Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

nsanr MECtE I &€ÍM*tm 1961. SZEPTEMBER 29, PÉNTEK Huszonnégy féle fővetésö növény helyett kilenc Érdekes üzemszakosítási terv az albertirsai Dimitrov Tsz-ben A termelőszövetkezetek fej­lődésével párhuzamosan je­lentkezik az az igény, hogy a közös gazdaságok jólteirmő, korszerűen felszerelt nagyüze­mekké váljanak. Erről a kér­désről — a mezőgazdasági üzemek szakosításáról — ta­nácskoztak a közelmúltban a keszthelyi Georgikon Napok részvevői is. A termelőszövetkezetekben is egyre több szí esik a szakosításról. A szövetkezetekben ugyanis nem feltétlenül fontos min­den növényféleséget termelni, mint ahogyan .az egyéni par­cellákon a dolgozó parasztok annak idején tették. A legtöbb gazda ugyanis önellátásra ren­delkezett he, meglevő kevés földjét is tovább aprózta és sokféle növényt termesztett. Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet — a Föld­művelésügyi Minisztérium hozzájárulásával — öléves szakosítási tervet készített. Er­ről a kérdésről Varga Ernő elvtárssal, a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési főelő­adójával beszélgettünk, áld most mint kihelyezett szakem­ber tartózkodik a termelőszö­vetkezetben. — Szövetkezeti gazdaságunk hatezer holdas. Ebből 4481 hold a szántó. De mindössze kétezér hold a feketeföld, a többi homok. Ez megszabja gazdálkodásunk menetét; a nö­vények nagy részét fekete ta­lajon kell megtermelni. Ezért határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy növeli a sző­lőterületet, a kertészetet, főleg állattenyésztéssel foglalkozik és ennek megfelelően az eddi­gi 24 féle fővetésű növény he­lyet 1962-ben már csak kilenc­félét vet a termelőszövetkezet. — Mi ennek az előnye? — Az idén például termel­tünk két holdon dohányt, öt holdon mákot, 40 holdon len­csét. Az ilyen kis területen sem gépesíteni nem lehet meg­felelően, sem pedig a munkát megszervezni. Év közben sok­szor át kellett szervezni a nö­vénytermelő brigádokat, sok erőt lekötött a szállítás, a tá­rolás, az adminisztráció. Vi­szont ha kevesebb főnövényt termelünk nagyobb terüle­ten, akkor az jobban kifi­zetődik. — Hogyan alakul a vetés­forgó? — Elsősorban búzát, rozsot, őszi árpát, kukorcát, lucernát, silókukoricát, őszi takarmány- keveréket és burgonyát terme­lünk. A vetésforgó tehát biz­tosítva van. — A gépesítéssel hol tarta­nak? — Az ötéves terv szerint teljesen gépesítjük a szántást, a vetést. A kaszálást eddig csak 40 százalékban végeztük géppel, a jövőben 100 száza­lékban. Az aratást is teljesen gépesítjük. Ugyancsak az üze­men belüli szállítást is, de a rakodást már nem tudjuk tel­jesen gépesíteni, s ez sok mun­kaerőt kíván. Mivel a szőlőte­rületünket 100 holdról 200-rí növeljük, a kertészetet 109 .XXXXXXXXXNXNXXXXXXXXXXXXXXNXNXXVC.XXXXXXXXXXXNXXXVxXXXXXXXXXX'.XXXXVXXNÍXNXXXXXXXXXXXXXXXX'í KÉSZÜLNEK A TAKARÓK Furcsa társasjáték Ceglédről hat óra tájban, már sötétedés után indultunk. és az autóút unalmát elűzendő, kitalál­tuk, megszámláljuk az úton járó kerékpárosokat. Egy .. . kettő .. . tíz . . . harmincöt. .. Ejnye, nem is olyan könnyű ez a játék, hi­szen a sötétben alig látni őket, akár holmi éji kísértet, surran az árnyuk, egyetlenegynek sincs lámpája. Harminchat... ötven­négy . . . No, végre! Egy bicik­lilámpa! De nem ég, csak reflek­torunk tükrözik rajta. Pilis. A község utcáján szemben jön a hatvanhetedik, és Cegléd óta az első, égő lámpával járó kerékpá­ros. De az országúton megint három sötét bicikli surran el. Monornál hat lámpás, meg: hat lámpátlan, Cllő utcáján kettő világít, igaz. nem a kerékpárján, csak a mellén hordja a lámpát. Vecsésen még két hasonló. Aztán Budapest határán feliérkabátos rendőr, és onnan már csupa kivi­lágított kerékpár. A főváros határáig nyolcvanhat biciklistát számláltunk, közülük csupán tizenegy használt lámpát. Megyünk, megyünk hazafelé, ab­bahagyjuk a furcsa társasjáté­kot, mialatt az országút kétkere­kű ámsrai tovább játszanak a ha­lállal. " (sze) Fagylalthoz giccs, feketekávéhoz művészi reprodukció? A taksonyi cukrászda kicsi, vas lábú, bőr borítású, tám­la nélküli ülőkéi és az ala­csony, kerek asztalocskák legalább annyira ízlésesek, mint amennyire modernek. Ugyanígy ízléses, tiszta és szép a cukrászda külső he­lyiségében levő körpult is. Ezek alapján bármely fővá­rosi cukrászdával versenyre kelhetnének, de... A cukrászda külső helyi­ségében bántóan giccses má- zolmányokat, a belsőben reprodukciókat helyeztek el a falon. Aki csak fagylaltért ugrik be ide. elégedjen meg azzal, hogy míg a sorban várako­zik. hósüveges, égbenyúló he­gyeket, haragoszöld fenyőfá­kat, tarkabarka virágocs- kákat és kéklő erdei tavacs­kát láthat a benne úszó hattyúval, s ráadásul ezt mind egy rakáson? Az ülővendég pedig, aki a belső helyiségben fekete­kávét fogyaszt, megérdemli, hogy közben Szinnyei-Merse .Pál Majális, Munkácsy Vi­rágcsendélet című képeinek reprodukcióiban gyönyörköd­hessen? Talán így gondolták a cuk­rászda vezetői? Most már mindegy. A fontos áz, hogy a bántó giccsek helyére is minél hamarabb Munkácsy, Csók István, vagy más nagy festőművészünk reproduk­ciója kerüljön. S ne csak a taksonyi cukrászdában, ha­nem máshol is, ahol a csere időszerű! — lövey — Gimnazista és személyzeti vezető a rajzbakon Kiállításra készülnek a Csepel Autógyár képzőművészeti körének tagjai A Budakalászi Gyapjúszövőgyár farkasoló gépén Toma- sevies Zsígmond dolgozik. A ‘'különböző színű nyersanya­got tépik, „keverik’ r gép fogai holdról 190-re, oda is sok mun­kaerő kell, így a növényterme­lésre kevesebb ember jut. Ez­zel is számoltunk. A 2000 hold feketeföld megmunkálásához például a gépesítés eredményeként — 20 ember elég lesz és csak a kukoricakapálás­hoz kell még munkaerőt számítani. — Hogyan mutatkozik meg a szakosítás az állattenyésztés­ben? — Kevesebb növényt ter­melünk ugyan, de nagyobb mennyiségben, így jelentősen növelhetjük a szövetkezet ál­latállományát. Az idén 170 tehenünk volt, 1965-re 300­ra növeljük a számukat, ösz- szesen 509 szarvasmarhánk van, 1965-re 946-ra fejlesztjük az állományt. Az idén 18 ezer baromfit neveltünk fel, az öt­éves terv végén már 50 ezret nevelünk évente. Kialakí­tunk egy 12 ezres .törzsállo­mányt és úgy tervezzük, hogy évente egymillió darab tojást adunk a népgazdaságnak. Ed­dig 600 sertést hizlaltunk meg. Az ötéves terv végére már évenként 1100-at hizla­lunk. Az állattenyésztés ilyen nagymérvű fejlesztésével egyidőben természetesen istállókat, baromfiólakat építünk. Már készül a tízezer férőhe­lyes tojóház, amelynek keze­léséhez mindössze két gondo­zó szükséges. — Milyen haszonnal jár a szaikosítás a tagoknak? p — Nagyon sok előny szár- j mazik ebbő). Elsősorban spe- í cializálódnak a munkakörök, ^ vagyis a szövetkezetben dol- í gozók lényegében szakmunká- í sok lesznek; gépkezelők, ^ tehenészek, baromfigondozók j stb. A szakosítás köv.etkczté- ben a munkanapok száma is £ csökken. Eddig egy tagra £ 233 munkanap jutott egy évre, ^ az ötéves terv végére 196. Az ^ egy főre eső termelési érték í viszont megnő. Az idei 41 758 6 forintról 57 076 forintra. A í termelékenység is emelkedik, í az egy hold szántóra jutó ter- ^ melési érték 5013 forintról ^ 3297 forintra. Eddig az egy ^ tagra jutó évi jövedelem á, körülbelül 12 ezer forint volt, ^ a szakosítás befejezése után ez ^ mintegy 18 ezer forintra ^ emelkedik. ^ A szakosítás előnye tehát ^ kézzel fogható. Kevesebb ^ munkaráfordítással na- ^ gyobb termelékenységgel ^ több lesz a tagság jö- í vedelme. y ^ Emellett szakképzett mező- p gazdasági munkát végeznek, Jtöbb lesz az idejük a művelő­di désre, szórakozásra is. ^ Persze, mindez ma még ^ terv, amelynek megvalósításá- hoz a szövetkezeti tagság ösz- í szefogására van szükség. y á Gáli Sándor Felfedezni útra indultam tegnap a .. . majdnem azt ír­tam: a mesék birodalmába. Tulajdonképpen nem is jár­nák messze az igazságtól: felfedező utam célja, a Cse­pel Autógyár új művelődési ! háza majdnem olyan szép, mint a mesék csodapalotája. Amit a mesterségbeli tudás, a művészi ízlés és a képzelő­erő alkotni képes, az itt mind-mind megtalálható. Dehát erről már sokat ír­tunk. nem akarom megismé­telni. Inkább arról néhány szót, hogy a kultúrának eb­ben az új otthonaiban milyen pezsgő, eleven élet folyik. Közönséges hétköznap dél­után, műszak . vége. A gaz­dagon felszerelt. könyvtárban nincs egy üres szék, minden hely foglalt. Az eszpresszóban, étteremben is sorra benépe. sülnek az asztalok. Itt az elő­ző napi Illyés Gyula irodal­mi estet, ott a kiszisták ter­vezett soproni kirándulását vitatják. A szakköri szobák­hoz vezető folyosón is élénk a forgalom. Legtöbben egy sárgafüggönyös, derűs vilá­gi tású szobába igyekeznek: a képzőművészeti kör otthoná­ba. A képzőművészet iránti ér­deklődés nem új keletű a gyárban. Már az ellenforra­dalom előtt is sokan töltötték szívesen szabad idejüket az­zal, hogy szakértő irányítás­sal fejlesszék tovább rajz- készségüket. Aztán néhány esztendei szünet következett, majd három évvel ezelőtt is­mét megalakult a kör. Ko­csis László festőművész ve­zetésével tizenegy autógyári dolgozó és két középiskolás diák ismerkedik a rajzművészet titkaival. A csoport legfiatalabb tag­ja a tizennégy éves Somogyi Gyurka, „nesztora” pedig Varga Gyula bácsi, az au­tógyár személyzeti vezetője. Most egymás mellett ülnek a rajzbakon és aktot rajzol­nak. Modell után. Varga elv­társ lendületes. határozott vonalakkal dolgozik. Gyurka ceruzája alól szaggatót); vo­nalak, árnyékolt kontúrok bukkannak elő. — Matisse stílusa — int Gyurka rajzára Kocsis Lász­ló, aki ebben a kamaszosan kusza, szaggatott vonalakban is szakértő szemmel látja a „fantáziát”. Lila fedelá fü­zetet mutat, Gyurka legutób­bi rajzaival. Ülő és fekvő nőalak, férfi portrék, Varga bácsi rajzolás közben; a jel­legzetes kusza vonalakkal, de feismerhetően. Ügy lát­szik, tényleg van fantázia So­mogyi Gyurkában... Egy nő is akad a kör tagjai között, pontosabban egy kis­lány. Tizenhat éves. Nagy Jolinak hívják és időbeírónő a motorgyárban. — Mit szoktak rajzolni és mik a terveik? — faggatom Kocsis Lászlót. — Sajnos, szép új ottho­nunknak hátrányai is van­nak, — kezdi, egy kis kerülő­vel. — Olyan szép és olyan új. hogy sajnálnánk olajjal bepiszkítani. Ezért inkább grafikai tanulmányokat foly­tatunk, Munkáink között sze­repelnek akt_ és fejtanul­mányok, a rajzi biztonság megszerzése érdekében pedig gipszfejeket, testrészeket raj­zolunk. Néhányan önálló kompozícióval is próbálkoz­nak. Sajnos,, kissé szűkösen vagyunk, kicsi a szobánk. A modell utáni rajzoláshoz pe­dig távlat kell. Reméljük, ez a gondunk is megoldódik, mint a többi. A gyártól s a művelődési ház vezetőségétől eddig is rengeteg segítséget kaptunk. — Ennyit a munkánkról. Ami pedig a terveinket il­leti : : ' rajzolni, rajzolni, rajzolni. A csoportban vannak egé­szen kezdők is, velük is el akarom sajátíttatni a rajzi biztonságot, a kifejező kész­séget. S van még egy ter­vünk; november 19 és de­cember 10-e között egy kis kiállítást rendezünk a mű­velődési házban. Szerény ki­állítás -lesz, inkább csak an­nak bizonyítására, hogy élünk, dolgozunk és igyekszünk meg­szolgálni a támogatást. - ny. é. Több konzerv, hal a negyedik évnegyedben A síkvidéki szőlőkben Y \ országszerte megkezdődött a szüret A mennyiség közepes, a minőség jó közepes Itt már — számtalan munkafolyamat után — a kész fonal orsózását végzi Hídvégi Sándorné Az orsózott szálakat viszi lánchengerrc a gép kezelője: Kerekes Etel (Foto; Gábor) lamint Veszprém megye ala­csonyabban fekvő vidékein — megkezdték az Ezerjó, az Oportó, a Mézesfehér, stb. ko­ránérő fajták szüretelését. Az első sajtolási, mustszűrési ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a normális évekéhez ké­pest nagyobb a kocsány, a mag és a héj aránya, kevesebb a lé. A mustok cukorfoka általá­ban 17—21, ami jó közepes szintet jelent. A hegyvidéki szőlők jobban bírták a szárazságot, a lomb csaknem mindenütt épségben maradt. Itt — ha a követke­ző hetekben kiadós eső lesz —, a termés mind mennyisé­gileg, mind minőségileg, so­kat javulhat. Ezeken a szőlő- területeken tehát érdemes vár. ni a szürettel, annál is in­kább, mert a későbbi fajták — a Furmint, a Rizling, még nem érettek. Tokajhegyalján az idén megvannak az aszú- sodás legfőbb feltételei, de itt is szükség lenne a csapadéko­sabb időre, (MTI) A budapesti, a nagykőrösi 1 és a kecskeméti konzervgyár­ban készülő tizenhárom féle készételből 110 vagonnal kap a kereskedelem az év utolsó három hónapjában. Tapaszta­lat szerint a sertéspörköltet, valamint a belsőség ételeket, a szalontüdőt és a pacalt j kedvelik leginkább a fo­gyasztók. A Budapesti Ipari Vásáron mutatta be először a konzervipar a kis adagolású, egyszemélyes, úgynevezett „agglegény-konzerv”-et, s a kedvező próba-árusítási ta­pasztalatok alapján az utolsó évnegyedre a kereskedelem tíz vagonnal rendelt. Ötféle egyszemélyes kon­zerv készül: babfőzelék kolbásszal, babgulyás füs­tölt hússal, sárgaborsó- főzelék füstölt hússal, lecsó kolbásszal és szé­kelykáposzta. Nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a kereskedelem részéről a különböző gyü­mölcslevek iránt. A negye­dik negyedévre 200 vagonnal rendeltek. Az Almuska, a Hírős, a meggylé és az őszi­baracklé után kidolgozta az ipar a birslé gyártástechnoló­giáját is és a birsalma­terméstől függően most már ezt is készítik. A hosszú szárazság ellené­re, sikerült a halállományt fi­gyelemre méltó veszteség nél- gül megóvni. A tógazdaságok az elmúlt három hónapban 145 vagon halat küldtek a piacokba. Amint az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán közölték, a tógazdaságok az év hátralevő három hónapjá­ban 330 vagon halat, fő­leg pontyot értékesítenek, így a halellátás továbbra is zavartalan lesz. (MTI) Jövőre már minden birkát géppé! nyírnak az állami gazdaságok juíiászataiban Az idén az állami gazdasá­gok nagyüzemi juhászataiban levő állomány több mint fe­lét-, majdnem félmillió bá­rányt gépekkel nyírtak. A jól bevált szovjet nyíró beren­dezésiből újabb huszonötöt rendeltek meg. Ezeket a gé­peket a szovjet ipar még az idén leszállítja. így a terve­zettnél egy évvel korábban, már 1962-ben kiterjeszthetik a gépi nyírást az egész juh­állományra, mintegy 800 000 állatra. A legfontosabb feladat mór a képzett szakmunkás-gára; nevelése. A gazdaságokban novemberben gépi nyírótan- folyamokat indítanak. Első­sorban azok a dolgozók sa- j----ják el a gépkezelés mód­s zereit, akiknek a nyírás időszakában „holtszezonjuk” van. így nagy számban vesz­nek részt a gépi nyíró tan­folyamokon a kombájnotok is. (MTI) S Agádéi szőlőtermésről és a ; szüret első tapasztalatairól í Borbás Lajos, a Földműve- \ lésügyi Minisztérium szőlő- ; és gyümölcstermesztési igaz- í gatóságának vezetője adott tá- S jékoztatást. Elmondotta, hogy í az idén az 1955. évihez hason- í ló bő termés ígérkezett szőlő- í bői. Az ültetvények ápoűtsá- ; ga, kezelése, szinte mindenütt ; mintaszerű volt. A perenosz- pora és a lisztharmat kárté- \ telét mélyen az átlagszint alá '',t csökkentették. \ A szokatlanul hosszan- \ tartó, nagy szárazság d azonban megviselte a sző- d löket, d Különösen a homoktalajokon. A csapadékhiány nemcsak a á, terméshozamot befolyásolta ^ kedvezőtlenül, de akadályoz- ^ ta a fürtök normális fejlődé- ^ sát, érését, és a cufcorképző- ^ dést is. ^ A minisztériumba érkezett ^ jelentések szerint, a síkvidéki ^ szőlőkben — .elsősorban Pest, ^ Bács-Kisíkun, továbbá Szol- á nők, Cscmgrád megyében, va-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom