Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 7. CSÜTÖRTÖK Szakszerű nevelés jó eredmény A „tejkészítés" titka Az állattenyésztés fejleszté­séhek döntő előfeltétele a szi­lárd takarmányalap biztosí­tása. Ahhoz, hogy okszerűen takarmányozhassuník, tudni kell, hogy milyen takarmá­nyokat és termékeket lehet takarmányozásra felhasznál­ni. De azt is kell ismerni, hogy egyes takarmányokban milyen tápanyagok vannak. Isfneretében kell lenni an­nak, hogy a különböző táp­anyagokat a szervezet hogyan használja fel. Ma, amikor a tsz-ek szakve­zetése, képzett agronómusok és állattenyésztők kezében van, a takarmány összeállí­tásáról nem szükséges beszél­ni. Arról azonban meg kell emlékezni, hogy a takarmánykeverékek összeállításának legna­gyobb jelentősége a te­henészetben van, ahol a helyes keményítő és fe­hérje aránya döntő ki­hatású a tejtermelésre. Mivel a tehenészet elsőren­dű haszna a tej, nem lehet közömbös egyetlen tsz szá­mára sem, hogy több Vagy kevesebb-e a tejtermelés. Nemcsak a tej mennyisége azonban az, amely növelésre szorul, hanem a minőség is komoly követelménye. A tej zsírtartalma tulajdonképpen az, ami után a tejet fizetik a tsz-eknek. Hazánkban a szarvasmarhá­kon kívül a juh és a bivaly tejét használják fel a köz- fogyasztás számára, mint nél­külözhetetlen élelmi cikket, de ezenkívül vaj. sújt és túró formájában is árusításra ke­rül. A tej nélkülözhetetlen táplálék az élelmezésben és éppen emiatt népgazdasági tervünk a dolgozó nép igényeit szem előtt tartva, a tejtermelés fokozását és a tejellátás gondos Meg­szervezését, a tejfeldolgo­zó üzemek számának gya­rapítását sürgős feladat­ként állítja a szocialista mezőgazdaság elé. Mivel a tej élelmezési cik­künk, szükségesnek mutatko­zik mennyiségének és minő­ségének növelése. Ezt első­sorban a helyes fajtameg­választással lehet elérni. Téves hiedelem, hogy a r:agy testű, kövér tehenek a jő tejelő tulajdonsággal is el vannak látva. A finom, szerve­zetű. finom erezetű tehenek­től lényegesen több tej vár­ható. A helyes takarmányösszeál­lítás az, ami a tejtermelés fo­kozásához vezet. A tetszés szerinti időben és mennyi­ségben való vízfelvétel a tej­termelésre előnyösen hat. Itt van igen nagy jelen­tősége az önitatásos rend­szernek. A tehén kora, a he­lyes tartás és a gondos ápolás, valamint a tehén nyugalmá­nak biztosítása, mind-mind olyan tényezők, amelyek a tejtermelésre előnyösen hat­nak. A fejés módjával, gya­koriságával és a tőgymasz- százzsal a tejtermelés szintén fokozható. A tej maga különböző tu­lajdonságokkal / rendelkezik. Különösen „kényes” a külön­böző szagokra. A szagokat könnyen magába veszi, ami miatt élvezhetetlenné válik. Lényeges tehát a tej rendkí­vül tisztán kezelése. A tsz-ek nagy többsége ma már korszerű tejházakkal ren­delkezik, ahol mód és le­hetőség van a higiénia kultiválására. A tejházak felszerelésében a tejszeparátor és a tejhűtő is szerepel, valamint olyan labo­ratóriumi felszerelés, amely- lyel vegyi úton vizsgálható a tej zsírtartalma. A tej szeparálása a tsz-ek- ben igen gazdaságos. Ez a fo­lyamat a tejszín — a vaj tejföl alapanyagának — szétválasztá­sát jelenti a fölözött tejtől. Hozzávetőleges számítás sze­rint a tejszín, megfelelő zsír- tartalom esetén — egyen­lő pénzértékű a teljes tejjel, így a visszamaradt fölözött tej teljesen ingyen van, ami rend­kívül értékes takarmány még mindig magas fehérjetartalmá­nál fogva a sertések, külö­nösen a fehér hússertések részére. Ezek egészséges takarmá­nyozása fölözött tej nélkül el sem képzelhető. A fölö­zött tej az itatásos borjú­nevelésnek is az alapja, ahol a borjúkat fölözött tejjel itat­va, megkíméljük a gazdasá­got attól, hogy a borjú fo­rint-értékben többet jelentő teljes tejet szopja ki a tehén­Stílszerüen A biciklin harminc év kö­rüli asszony ül — a Tömöri utcába kanyarodik. A műve­lődési ház előtt a csuklós Ikarus-buszt látva — jól megnyomja a pedált — és hangosan olvassa a táblá­ról: — Vigyázz! Közlekedj óva­tosan! Balesetelhárítási kiál­lítás. Megnyomja a pedált — nem néz előre — nekihajt egy embernek, nagy zökkenés és máris lent van a porban... Értekezletre volt hivatalos az egyik körösi intézmény két dolgozója a fővárosba. Mint jó barátok, együtt utaztak a vonaton is. Hűségesen végig­ülték az értekezletet és utána, amint a napidíjakat megkap­Kalocsai lányok Nagykőrösre emlékeznek A nyár folyamán a kalo­csai leánygimnázium növen­dékei közül harminc vidám fiatal lány vett részi a nagy­kőrösi önkéntes ifjúsági munkatáborban. A tábor két­száz főnyi lakójával együtt ők is ott szorgoskodtak az állami gazdaság földjein és becsülettel kivették a mun­kából a részüket. A napokban Kalocsán jár­tunk, felkerestük őket, mond­ják él mi volt a legmara­dandóbb élményük a nagykő­rösi táborban. Molnár Zsuzsa RlSZ-titkár volt a „parancsnokuk” körösi tartózkodásuk alatt, s övé most is az első szó Nem lát­szik meg rajta a parancsnoki erély, először elpirul s kissé akadozva beszél, de aztán le- küzdi a féjszegíséget és mo­solyogva idézi fel a sok-sok kedves emléket. — Három brigádban dol­goztunk, s nem vallottunk szégyent, mert az iskolák kö­zötti versenyben elnyertük a KISZ Központi Bizottságá­nak versenyzászlajét, két brigádunk pedig oklevelet ka­pott. Hogy kik voltak a leg­jobbak? — Sorolja a neve­ket, asak éppen magát hagy­ja ki közülük, nyilván sze­rénységből. Aztán' megszólalnak a töb­biek is, Bartek Margit, Csel- lik Mária, Kengyeli Teréz, de ők már inkább a munka utáni emlékeket idézik. Őszinte elismeréssel beszél­nek a számos sportolási és kulturális lehetőségekről, amelyekben részük volt. Büszkén említik, hogy a tábor röplabda-bajnokságát ők nyerték meg. S a kulturá­lis vetélkedőben is született kalocsai, siker: Bagóczky . Ju­dit nyerte a szavalóverseny.t, s a kalocsai lányok önálló műsort is adtak a tábor kö­zönségének. Van hát mire emlékezni, s amiről nem beszéltek ma­gukról, arró] nem is faggat­tuk őket, de úgy gondoljuk, hogy a szép Cifrakert, s a körösi strand, na meg a „cuki” is megnyerte tetszé­süket. A vidám összeneveté- sek legalább is ezt bizonyí­tották. S mi örömmel nyugtáztuk, hogy barnána sült kalocsai lányok jó hírünket vitték el erre a távoli kedves vidékre. — t—1. — ták, elindultak szétnézni a városban, vonatindulásig. Séta közben, amint ilyenkor történni szokott, be-betértek egy-egy pohár itókára. Hirtelen éles sípszó har- sant. Megrettent a két ba­rát. Tudták, hogy az nekik szól, de úgy tettek, mintha misem történt volna, s jobbra fordulva elindultak az úttest­tel párhuzamosan. Gondolták, hogy a rendőr az ellenkező irányban tartózkodik. Alig tettek azonban néhány lépést, amikor felpillantva elébük állott szigorú arccal a rend éber őre. Meglepetésükből magukhoz térve az idősebb barát szóhoz sem engedte jutni, hanem kérdésekkel ostromolta. — Tessék mondani, hol játsz- szák a Giccsparádét? Azt sze­retnénk megnézni —? s ömlött belőle a szó. minden második­ban a Giccsparádét emleget­ve. Végighallgatva a szóárada­tot, a rendőr is szóhoz ju­tott. Megmondta, hogy a Vi­dám Színpadon. — Hanem maguk nem sza­bályosan közlekedtek, mert az átjáró még jóval lejjebb van — szólt ismét erélyesebb hangon. ' — Azt tudjuk — mondta az előbbi barát —, csak azt nem tudtuk, hogy hol játsszák a Giccsparádét. Erre már a rendőr is el­mosolyodott s miután kiok­tatta őket, útjára engedte a két barátot, akik ez úton számolnak be pesti élményük­ről. R. J. Némethék porfáján... Németh Pál. a Hunyadi Tsz nyugdíjasa, két anyakocát nevel szerződésre —, összesen 19 malaccal. Ezenkívül három hízója hízik az ólban. A kocamama fiaival A jószágok körüli munkában megizzad az ember, jól esik egy kisfröccs. Némethné fűzi a pirospaprikát, leánya az uborkát rakja télire (Foto: Fehér Szilard) Országgyűlési képviselőnk fogadónapja Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára, városunk országgyűlési képviselője pénteken dél­előtt 9 órától fogadónapot tart a városi tanács v.b.- t érmében — Száz százalékra teljesí­tette a juhtej-tervét a Rá­kóczi Termelőszövetkezet. Pénzben pedig 120 százalék­ra, mivel a tej zsírtartalma magasabb volt az átlagosnál. — JÁRLATLEVÉL nélkül árusított sertést a piacon Tóth Józseíné, 4, járás. Gó- gány-dűlő 30. szám alatti la­kos. A Szabálysértési ható­ság 100 forintra bírságolta. — A PETŐFI Termelő- szövetkezet 100 darab te- nyészjuhot vásárolt az el­múlt. napokban továbbte- nyésztés céljából. — A SZABAD8ÄG Ter­melőszövetkezetben épül a 300 férőhelyes hizlalda, amelyet a tsz saját brigádja készít. — A VÁROS termelőszö­vetkezeteiben összesen 1400 darab tenyészkacsa és 61 284 darab pecsenyecsirke van. — NEGYVEN katasztrális hold őszi takarmánykeveré­ket vetett el eddig a Hu­nyadi Termelőszövetkezet és még ezenkívül 20 holdat vet, ami folyamatban van. — NEM VILÁGÍTOTTA ki kerékpárját és úgy vett részt a közúti forgalomban F. Szabó Pál IV., Rákóczi u. 50. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság 120 fo­! rint bírságot rótt rá. — AZ ELMtLT héten 52 darab hízott sertést adott át az Allatforgalmi Vállalatnak I a Rákóczi Termelőszövetke­zet szerződésre. ; Köszönetnyilvánítás. Köszönetét í mondunk mindazoknak, akik drá- ! ga jó férjem és szeretett édes­apánk, nagyapánk, temetésén részt vettek és fájdalmunkon enyhíteni 1 igyekeztek. Id. Zubány Miklósné és családja Köszönetnyilvánítás. Ez úton I mondok hálás köszönetét minden testvérnek, rokonnak. Jóbarátok­nak, jószomszédoknak és ismerő­söknek, valamint B. M. MSZMP, városi tanács, tűzoltóság dolgozói­nak, akik felejthetetlen jó férjem, Szűcs István temetésén megjelen­tek és sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmamat eny­híteni igyekeztek. Gyászoló felesége özv. Szűcs Istvánná Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves rokonoknak, Jőismerősök- nek és jószomszédoknak, akik drága jő férjem elhúnytával igye­keztek fájdalmamat enyhíteni. özv. Holles Istvánná és családja Természetesen a piac tovább folytatódott az Izsó-kocsmától (mai Húsbolt, a Szél-patikáig, mai földművesszövetkezeti épület), ahol a gabonát árul­ták. A szemközti oldalon ál­lott a Vladármalom, amelyből a mai leánydiákotthon, épült. Az utóbbi épületekre még én is jól emlékszem, úgyszintén a rendőrség földszintes épületé re is a DAV mögötti téren, mert harmincegy évvel ezelőtt, amikor Kőrösre kerültem, mindezek megvoltak. ÖTVEN ÉV hosszú idő nem­csak az ember, de egy város életében is — sóhajtottuk mindketten. Mi öregszünk, vá­rosunk. pedig egyre fiatalodik, mert jóleső érzéssel kell meg­állapítanunk, hogy főterünk képe, amelynek széppé tételén elődeink még olyan sok ne­hézségekkel küzdöttek — fel- szabadulásunk óta jelentősen megváltozott. Még Kossuth apánk szobra is méltó helyre talált a szép park közepén, s a látottakra nemcsak mi, hanem az elhunyt öregeik is bizonyára megelége­déssel bólogatnának. A fáradt nap bágyadt suga­raival néhányszor visszapil­lantva — beszélgetésünk köz­ben lassan eltűnt a nyugati határ mentén. Alkonyodik, bú­csúzzunk — mondtuk egyszer­re s a felelevenített emlékek­kel gazdagabban tértünk ott­honainkba, Ráez József Mi öregszünk, a városunk pedig egyre fiatalodik... sze, s így sok helyen tócsák és kátyúk keletkeztek. Ugyan­csak sok latolgatás után dön­tötték a főtér újra kövezésé­ről. Az akkori képviselőtestü­let a fél s egész bazalt kocka között vacillált, míg végre az utóbbit szavazták meg. SZÜKSÉGES VOLT a Stei­ner—Farkas-féle ház megszer­zése és lebontása (a mostani DAV előtt állott), hogy a re­formátus templomtól a „régi” posta földszintes épületéig megnyíljon a kilátás. Később lebontották a városháza mö­götti épületeket a Técsi háztól az Adám-féle házig, s ezáltal a gimnázium impozáns épülete is hozzájárul a város külső ké­pének díszítéséhez. A régi főtér épületei közül igen sokat ma már hiába ke­resünk. Azon az üres telken állott, a Kecskeméti utca tor­kolatának bal oldalán a Szik- szai-féle ház, vele szemben, jobb oldalban a Szabó, majd utána a Gaál-féle házak, ame­lyek helyére épült két modern bérházunk. Sok kedves gyer­mekkori emlék fűződött Oz­mán Izmáéi török cukorkaárus üzletéhez, amely a mai üveges- részleg üzlete helyén állott. Városunk villamosítása 1909- ben indult meg. Sárgult okmá­nyok tanúskodnak arról, hogy milyen sok gyűlésezés s huza- vom után döntötték el, hogy ne három-, hanem négyvezeté­kes rendszerű legyen, mert így majd ipari célokra is fel tud­ják használni. Bizottság dön­tötte el a karóiknak és lámpák­nak elhelyezését és az egyes utcákban, ami ismét sok pa­naszra adott alkalmat. Majd kijelölték a telep helyét a vas­út melletti Erzsébet téren. Ma is ott áll. NAGY FELHÁBORODÁST keltett, amikor a főutcákon vasoszlopokról volt szó. „Ezek az oszlöpok sem tartósak, sem díszei nem lesznek a városunk­nak” — írta az akkori sajtó. A közvilágítási munkát a Schukert-féle vállalat kapta meg, de a nagyobb épületek hálózati építésénél közremű­ködött a Kecskemétről hazake­rült Kellermann Bemát is. ígérte, hogy az év végén ki­gyullad a fény városunkban, de csak a 'következő év tava­szán váltotta be szavát. Itt a park helyét — mutat­ja —, mindenütt tégla borítot­ta. amit a piacra felhajtott ko­csik koptattak, s tördeltek ösz­DÉLVTÁNI HANGULAT. Séta után a tanácsház előtti pádon sütkérezem. Jólesik a meleg nap. Hunyorgó szem- I mel jigyelem a tér forgalmát. \ Elnézegetem a kőszegélyes szé- I pülő parkot, az ostornyeles és j gomba alakú lámpákat, a két í modern bérházat tágas üzle- i leivel — vajon milyen lehetett \ ez a hatalmas tér ötven évvel ‘ezelőtt? — Mit szólnának az [ akkor elhunyták, ha feltámad­nának s látnák e nagy válto­zást. i Bizonyára meglepődve dör- Jzsölgetnék káprázó szemüket. ( Amint így elmélkedem, Ko- f pa bácsi telepszik mellém. ' Azonnal megragadom az alkal­mat és mint „bennszülött” kö­rösitől érdeklődöm, j ÍGY TUDOM MEG, hogy itt t bizony ötven évvel ezelőtt pet- í róleumlámpák pislogták imitt- í amott elszórva a téren. Gyér f világításuknak, mint „suttyó” f legények még örültek is, mert az estében hazatérő lányokkal bátrabban évödhéttek. Az öreg Csikály bácsi járta ; végig minden este kis" létrájá- % val az oszlopokat és gyújtotta ( meg a lámpákat. Reggel pedig 'ugyanezen körutat megtéve — oltogatta. GICCSPARÁDÉ... bői, ami szintén ’ a tej sze­parálásának előnye mellett tesz tanúbizonyságot. Ismerve a tej rendkívüli szükségességét és nélkülözhe­tetlenségét az emberi táp­lálkozásban, állati takarmá­nyozásban, a tejtermelés fo­kozását minden szocialista mezőgazdasági szektornak, háztáji és egyéni gazdának fő feladatai egyikének kell te­kinteni. Eszlári Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom