor té­rek vissza ... Érti, Rodrigu­ez? — Értem, kegyelmes uram! — Ha megbízatásomat el­vállalja. Rodriguez, akkor a szó szoros értelmében mind­végig helvt kell állnia. Mind­végig .;. Tehát abban az eset­ben is. ha a németeket... hm._ a magyar kormányhatóságok­kal együtt..; távozásra kény­szerítik az oroszok. (Folytatjuk) A portugálok még az esős idő beállta slőtt nagy támadást akarnak végrehajtani Angolában I si jogát és nem biztosítja e I népek függetlenségét. \ — Éppen elgondoltam, Rod­: riguez, milyen kivételes sze- : rencse, hogy magát hozzám i vezérelte az úristen. I Géza, noha fogalma sem ; volt, minek tulajdonítsa ezt I a különös bevezetőt, pajkosan I elmosolyodott, de úgy, hogy í ezt a követ nem vehette ész- I re. Azt meghiszem! — villant : az agyában az első reagencia. í Aztán így tűnődött: nyilván ; nem a nyilasokkal való össze- j tűzésről lesz itt szó, különben ■ az öregúr korántsem volna i ilyen jámbor hangulatban ... \ Talán ez nyugtatta meg, i vagy talán egyéb lappangó : érzések kerekedtek benne fe- ; lül. de tény, hogy Géza tuda- ( tosan konstatálta: egy cseppet j sem fél. Nyugodt elszántság- ! gal várakozott. ; — Rodriguez, egy különös ; megbízatásról van szó. ! — Kegyelmes uram, feltét­! lenül rendelkezésére állok! — 5 jelentette ki határozottan Gé- { za. — Nem, ne siessen — hárí- \ tóttá el a követ a preventív £ felajánlkozást — hiszen tu- £ dóm. még csak nem is ' sejti, £ mire kérem magát. De két J dolgot élőre akarok bocsátani. f>f Először is tudja, mennyire £ megbízom magában, és meny- j nyíre. ... mennyire becsülöm 4 magát. Ó, ne feleljen erre Angolában a helyzet válto­zatlanul feszült. A Reuter részletes helyszíni tudósítás- , ban rámutat, hogy a gyarmat- j ra hetenként újabb hadi- : anyag-szállítmányok érkéz- j nek Lisszabonból, és ezzel egy- ; idejűleg tovább folyik a már: Angolába szállított 20 000 fő- | r.yi portugál katonai egységek j megerősítése. Minden jel ar- • ra mutat, hogy a portugálok \ még az októberben kezdődő ; esős időszak előtt nagyobb- j arányú támadást akarnak in- ■ dítani a szabadságharcot vívó ] angolai hazafias erők ellen. \ A Reuter katonai megfigye- I lók véleménye alapján lehet-: ségesnek tartja, hogy az an-; golai hazafiak az év vége fe- : lé indítják meg a nagy ellen- i támadásukat. Portugál tisz-: tek szerint a felkelők jól: megszervezett csapatokkal j rendelkeznek, köztük ügyes | gerillaharcosokkal. Ezek jól áh ázott rejtekhelyeikről sike­res. támadásokat hajtanak végre és igen jártasak a clzsungelharcban is. A portugál gyarmatokon működő nacionalista pártok szervezete TASZSZ-jeientés szerint Londonban kiadott nyilatkozatában elítéli a por­tugál gyámét: hatóságok po­litikai mesterkedéseit. A lisz- szabon: Kornr.ary ugyanis a gyarmatellenes szabadság- harcié kth bennszülöttek fél­revezetése céljából „fontos reformokat” jelentett be. Ezek az intézkedések azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — csak üres szavak maradnak mindaddig, amíg Lisszabon el nem ismeri a portugál gyar­matok népeinek önrendelkezé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom