Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

1961. SZEPTEMBER 5, KEDD 'Adrian 3 Híradás Szentendréről Ház vagy Luca-széke ? — Külföldi piacon — Új golyóstollak A kacskaringós régi utcá­kon, régi helyén találjuk a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat golyóstoll- üzemét. Az újságíró másra számított. Legszívesebben új portán kereste volna a régi ismerősöket. Ám az idő úgy látszik hiába rohan. A nap­tárlapok egymás után hul­lanak, akár az őszülő fale­velek odakinn, de a tavasz, majd nyár elejéről hiába ér­tünk új évszak küszöbére. Az új épület még nem áll. Azazhogy áll, de annyira nem jutott, hogy birtokba vehe­tő legyen. Nagy baj! Ezer akadály késleltetheti ugyan az építőket, ám a tények et­től nem lesznek sem rózsa­színűbbek, sem elviselhetőb­bek. Meddig készül a Luca-szeke ? Pontosan nem tudom. De a babonák buzgó ismerői azt mesélik, hogy naponta csak egy szeggel gyarapod­hat. Igaz viszont, hogy en­nek fejében karácsony éj­félkor megláthatják róla, ki a boszorkány. Ezzel szem­ben mit láthatnak a szegény üzemiek, Luca-szék módján épülő műhelyük gerendáin üldögélve? Nem is annyira látnak, mint mondanak. S amit mondanak, az bizony nem illik ide. Mindez, sajnos nem változ­tat azon, hogy az egészséges munkakörülményekre vágyó dolgozók hoppon maradtak. Várni kell az öltözőre, mos­dóra, szép étkezőre és várni a gyártási lehetőségek sür­gető növelésére. Meddig? Hatszáztól — húszezerig Az első pillanatban alig hiszem, de a külországi le­velek és rendelések beszél­nek: a szentendrei golyós­tollak Csehszlovákiába „in­dulnak! Most szállítják a százöté,j^res tételű golyós- toll-rendélést, hozzá száz­nyolcvanezer betétet. A versatilek hazájában meg­kezdte hódítását a mégis csak ifjonc áru. Üzletfél lett Ro­mánia is. A tétel itt valami­vel nagyobb. — Kitűnő! — kiáltja erre a tató, de az érintett szakem­berek portáján korántsem szenzáció. Ennél sokkal több: elégedett — jó érzés, hang­szórók és kiáltó feliratok nél­kül. És természetes, mint a magvető búzájának hajtása. Gyarapodik itt is időről időre az alig néhány esztendős ve­tés. Csak már új hajlékban len­nének. Híradás — újdonságokról Előbb az újdonságok felté­teleiről kell szólni. Az idén napvilágot látó, korszerű és külföldi piacot is hódító író­nők gyártásának legfőbb út- jelölője a műanyag. Szeretné­nek eljutni mielőbb addig, hogy a golyós- és töltőtollak — az íróhegyet kivéve — teljes egészében műanyagból készüljenek. Ez a ma és a jövő útja. Mit jelent ez? Az írószerszámok súlya ro­hamosan csökken, együtt a valamikor igen magas árral. Annál gyorsabban nő az elő­állított termékek mennyisége, hiszen a műanyag-alkatrészek gyártása jóval szaporább, mint a fémeké. Ezért rövide­sen automata fröccsgépeket állítanak munkába, a gyors tempóban növekvő igények kielégítésére. Ezután néhány szót az üz­letben látható és kézzelfog­ható újdonságokról. „Óriás" és törpetoll Néhány nap múlva gyár­tani kezdik a hosszan író go- lyóstollakat, amelyek az elő­dök teljesítményének három­szorosát nyújtják. Az óriás festéktartályokba ugyanis há­romszoros festékmennyisége­ket töltenek. Készül már a női x-etikülök- be és kezekbe való golyósirón K. "A mút'átótijí" hosszúságú, több színben piacra kerülő tollacskák ára mindössze 9 forint. A napok gyorsan múlnak, s a holnapi új, egykettőre a régiek közé kerül. Ismét újak­kal gyarapodik a Stüus-gyárt- mányok választéka Szentend­rén, az üzletekben, s a mi zsebeinkben is. De közben naponta vizsgázniok kell. S a szépen író golyós- és töltő­tollak remélhetőleg jeles bi­zonyítványt állítanak ki ma­gukról nap, mint nap. <t. gy.) Ülést tartott az Országos Béketanács A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában hétfőn kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. Ott volt Harmati Sán­dor és Szatmári Nagy Imre a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárai. Részt vett az ülésen az elnökség tagjain kívül társadalmi éle­tünk számos más meghívott kiválósága, munkások, művé­szek, neves tudósok, dolgozó parasztok, a magyar békemoz­galom legjobb segítőtársai. Pest megyei újítók tanácskozása fejlődésének legfőbb követel­ménye. Az értekezlet zárszava ju­talomkiosztás volt. Több újí­tó, illetve megbízott pénzju­talmat, Magócsi László több­szörös újító rádiót kapott gyümölcsöző munkájáért. Megrendezik az első országos gombakiállítást A Mezőgazdasági Múzeum­ban szeptember 21 és október 4 között megrendezésre kerü­lő első országos gombakiál­lítás rendkívül érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik. Mint a gombaszakoktatási bi­zottság szakemberei közölték, a kiállításra a Soproni Erdé­szeti Főiskola is elküldi ritka­ságszámba menő, gazdag gombagyűjteményét. A szem­léltető anyag kiegészítése­képp a főiskola tanárai, to­vábbá az Erdészeti Tudo­mányos Intézet, valamint a Faipari Kutató Intézet ne­ves szakemberei rendeznek vetítettképes előadásokat az erdők faállományára, s kü­lönösen az ipari fára káros gombákról. A gombakiállí­tást a tervek szerint az or­szág számos iskolájának tanu­lói szervezetten tekintik meg, hogy így a gyakorlatban is­merjék meg az ehető és hasz­nos, másrészt a mérgező és kártevő gombákat. (MTI) Számvetés — alkotó légkörben Folyékony forintok Barack — az egész világ ismeri. Ahogy a magyar pá­linkát általában. Ez ügyben kell szót emelni. Miért? Talán rossz? A hírnévvel nincs baj. Az ízzel, az aromával inkább. Az átlagosan elérhető ma­gasfokú minőségi szint mér­séklődéséről. vagy egyenet­lenségéről nem a pálinka­főző nagyüzemek tehetnek. Alapvető és igen súlyos hi­ba, hogy a szesznek való gyümölcs vagy szőlőtörköly fe Ivásá ráfásánál nem tesz­nek különbséget jól. vagy gyengébben, esetleg rosszul kezelt alapanyag között. A hozzánemértő. vagy nemtö­rődöm emberek ugyanolyan egységesen megállapított ho­norálásban részesülnek mint azok, akik kifogástalan árut szállítanak. Pedig a megfe­lelően gyűjtött gyümölcs, a jól tartott cefre adhat csak kifogástalan. mellékíz nél­küli. jó aromájú italt. A gyöngébbek nem alkalmasak kivitelre. Ez magában is nagy kár. De az exportké­pes pálinkák minőségét is finomítani lehetne. Ez meg­erősítené a magyar pálinka hírnevét, nagyobb export- lehetőséget nyitna az eddi­gi piacok mellett. Legalább ilyen fontos a „kék üledék" összegyűjtése és felhasználása. A borke­zelésnél alkalmazott derítő­szer ugyanis méreg, de ez az ülepített száladékkal együtt a hordó aljára ván­dorol. A tiszta bor lefejté­se után az üledék jelentős részét elöntik, mint hasz­nálhatatlant. Rakcsányi professzor, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola tanárának eljárása azonban lehetővé tette az eddig eldobott anyag hasz­nosítását. Az üledéket vá­kuumos, tehát légritka tér­ben főzik, s az alacsony for­rásfokon tisztán különvá­lik a derítőanyag és a kivá­ló konyakalapanyag! íme tehát az újabb lehe­tőség: méregből — valuta. De legalábbis forint. A legnagyobb bórpincé- szelek leadják a másra hasz­nálhatatlan üledéket. De az ország több pontján, s felte­hetően. a. tsz-pincészetekben is — kiöntik. A Borforgal­mi Vállalat felajánlja a rendekezésre álló kisebb té­teleket a feldolgozó szesz­ipari vállalatoknak. De hol marad a többi? A lehetőségek nagyszerű­ek — késni vétek. Múlnak a hetek, hordóba kerül az új bor, és hektószám öntik ki ismét a valutának valót. Hacsak nem intézkednek az illetékesek idejében, s nem indítanak akciót az el­folyó forintokért! Tóth György A MÉRGES EMBER Amikor jegyzetfüzettel ke­zében, fényképezőgéppel ol­dalán megjelenik valahol, mindenütt szívesen fogad­ják. Tudják róla, hogy ő — az újságíró — mindenütt ott van, nem ismer sem éjjelt, sem nappalt, a nyár hevé­ben, a tél fagyában fárad­hatatlanul rója a vidéket, ér­deklődik, keres. kutat. Miért? Azért, hogy segít­hessen, felderítse az ered­ményeket. kifürkéssze a ba­jokat, s a nyilvános dicsé­ret, vagy bírálat erejével, előbbre vigye a dolgokat. Nem is kell tán különöseb­ben bemutatnunk őt... Ellenben — úgy érezzük — Ezt nem tűröm! Az újságírók ijedten ösz- szerezzennek. Mi történt? Aztán megint: — Értik? Nem tűröm! Eb­ben a szobában én parancso­lok! Az én engedélyem nél­kül itt senki semmit nem tehet!!! Te jó ég! Mi lelhette az elnök elvtársat? Mitől há­borodott fel ennyire? S tüstént a választ is meg­adja: — Ebből nem kérek! En­gem egyszer a Ludas Matyi- ban már lerajzoltak! — bök a fejével az egyik újságíró felé, aki .jegyzettömbjében valóban firkálgat. vonalakat huzigál. lelkes ember. — Örvendetes — állapít­ja meg a higgadtabb. — Jó úton vagyunk — bó­lintanak a műszakiak. Az alapító tagok csönd­ben elmosolyodnak. Ezért, vagy azért, nem tudni ponto­san. De inkább visszaemléke­zés-féle ez a szívmelegítő mosoly. Néhány éve még nem röpködtek így a százez­res számok. Hol tartunk? Hat éve havi hatszáz toll részült itt. A naptár mutatta jsztendő most pergő minden­napján — húszezer! A szá­nok összevetése szívdobog­Októbcr 15-től december 20-ig a pártalapszervezetek- ben újjáválasztják a pártve­zetőségeket. A Szervezeti Sza­bályzat előírásának teszünk eleget, amikor a Politikai Bi­zottság határozata alapján fel­készülünk a vezetőségválasz­tásokra. Ez a készülődés azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy megírjuk a taggyűlési beszámolókat, kutatjuk, kik lennének legalkalmasabbak a vezetésre. A párt határozata úgy jelölte meg: kössük ösz- sze a vezetőségválasztást a hétköznapi tennivalókkal. A választás, a mindennapi mun­ka része legyen, amely segí­Cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx'^\xxxxxxxxxxxx\x'xxxxxxxxxxxxxxxxxxx'. í KISZ-esküvö Cegléden Szombaton délután nagyszabású, hangulatos KISZ-eskü vöt tartottak a ceglédi városi tanácsháza nagytermében. Ku-^ tasi Sándor anyakönyvvezető előtt Tóth János és Farkas Esz- £ ter, a Dózsa Népe Tsz tagjai esküdtek egymásnak örök hű-% séget. Munkásőrök és úttörők sorfala között vonult az ifjú £ pár és a nagyszámú násznép az utcán várakozó húsz gépko- ^ csihoz, majd a művelődési ház táncintézetében folytatták a ^ reggelig tartó vidám lakodalmat. Tóthék a múlt évben tértek £ haza Kanadából s azóta a Dózsa Népe Tsz megbecsült dől- ^ gozói. Legfiatalabb fiúk lakodalmán több mint kétszázan j vettek részt, fogyasztották a finom vacsorát s ürítették po-f havaikat a fiatal pár egészségére. ■' tője a napi feladatok elvég­zésének. Mindez mit jelent? Az ipar­ban a kommunisták minde­nekelőtt kísérjék figyelemmel a beruházásokat. Tartsák na­pirenden az exporttervek tel­jesítését. Törődjenek azzal, hogy ne csak forintösszeg, vagy súly szerint teljesítsék a terveket, hanem részleteiben is. Ügyeljenek arra, hogy min­denki takarékoskodjék az anyaggal. Csak arra használ­ják fel ami célszerű, hasznos. Az üzemek gépei teljes kapa­citással működjenek. A mezőgazdaságban SZjn- tén sajátos feladatokkal kell foglalkozniok a kommunisták­nak. Az őszi betakarítás, a mélyszántás, a gabona és a kukorica vetésterületek nö­velése mind ismétlődő, mégis sok körültekintést igénylő tennivaló. Ha a kommunisták megfeledkeznének a mozgósí­tásról, a vetésterületek növe­lésének fontosságáról — rosz- szul készülnének a vezetőség­választásokra. Hétköznapi munka. De va­lóban az-e? Nem fordítva áll-e? Hiszen kell-e szebb ün­nepnap, mintha a vezetőség­választó taggyűléseken arról adhatnak számot a kommu­nisták: terv szerint vetettük el a kalászosokat, elég kuko­ricát biztosítottunk az állat- tenyésztéshez vagy teljesítet­tük az exporttervet és a mun­kások együttesen határozták el: a legmesszebbmenőkig vi­gyáznak egy méternyi, egy dekányi anyag se menjen ve­szendőbe? A taggyűlések szerények, egyszerűek lesznek. Vörös posztót terítenek ugyan az asztalokra, de az ünnepi díszt nem ez jelenti. Inkább a munkáról szóló reális beszá­moló, az aktív, harcos lég­kör, a tevékeny részvétel a vitákban, a mindenki erejé­hez, tudásához mért készülő­dés. Nem kell a két elmúlt esztendő valamennyi esemé­nyét számba venni. Elég ehe­lyett a lényegről szólni, amely nem más, mint például a ter­melés, a párttagság eszmei, ideológiai fejlődése, a párt számbeli gyarapodása, a tö­megszervezetekkel, elsősor­ban az ifjúsággal való foglal­kozás. Ha %y készülünk már most a vezetőségválasztásra, ered­ményes lesz a munkánk. Si­kerülhet minden kommunista tevékenységére számítva erő­síteni a pártot, növelni az ipari termelést, tovább erősí­teni a termelőszövetkezete­ket, formálni a dolgozók esz­mei, erkölcsi felfogását. Sági Ágnes — be kell mutatnunk L. J. clvíársat, Ü. község tanács­elnökét. A minap — a fent említett jó szándékkal — kopogtattak be hozzá szer­kesztőségünk munkatársai. Illendően érdeklődtek: mi újság a faluban? A kérdésre kelletlen vá­lasz érkezett: — Előbb mondják meg maguk, hogy mi számít új­ságnak? Az újságírók próbálják magyarázni, hogy mi érde­kelné őket. Űjabb kénysze­redett. akadozó diskurzus. De egyszerre csak felcsattan az elnök elvtárs hangja: A vendégek magyaráz­kodnának, hogy hát kérem, de miért, de ne, hisz semmi oka. és különben is ... Az elnök azonban kérlelhetet­len: — Nem engedélyezem! Nem tűröm! Mit lehet tenni? Az újság­írók távoznak, eredményte­lenül, üres kézzel. Hiába volt a fáradság, hiába ette a gépkocsi a benzint... Ejnye, ejnye, Ludas Ma­tyi, ugyan miért csipkedi fd meg annyira L. elvtársat, hogy még azóta sem tudja elfeledni??? (—iron) Gyógyító gyűszűvirág, illatos levendula Látogatás a Gyógynövénykutató Intézet budakalászi kísérleti telepén Illatfelhőben járok a Gyógy­növénykutató Intézet kertjé­ben : levendulát lehelek be..; most mentát, s ki tudja, hány­féle gyönyörű virág illatát. Itt a kutatók azon fáradoz­nak, hogy minél több gyógy­szert, illóolajat, fűszert állít­hassunk elő a növényekből, a „giz-gazból”, amit legtöbbünk legfeljebb szép virágjáért, ha becsüli Az intézet kutatói jár­ják az országot és feltárják a vadon termő növények féltett titkát: milyen fontos anyagot tartalmaz és mennyit. Mert szívós, kitartó münka kell, míg a növény elárulja tit­kát, hiszen a világ első gyógy­növénykutató intézetének ku­tatói gyakran a módszereket is maguk kísérletezik ki, mert nagyrészt járatlan utakon törnek előre. S míg a vegyészek a zsúfolt laboratóriumokban fortyogó lombikjaik és műszereik fölé hajolva „faggatják” az anya­got, addig a mezőkön is se­rény munka folyik. A köny­vek, jegyzetek fölé hajló kuta­tók szoros kapcsolatban állnak a gyakorlattal, elsősorban az intézet budakalászi százötven holdas kísérleti telepével. Itt táblaszám termesztik a gyűszűvirágot, mentát és siló­kombájn aratja a madárcsu­csort. A szalmaszőke Szabady Jutka „parancsnoksága alatt” a vidám lánymunkacsapat ápolja, gondozza, dédelgeti — sokszor szálanként — a 25 hol­das kísérleti terület illatozó növényeit. Persze nem sokáig, mert amint befejeződött a kísérlet: kiderül, hogy gazdaságos-e, hasznos-e a növény, a budakalászi magvakat már hatalmas táblákban vetik el az ország külön­böző részein. A gyengéd leánykezek helyett itt már hatalmas g*pek ha­rapnak bele a furcsa ízű növé­nyekbe, hogy száztonnaszám ontsák a gyógyszer- és illat­szergyáraknak, vagy egyenest a külföldre induló vagonokba az értékes alapanyagot. Hazánk a világ egyik legna­gyobb gyógynövényt exportáló országa mind a nyers, mind a feldolgozott növényeket tekint­ve. Számos országban enyhíti például a betegek fájdalmát a magyar morfin, amit az intézet módszere szerint a régebben értéktelennek tartott mákgu­bóból a Tiszavasvári Alkaloi­dagyárban termelnek. Még nem is olyan régen, az egész országban kézzel gyűjtötték a gyógynövényeket, s ma már kombájn, „úszik” a hatalmas máktáblákon. Mind nagyobb mennyiségben termeljük már az embernek gyógyulást vagy kellemes bódulást hozó drága növényeket. Solti Péter (Tudósítónktól.) Három évvel ezelőtt talál­koztak utoljára a megye helyi­ipari újítói. A gyorsan múló idő maga is indokolta az ösz- szejövetelt, másrészről ez az esemény előkészítése az or­szágos újítók és feltalálók harmadik tanácskozásának. A megyei tanács ipari osztályá­nak főmérnöke — Szabó La­jos rajzolt jól áttekinthető ké­pet hallgatósága elé: ■— Voltak olyan üzemeink, ahol azt mondták, itt nincs le­hetőség változtatásra, itt nem lehet újítani. Ott is áttört a front. Nincsen határ! És a rövid statisztikák jól bizonyították ezt. A tavalyi újítási érték kevéssel lépte túl a négyszázezret. Az idei félév már félmillió fölött jár! Mindezek ellenére nem biztosítják mindenütt a kel­lő feltételeket az újítások megszületéséhez. A Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalatnál például nem adják meg a kidolgozáshoz szükséges, és törvény által biztosított teljesítményidö ked­vezményt. A tanácskozás tevékeny résztvevői ezután elmondták, hogy az újítások mennyit se­gítettek a megyei 104,2 száza­lékos tervteljesítéshez. Mások azt fejtegették, "hogy az elő­írások pontos betartása, az újítások gyors felülbírálata és honorálása a mozgalom >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom