Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

A CEGLÉDI, JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS V. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 30, SZOMBAT Embert nevelni, formálni, van-e ennél szebb feladat? A mufftfar tgsj tiffiífjí« eredményei riltíysaerie ismertek Testileg vagy szellemileg fogyatékos ember mindig volt és a különböző társadalmi rendszerek különbözőképpen bántak a fejlődésben elma­radt embertársakkal. Az ókcr szerencsétlenjeit elpusztítot­ták, a feudalizmus és a kapi­talizmus szerencsétlenjei kol­dultak vagy a szegényházak odvaiban húzták meg magu­kat. A mi társadalrrtunk ál­lami feladatnak tekinti a tes­tileg vagy szellemileg elma­radt emberekről való gondos­kodást. 1946. július 1-én megjelent a rendelet amely az erkölcsi és értelmi fogyatékosságban szenvedő gyermékek nevelé­séről intézkedik. Ez a rende­let hívta életre Cegléden 1947-ben a Táncsics-iskola ke­retében a gyógypedagógiai ceztályt. A növendékek száma egyre szaporodott, a lét­szám hamarosan száz­húsz főre nőtt és ez szük­ségessé tette az önálló gyógypedagógiai iskola lé­tesítését. Jelenleg Lénárt József or­szágosan ismert gyógypeda­gógus az iskola igazgatója. Szívesen beszél iskolájáról, tanárairól, növendékeiről. — Sajnos, az emberek'előtt nem eléggé tisztázott a gyógypedagógia fogalma. Nem ritka, hogy a szülő tiltako­zik a gyermek hozzánk való beiratása ellen. Indokolása nagyon téves, ,,Nem-beteg- -az én fiam! Talán hülye a gyer­mekem?” — mondják. — Kétféle fogyatékosság van. 1. amely az egyént a kör­nyezet számára teszi elvisel­hetetlenné, 2. amely az álta­lános iskola számára elvisel­hetetlen. Az első csoporton a gyógypedagógia nem tud se­gíteni, a második csoport hozzánk jön és igen gyakran jó eredménnyel végzi el az iskolát. — Iskolánknak 14 pedagó­gusa és 147 tanulója van. Két előkészítő, négy önál­ló és két összevont osz­tályban tanítunk. Az előkészítésben hetedként négy órában látásgyakorlato- kat végzünk és nagyon ko­molyan vesszük a munkára nevelést és beszédfejlesztést. 1959 szeptembere óta nap­közi otthonunk is van és ab­ban negyven növendéket egész napon át foglalkozta­tunk. Kézimunka-szakkörün­ket Ivanots Bertalanná és Sztanyik Jánosné vezeti. Cegléden működik az ország első és egyetlen lagapédiai ambulanciája, amely szerve­zett beszédhiba-javítást vé­gez minden iskolában és a művelődési házban rende­zett ambulancián. — Nincs Cegléden intéz­mény, amelyet annyian és oly szívesen patronálnának, mint a mi iskolánkat: a városi ta­nács szociális osztálya, a há­ziipari szövetkezet, a gépja­vító vállalat, a keskenyvasút fűtőháza és mindenekelőtt a szülői munkaközösség. — Átlagosan évente 10— 15 tanuló végzi cl az is­kolát és az átlagos ta­nulmányi eredményünk 2,9. — Iskolánk a végzett növen­dékekkel igen jó kapcsolatot tart. Találkozókat szervez­tünk, amelyen volt növen­Szerdán délelőtt a járási és városi nőtanács a helyőrségi klub kultúrtermében tartot­ta meg kibővített ülését, me­lyen az első napirend elő­adója Benke Lajosné ország- gyűlési képviselő, a városi nő­tanács elnöke volt. A nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­sei és feladataink a békéért vívott harcban cím alatt a német kérdésről beszélt az értekezlet résztvevőinek. Kratochvill Edéné elvtárs­nő, a járási nőtanács elnöke, beszámolója első részében azokról a feladatokról be­szélt, amelyek a párt művelő­dési programjának megvalósí­tásában a nőbizottság előtt állnak. A téli tervekkel kap­csolatban elmondotta, hogy Abony, Albertirsa, Nyárs­apát és Törtei községben, valamint Cegléd és Nagy­kőrös városban nők aka­démiáját szerveznek, a járás többi községében pe­dig az asszonyok művelődési körének megszervezését ja­vasolják. A tíz előadásból álló sorozatból öt előadás az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozik, a többi szakmai jellegű lesz. A múlt évben 14 gazdasszonykör működött, az idén azonban még több lét­rehozását tervezik, hiszen ilyen formában is mód van az asz- szonyok összefogására. A szülői munkaközösségek­kel többet törődjenek a helyi nőtanácsok — mondotta a to­vábbiakban Kratochvillné elv­társnő. A szülői értekezleteken nem használják fel a ki­adott útmutatókat, nem esik szó a szülők világ­nézeti neveléséről, az sz. m. elnökök nem minde­nütt állnak még hivatá­suk magaslatán. pedagógiai bizottságot kell létrehozni, mozgósítani a szü­lőket és segíteni abban, hogy érdekelje gyermeke sorsa. Az előadást vita követte, amelynek során Varga Lász- lőné, a járási tanács elnök- helyettese, a mezőgazdasági munkák állását ismertette. Ez az időszak rendkívül fontos a mezőgazdaságban és a be­takarítás munkájában sokat tudnak segíteni az asszonyok. Sasné elvtársnő a megyei nőtanács üdvözletét tolmácsol­ta és a nőmozgalom szélesí­tésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a nőbizottságok munkájá­nak fontos része a nők nevelése és tudatformálá­sa. A vita után a vezetőség ki­bővítésére került sor, majd a meghívottak közös ebéden vettek részt. Peresztegi Rózsa dékeink elmondják az élet­ben elért eredményeiket. A tavalyi találkozón húsz felnőtt jelent meg, akik mind iskolánk növendő- kei voltak és ez idő sze­rint jelentős termelő- munkát végeznek. Cyura Béla a Ganz-MÁVAG- ban dolgozik és havonta 1200 forintot keres. Hugyik Erzsébet a KGV megbecsült dolgozója és örömmel mutat­ta betétkönyvét, amelyben kétezer forint megtakarított pénze van. Lestyán Mária a Lenin Tsz tagja, Barta Im­re a Ferencvárosi-pályaudvar megbecsült kőművese. Már ajkonyodik, amikor Lénárt elvtárs megmutatja a patyolattiszta ebédlőt, a szülői munkaközösség segítségével megépített raktárt, a Kohó és Gépipari Minisztérium ajándékét: a politechnikai ok_ tatás céljára küldött csúcs­esztergát. Mikor becsukódik mögöttem az iskola kapuja, elgondolkodok azon, hogy mi­ly r» szép értelmezése van ezek között a falak között a szürke közhelynek: „Az iskola tanulás, munka és szeretet.” * I Köszönet... Alkotmányunk kimondja: Népköztársaságunkban leg­főbb érték az ember. Ez élő valóság is. Szocialista álla­munk egészségügyi intézmé­nyeink széles hálózatát hozta létre. Köztük található a Soproni Állami Szanatórium is. Környezete külön fejeze­tet érdemelne. írásomra most nem ez vezetett. Az intézet orvosairól és ápo­ló személyzetéről kell írnom, akiknek gondos és odaadó munkája nyomán sok beteg gyógyultan távozott. Mindig jóleső érzésekkel tekintenek vissza és soha nem felejtik el, amit értük tettek. így vagyok jó magam is és többi, volt beteg társaim, akik Ceglédről, Jászkarajenőről és a környező helyekről voltak ott. Csoportunk, Hingyi György, Takács Ottó, Pagács Vilmos és Rubind Imre ez úton mond köszönetét a szanatórium or­vosainak — külön dr. Nagy Józsefnek és dr. Lélek Ist­vánnak —, valamint ánolőinak a lelkiismeretes kezelésért. Kívánjuk, hogy még több betegnek adják vissza egész­ségét, gyógyító munkájukhoz pedig szívből jövő jó egész­séget kívánunk. Üdvözlettel a csoport nevé­ben: dr. Orell Ferenc János Fuvarozás a tengeren A nőbizotfságok legfontosabb feladata a tudatformálás Ülést tartott a járási—városi nőtanács Éves szabadságát tölti itt­hon Kiss Gábor, a Csepel mo­toroshajó parancsnoka. Amíg ő itthon pihen,, addig a hajó-- gyárban javítják a Csepelt, hogy alkalmas legyen az újabb tengeri utakra. A hajóskapitány elmondta, hogy a kereskedelmi flotta ti­zenegy hajója, így az övé is, rendszeresen járja a Fekete- : tengert, a Földközi-tengert, az í Égéi- és a Vörös-tengert. A I közel-keleti országoknak szái- j Irtanak. Egyiptom, Libanon, ; Szíria és az európai államok közül Olaszország, Görögor­szág és Törökország kapja áruinkat. — Rádió- és TV-készüléke- ket, háztartási kisgépeket, mű­anyagokat, szerszámgépeket, vasútbiztosító berendezéseket, autóbuszokat és egyéb ipar­cikkeket szállítunk a külföl­dieknek — mondotta Kiss Gá­bor. — Cserében nyersanyago­kat és félkész árukat raknak hajóinkra. A törököktől, egyip­tomiaktól gyapotot, a görö­göktől nagy mennyiségű gyan­tát, a festékgyártáshoz ka­punk. Szójababot és egyéb kipréselt olajos magvat im­portálunk takarmányul álla­tainknak. Nyersbőrt, cserző­anyagot és dohányt, vala­mint déli gyümölcsöt hozunk az egyes államokból. — Nemesfémekre nagy szükségünk van, ezeket a kü­lönböző kínai, vietnami áru­féleségekkel — töltőtoll, pa­pír, legyezők — együtt hoz­zuk a Porl-Said-i kikötőből. Ezekkel az országokkal áru­csereforgalmi megegyezés alapján folytatjuk a kereske­dést, s ez azt jelenti, hogy amilyen értékben szállítunk mi árut, olyan értékben hoz­zuk haza a külföldi terméke­ket, a tengeren fuvarozva. Farkas László: ÚTI NOTESZLAPOK XI. KÜLÖNÖS EPIZÓD A VÖRÖS TÉRÉN jy ijöttünk a mauzóleumból, ÍV sétálunk a Vörös téren. Egyszercsak nagy csoportosu­lást veszünk észre, arrafelé tartunk. Kiderül, hogy egy valódi rézbőrű indiánt fognak körbe az emberek, megcsodál­ják hatalmas tolldíszét, to- mahawkját. Látszik az embe­reken, hogy egy kissé még él bennük a gyerekkori olvas­A VÉN KECSKE BOSSZÚJA Tj / !ssrr—'V mányok hatása. Visszaringa- nak a romantikus ábrándvi­lágba, amely akkoriban vette körül őket. — Vigyázzatok, mert még megvadul!... — mondja va­laki. Pedig az indiánnak esze ágában sincs megvadulni. Ba­rátságosan biccentget körbe- körbe. A mi csoportunk fényképe­zőgép-tulajdonosai is a közei­be nyomakodnak. Készítik a felvételeket a kisfiúk, kisöcs- csük számára. Az állig fölfégyvérzett férfi gondol egyet, kezét nyújtja egyiküknek. Az illető pedig úgy érzi, illenék valamikép­pen bemutatkozni. — Ja vengerszkij — mondja oroszul. A többiek is segítségére sietnek. Különböző nyelveken magyaráznak: „Ungarn ...” „Hongrois..." „Hungarian..." Egyszercsak megszólal az indián: — Nem Ungarn... Magya­rok... Gulás, paprikás! Éljen Kossuth! ...Lám, milyen híresek va­gyunk a nagyvilágban! (Folytatjuk) Gépóriások javítása a talajjavító vállalat ceglédi műhelyében Az anyavállalat részére a talajjavító vállalat ceglédi javítóműhelye havonta átlagosan három-négy középmére­tű lánctalpas vontatót javít és felújít. Két képünk mun­kaközben mutatja be a javítóműhely kiváló szakembereit Reggel Sándor és Posztor Pál gépszerelők munkaközben Hajdú Lajos brigádvezető és Farkas József gépszerelő az utolsó simításokat végzik — OKTOBER elsején, má­sodikén és harmadikén a ceg­lédi TÜZÉP-telep leltároz. Ezen idő alatt mindenféle ügyfélforgalom szünetel. — MARTICSEK FERENC, Mária utca hat szám alatti la­kos kerékpárját őrizetlenül hagyta, a szabálysértési ha­tóság 60 forint pénzbírsággal sújtotta. — JÁSZKARAJENÖN a községi könyvtár fejlesztésére ebben az évben 12 ezer fo­rintot használtak fel. — CS. S. 35 éves ceglédi lakos ittas állapotban motor- kerékpárt vezetett, s eközben súlyos baleset érte. Fején 14 centiméteres csontrcpedcst és agyrázkódást szenvedett. — A CEGLÉDI szövetkezeti bizottság a kisipari terme­lőszövetkezetek dolgozói ré­szére szeptember 27-én a mű­velődési házban szabad párt­napot rendezett. Előadó volt Babinszky Károly elvtárs, az MSZBT járási szervezeté­nek titkára, aki élénk érdek­lődés mellett tartott beszámo­lót a nemzetközi helyzetről, a német kérdésről és Nyugat- Berlin mai helyzetének ki­alakulásáról. — AZ ALBERTIRSAI Vö­röskereszt a község területén 32 egészségügyi állomást tart fenn. 12 állomáson a múlt évben végezték el az egész­ségügyi tanfolyamot, további húsz állomás részére október­ben kezdődik a tanfolyam. H ol művelődjünk OL SZÓRAKOZZUNK f A városi Kossuth Művelő­dési Házban szeptember 30-án, szombaton este az Állami Dé­ryné Színház bemutatja Le­hár: Vándordiák című operett­jét. A táncintézetben este 8 órá­tól táncestet tartanak. Október 1-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor a bélyeggyűj­tők tartanak foglalkozást. Délután 6 órakor az emeleti nagyteremben modem tánc­verseny lesz. Benevezés páron­ként. A nyertes pár 200 forint jutalomban részesül. A tánc­verseny keretében fellép a közismert Benkő-házaspár. Utána tánc 1 óráig. Vasárnap este tánc- és tele­vízióközvetítés. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat Dózsa Kultúr- házában szombaton este klub­élet és televízióközvetítés. Vasárnap délelőtt fél 10 óra­kor meseműsort tart a gyer­mekeknek Szálltai Miklós. Ugyancsak délelőtt fél 10 órai kezdettel a kézilabda-pá­lyán lesz mérkőzés. Fél 10­kor a Ceglédi Építők női csa­pata a Váci Húsos női csapa­tával, fél 11-kor a C. Építők férficsapata Nógrádverőce férficsapatával mérkőzik. Ugyancsak fél 10-kor a ME- DOSZ tekepályán a C. Épí­tők tekézői Ferencváros teké- zőivel mérik össze tudásukat Délután fél 4 órakor a C. Építők—Nagykőrös labdarúgói mérkőznek a Vasutas-pályán, ezt megelőzően a két csapat ifjúsági csapata találkozik 2 órakor. A Vasutas Otthonban szom­baton klubélet és televízió. Vasárnap délelőtt 10 órakor Pest megye birkózócsapatai tartanak kötöttfogású válogató birkózó mérkőzést. A Kossuth Filmszínházban vasárnap este 5 és 7 órai kez­dette] a „Négyen az árban” cí­mű új magyar filmet vetítik. A Dózsa Filmszínház este 6 és 8 órai kezdettel, „A gyűlö­let áldozata” című angol bűn­ügyi filmmel szórakoztatja vendégeit. Kísérőműsor: Me­gél a Nílus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom