Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

OR ©VIDÉK! A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1901. SZEPTEMBER 29. PÉNTEK fogak és egyéniségek Örömmel fogadták Gyom­rán Haimann Marcell állami­lag vizsgázott fogász kineve­zését. „Valóságos áldás az SZTK-tagok részére!“ — ára­doztak az emberek. A minap aztán én is meggyőződtem erről az áldásosságról. Földesi Józsefné — a köz­ségi tanács egykori dolgozója — mesélte el az alábbi ese­tet: Két fogkoronája meglazult, gondolta, hogy egy biztosított­nak nem kerül sokba a meg- igazítása, s elment hát a fo­gászhoz. Mikor az belenézett a szájába, összecsapta a ke­zét és kifejtette páciense előtt, hogy az ő egyéniségéhez nem illik a fémfog. A nőkre per­sze leginkább a hiúságukon keresztül lehet hatni. Földe­siné is könnyen beleegyezett a fehér fogakba. Már hozzá is kezdtek a fogcsináláshoz, mikor Haimann elárulta, hogy ez nem megy SZTK-ala- pon. — Mit tehettem mást — mondta Földesiné —, bele­egyeztem. Óvatosan megkér­deztem, mennyibe kerül, de azt a választ kaptam, hogy: nem bánja meg, elbírja. — Ma aztán kész lett a két fogam. Ez a kettő — mutat­ja —, de az a szerencse, hogy az árát még akkor meg­mondta, mikor ültem. A két fog háromszáz forintba ke­rült. Ügy tudom, hogy szakren­delőben nem fogadhatnak magánbetegeket. A hivatalos rendelési időt pedig — úgy vélem — az SZTK-tagok ke­zelésére kellene fordítani. Mindenesetre az a szerény javaslatom a fogfájósoknak, hogy csak abban az esetben menjenek a fogászhoz, ha az egyéniségükhöz vág a 300 fo­rint. (Gyarmati) Dolgoaók iskoltíjn A továbbtanulás lehetősé­gének érdekében a monori Kossuth Lajos utcai általános iskolában megszervezték a fel­nőttek felsőtagozatú általá­nos iskolai oktatását. Az ok­tatásban mindazok részt ve­hetnek, akik 16. életévüket betöltötték, az általános (vagy elemi) iskola IV. osztályát si­keresen elvégezték, és el akar­ják végezni az általános is­kola V—VIII. osztályait. Ok­tatás hetenként kétszer (ked­den és pénteken) az esti órák­ban lesz. Eddi? már több mint harmincán jelentkeztek, és a tanítás megkezdéséig még le­het jelentkezni. Az oktatással kapcsolatos tudnivalók megbeszélésére ok­tóber 3-án (kedd), délután öt órakor kerül sor, a Kossuth iskolában, amelyre a jelent­kezők pontos megjelenését ké­ri az igazgatóság. MAI MŰSOR Mozik Monor: Hazatérés. Vecsés: Nap­fény a Jégen. A KETSZAZÁDIK Versenyben az aszódi járással Mendén halad legjobban a községfejlesztési beruházás — Ecseren végezték a legtöbb társadalmi munkát - Csévharaszton legjobb a befizetés Az aszódi járás versenyre szólította a megye összes já­rását és községeit: fejezzék be mindenütt a községfejlesztési munkálatokat november 7-ig. Ezt a felhívást valamennyi községi tanácsunk megvitatta és elfogadta. A járási verseny értékelő bizottság most készítette el el­ső jelentését az augusztus 31-i állapotok figyelembevételé­vel. A községfejlesztési hozzá­járulást legszorgalmasab- ban a csévharaszti lakosok fizetik, ők állanak legjobban a bevé­teli terv teljesítésével. Igen jó a befizetési arány még Mendén, Gombán, Úriban, Tápiósápon és Tápiósülyben. Hátul kullognak a befizetés­sel a gyömrőiek, az üllőiek és messze lemaradtak a nyár­egyháziak. A kiadási tervek teljesíté­sében, tehát a beruházások megvalósításában, a községfejlesztési léte­sítmények kivitelezésében a mendeiek járnak élen. Ök már 118 százalékra telje­sítették évi tervüket pénzügyi­leg és műszakilag is. Nyo­mukban a gombaiak halad­nak, ők is 100 százalékon fe­lüli teljesítéssel. Jól haladnak a beruházások és a munkák Bényén, Káván, Maglódon és Gyomron. Csupán 40 száza­lékra teljesítették tervüket a pilisiek, tápiósápiak, csévha- rasztiak, Nagyon kevés mun­kát végeztek el még a Péte­riek és az ecseriek. Ezzel szemben a társadal­mi munka végzésében az ecseriek az éllovasok, Ecseren minden válasz­tópolgárra közel 50 fo­rint értékű elvégzett tár­sadalmi munka esik. Jók ez eredmények még e'té­ren Maglódon, Péteriben, Gombán és Monoron. Kevés közhasznú társadalmi mun­kát végeztek eddig a sülyiek és a mendeiek. Egyáltalán nsm segítették ebben az évben még társadalmi munkával községük szépítését, fejlődését a vasadiak és a nyáregyhá­ziak. Fontos szerepet játszik a községek fejlesztésében a he­lyi építőanyagok felhasználá­sa. Ezen a téren csupán a maglódiak, kávaiak, tápiósá­piak értek el jelentős ered­ményt. Mindössze másfél hónap van már a verseny végéig, november 7-ig. Ha valóban teljesíteni akarják adott sza­vukat, akkor községeink ve­zetőinek az elkövetkezendő hetekben nagyobb lendülettől kell szorgalmazni a beruházá­sokat, a műszaki kivitele­zést és a társadalmi munka szervezését. ./ó s&ántlúkwí segítség - kedvezőtlen fogadtatás Az őszi betakarítási munkák segítése érdekében a monori- erdei Virágzó Tsz kérésére a monori Kossuth utcai ál­talános iskola felső tagozatá­nak tanulói, szám szerint 463- an vállalkoztak, hogy szep­tember 26-án, kedden, a pa­radicsomszedésben és napra­forgótörésben segítséget nyúj­tanak a tsz-nek. A megbeszélt napon reggel nyolc órakor össze gyűl akezte k a diákok és 16 nevelő felügye­Drága mulatság Roik József és Takács Vil­mos traktorosokkal szerdán a monori Uj Élet Tsz udva­rán találkoztam. Láthatóan rosszkedvűen csámborogtak a széles tanyaudvaron.. Amikor megtudták, honnan jöttünk — megszólítottak: — Volna az elvtársiaknak .pár perc idejük? Biztosítottuk őket., hogy van. Erre elmondták, egy­más, szavába vágva, hogy egész nap nem csináltak sem­mit, tétlenül lődörögtek ide- oda ... • Hogy miért? Reggel a hár­mas határhegyen a silógép felpakolta a silót a két pót­kocsira, ők elszállították a tá­rolóhelyre, a volt SchmiJJe- rer-tanyára. de a beígért két tsz-tag nem volt a helyszí­nen. Nem volt aki lepakolja a kocsiról. Vártak jó sokáig, de nem jelentkezett senki! Fogták magukat s mérgesen bejöttek a községbe, a tanya­központba. De itt sem kap­tak embert. — Legalább hat fordulót megtettünk volna — mond­ják a traktorosok. — így pe­dig drága mulatság, hogy itt állunk tétlenkedve. Kettőnk munkabére és a két traktor üzemeltetése na.ponta 480 fo­rintba kerül a tsz-nek! Nem beszélve a siiógépről, amely normában dolgozik; napi 3 és fél hold a területvállalása. Ha nem végzi el naponta teljesítményét Fekete László, a silógép kezelője, fizetéskor megnézheti a borítékját! — Beláthatják az elvtársak, hogy nem vagyunk rózsás kedvünkben. Háromszor vol­tunk már Itt ma, eredmény­telenül! Amikor ' a beszélgetést foly­tattuk, délután négy óra volt! H. J. lete mellett, munkára éhe­sen, megindultak volna a pa­radicsomföldekre, ha az irá­nyítással és helykijelöléssel megbízott tsz-kiküldött je­lentkezett volna. Hosszas telefonálgatás után végre megindult a diáksereg a monori-erdei kiserdő és a betonút között levő tízhoi- das paradicsomtábla felé. Szakszerű irányítás és mun­kaszervezés hiányában a ké­sőn kiküldött láclákba a kísé­rő pedagógusok vezetésével, jókedvűen, dalolva folyt a paradicsöTnszedés. - A gyere­kek lelkes, vidám munkájá­val csakhamar megteltek a ládák; aztán megint várha­tott a munkára kész kis sereg, amíg az üres ládák ismét visszakerültek. A tikkasztó melegben a gye­rekek sem hűsítőkhöz, sem vízhez nem tudtak jutni. A szervezetlenség és akadályok ellenére, a gyerekek 100 má­zsa paradicsomot szedtek le. Az bizonyos, hogy jó mun­kaszervezés és kellő irányítás mellett ugyanezzel az energiá­val a tíz hold egész paradi­csomtermését és a szomszédos napraforgó begyűjtését is el lehetett volna végezni. A kora délutáni órákban végül is a gyerekek anélkül, hogy a tsz illetélteseinek egyi­kétől is elköszönhettek vol­na, kissé fáradtan ugyan, de mégis jókedvűen, dalolva hagyták el egynapi munkahe­lyüket, ahol nem vártak, de nem is kaptak elismerő sza­vakat. (—ty) Elkészült a gimnázium új tornaterme (Foto: Mészáros) ÉJJELI HARANGSZÓ GD ,, Egyesek, ha jó-ritmusú zenéi hallanak extázisba ke­rülnek. Arcuk eltorzul, hátuk meggörnyed, szemük kidülled. Lábuk és egész testük valami fantasztikus, utánozhatatlan, sajátos rángatódzásba kezd. Nőknél ez a mozgás kiegészül: igyekeznek úgy pörögni, fo­rogni, hogy szoknyájuk minél magasabbra, lehetőleg a derék fölé fellibbenjen, hogy azután (amikor már úgyis mindegy) a lehető legszemérmesebben kapjanak félkézzel utána. Sza­vakkal szemléletesen érzékel­tetni ezt lehetetlen. Látni kell, hogy a kellő undort kiválthas­sa, Kiváltjai Elnézegettem szombaton Gyomron a művelődési ott­honban rendezett bált és a résztvevőket. Az ott szórakozó mintegy 200 fiatal zöme kifogástala­nul — jól, sőt modernül, de mégis a jóizlés határain belül táncölt A zeneka! közelében viszont néhány pár a fent le­írtakhoz hasonlóan ugrált, vo- naglott — nemtörődve azzal, hogy mások testi épségét ve­szélyeztetik. Akad köztük nem gyömrői is. (Jól állták a „versenyt” ha­sonszőrű gyömrői barátaikkal.) Most nem célom ezekkel <og- lalkoZUi, inkább a helyi „tánc­művészeket” említem meg: Fehér József ügyes táncosnak tartja magát. Sokáig népitán­cosként működött a község tánccsoportjában. Bizonyára innen a nagy önbizalom. „Táncművészete" osztályon felüli. (Közelében, javaslom, csak sípcsontvédőben táncol­janak.) Hasonló, de az előb­binél; csak silány utánzata Virók Toncsi táncnak csúfolt ugrálása. Banczik Erzsébet két-három lépésből álló pro­dukciója táncközben „óriási sikert” arat mindig, hiszen ritka eset, hogy csak térdig perdül fel szoknyája ... EJ Majomsziget — persze eb­ben a bálban is, mint minde­nütt — kezdéstől fogva kiala­kult. Gyömrőn törzshelyük van e sziget Robinsonjainak (az első oldalajtónál, a kályha mellett!) Itt gyülekeznek azok, akiktől lekérték párjukat, s itt szervezik meg a lekérése­ket, és itt hangoskodnak, va­gánykodnak — a rendesebbje közé elvegyülve B. János, B . Ferenc, M. József, N. Ferenc, S. Attila. Jellemzőjük: leg­többször részegen hangoskod­nak, kötekednek. Viselkedésük sok esetben a gyengeelmé­jűséggel határos. Példája a szombat éjjel fél 2-kor félre­vert harang. (A művelődési otthon szomszédságában van a harang a templom~ udva­rán.) Huligánok ezek az ön­kéntes harangozok. Javabeli huligánok. Idejük lejárófél­ben, napjuk leáldozóban van. •Ezt bizonyítják azok az in­tézkedések. amelyeket a helyi művelődési otthon — az ifjú­ságvédelmi bizottsággal és a rendőrséggel egyetértésben —■ ó jóérzésű szülők követelésé­re. s a nyugodt, tisztességes körülmények között hálózni akaró fiatalok érdekében, vé­delmében hozott. T> erről majd legközelebb számolok be Blaskő Mihály ÉJSZAKA A HATÁRBAN Talán még a foga is vacog néhány fiatalnak, amikor elin­dulunk ezen a csendes estén. Ahogy ballagunk a csillagos ég alatt, Lukács Lázár tanács- elnökhelyettes mellé szegő­döm, hogy megkérdezzem, mi is a célja ennek az éjszakai kirándulásnak? — Az a hír járja — kapjuk a választ —, hogy nagyon el­szaporodtak Üllőn a mezei lo­pások. Zsákszámra hordják a tsz és.háztáji kukoricákat, ko­sárral a szőlőt! KISZ- és tsz- t agakból, segédrendőrökből, egy biztonsági őrjáratot szer­veztünk a falu felelős rendőr vezetésével, akik őszig több alkalommal, az éjszaka külön­böző szakaszaiban átfésülik a határt, hogy elriasszák a tilos­ban járókat, akit pedig elfog­nak, annak elvegyék a kedvét a lopástól! A vasútnál három részre . oszlik a társaság.. : Amint elválunk, hallom ' még, hogy az egyik fiatal ijed- . ten kérdezi társától: aztán biz- j tosan jó a lámpa? Bizonysá- ! gul látjuk is, hogy a felvillanó ífény végigvibrál a száradó i kukoricacsöveken. : Csendes a faiu, csendes a :határ... : Két szereltnespárral talál- i kozunk a falu szélén, a har- ! maciikkal jóval túl azon. Az elágazásnál egy motorke­rékpár lámpájának imbolygó fényére figyelünk fel. Az el­nökhelyettes megállítja. Is­merős a vezető. Amikor elin­dult az őrjárat, a „Kányájá­ban találkoztunk ezzel a ve- csési fiatalemberrel, aki ott nyakalta a féldeciket. Figyel­meztetik, hogy ilyen állapot­ban életveszélyes a vezetés. Válasza meglehetősen tömör: — Ne pofázzon öregapám, ott iszok, ahol akarok! Aztán tovább robog. A rend­számát a segédrendőr minden­esetre felírja. A felüljárónál valameny- nyien újra találkozunk: sem­mi gyanúsat nem észleltek. A szőlők mellett haladunk el, pislákoló tüzek jelzik, hogy ott is vigyáznak! Kiss Sándor TAPIOSAPI „ÚTI" JEGYZETEK L j inagyva menaet, zovaoo jOj siklott motorunk a kitű­nő országúton. Elérkeztünk a sápi bekötőútig. Én balra „in- dekszeltem” s pár méter után kanyarodtunk is. A bekötő út már nem olyan jó, mint a fő­út, de még mindig elfogadha­tó. Áthajtottunk a vasútvona­lon és egy rövid kanyar után válaszút előtt álltunk. A szo­kástól eltérően nem jobbra, hanem balra kanyarodtunk, a rövidebb Kossuth utat válasz­tottuk. Ordítottam valamit az előttem ülő elnök fülébe, s majdnem ez lett a vesztem. Egy nagy huppanó és majd le­haraptam a nyelvem. Az elnök is észrevette, hogy az út kö­zepén lehetetlen motorral vé­gighaladni. Rengeteg a kisebb- nagyobb gödör és az út alap­jaiból kikerült szabadon fek­vő idomtalan, hegyes kő. Az út árok mellett levő szélére ka­nyarodtunk. Itt azonban olyan porfelhőt kanyarított moto­runk, hogy még az orrunkig sem láttunk. Ismét visszatér­tünk az út közepére. Termé­szetesen ekkor már csak te­repjáróként közlekedhetett motorunk. A sebességváltó egyesben volt s motorunk ke­serves sírása is, mintha szit­kozódott volna. Szinte lépés­ben haladtunk tovább. Jól megfigyelhettem az útmenti helyzetet. Sok házon ott csillog az ara­nyos tábla: Tiszta udvar, ren­des ház. Az ablakok azonban mást mutatnak, mint amit a virágok és a rendes porták alapján várnánk. Minden ab­lak mereven bezárva, már hó­napok óta. A tüdővészt ter­jesztő állandó por miatt zár­kóznak be a Kossuth úti em­berek. L eszálltunk a motorunkról és bementünk a tanács- házára, hogy az „illetékesek­től” is felvilágosítást kérjünk. Szántai István tanácselnökhe­lyettessel beszélgettünk az út­viszonyokról. — Sajnos nehéz és állandó problémánk a Kossuth út — mondta. — A tanács már több­ször megkereste azokat, akik az ügyben tudnának tenni va­lamit, sajnos, azonban eddig nem sok sikerrel járt fárado­zásunk. ; — Mikor épült ez az út és ■ mikor javították utoljára? Elmondotta Szántai elvtárs, | hogy még a horthysta időkben • egy választás előtt azzal az \ ígérettel sikerült a Teleki \ grófnak megnyerni a község\ lakosságát, hogy kilátásba he- \ lyezte az út megépítését. Meg \ is épült, 1904-ben, de bizony \ a minősége már forgalomba \ adásakor is igen sok kívánni-; valót hagyott maga után. Ko-1 molydbb javításokat pedig az- j óta sem hajtottak végre rajta.! ryiícsúzóul arra kért minket > ÍJ Szántai tanácselnökbe- \ lyettes elvtárs, hogy mi is le- í gyünk segítségükre. Készség- í gél teszünk eleget ennek a fel- í hívásnak. A Monor és Vidéke \ szerkesztősége nevében a tá- % piósápi tanács és Tápiósáp 5 dolgozó parasztsága megke-; resése alapján kérjük a KPM- j et: sürgősen vizsgálják meg a j tápiósápiak panaszát és intéz-% kedjenek a Kossuth út meg ja- % vitása és portalanítása ügyé- ben. Marton Károly | .XXXXXXVXXVCS.XNXXXVX'ÄXXXV'.XXSV'^XWWVOSS a minap a Kossuth útról zi egy népes csoport állított be hozzám. Kifejezetten ázzál a céllal jöttek, hogy utcájuk borzalmas viszonyai miatt a sajtó segítségét kérjék. Meg­kíséreltem meggyőzni őket: nézzék emberek, igen sok még a tennivaló ebben az ország­ban. Emlékezzenek csak a 30 évvel ezelőtti viszonyokra. Egy köves út sem volt Tápiö- sápon, meg a vonatról is gya­log kellett hazajönni, nem volt autóbuszjárat sem. Az én em­bereim azonban állhatatosak voltak. Elismerték és Icöszö- netüket nyilvánították azért, ; amit kapott a község, úgy lát­ják azonban, hogy a környező i községekhez képest Sápon leg- : rosszabb a helyzet, s ezért i „konokul” ragaszkodnak dh- \ hoz, hogy a Kossuth utcával I tenni kell valamit. i Ilyen előzmények után hatá- : roztuk el magunkat Szalag : Imre tsz-elnökkel, hogy alapo- I sabban megnézzük a kérdést. • Éppen Monoron voltunk. Ko­■ rábban végeztünk. Motorral \ hazafelé jövet sokkal nagyobb ■ gonddal vizsgáltuk az utat. Szegfűcsokorral köszöntik az önkéntes véradó-napon a ve- esési Kovács Imrét, a két- századik véradót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom