Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

@»qlédi

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE

V ÉVFOLYAM. 210 SZÁM

19fil SZEPTEMBER 6. SZERDA

Követendő példa: szakmai tanfolyam a Szeszipari Vállalatnál

A Ceglédi Szeszipari Vállalatnál helyesen értelmezték a Politikai Bizottság határozatát, amely a termelékenység emelését szabja meg az ipari üzemek fő feladatául. A termelékenység növelésének egyik — és tegyük hozzá igen fontos — módja, hogy a dolgozók szakmai képzettségét, a munkafolyamatokhoz való hozzáértését emeljük és ezáltal képtettebb szakmunkásokkal azonos idő idő alatt a munkaintenzitás növelése nélkül több terméket tudjunk termelni.

A fentiekből kiindulva ez év áprilisában szakmai tanfolyamot szervezték, amelynek keretében 26 alkalommal tartottak foglalkozást. A szesziparban ennek különös jelentőséget ad az a tény, hogy a szeszipari munkások nem szakmunkások, tevékenységüket nem ismerik el önálló szakmaként. Mivel betanított munkásokkal dolgoznak, fokozottabb mértékben szükséges, hogy ezeknek az embereknek a munkához való hozzáértését, szakmai tudását emeljék. Bár ez hivatalosan nem egyenértékű a segédlevéllel, mégis megközelítőleg eléri azt a tudásbeli színvonalat, amely más munkaterületeken a szakmunkásokat jellemzi. A tanfolyamot Németh János főtechnológus elvtárs szervezte meg és vezette le. 18 jelentkezőből 16 személy vizsgázott szeptember

4-én egy vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke dr. Rapcsá- nyi László professzor, a Kertészeti -és Szőlészeti i, Főiskola tanszékvezetője volt.

A hallgatók igen komoly felkészültségről adtak tanúbizonyságot.

A tanfolyam idejé' alatt elméletileg is megismerték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek megoldásával a gyakorlatban foglalkoznak. Valamennyi dolgozó — ha feleletüket osztályozták volna — elérte volna legalább a jórendű eredményt. Néhányan, így Papcsák István, Péczeli József és Péter Mátyás átlagon felüli felkészültséget, tanúsított. Külön dicséret illeti Vezsényi elvtársat is, aki bár később kapcsolódott be a tanfolyamba, szintén kiválóan felelt. A vizsga után a tanfolyam hallgatói oklevelet kaptak és a vállalaton belül ezután mint szakmunkásokat foglalkoztatják őket.

Helyes lenne, ha hasonló módon más vállalatok is nagyobb gondot fordítanának a szakmai képzésre. Látszólag nem nagy dolog ez.

Néhány műszaki áldozatkész munkája szükséges ahhoz, hogy egy-egy ilyen

szakmai továbbképző tanfolyamot megszervezzenek és sikeresen levezessenek.

A valóságban azonban dicséretre méltó és feltétlenül szükséges kezdeményezés ez. Az a munkás, aki nemcsak azt ismeri, hogyan kell valamit megcsinálni, hanem azzal is tisztában van, hogy miért kell egy dolgot úgy csinálni, jobban gondolkodik, keresi az ész- szerűsítés lehetőségeit és munkájával hozzájárul a termelékenység emelkedéséhez.

— V —

Ahogy a konyhakertész látja,

Késő délután van. A Cifrakerti Állami Gazdaság kertészetében egy alacsony, nap- szemüveges ember munkálkodik, Bálint János, a gazdaság üzemi konyhakertészetének vezetője. Megkérjük, beszéljen magáról s munkájáról.

— A mezőgazdaság speciális ágában, a konyhakertészetben már elég régóta dolgozom — mondja Bálint János. — Több mint negyed- százada, hogy megismerkedtem a kertészet szépségeivel és azóta nem is tudtam varázsa alól szabadulni. A fel- szabadulás előtt bolgár kertészetben dolgoztam, majd kertészként a Csemői Állami Gazdasághoz kerültem. Munkámmal itt is meg voltak elégedve — én is szerettem Csemóben dolgozni —, különböző okokból azonban mégis kértem áthelyezésemet a SERNEVÁL-hoz, ahonnan utam a Cifrakerti Állami Gazdaságba vezetett. Itt másfél hold területen dolgozom, mint konyhakertész. Munkám célja az, hogy állandóan friss főzelékáruval, zöld ..alapanyaggal” lássam el az üzemi konyhát ahol a gazdaság dolgozói étkeznek. Természetesen ezt a másfél hold területet egyedül nem tudnám megművelni, ezért a gazdaság vezetői segítő társakat is adnak mellém sürgős

munkák idején Legtöbbször Aratp Ferenccel szoktam együtt dolgozni. Munkánk korán reggel kezdődik és csak sötétedéskor ér véget. Estefelé általában mindig locsolni szoktam, mert a nagy melegben nagyon kívánja a kertészetemben levő 27-féle növény a vizet. Pihenésre ilyenkor nem gondolok, ráérek pihenni télen is, amikor kevesebb lesz a dolgom. Az igazság kedvéért megemlítem, hogy nemcsak nappal, de éjjel is a kertészetben vagyok, amikor Buksi kutyám „társaságában” a termésre vigyázok — mondotta befejezésül Bálint János.

— A —

Ipari tanulók

a termelőszövetkezetekben

Folyik a mezőgazdasági tanulók szerződtetése. Mintegy huszonhárom szakágban helyezkedhetnek el a fiatalok ás tájékoztatásul meg ke’i jegyezni, hogy a termelőszövetkezetekben szívesen látják az ipari tanulók jelentkezését. Minden termelőszövetkezetben, amelyben oár- milyen iparban szakember dolgozik, aki tanulónevelésre alkalmas és erre vállalkozik, lehet ipari tanulót szerződtetni.

A Dózsa Népe Termelőszövetkezet ková'sműhelyében Kovács Imre ipari tanuló jövő évben tesz szakvizsgát. A gazdaság már az idén újabb ipari tanulót szerződtetett a kovácsmúhelybe, Czinege József személyében.

Érdemes néhány szóban ismertetni Kovács Imre ipari tanuló munkakörülményeit. A fiatalember naponta nyolc órát dolgozik, egy év után már igen jó és megbízható munkaerő. Havonta 18 munkaegységet kap és ezenkívül a fiataloknak járó munkaegységenként! 2 forintot. Munkaegység-jóváírást természetesen arra az idő»e is kap, amikor az MTH-iskolá- ban elméleti oktatáson vesz részt. Kovács Imre ipari tanuló átlagos havi jövedelme a tsz-ben 6—700 forint.

BÁNYÁSZNAP CEGLÉDEN

BÜROKRÁCIA, OH!

Leliet-e pénzt szedni a TV-adás megtekintéséért?

Nemrégen a ceglédi vasutas- otthonban történt.

Egy vasutas szülő gyermeke, tudva azt, hogy a vasutasszakszervezet által vásárolt televíziót itt helyezték el, bement az otthonba, hogy megnézze a ÍV aznapi adását. Csodálkozással vette észre, hogy a televíziós terem zárva van, de á büfé dolgozója hamarosan felvilágosította, hogy eddig még senki sem akarta az adást nézni — mely már közel másfél órája folyt (vagy a zárt ajtó miatt a készüléket rossznak vélve távozott), de a szertáros, ha megkérik, nemcsak az ajtót nyitja ki, de a TV-t is bekapcsolja. Ekkor még csak kissé csodálkozott a vasutasgyerek, de hamarosan alkalma nyílt még nagyobb elképedésre.

Mert igaz ugyan, hogy a szertáros jött, kinyitotta az az- tót, de ugyanakkor 5 forintot követelt — majd később lejjebb adta kettőre (ha ló nincs, szamár is jó!) — az egész hónapi adás megtekintéséért. Miután pénz utáni vágyát a minisztertanácsi rendelet megemlítésével sikerült minimumra csökkenteni, közölte, hogy a gépet egy személyért nem hajlandó még akkor sem üzemeltetni a MÁV, ha éppenséggel a több ezer forintos készülékben az otthon látogatójának pénze is benne van. Szilárd elhatározásában a szertárost nem lehetett megváltoztatni,

már csak azért sem, mert Lenkefi vasutasotthon igazgató rendeletével védekezett.

Viszont az említett vasutasgyerek sem ijedős legény, és ezért másnap kiment az állomásra, hogy megbeszélje Lenkefi elvtárssal ezeket a rendelkezéseket. Sajnos a vasutasotthon igazgatója éppen szabadságon volt, elleniben a szak- szervezet egyik vezetője készségesen nyújtott felvilágosítást, miszerint az első esetben (a pénz kérésénél) a szertáros helyesen járt el, de a másodikban úgymond: „nem ismerte meg önt és ezért ragaszkodott a rendelethez, de önre és a vasutasokra nem vonatkozik az alső rendelet sem, csak a civilekre, mert így tartjuk távol magunkat a nem- kívánatos eleméktől!”

Eddig a történet, melyhez kommentárként csak annyit csatolunk hozzá, hogy sem az első, sem pedig a második esetben nem cselekedett helyesen a szertáros. A szakszervezeti funkcionárius válaszához annyit jegyzőnk meg, hogy amit mondott, az igen vitatható és azt, hogy kit engednek a kultúrotthonba, másképpen is el lehetne dönteni, nem pedig pénzszedéssel.

összegezve: az említett problémák megoldásához gyors, határozott intézlcedéseket várunk a felettes vasúti szervektől!

Talán kissé furcsának, vagy éppen hihetetlennek tűnhet olvasóinknak, ha a ceglédi vonatkozású bányásznapi ünnepségről adunk tudósítást.

Hol van itt bánya? Hol vannak itt bányászok? — tehetik fel a kérdést, sokaknak esetleg a városi agyag- és homokbánya jutna eszükbe.

Aki azonban az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségének Batthyány utcai kultúrhelyi- ségébe bekukkantott szombaton, igazi bányászünnepségnek lehetett szemtanúja.

Ami azt illeti, mi sem fekete egyenruhás, vállrojtos embereket találtunk itt, nem énekeltek bányászdalokat sem.

Ennek ellenére elmondhatjuk, bányászok ők is a javából: vízbányászok. S hogy munkájuk eredményét mérlegelhessük, gondoljunk csak a városunkban létesített gyógy termálfürdőre!

De ez még nagyon halvány utalás sokrétű feladataikra. Népgazdaságunk ágazatai, az ipar, bányászat és mezőgazdaság nem nélkülözheti munkájukat. hiszen ezeknek éppoly szükséges kenyere a víz is, mint mondjuk a villamosenergia.

Ennek a „folyékony” kenyérnek az előteremtése derék „fúrósaink” vállán nyugszik.

Közreműködnek bányafeltárásoknál is, ahol a mély rétegekből felhozott talajmintákból állapíthatják meg a szakemberek a létesítendő bányák kincseinek fekvését és gazdagságát.

Fontos szerepük van mélyfúróinknak a bányamentésnél, amint az az emlékezetes szu- hakállói szerencsétlenség esetében történt. Segítenek a földgáz-kitörések elfojtásánál is, annak ellenére, hogy az ilyen munka a tervteljesítés szempontjából nagyon hálátlan feladat részükre.

Amint Farkas Zoltán üb- titikár elmondotta, most is ilyen rendkívüli események akadályozták meg vállalatukat az élüzem cím elnyerésében. No, de ami késik, nem múlik. Ez az álláspontja Laki Márton fúrómestemek és Gyura Benő esztergályosnak is, akik most kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést.

A családias jellegű vacsorán megjelent dolgozók szintén azt hangoztatják, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a jövő évi bányásznapra megszerezzék a büszke csillagot.

Mi ehhez a törekvésükhöz a bányászköszöntésssl kívánunk: Jó szerencsét!

J. Z.

Készülődés az őszre

A ceglédi Vegyesruházati Ktsz méretes részlegében Krisztmann János főszabász- szal beszélgettünk a napokban.

— Milyen új anyagok érkeztek a legutóbbi szállításkor? — kérdeztük.

— A kereskedelem minden tekintetben készül az őszre, mely rohamosan közeledik. Ebből a készülődésből a mi szabászatunk sem akar kimaradni. Őszre rendelt anyagaink nagy része már megérkezett. Igen szép, fekete öltönynek való szövetünk van, melyből egy ruha kb. 2300 forintba kg- rül. Nem szűkölködünk sem a férfi felöltő anyagokban — melyből háromféle is van —, sem pedig az öt különböző, modem színben pompázó női

őszikabát-anyagban sem. Az előbbi métere 320—385 forint között van, az utóbbiból pedig 1450—1800 forintba kerül egy kabát. Gondolunk már előre a télre Is, így vastagabb szövetet is rendeltünk. A most kapott anyagból — méret szerint — 2000—2200 forintért készítünk szép télikabátot.

— Reméljük, a tavalyihoz hasonlóan, az idén is nagy lesz az érdeklődés a műbőr- kabátok iránt. Nagy mennyiségben igényeltünk jő minőségű műbőrt, melyből hosszú és rövid kabátokat készítünk. Ezeknél az irányár 1050, 800, illetve 650 forint — fejezte be nyilatkozatát Krisztmann János.

« A nm

A szünidő utolsó napjait

is fémgyűjtésre használta fel Pillér Géza, a Táncsics-iskola nyolcadikos tanulója és bátyja, Pillér István, aki textilipari technikum harmadik osztályába iratkozott be. A két szorgalmas diák alig pár óra alatt több mint 2 mázsa különböző fémhulladékot gyűjtött össze.

Hivatásos és „úrvezetők"

Évtizedek óta a református templom előtt van a ceglédi bérkocsiállomás. Az egykori gumirádlik előtt már nem bóbiskolnak a sárgák meg a szürkék. A városi személy- gépkocsi szállítást két pompás Warsawa látja el.

A két gépkocsi-vezető, apa is fia, elégedett a munkájával. Havonta átlagosan 3000 kilométert szalad egy kocsi s e közben keresztül-kasul szeli az egész országot Nem számít a távolság. A jó kocsik bírják a munkát. A Balatonra éppen úgy szívesen elmennek, mint Miskolcra vagy Nyíregyházára. Igen gyakran kisegítik a mentőszolgálatot is. Ha nincs benn mentőkocsi, akkor a halaszthatatlanul sürgős eseteket a taxik bonyolítják le.

— Szóval, minden nagyon jó, nincsen panasz?

Hát, panasz éppen akad nem is egy. hanem rögtön

kettő. Az egyik a havi kétszáznegyven óra szolgálat, aminél többet nem lehet teljesíteni. Ez nem rossz dolog, mert hiszen nem engedik meg, hogy a kocsivezetőt annyira kimerítse a szolgálat, hogy munkáját bizonytalanul lássa el De hát csak jobb lenne mindig egy kicsit többet keresni. A másik: az „úrvezető”. Az még csak hagyján, hogy a szombati esküvőkön rengeteg a „maszek” kocsi, mert hiszen a két taxi az igényeket úgysem tudja kielégíteni. De újabban nagyon elszaporodtak a privátvezetők a távolsági fuvarok lebonyolításában. És ha szóba kerül, minden úrvezető a rokonát szállítja... A fene se hinné, hogy némelyiknek milyen kiterjedt rokonsága van! Minden hé're van a családban esküvő, szerencsés esetben ~ egy szombaton négy is.

Népes a család!

— SZEPTEMBER 15-én Törteién, az új, filmszínházban, nagyszabású békegyűiés lesz, filmvetítéssel. Előadó: dr. Szondi György, járási ügyész. Kilátásba heljmzte részvételét egy afrikai és egy ázsiai küldött is. A rendezés a bemutatásra kerülő filmet úgy választja meg. hogy a jelenlevő vendégek országainak életéből mutassanak be részleteket.

— KÖKAI NAGY FERENC, mikebudai lakos, botrányos magatartásáért állt a szabálysértési hatóság előtt. Minősíthetetlen magatartásáért 150 forint pénzbírságra ítélték.

— A NAPOKBAN hozzáfogtak a kőröstetétleni művelődési ház felújításához. A mintegy 50 000 forintot kitevő felújítási költség keretében a belső festési munkákat már megkezdték.

— A CEGLÉDI dohányelosztó a városban és a járásban 220 dohánykisárust lát el. A múlt hónap során az elosztó 15 és félmillió darab cigarettát értékesített, egymillió 800 ezer forint értékben és 103 ezer különböző csomag dohányt, 69 ezer forint összegben.

— CEGLÉD VÁROSBÓL és a járásból 1133 úttörő és kisdobos fordult meg az idén tíznapos üdülésben a balaton- szárszói sátortáborban. Ez alatt az idő alatt a fiatalok 2500 kilogramm húst, 13 000 kiló kenyeret fogyasztottak, a csemői termelőszövetkezetek pedig három teherautó friss gyümölcsöt szállítottak, mintegy 90 mázsa súlyban.

— A HAZAFIAS Népfront járási bizottsága és a járási KISZ a hagyományoknak áldoz akkor, amikor szeptember 24-én Nyársapáton a község vezetőivel és társadalmi szerveivel közösen, szüreti mulatságot rendez.

— A MÁJUS 1. Ruhagyár első féléve igen eredményes volt. A mérleg alapján már eddig is mintegy 5,5 napos nyereségrészesedést tudnának a dolgozóknak biztosítani. Természetes, hogy a biztató eredmények a második félévben fokozódnak, és a dolgozók nyereségrészesedésének kilátásai tovább emelkednek.

— A JÁRÁS egyik legnépszerűbb színjátszó csoportja a törteli művelődési házban működik. A szorgalmas és jól dolgozó csoport most Mikszáth Kálmán: Eladó birtok című kisregényéből készült vígjátékot tanulja nagy szolgalommal és lelkesedéssel.

SPORT

Mégis sikerült

Vasárnap délelőtt, ragyogó időben találkozott egymással a városi strandon a Ceglédi Vasutas és az Esztergomi Vasas vízilabda-csapata. Délelőtt 11 órakor Keserű II. sípjelére. a következő összeállításban szálltak vízbe a ceglédi fiúk: Lakatos — Halász, Paál — Orbán — Pusztai, Diós, Szakter dr. Edző: Beck Mihály. Az első negyedben váratlan vezetéshez jutott a Vasas, amit ugyan Orbán egyenlített, de a második negyedben lőtt góljukkal tartani tudták egygólos vezetésüket. Ebben a negyedben Pusztai helyett Revuczky játszott, aki egy hatalmas helyzetet kihagyott. A harmadik negyedben már 3:l-re húzott el Esztergom, de nagy hajrával egyenlítettünk. Különösen szép volt Diós gyors kapásgólja. A negyedik negyed a mienk volt. Ellenállhatatlanul támadtunk, és a megingó esztergomi védelem mellett biztosan szereztük meg a győzelmet 5:3 (0:1, 1:1, 2:1, 2:0) arányban. Góljainkat Diós (3), Szakter dr. és Orbán dobta. Jó játékáért Szakter dr.. Ha- 'ász, Paál és Orbán dicsérhető.

i— A —i