Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

4 “"kMMan 1961. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK A PÉLDAMUTATÁS EREJE Nagyszabású társadalmi munkaakciók a Keményfémipari Vállalat KISZ-szervezetében — Gyurikám, volna egy kis munka a számotokra. Elvállal­nátok? — Miről van szó? — Gyere át, majd megbe­széljük ... Az utóbbi időben igen gya­kori az ilyes fajta beszélgetés a Keményfémipari Vállalat műszaki fejlesztési osztálya és Vágó György KISZ-titkár között. Szinte megszokottá vált, hogy egy-egy „kemény dió”-nak látszó feladat vég­rehajtásához a gyár a kisze­sek segítségét kéri. Kiderült ugyanis, hogy a fiatalok- — egy kis leleményességgel, ügyességgel, lelkesedéssel — nagy gondot okozó problémá­kat is meg tudnak oldani. Mindezt a KEFÉM kiszesei tényekkel, számokkal, adatokkal Is bizonyítják. Pontos kimu­tatásaik vannak arról, meny­nyi pénzt takarítottak meg a gyárnak, milyen hasznot ho­zott munkájuk a népgazdaság­nak, hány alkatrészt mentet­tek meg a biztos pusztulástól, stb. v A látogatónak büszkén mu­tatják meg a befejezéshez kö­zeledő vízvisszanyerő beren­dezést. Hosszú hónapokig dol­goztak rajta, társadalmi mun­kában. Maguk végezték a tervezést, a földmunkálatokat, a betonozást, a hegesztést — mindent. Igen sok akadállyal is meg kellett küzdeniük, ami a gyakorlatlanságból adódott. Ha segítségért fordultak a kő­művesekhez, elutasító választ kaptak. Kénytelenek voltak a kudarcok után újból és újból próbálkozni, amíg egy-egy feladat sikerült. A kőműve­sek magatartása különben azért volt olyan zord, mert haragudtak a kiszesekre, amiért „elvették” tőlük a munkát. Ök is megcsinálták volna — túlórában. A kiszesek viszont azt gon­dolták, minek fizessen érte az üzem, amikor ők amúgy is 20—20 óra társadalmi munkát vállaltak. Ez ugyanis az If­júság a szocializmusért moz­galom első feltétele, amelyet igen sokan máris túlteljesí­tettek. S pisák András, Lu­kács György, Pallag Ferenc, Juhász Mikiós lakatosok pél­dául 100—100 órát dolgoztak a berendezés elkészítésén s ugyancsak a „100 órások“ közé tartozik Szánti Jván technikus, az ifjúsági műsza­ki tanács vezetője is. A visszanyerő berendezés rövidesen elkészül s megszün­teti a gyár vízhiányát, amely eddig oly sok zűrzavart oko­zott a napi munka során. Nagy teljesítménye ez a Jtiszeseknek, de — mint kide­rült — csak egyik a sok kö­zül. Igen emlékezetes számukra az a tavaszi „rohammunka” is, amikor aránylag rövid idő alatt 1200 darab keményfém betétes fűrészt készítettek el a recski kőbánya részére. A bánya eredetileg „hivatalos úton”, az üzemtől rendelte meg a fűrészeket. Nagy szük­ségük volt rá, mert megfe­lelő méretű köveket kellett vágni a tsz-istállóépítkezések számára. A KEFÉM a meg­rendelést nem fogadhatta el a szűk kapacitás miatt. Ek­kor a bánya vezetősége a KISZ-szervezethez fordult, utolsó „mentsvárként”. Nem hiába. A kiszesek elvállal­ták a munkát s ezzel is szaporodott a társadalmi munkaórák bejegyzéseinek száma. Érdekes a szárnyasfúrók története is, melynek kapcsán a diósgyő­ri fiatalokkal kooperáltak. Ezeket a szárnyasfúrókat az olajbányászat használja, s ed­dig külföldről szállították az országba. Az illetékes szer­vek a valutamegtakarításért ez évben megbízták a válla­latot, hogy kezdjen kísérle­teket a fúrók hazai gyártásá­ra. A műszaki fejlesztési osz­tály ékkor ismét a KISZ-hez fordult: fiúk, segítsetek! És ismét segítettek. Rövid idő alatt kapcsolatot teremtettek Diósgyőrrel, ahol a fúrók kovácsolási munká­latait kellett elvégezni. Vágó György leutazott az ottani üzembe, kapcsolatot terem­tett a KlSZ-szeryezettel, amely védnökséget vállalt a gyártás fölött. Az eredmény: öt darab fúró — a kísérleti példányok — elkészült s remélhetőleg rö­vid időn belül elkezdheti az üzem a fúrók sorozatgyártá- siátj’ A gyár kiszesei sok - ilyen történetet ‘ tudnának mesél­ni. ök ugyanis soha nem fogynak ki a munkából, alig hogy befejezik az egyiket, máris új feladathoz kezde­nek. Egy-két héten belül pél­dául hozzálátnak 500 darab selejtes bányafúrófej megja­vításához, ami 200 000 forint megtakarítást jelent az üzem­nek. Az ember szinte már hi­tetlenkedve hallgatja őket: vajon milyen’ „titkuk” lehet az itteni KlSZ-vezetőknek, hogy ilyen eredményesen tudják mozgósítani a fiatalo­kat. A beszélgetésekből azonban kiderül, hogy nincs „titok“. A KEFÉM kiszesei — szám szerint kilencvenen vannak — se jobbak, se rosszabbak más üzemek fiataljainál, őszintén szólva nem volt könnyű megszervezni a tár­sadalmi munkákat sem. Kü­lönösen nyáron, amikor any- nyiféle szórakozási lehető­ség csábította a fiúkat. A pél­damutatás azonban ez eset­ben is sokat segített. A KISZ-vezetők nemegyszer maguk látták munkához s amikor a tagak észrevették, hogy a vezetők milyen szor- gadmasan ásnak, betonoznak, ők is .,ottragadtak”. Megnö­velte a munkakedvet az az Ígéret is, hogy a társadalmi munkások legjobbjai külföl­di társasutazáson vesznek majd részt s a megtakarítá­sok egy részéből jutalmat is kaphatnak. Mindezek mellett a gyár kiszesei érdekesnek, izgal­masnak találják a feladato­kat. Úgy érzik: van „fantá­zia” bennük. Ennek köszön­hető, hogy a fiatal mérnö­kök, technikusok — még a KISZ-en kívüliek is — szor­galmasan ásnak, betonoznak, Mindezek eredményeként az Ifjúság a szocializmusért moz­galom első feltételét jórészt túlteljesítették már az üzem­ben. A KISZ-vezetőség pedig bí­zik abban, hogy előbb-utóbb a „passzívakat”, a húzódozó- kat is magával sodorja a munka láza. Bende Ibolya Angolnák a Balatonban Az év nyarán a lengyel ha­lászok közreműködésével csaknem hetvenezer angolna­ivadékot telepítettek át az Északi-tengerből a Balatonba. Az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy az áttelepítés sikeres lesz és a Balaton új halfajtával gazdagodik. Széle- sebbkörű tapasztalatokat majd az őszi lehalászás idején sze­rezhetnek a halászati szakem­berek. Ekkor még visszadob­ják a kiemelt angolnákat, azok ugyanis csak három-négy év múlva kerülhetnék piacra. (MTI) Részletre is árusítanak propán-bután gáztűzhelyet A kereskedelem megiköny- nyíti a fogyasztóknak a pro­pán-bután gázkészülék beszer­zését és az OTP hitelakciót kiterjeszti a gázkészülékekre is. Az országban több mint száz áruházat, szövetkezeti és állami szaküzletet jelöltek ki a részletakció lebonyolítására. (MTI) — HUSZONÖT KILOMÉ­TERES útszakaszt portala- nított terven felül a rácke­vei járásban a KPM Közúti Igazgatóságának ráckevei ki- rendeltsége. Kovács Sándor útmester irányításával a tíz­tagú brigád nagyrészt társa- delmi munkában végezte a portalanítást. Még sok paprika vár szedésre A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben Gódor József- né, Balog Sándorné és II. Tóth Jánosné szorgalmasan szedik a paprikát Ládákba rakják a termést, majd fogattal szállítják el (Foto: Gábor Viktor) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A régi dicsőség kötelez A Ceglédi Cipőipari Válla­lat az elmúlt tíz év alatt igen eredményes, jó munkát vég­zett. Többször elnyerték az élüzem címet is. A múlt évi ismeretes politikai bizottsági határozat alapján a vállalat­nál elkészítették a gazdasági és politikai intézkedési ter­vet, amely azonban nem hozta meg mindenben a kívánt ered­ményt. Többen nem értettek egyet a normarendezés mérté­kével és ez a termelésben bi­zonyos visszaesést okozott. A munkaversenyfelajánlást nem tudták hiánytalanul teljesíte­ni a dolgozók és bár készítet­tek TMK-tervet, de ez csak terv maradt, mert a szerelők nem tartják be. Ennek követ­keztében az üzemben gyakori a géphiba és sok indokolat­lan túlóra adódik. Minthogy a termeléshez szükséges felté­telek biztosítva vannak, a dolgozókon múlik, hogy a je­lenlegi lemaradást mielőbb behozzák. Szükséges azonban, hogy a vállalat vezetői bizo­nyos kérdésekben levonják a következtetést és így együtte­sen megoldják a feladatokat. Békenagygyűlés Nyársapáton A járási hazafias népfront­bizottság keresve sem talál­hatott volna megfelelőbb he­lyet a szüreti mulatság ren­dezésére, mint Nyársapátot. Két órakor indult el vasár­nap a közel száz főnyi szüreti felvonulósereg. Lovasok, lá­nyok, legények, a menet élén pedig a magyar népmese ked­velt alakja: Háry János. Négy órakor zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Az emelvényen Czéh János or­szággyűlési képviselő, Török György, a megyei népfront­bizottság titkára, a vietnami nagykövetség munkatársai, Gyigor József járási KISZ- titkár és-a község párt- és tanácsi szervek vezetői foglal­tak helyet. Czéh János képvi­selő beszédét nagy tetszéssel fogadta a közönség. Lopott — rajtvesztett Raffael Istvánná, az egyik ceglédi húsboltban észrevette, hogy a pulton felejtettek egy erszényt. Felismerte a kínál­kozó lehetőséget, a bolt dol­gozói azonban lefülelték a tol­vajt. Az sem volt rest, kime­nekült az utcára és a lopott bukszát eldobta. Kétszázötven forint pénzbírságra ítélték. MDMQROVIBÉI«: A mendeiek az élen A tápiósülyiek kezdeménye­zésére szervezett őszi betaka­rítási, szántási-vetési verseny állását hétfőn értékelték elő­ször. Első helyre a mendei Lenin Tsz került, ahol már befejezíék a burgonya szedé­sét, túlteljesítették a vető és a mélyszántást, valamint a trágyázás tervét. Árpából 150 helyet 180 holdat vetettek. El­készült ezer köbméter siló és folyik a kukoricatörés. A mendeiek nyomában az úri Béke és a gombai Uj Élet tsz halad. Leghátul kullognak a monori-erdei Virágzó, az üllői Petőfi és a nyáregyházi Ady tsz tagjai. Motoros karambol Schwurt Gyula, 33 éves, há­romgyerekes kókai lakos, a megengedettnél nagyobb se­bességgel száguldott motorke­rékpárján Tápiósülyből Kóka felé. Egy kanyarban a Jan dó András, tápiósápi lakos által hajtott lovaskocsit szabályta­lanul akarta előzni. A motor nekiszaladt a kőkoriéinak, Schwort pedig messzire elre­pült a motorjától. A helyszín­re siető orvos megállapította, hogy a motoros erősen ittas volt.. Életveszélyes állapotban szállították a mentők a Köl­tői Anna kórházba. Vasárnap nyílik az áruház Nagykőrösön vasárnap nyit­ja meg kapuját a földműves- szövetkezet korszerű, új áru­háza. Bár rendkívül vontatot­tan haladt az építkezés, most végre birtokba vehetik a vá­sárlók a szép új létesítményt. A többi között tízezer pár ci­pő várja a kedves vevőket, és bevezetik az áruházban a női kalap árusítását is. A kiszol­gálást úgy oldják meg. hogy osztályonként a fizetés és a csomagolás is helyben törté­nik- Ezzel jelentősen meg­gyorsul a vásárlás. Az áruház nemcsak a megye, hanem az ország egyife legszebb új üz­lete lesz. Aranyat ér a vise A fenti megállapítást nap mint nap hallhatják a nagy­kőrösi melegvíz-forrásban lu­bickolok. Mór hetek óta meg­telik napról napra a feltört meleg víz hasznosítására szol­gáló betonmedence. Sőt: a ta­nács gondosan őrt állított a forrás mellé, aki a gyerekekre felügyel, nehogy valami bal­eset történjen. Az asszonyok a meleg víz selymességét, lágyságát dicsérik. Mások va­lóságos gyógyító hatást tu­lajdonítanak neki. A vízből már küldtek mintát vegyvizs- gálatra. Őszintén remélik a nagykőrösiek, hogy a forrás segítségével városuk rövide­sen gyógyfürdőt építhet. a gondjaira bízva. „Fegyve­re" kői egy szál szőlőkaró, hol egy akácfurkós, attól füg­gően, hogy alkalmasint mit kaparint a keze ügyébe. Bár nem nagyon kedveli az ilyen­fajta védekezési eszközöket, többre becsüli a szivarzsebé­ben meghúzódó. cifra zsinó­ron csüngő kis sípocskát. Ha tolvaj merészkedne a kö­zeibe, vagy gyanús alak ke­rülgetné a malacólakat,' hát csak belefúj a riasztóba, máris ott teremnek a szom­szédos épületekre vigyázó éjjeliőrök. Ilyenkor aztán — ha komolyabb veszély fenye­getne —, arra is van mód, hogy a központot riasszák. Szóval, megszervezték ezt takarosán, a jó gazda mód­jára. Zollai István bácsi meg, amint az „íratlan" szolgálati szabályzatban benne van, lel­kiismeretesen sétálgat éjje­lente a körlete körül. Több­ször is megnézi, nem dézs­málják-e a szalmát, jól el­zárták-e a kőművesek a szer­számokat. Időnként csibukra gyújt, el-el szív egy pipa­dohányt, aztán átsétál a pa­radicsomőrhöz. Jó komája, vele együtt szokta meghány- ni-vetni — így éjjelente — a világ dolgait. Asszony oknak való plety­kasápról nem esik itt szó, annál többet mesélnek egy­másnak az űrhajókról, poli­tikáról, meg a szövetkezet életéről. Gyakran felelevení­tik a régi katonaéletet. Ist­ván bácsi a tizennégyes há­borúban hosszú ideig szen­vedett az olasz fronton. Ha a háborús emlékeire terelő­dik a szó, nehezen tudja ab­bahagyni. Ideje persze bőven akad a beszélgetésre, mert délután öt órakor már meg­Országszerte csökkent a panaszkönyvi bejegyzések száma A kereskedelmi vállalatokra és a belkereskedelmi központi felügyeleti szervekre jelentős feladatot ró a panaszkönyvi bejegyzések elbírálása és a pa­naszok gyors orvoslása. Mint az illetékesek elmondották, ta­pasztalataik szerint ország­szerte csökkennek a vásárlói panaszok. Igen sok olyan bolt akad, amelynek panaszköny­vébe egész évben nem írnak be. Nagyon ritka a panasz az önkiszolgáló boltokra is, és sok szaküzletet a vásárlók megdi­csérnek. Megállapították azt is, hogy a kereskedelmi válla­latok az üzletekből érkező pa­naszokat rendszeresen nyil­vántartásba veszik és aránylag gyorsan intézkedne^ is. Egy­két hanyag boltvezető azon­ban nem .jutatja el a panaszt a törvény szerint előírt 24 órán belül a vállalat központjához. A tanács és a Belkereskedel­mi Minisztérium a jövőben szigorúbban figyelemmel kí­séri a panaszkönyvi ügyinté­zést. rendszeresen ellenőrzik a boltokban, hogy továbbí­tották-e a panaszokat. (MTI) kezdi a szolgálatot. Most, hogy a kőművesek, ; meg az ácsok a hosszú istái- \ lókon gyakran éjfélig is el- \ dolgoznak, könnyebben múl. i nak az órák. Velük is sokat i szokott beszélgetni, de köz- ; ben azért soha nem feled- j kezlk meg arról, hogy körül- ; kerülje a tanyát. Reggel hat- \ kor hagyja abba a szolgála- ; tot. Ott lakik a szomszédban, ; hamar hazaér és gyorsan ; vissza tud jönni, ha esetleg ; szükség van rá. ' * \ alamelyik este este nagy ; öröm érte az öreget. Bartos ; Sándor elnök személyesen ad- ; ta át neki a vadonatúj zseb- ; lámpát, hogy ezentúl még 5 biztosabban őrködhessék. Azt \ is megígérték nejei, hogy rö- •! videsen emelik a járandósá. \ gát. £ Hogy ki a legjobb a szövet- \ kezet éjjeliőrei közül, nehéz ^ lenne eldönteni, egy azonban J biztos: Zollai István bácsi a j legjobbak közé tartozik. (súlyán) í Alumíniumtalpas villanyvasaló kai jobb, mint az öntöttvas talpazatéi vasalóké. (MTI) Harom-negy naponként, úgy éjféltájt, lóhátra ül Bar­tos Sándor, a kákái Kossuth Tsz elnöke, s az éj leple alatt körülrtéz a tanyákon: résen állnak-e az éjjeliőrök, nem fenyegeti-e viszály a hét és félézer holdas gazdaságot. Ki­lovagol a gulyakarámhoz, meglátogatja a paradicsom- őrt. körülnéz a külső sertés- ólaknál is. Óvatosan szokta megközelíteni az őrhelyeket, nem szundított-e el a szol­gálattevő. A jó multkorában az egyik éjjeliőrt alva 'talál­ta. Kerítésnek támaszkodva állt az atyafi, az elnök meg szépen kivette a kezéből a botot. Na, fogadlcozik is az­óta, nem fordul vele elő töb­bet ekkora szégyen. Idős, Zollai István bácsit i még sohasem találták a hi- í válásával összeegyeztethetet- i len állapotban. Messziről fel- \ ismeri az öreg a settenkedő- : két. Ott őrködik az épülő, ! új istállóknál. Temérdek épi- ; tőanyag, deszka. szerszám van A pápai Elekthermax Gyár-j ban az aiumíniumtalpas vil- lanyvasaló mintapéldányát ké-jj szítették el. Az újfajta vasa- í y y ló gyorsan melegszik es hasz- £ nosítja az alumíniumnak azt * a tulajdonságát, hogy hama- £ rabb leadja a hőenergiát,; mint az öntöttvas talapzatú i vasaló. Az utóbbinál tíz per- $ cig kell várakozni, amíg csők- j ken a talp hőfoka, a most el- 5 készült vasalóval pedig 2—3 ) perc múlva már olyan anya-* got vasalhatnak, amely nem ; tűri a magas hőfokot. Érde-if kés újdonsága az is, hogy aj fűtőszálak helyett úgynevezett* csőfűtőtesteket alkalmaznak.! Alumíniumcsőbe helyezik el! a különleges ötvözetből ké-j szítéit fűtőszálakat, s az egész; fűtőtestet a talp még forró, ! folyékony állapotban lévői anyagába ágyazzák. így szo-j ros közelségbe kerül a talp; és a fűtőtest, ami a vasalót! még érzékenyebbé teszi a hő-í mérséklet változásra. A már kipróbált új típusú; vasaló hatásfoka 15 százalék-!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom