Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
reanr litem Mírltm 1961. SZEPTEMBER 1, PÉNTEK A CÉLPRÉMIUM Hogyan szerezték vissza a becsületét a Diósdi Csapágy gyárban? Kormányzatunk jelentős pénzösszeget bocsát az ipar vezetőinek rendelkezésére azért, hogy a fizetésen kívül is érdem szerint jutalmazni tudják azokat a mérnököket, technikusokat, munkásokat, akik előírt kötelességükön túl is részt vállalnak a népgazdaság fejlesztéséből. E pénzösszeg nagy részét meghatározott, úgynevezett célfeladatok elvégzéséért osztják ki. Ezt a pénzt neveztük el célprémiumnak. Sajnos, a legtöbb gyárban, Vállalatnál már nem ezzel a névvel illetik. Sok helyütt „pofapénznek”, s ki tudja még minek titulálják. A legenyhébb, ha fizetéskiegészítésként emlegetik, s nem véletlenül. Az ipar fejlődési ütemének gyorsulása hozta magával a feladatok, így a célfeladatok sűrűsödését is. Természetszerű, hogy egyre nehezebb valamennyinek a végrehajtását megszervezni, kézben tartani. A célfeladatok egyre bonyolultabbak, szerteágazóbbak lesznek, egyre több közreműködőt igényelnek. Éppen ezért, ha megvalósult valami és elérkezik az érte járó pénz kifizetésének ideje, hosszabb idő távlatából nagyon nehéz a közreműködés arányának megfelelően odaítélni a prémiumot. Óhatatlanul szubjektív tényezők is keverednek az értékelésbe. így volt ez a Diósdi Csapágygyárban is egészen 1959 végéig. Itt azonban „rehabilitálták” a célprémium fogalmát és visszaadták valódi értelmét. Tudomásunk szerint az országban egyedülálló módszert dolgoztak ki és alkamaznak a legteljesebb sikerrel. Módszerükben nincsen semmi ördöngösség. Egyszerű és logikus megoldás. A műszaki fejlesztési terv és a termeÜlést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága csütörtökön együttes ülést tartott. Grősz József kalocsai érsek, az Opus Pacis intéző bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára tartott beszámolót az elmúlt félév papi békemunkájáról és tájékoztatta a jelenlevőket az időszerű politikai kérdésekről. Mag Béla, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, ismertette a következő félév papi békemozgalmi feladatait. Az ülés Grősz József érsek zárószavával ért véget. (MTI) Elkészült az első magyar kenderlombozó gép A betakarított kendert mielőtt a feldolgozó üzembe szállítanák, a szántóföldeken lombtalanítják. Ez úgy történik, hogy a megérett kévét a földhöz ütögetik. vagy pedig vasvillákkal verik le a levélzetét. Fárasztó és hosszadalmas kézi munka ez, egy ember legfeljebb félhold termését tudja egy nap alatt lombtalanítani. E nehéz fizikai munkának a gépesítésével régóta próbálkoznak. A kísérletek most eredményre vezettek: Tóth Kálmán. a Makói Vas- és Fémipari Ktsz dolgozója a Dél-magyar- országi Rostkikészítő Vállalat szakembereinek tanácsai alapján elkészítette az első magyar kenderlomibozó gépet. A Zetor-vontatású kenderlombozó gépet két ember szolgálja ki. Munkájuk mindössze abból áll. hogy a kévét beteszik a gépbe, amely lemorzsolja a levélzetet. Az ötletes berendezés naponta több mint 20 ember munkáját takarítja meg. Tóth . Kálmán találmányát nagyüzemileg most a kenderaratási időszak után próbálják ki. s utána rátérnek a sorozatgyártásra. (MTI) Jelentős kárt hárít el a gabonavetőmag-csávázás A növényvédő állomások nagy teljesítményű csávázógépekkel készültek fel az őszi vetésre A búza kőüszögjének kártételére jellemző, hogy még nemrégen is évente több millió mázsa terméskiesést okozott hazánkban. A tényleges szemveszteségen kívül igen számottevő az üszkös búzából készült liszt és a korpa minőségi romlása is. A csávázás elhanyagolása gyakran még most is 10—20 százalékos terméscsökkenést okoz. A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata éppen ezért nyomatékosan felhívja a termelők figyelmét a vetés előtti csávázásra. Mint az illetékes szakemberek tájékoztatásul közölték, a búza kőüszög- je és az árpa fedett üszögje ellen legjobban véd a vegyszeres csávázás. A hagyományos nedves vagy porcsávázás- sal szemben mindinkább előtérbe kerül a higanytartalmú Vegyszerekkel végzett nagyüzemi gépi csávázás, ez a módszer egyesíti a nedves és por- csávázás előnyeit. Erre azért lés szervezése a célfeladatok alapja. Ennek megfelelően az év elején tervezetet dolgoznak ki, amelyben minden lényeges célfeldatot rögzítenek. Minden munkánál külön-külön megállapítják, melyik gyári részlegnek mennyi munkát kell elvégeznie az egész feladatkomplexumon belül. Ezzel az egészen egyszerű, de sajátságos megoldással mindenki számára kézzelfoghatóvá teszik az új módszert. Minden célfeladatnál, például a görgőköszörűgépek automatizálásánál meghatározzák, hogy a munka elvégzéséért mennyi prémium jár. A célfeladatokat részmunkákra bontják; az említett görgőköszörűgép automatizálását például a tervei elkészítésére, a felvonószerkezet tervezésére, a prototípus elkészítésére és így tovább. A prémiumösszeget a végzett munka arányában osztják szét a közreműködők között. Mindezt úgy könnyítik meg, hogy az egyes célfeladatok végrehajtásáért bizonyos mennyiségű pontszámot írnak elő, amelyet a részletmunkák arányában felosztanak. Maradjunk az említett példánál. Tegyük fel, hogy a görgőköszörűgép automatizálásáért húsz pont jár. Ebből a tervezésért tíz, a felvonószerkezet kontsrukciójáért három, a prototípus elkészítéséért hét pontot adnak. A célfeladatok kiadásakor egy-egy pont forintértékét is közlik, így pontosan tudják a közreműködők, hogy mennyi prémiumot kapnak munkájukért. Jól tudják azonban a Diósdi Csapágy gyár vezetői, hogy egy-két ember még ezzel a módszerrel is tévedhet. Éppen ezért, miután összeállították az egy évben elvégzendő célfeladatok listáját, összehívják az érdekelt gyárrészlegek vezetőit. Az értekezleten mindenki elmondhatja véleményét, észrevételeit a tervezetről és. módosításokat, korrekciókat is javasolhatnak. Az így jóváhagyott terv képezi á továbbiakban a munka alapját. Az egésznek persze csak akkor van értelme, akkor nyer vele a műszaki fejlesztés és a munkaszervezés, ha a célfeladatok végrehajtásának pontos határidejét is megjelölik. A Diósdi Csapágygyárban így csinálják ezt és azt is közlik az érdekeltekkel, hogy csak akkor jár a célprémium, ha a feladat határidőre megvalósul. Az uj módszer hasznosságára jellemző, hogy az elmúlt évre előírt 130 célfeladat kettő kivételével megvalósult. Ez év első felére ötven célfeladatot adtak ki, amelyek közül mindössze egyet nem végeztek el. Ami hasznos a Diósdi Csapágygyárban, másutt is hasznot hajtana nemcsak a gyárnak, a népgazdaságnak is. Érdemes lenne tehát a módszerrel másutt is megpróbálkozni. Farkas István A Westerplatte védelme 1939 szeptember 1-én támadták meg a náci hordák Lengyelországot. A gdanski Wes- terplatten dördültek el azok a lövések, amelyek a pusztító második világháború kitörését jelentették. A Westerplatte kicsiny félsziget a gdanski kikötő bejáratánál, keletről és északról a tenger határolja, nyugat felől a körülbelül 100 méteres szélességű kikötőcsatorna, délről pedig mintegy 200 méter szélességű földnyelv köti össze a szárazfölddel. Százegvnéhány katona és tengerész, eiy asztalosokból, lakatosokból, szerelőkből és cipeszmun kásákból álló csoport, akik az ország belsejébe küldték családjukat és csak maguk maradtok vissza harcolni, tízegynéhány nehézgeppuska, négy mozsárágyu, két páncéltörőágyú, egy, még a cári időkre emlékeztető 75 milliméteres ágyú, öt megerősített őrhely, meg a kaszárnya épülete képezte Wester- píatte magukra hagyott védőinek erejét. 1939. augusztus 25-én „udvariassági" látogatásra a gdanski kikötőbe érkezik a Schleswig—Holstein nevű páncélos hajó, amelynek fedélzetén Klaipedából külön erre a célra odaszállított náci tengerészrohamszázad tartózkodott. Amikor Lengyel- ország gdanski képviselője, Chodacki minis-ter látogatást tett a páncéloshajón és újfent biztosította a nácikat a lengyel hatóságok rokon- szenvéről, a páncéloshajő parancsnoka elmosolyodott. Tudta, hogy néhány nap múlva tüzet kell nyitnia a Wes- terplattéra. Elérkezett az augusztus 31-ről szeptember 1-re virradó éjszaka. A £?• hleswig— Holstein ágyú; farkasszemet néztek a Westerplaítával. A háború azonban nem a Westerplattéra irányzott lövésekkel kezdődet:. Éjjel 2 óra 30 perékor Fz/mankow- ban . lengyel vasutasok egy csoportját -■» zzal riasztják, hogy Malborkbói Tczcw leié egy ismeretlen szerelvény száguld. Az éjszaka homályából páncélautók és ágyúk sziluettje bontakozik ki. Páncélosvonat. Az a feladata, hogy áthaladjon a „Szabad város" déli részén és egy partra szálló század segítségével elfoglalja a nácik számára rendkívüli fontosságú tczewi hidab Az állomás felderítője értesíti Tczewet a ves-élyről és parancsot bocsát lu. A váltóőrök az utolsó pillanatban mellékvágányra irányítják a szerelvényt. A vagonok ki- siklanak a sínekről. A nácik a lengyel vasutasokra vetik magukat. Hajnalban egy ki végző osztag lövései dördülnek el Szymankowban. Tczew felől t óbban.’s t-xnpa moraja hallatszik. A lengyelek elhárítottak a nácik merényletét a tczewi híd elfoglalására és felrobbantották a hidat. A gdanski vasutasok áldozata nem volt hiábavaló. Négy óra harminc perc. A nácik több helyen trotiltöltetekkel levegőbe röpítik Westerplattén a falakat. A résen behatoltak a Heimwehr emberei, utánuk pedig a hadi- tengerészeik. Dörögnek a páncéloshajó ágyúi. Kattognak a fal repedéseiben és a csatorna másik oldalán a tárház rámpáján és a magas lakóházakon elhelyezett nehézgéppuskák. A lengyel őrszemek azonban éberen őrködnek. Najsarek árbocmester pisztollyal rohan a falhoz. Tüzel a „Prom” őrhely és az elhárító őrség. Itt Da- jak hadnagy a parancsnok, aki — noha beteg — az első lövések hangjára felpattant az ágyból és embereihez sietett. Annak ellenére, hogy a páncéloshajó tűz alatt tartja a földnyelvet, a lengyel géppuskák tüze egyre erősödik és véres barázdát vág a támadók tömegében. Rövidesen sikerül felállítani egy ágyút. A második lövéssel letépi a világítótorony „fejét” a rajta levő nehézgép- puskafészekkel és azután további tüzelési pontokat ver szét a csatorna mögött. Az Uj Kikötőből elhallgat a nácik tüzelése, de elhallgat a lengyel ágyú is, mert minden erejét erre az ágyúra irányította a páncéloshajó. A tüzelési szünetet mindazonáltal felhasználják a lengyel védők. Az őrállásból mozsárágyúkkal pusztítják az ellenséget. A náci tisztek hiába állnak katonáik élére. A lengyel lövegek aprítják és tizedelik a támadókat. Az ellenség élcsoportja fejvesztetten menekül a Westerplattéról. Rövidesen Ismét támadnak a nácik. „ő De sem a számbeli fölény, sem az erőteljes tüzérségi támogatás nem segít. A lengyel katonák és tengerészek halált megvető bátorsággal védekeznek és össztűzzel kaszálnak le egész tüzérségi osztagokat. Náci Németország fegyveres erőinek főparancsnoksága a következőket közli hadi jelentésében: „A gdanski helyzet 1939. szeptember 1-ének estéjén. A Westerplattet még nem vettük be. Saját veszteségünk 80 fő. Holnap meg kell ismételnünk a támadást”. A feldühödött nácik, miután a Westerplatte védőinek ellenállása keresztezte terveiket, új támadásra készülnek, ugyanakkor bestiális kegyetlenséggel bánnak el Gdansk lengyel lakosaival. Már hajnalban az egész városban fasiszta hóhérbandák vetették magukat a lengyel ki- rendeltségekre és hivatalokra, valamint a lengyel nemzetiségű lakosokra. Elhurcolták őket lakásukról, ütlegek közben cipelték a Victoriaschu- léba, ahol szadista kínzásokkal gyötörték a lengyeleket. A gdanski lengyel postán ellenállásba ütköztek a nácik. Néhány levélkézbesítő és postatisztviselő lövésekkel fogadta a horogkeresztes hóhérokat. Westerplatte is tovább védekezik. Egyre erősebbé válik a Schleswig-Holstein páncéloshajó és néhány más haditengerészeti egység tüzelése. Támadásba lendülnek a tengerészkadétok, később pedig a Königsbergből sebtében repülőgéppel odaszállított harmadik válogatott utász iskolazászlóalj is. Az ellenség olajtartályok segítségével próbálkozik felgyújtani a wes- terplatte-i erdőt. Minden alkalommal töretlen ellenállásba ütköznek. A váróterem romjai között, a lövedékekkel letarolt árkokból megelevenednek a lengyel puskák és gépfegyverek. A végsőkig fáradt, éhes és sebekkel borított védők éberen őrködnek. Az első néhány napban a náci támadásokat nagy lendülettel indították, de a Heimwehr és a rohamszázad veresége, a partőrség és a rendőrség kudarca után taktikájának módosítására kényszerül az ellenség. A náci hadsereg egyik legjobb utászzászlóalja a megerősített övezet elvei szerint — a terület módszeres elfoglalására törekedve — folytattja a támadást. Az erős tüzérségi támogatás, az elsöprő számbeli és anyagi fölény ellenére, az utászok nem aratnak sikert és súlyos veszteséget szenvednek. A Westerplatte védőinek helyzete azonban percről percre reménytelenebbé válik. A terep nem teszi lehető- ,V,é ,3., rgjtőzést,_ az erődítéseket szétverték, fegyvereik részben megsemmisültek. Egyes óvó- héí^ék^fí már lőszer sem volt és megszakadt az összeköttetés. Szeptember 7-én reggel még sikerült elhárítani egy támadást, de azután ... véget ért a harc. A lengyel katonák, hadi- tengerészek és munkások hét nap és hét éjjel álltak helyt a lengyel föld e kicsiny darabján. Sehonnan sem kaptak segítséget. Az ellenség tankjai már Varsó felé dübörögtek. A lengyel nép emlékezetében mindörökre megmarad Westerplatte védőinek hősi magatartása. A lengyel hadsereg I. páncélos dandárjának uráli acélból, szovjet munkások kezével készült tankjai hat esztendővel később szovjet tankokkal együtt vitték el a szabadságot Gdansk számára. E dandár „Westerplatte Hősei”-nek nevét viselte. Az utolsó augusztusi vasárnap Viscgrádon Átadták Kennedynek Adenauer üzenetéti Grewe, Nyugat-Németország washingtoni nagykövete szerda délután felkereste Kennedy elnököt és átadta neki Adenauer kancellár levelét. A nagykövet kijelentette, többek között arról tárgyalt Kennedy- vel, „milyen ellenintézkedéseket kell tenni, ha a keletnényi szabad hely. A nincérek verejtékezve hordják a szorosan körülült asztalokhoz d megrendelt és szakadatlanul sürgetett étsleket, italok.””:, Hernus Pált, a kombinát szintén verejtékező vezetőjét, ahg tudják előkeríteni az öi- vénylő sokadalomból. — Idei forgalmunk — mondja vidáman — mar eddig is körülbelül húsz százalékkal meghaladta a tavalyit, de külföldi vendégeink száma még ennél is erősebben emelkedett. Bármilyen hihetetlenül is hang/.'k, az idén legalább százszor any- nyi külföldi vendégünk volt, mint tavaly. Ez valóban nrős túlzásnak hat, de aztáín megkapjuk hozzá az elfogadható magyarázatot: — A nógrádverőcei Express ifjúsági táburban az idén rengeteg külföldi fiatai tartózkodott. A tábor vezetősége kisebb-nagyobb turnusokban legalább egy alkalommal elhozta valamennyiüket ide, Visegrádra és ezek is itt ebédeltek nálunk. Így a táborból pontosan 1710 külföldi vendégünk volt. A legtöbb német és francia fiatal. Igen jól érezték magukat Visegrádon és nagyon ízlett nekik a magyaros ebéd. A Vár-kombinát éttermeiben vasárnaponként ezen a nyáron átlag 1000—1200 komplett ebédet szolgáltak föl. hétköznapokon oed-g 3— 400-at. — A nagy forgatom — folytatja Hernus Pál — a déli órákban, 12 és 2 óra között alaposan próbára teszi a felszolgáló személyzetet. Ilyenkor zsúfolásig megtelnek a helyisegek és bizony a kirándulók nem szívesen vesztegetik az idejüket az itteni várakozással. Ameny- nyire lehetett, fölkészültünk ezekre a rohamokra és elértük azt, hogy félóránál hosz- szabb ideig senkinek sem kell várakoznia az ebédre. Konyhánk kapacitásával azonban baj van. Az idei tapasztalatok meggyőzhették az illetékeseket, hogy ezt a kaaaci- tást növelni keli. A délelőtti órákban háromnegyed tizenkettőkor köt ki az utolsó hajó és csak akkor tudhatjuk meg, hogy hány ebédet kell adnunk. A kis kapacitású konyha csak óriási erőfeszítések árán győzi ezt a lökésszerű forgalmat. Visesrád új szállodája a múlt héten nyílt meg. Tizennyolc szobájának 34 ágya közül már a megnyitás napján sem maradt üresen egy sem. — Ez az új szálló természetesen nem oldotta meg Visegrád szállodakérdését — teszi hozzá a Vár-kombinát vezetője —, nagyon jó lenne, ha jövőre megvalósulna az új, százszemélyeo szálloda terve. Számolnunk kell az érdeklődés további fokozódásával, külföldi vendégeink számának emelkedésével. A nap lassan lehanyatlik a túlparti begyek mögé, a kikötőben hatalmas tömeg várja a hajóka', hogy az utolsó augusztusi vasárnap szép emlékeivel visszatérhessen a fővárosba. Magyar László I A Dunára lejtő hegyeit i oldalán már belekapott xz ! őszi rozsda imitt-amott a ! lombokba, néhány koravén í levél is hever az úton. De > még tart a nyár, ömlik a hő- j ség a felhőtlen égről és sűrűn < érkeznek a zsúfolt kiránduló- í hajók a visegrádi kikötőbe. ! Gyula bácsi, a parti emiék- í tárgy-árus, régi ism/röskén „ ! fogad ezen az utolsó augusz- ! tusi vasárnapon. Napsütött ! arca mosolyog a széles me- 5 xikói szalmakalap alatt, amint { újságolja: 1 — Már túljutottam a tava- \ lyi rekordon. Legalább há- J romezerrel több képeslapot 2 adtam el az idén a kirándu- lóknak. ötvenháromezernél tartok, pedig még tart a \ nyár. 5 A parton, a hajóállomás kö- \ rül hullámzik a tömeg, Zsú- folt az autók parkírozó tere. \ Rengeteg a magánkocsi. köz- \ tűk igen sok külföldi vend- £ számmal. A Vár-kombinát ^ helyiségeiben, a cukraszdá- ^ ban. a kerthelyiségben, az < eszpresszóban mncs talpalatmet rendszer részéről további egyoldalú lépések nyilvánulnának meg”. Adenauer leveléről nem nyilatkozott, csak annyit mondott, „a levél tartalma és Kennedy célkitűzései teljes mértékben megegyeznek”. van szükség, mert a nedves csávázás a vetőmagra tapadt üszögspórákat pusztítja el, míg a poralakú bevonat a talajfertőzések ellen védi a vetőmagot. A villanyerővel működő vagy traktormeghaj tású csávázógépek minden mázsa vetőmagra 3 liter 3 százalékos csávázóoldatot permeteznek. Az így csávázott mag szárítás nélkül azonnal vethető, vagy zsákokban keresztsorosan rakva. hosszabb ideig is tárolható. Előnye a nagyüzemi gépi csá- vázásnak, hogy egy-egy gép 300 mázsa vetőmagot lát el vegyszeres védő bevonattal. A nagyteljesítményű PC csávázógépeket a megyei növényvédő állomások állítják munkába, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságokkal kötött megállapodások szerint. A növényvédő állomások országszerte felkészültek az őszi vetést megelőző fontos munkára: minden eddiginél nagyobb számú, gondosan ellenőrzött I gép áll rendelkezésükre.
