Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

1961. SZEPTEMBER 30, SZOMBAT mr.crEi Három összeépült község közös rendezési tervét tárgyalták Dabason Jövőre megkezdődik a járási központ kiépítése Országszerte most készül­nek a községrendezési távlati tervek, tizenöt év távlatára megszabják egy-egy község lakóterületének terjeszkedési vonalát, számbaveszik a szük­séges középületeket, közműve­ket. A tervek, vagyis a terv­dokumentáció végleges elké­szülte előtt a tervező vállala­tok tüzetesen szemreveszik a helyszínt, azután tanulmá­nyaik alapján rajzokat, sőt maketteket készítenek és az érdekelt községekkel részlete­sen megvitatják, mielőtt vég­leges formában elkészítenék a tervdokumentációt. Ilyen megbeszélés volt a napokban Dabason és ez az értekezlet minden eddigi ha­sonlótól abban tért el, hogy ezúttal nem. egyetlen község rendezési tervét, hanem egy­szerre háromét tárgyalták meg. Egyebekben, ahogy a többi ilyen természetű érte­kezleteken, ezen is részt vett a megyei tanács, a járási pártbizottság, a járási tanács képviselője, de természetesen nem egy, hanem három érde­kelt község tanácsa. A készülő terv kidolgozott vázrajzait, a makettekről ké­szült fényképeket pedig a ter­vező Városépítési Tervező Vállalat és a Mélyépítéster­vező Vállalat mérnökei mutat­ták be, majd a részvevőkkel megvitatták azokat Különösen nehéz helyzet elé állította a tervezőket, hogy ezúttal nem egy, ha­nem egyszerre három köz­ség, Dabas, Sári és Gyón rendezési tervének kidol­gozása a feladatuk. Három, 12 kilométer hosszú­ságban a szó szoros és való­ságos értelmében egybeépült, de államigazgatásilag külön­álló, sőt a lakosság jellegét illetően különböző község távlati rendezését kellett egy­befoglalva megoldaniok. Sári még ma is mezőgazdasági jel­legű község, míg Dabas egyre inkább munkáslakta, felnőtt lakosságának most már több mint fele ipari foglalkozású, Gyónón pedig az utóbbi évek­ben a lakosság egyre nagyobb része keres és talál foglalkoz­tatást az iparban. Éppen ezért kommunális és egyéb létesít­ményeik elhelyezésénél mind­háromnál más és más szem­pontokat kellett mérlegelni. A tervtanulmány ok megvi- j tatása során több felszólaló . a három összeépült község j egyesítésének szükségességét ; hangoztatta. Akadt, aki az i egyesülés kapcsán a várossá • alakulást is sürgette. Most > azonban, mivel egyelőre a j regionális tervek még ki- j dolgozatlanok, a hármas terv­tanulmány is csak' a jelenlegi helyzet alapján készült, külön­ben is az elkövetkezendő ti­zenöt éven belül Dabas vá­rossá alakulásáról nem lehet szó. Ennek ellenére a jövő­ben beépítendő belterületre nézve már ebben az irány­ban állapodtak meg az ér­tekezlet résztvevői. Elhatározták, hogy Sári belterületét Dabas irá­nyában bővítik, a Le­vente tér környékét és a Nyárfasort ugyanakkor teljes építési tilalom alá veszik. Sári — Külső-Besnyő lakott területre újabb építést ugyancsak nem engedélyez­nek, s épp így Dabas-Szőlők- re sem. Mindkét helyen száz­száz lakóház áll. Egyelőre ezeket ugyan nem bontják le, de a két települést a tá­volabbi jövőben megszünte­tik. Dabas és Gyón belterületén annyi a beépítetlen telek, hogy tizenöt év távlatában aligha szükséges újabb te­lepülést kijelölni. Mégis megállapodtak abban, hogy mindkét község számára be­építés céljából tartalékolják a dabasi és a gyóni vasútállo­más, azaz az országút és a jelenlegi belterület között le­vő területet, ami által a tá­volabbi jövőben a két község még szélesebben összeépülne. A három községnek ez idő szerint mintegy 14 ezer lakosa van. Számuk 15 év alatt, figye­lemmel a természetes szaporu­latra és várható bevándorlás­ra, előreláthatólag 1500 fő­vel növekszik. Ezenkívül a közeljövőben 350 család el­helyezéséről kell gondoskodni. Ezek jelenleg szétszórt tanya­épületekben laknak, lakóházai­kat a mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében, mivel a táblás gazdálkodás­nál akadályt képeznek, mi­előbb le kell bontani. Az értekezleten elfogadták a járási központ kialakításá­nak bemutatott beépítési tervét. E szerint Dabason a régi Kossuth temetőtől kezd­ve, a Marx Károly út mindkét oldalán alakul ki a járás központja. Csupa kétemele­tes épületet emelnek itt a já­rási pártház, járási tanács, gimnázium, bíróság és rend­őrkapitányság részére. Hat la­kásos bérházban hat orvosi lakást építenek, valamint székházat az OTP részére. Több más közintézmény mellett étterem, presszó és üzletházak is épülnek ezen a helyen. Megállapodtak abban is, hogy mélyfúrású kutakon alapuló törpevízművet létesítenek, valamint szennyvízlevezető csatornát építenek. Szintén kijelöltek a három község számára közös vágóhelyet. A rendezési tervtanulmányt végül néhány kisebb módo­sítással elfogadták. Ezek után a végleges tervdokumentáció még ez év folyamán elkészül, a járási központ építkezéséhez pedig már a jövő évben hoz­záfognak. Egyelőre az MSZMP székház, a gimnázium, a já­rási tanács épülete és az or­vosi lakások építését kezde­nék meg, a többi építkezések­re a következő években foko­zatosan kerülne sor. sz. e. Ez már a teljes gépesítés As országgyűlés állandó ; bizottságainak ülése \ Az országgyűlés soron kö-í vetkező ülésszakának előkészí-j tésévei kapcsolatban megkez-; dődtek az országgyűlés ál-! lamdó bizottságainak ülései.! Kiss Károly elnöklésével a; külügyi bizottság, és Egri: Gyula elnöklésével a honvé-! delmi bizottság tartott péntek: délelőtt ülést. A honvédelmi, bizottság ülésén részt vett] Czinege Lajos altábornagy,: honvédelmi miniszter, a párt : Politikai Bizottságának pót-j tagja. (MTI) < Koszorúzás a Hősök terén a fegyveres erők napja alkalmából az idei év tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy ezt sikerült is teljes mértékben megoldaniok. A betakarításhoz az SZK—3- as szovjet gyártmányú kom­bájnokat használják fel, ame­lyekkel naponta nyolc- tíz­holdról takarítják be a szem- és szártermést. E hét csütörtökjén a járási pártbizottságok és járási taná­csok mezőgazdasági osztályve­zetői előtt mutatták be az új kukorica-betakarítási mód­szert. Képeink e bemutatóról készültek. A fegyveres erők napja al­kalmából, pénteken délelőtt koszorúzás! ünnepség volt a Hősök terén levő magyar hö-ii emlékműnél. A Himnusz hangjai után a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői ne­vében Czinege Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisz­ter, az MSZMP Politikát Bi­zottságának póttagja, Pap Já­nos belügyminiszter és Halas Lajos, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka koszorúzott elsőként. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának koszorúját Balogh István, a Központi Bizottság titkára és Nagy Richárd, a Budapesti KISZ-Bizottság el­ső titkára helyezte el. A Budapesten akkreditált katonai attasék képviseletében Hu Pin-fu ezredes, a Kínai Népköztársaság nagykövetsé­gének katonai attaséja és M.j Kallaur ezredes, a Lengyel | Népköztársaság nagykövetsé-| gének katonai attaséja, az£ ideiglenesen hazánkban álloj másozó szovjet csapatok pa-5 rancsnokságának nevében ^ M. T. Nytkityin altábornagy,í A. J. Puskin altábornagy és! Á. M. Mányiló altábornagy [ helyezett el koszorút. Gábor István, a partizán- j szövetség főtitkára és Szántó \ Rezső, a szövetség alelnöke a ÍJ Magyar Partizánszövetség kép- É viseletében, Szabó István az| MHS elnöke, Réti Antal ésg Várkonyi László elnökhelyet- ^ tesek pedig a Magyar Honvé-^ delmi Sportszövetség nevében ^ helyezték el a kegyelet viráj gait a hősi emlékművön. | A koszorúzást ünnepség az| Internacionálé hangjaival érte véget. (MTI) ______ I K ombájn vágja a beérett kukoricát operator Életveszélyben Váci képek a II. nemzetközi műszaki tudományos filmfesztiválon Az SZK—3-as kombájn tartályából szemtermés vontatóra kerül a Budapest, V., Szabadság tér 17. Technika Háza. Itt ütötte fel főhadiszállását a II. nem­zetközi műszaki tudományos filmfesztivál. A rendező bi­zottság már hetek óta seré­nyen tevékenykedik, pedig'a filmeket csak november 18 és 25 között vetítik. Az előké­születekről a rendező bizott­ság a következő felvilágosí­tást adta: — Két évvel ezelőtt ren­dezték Budapesten a nemzet­közi gépipari műszaki tudo­mányos filmfesztivált. A si­ker arra késztette az egyesü­letet, hogy a filmfesztivált megismételje. A különbség csak annyi, hogy az idén a filmek az ösz- szes iparág témáit felöle­lik. A filmeket a rendező bizott­ság hármas csoportosításban vetíti: műszaki tudományos ismeretterjesztő, műszaki tu­dományos oktató és műszaki tudományos kutató témák. A fesztivál iránt nemcsak bel­földön, hanem külföldön is élénk az érdeklődés, érdekes külföldi filmeket is neveztek. A kaiserlauterni Pfaff-gyáj’ közölte a rendező bizottsággal, hogy nevezni óhajtja a Jólöl- tözöttség című tilmjét. A film a ruha útját mutatja be, attól kezdve, amint a szövetet be­viszik a gyárba és a teljesen automatizált szabás, varrás, gőzölés és vasalás után a csi­nos modelleken hagyják el a kész ruhák a gyárat. A lud- wigshafeni ASF AG filmjé­nek címe a Mágikus szalag, amely végigvezeti a nézőket a magnetofonszalag fejlődé­sén. A brnói Csehszlovák Akadémia három filmet ne­vezett. Érdekesnek ígérkezik A növények autonóm mozgása című film. A hollandok is küldenek filmet, témája a vi­rág. Az érdekes színes film címe: Hollandia a világ tuli­pánmezője. A november 16-án kezdődő fesztiválon természetesen bemutatják a legjobban sikerült magyar műszaki tudományos filmeket is, közülük a Pest megyei olva­József és Olasz Rezső szak- ; tanácsa és tapasztalata. A : film felvétele azonban sok- j szór életveszedelmet jelentett,? mert az operatőr testi épsé-z gét kockáztatta, amikor 30—40 í méter magasban dolgozott. Aj film azonban elkészült és Gépesített csúszózsaluzás címmel kerül majd a Nemzetközi Műszaki Tu­dományos Filmfesztivál nézői elé. Reméljük, mint ahogy a váci építkezéssel, éppen úgy a róla készült filmmel sem vall j szégyent az ÉM 1. számú | Mélyépítő Vállalata — mon-. dottáik a keskenyfilm-részleg- ! néi. (M. K.) Lucza Ferenc elvtárs a kísérleti gazdaság igazgatója a betonsilógödör mellett magyarázza a nagy nedvesség- tartalmú kukorieaszem tartósításának módszereit (Szöveg, foto: Mihók Sándor) (xXXXXXXXXsXXVXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^.XXXXXXXXXXXXXXXXvXCO.XXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXvXXXXXXXX Kulturális őrjáraton a Ganz Árammérőgyárban Mit kell tudni a lányok és fiúk kapcsolatáról ? — Olvas, tanul és előadásokat hallgat a gyár nagyobbik fele (Tudósítónktól) Péntek délután, a fegyveres erők napja alkalmából jól si­került fellépést tartott Gödöl­lőn a Ganz Árammérőgyár negyven tagú vegyeskara. És ezzel a szerepléssel, valamint a csütörtök délutáni nők aka- démiája-sorozat első előadásá­val megkezdődött az áram­mérőben az új, 1961/62-es kulturális évad. A kezdést — természetesen — nem lehet ilyen mereven elhatárolni. Hiszen — mint Csirke Sándor műszerész, a gyár szakszervezeti bizottsá­gának kultúrfelelőse elmon­dotta — az árammérő dolgo­zóinak mintegy 10 százaléka, közel kétszáz ember már meg­kezdte tanulmányait az egye­temek, technikumok és általá­nos iskolák levelező tagozatán és a szakmai tanfolyamokon. S ide tartozik az a tény is, hogy a gyár mérnökeinek nagy része bekapcsolódott a mérnöktovábbképzésbe. S az évadkezdés merev elha­tárolása ellen szól az is, hogy a nyári hónapokban és szep­temberben sem csökkent a szakszervezet műszaki és szép- irodalmi könyvtárának láto­gatottsága. Ezek a tények azonban csak előfutárai annak a gazdag programnak, amelyet a kö­zeljövőben határoz meg pon­tosan a megalakuló — a gyár műszaki, párt- és szakszerve­zeti vezetőségének egy-egy tagjából, és egy TIT-összekö- tőből álló — oktatási és kul­turális bizottság. Mi szerepel ebben a prog­ramban? A már előbb emlí­tett nők akadémiája-sorozat, amelynek előadásai alatt a bölcsődében maradhatnak a gyerekek, így a mamák nyu­godtan figyelhetik az előadót, nézhetik a filmet. A következő pont: a két­éves, huszonnégy előadás­ból álló híradástechnikai munkásakadémia, amelyet elsősorban az áram­mérő nyolc szocialista bri­gádja látogat majd. Külön só­rozatot szerveznek a műszaki szocialista brigádok részére. Az ifjúság a hazafiságról, a lányok és fiúk kapcsolatáról és a szocialista erkölcsről hallgat előadásokat. És ha­vonta egyszer összeül a zene­barátok köre: világhírű zene­szerzőkkel és műveikkel is­merkednek. És ezeken kívül még egészségügyi és egyéb is­meretterjesztő előadások tar­kítják a programot. Ha mindez csak program volna, nem írnánk ennyit s Ganz Árammérőgyár 1961 62- es oktatási évadjáról. De a vegyeskaruk rangos helyezést ért el (Winkler Nándor peda­gógus vezetésével) a megyei kulturális seregszemlén. A könyvtárat és az előadásokat a gyár dolgozóinak nagyobbik fele rendszeresen látogatta. Egyszóval: a megvalósítandó tervek hosszú évek jó tapasz­talataiban gyökereznek. S a hosszú évek eredményei biz­tosítják, hogy élő valósággá lesz majd az idei terv is. (m. j.) sokat különösen érdekelheti a t váci DCM építkezésérői ké- \ szült film. A nevezés kellő j időben megérkezett hozzánk — mondották a fesztivál ren­dező bizottságánál —, bővebb felvilágosítást az ÉM 1. számú Mélyépítő Vállalata adhat, amely a filmet készítette. Ellátogattunk ehhez a vál­lalathoz is, mert kiváncsiak voltunk, mi vezette őket arra, hogy elkészüljön ez a film. Kiderült: Tátrai József igaz­gató különös gondot fordít arra, hogy a technika vala­mennyi számbajöhető vívmá­nyát felhasználja, hogy a vál­lalat lépést tarthasson az építkezési technika fejlesztésé­vel. Nemcsak fényképes mű­szaki dokumentációt szervez­tek, hanem keskenyfilmező részleget is felállítottak. Az ÉM 1. számú Mélyépítő Vál­lalata annak idején részt vett Sztálinváros építésében is és a műszaki szakemberek máig is sajnálják, hogy filmen nem örökítették meg az érdeke­sebb tervezési és kivitelezési műszaki megoldásokat. Tekin­tettel arra, hogy a vállalat a váci DCM „generál kivitele­zője'’, most tanulva a sztálin- városi tapasztalaton, minden fontosabb építko- . z.ési mozzanatot filmszala­gon is meg akar örökí­teni. — Idén két dokumentfil- miink készült Vácott — mon­dották a vállalatnál. — Kes- kenyfilm-részlegünk az ÉM Műszakfejlesztési Főosztálya jóváhagyásával jött létre. Téma igazán bőven kínálko­zik Vácott, különösen érde­mes megörökíteni azt, hogy harminckét cementsiló készül gépesített csúszózsaluzással. Ez nem mindennapi kivitele­zési feladat. A csúszózsaluzás Thoma József Kossuth-díjas tervezőmérnök szabadalma. Az építkezés egyébként megér­demli, hogy készüljön olyan műszaki film, amely a teljes technológiát felöleli. Irta és rendezte: Babura László. A felvételeknél nélkülözhetetlen segítséget jelentett Thoma I József, Farkas József, WaUent A kukorica betakarítása év­ről évre nagy feladatot jelent a parasztság számára. Az ed­dig alkalmazott gépek egyike sem oldotta meg teljes egészé- : ben a problémát, ezért a ha- : gyományos módszerrel — ké- : zierővel — kényszerűinek ma : is a termelőszövetkezetekben : e fontos takarmánynövény be- i takarítását megoldani, i A Herceghalmi Kísérleti Ä1- ; lami Gazdaságban több esz- ; tendeje kísérleteznek a kuko- : rica betakarításának gépesí­tésével. Mind a tavalyi, mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom