Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

SILOZNAK • A PEST MECYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 27, SZERDA A Nagy Ember nevenapja Rámolok a fiókomban, s mi mindent előtalálok! Itt van mindjárt egy fénykép, emitt pedig egy vers. Hadd mondom el történetüket! A Nagy Embernek nemrégi­ben volt a nevenapja. Erre az alkalomra a Középszerű Grafikus — öt év előtti fény­kép nyomán — elkészítette arcmását (azt hiszem ez a szó illik leginkább az alkalom­hoz), melyet is munkatársai át­nyújtottak a Nagy Ember­nek. A Középszerű Grafikus művét le is fényképeztette a szövetkezeti fotósokkal (apro­pó: még nincs kifizetve a kép) és benyújtotta közlés végett lapunkhoz. A nagy esemény megihlette a Kiskaliberű Fűzfapoétát is — aki amúgy áttételesen be­osztottja is a Nagt/ Ember­nek — és felköszöntőt írt 11 négysoros strófában. Egy má­solatot ő is eljuttatott hoz­zánk. Ha az egészet nem is, két sorát mégis közöljük, úgy vélve, hogy ebből ennyi is elég: „Hogyha a szélvész zúg, förgeteg száll feléd, Mi teveled megyünk, odaállunk eléd .. Mindezekből is látható, hogy milyen kellemetlen dolog a népszerűség. Különösen, ha xvalaki nem szereti, nem ke­resi. It— MOTOROS KARAMBOL Schvart Gyula 33 éves, há­romgyermekes kókai lakos, a megengedettnél nagyobb se­bességgel száguldott motorke­rékpárján Tápiósülyből Kóka felé. A Vasút utcai kanyarnál egy szabályosan haladó lovas- kocsit. amelvet Jandó András tápiósápi lakos hajtott, sza­bálytalanul akart előzni. A motor nekiszaladt a .kőkorlát­nak. Schvart pedig négy és fél méterre repült gépétől. Rö­videsen a helyszínre sietett a községi orvos, aki megállapí­totta, hogy a motoros erősen ittas volt. Schvart Gyulát élet- veszélyes állapotban szállítot­ták a mentők a Költői Anna kórházba. ÖNKISZOLGÁLÁS? Rimaszombati Lászlóné el­tulajdonított egy kis üveg cseresznyepálinkát a monori 61-es önkiszolgáló boltból. Ügyében a szabálysértési elő­adó tárgyalást tűzött ki. Ri­maszombatiné nem jelent meg, maga helyett egy aján­lott levelet küldött, amely­ben közölte, hogy „ezért 100 forint büntetés jár” és Ígérte, hogy 27-én be is fogja fizet­ni. Úgy látszik, Rimaszombati­nénak annyira megtetszett az önkiszolgáló rendszer, hogy a büntetés kiszabásánál is ezt akarja bevezettetni. A mendei Lenin Tsz vezet az őszi versenyben A tápiósülyiek kezdeményezésére indítót) őszi betakarítá­si, szántás-vetési verseny állását hétfőn értékelték első ízben. A tabella első helyére a mendei Lenin Tsz került, ahol már befejezték a burgonya szedését, túlteljesítették a vető- és a mélyszántás, valamint a trágyázás tervét. Árpából 150 hold helyett 180-at vetettek. Készen van már ezer köbméter siló, folyik a kukoricatörés. A mendeiek nyomában az úri Béke és a Gombai Űj Élet Tsz tagjai haladnak. Leghátul kullognak az őszi munkákban a monori-erdei Virágzó, az üllői Petőfi és a nyáregyházi Ady Tsz. A termelőszövetkezetekbe kiküldött párt- és tanácsak­tivisták hétfőn délelőtt beszá­molót tartottak arról, hogyan haladnak a munkák a szövet­kezeti földeken. A jelentések meghallgatása után Jakab Sándor elvtárs, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, összefoglalva az elmondotta­kat, megállapította, hogy az őszi munkák — ha egyes he­lyűken akadoznak is — nagy általánosságban kielégítően haladnak. A legtöbb helyen a táblásítás okoz nehézségeket, de ezen túl kell esni, hogy a megfelelő vetésforgó kialakul­hasson. A tsz-ek mezőgazdá­szainak jó lelkiismeretén, szakértelmén, a munkák he­lyes és ésszerű megszervezé­sén sok múlhat. Kevés a trak­toros, ezzel számolni kell, te­hát a tsz-ek a saját ekéik, boronáik, vetőgépeák elé fog­janak lovakat — ha kell, né­gyet is — de szántsanak és vessenek, mert ezzel várni nem lehet. A tsz-ek megkapták az irányszámot: hány embert kell a gépállomás rendelkezé­sére bocsájtaniok. Ennek a kérésnek mielőbb tegyenek eleget, mert a gépek mellé­sürgősen kellenek a betanított emberek. Kiss József eívtárs, a gép- állomás igazgatója Ígéretet tett, hogy gondoskodik a gép­állomás munkájával kapcsola­tos felvetett kérdések, pana­szok gyors elintézéséről. Guba Pál elvtárs, a járási pártbizottság titkára, hozzá­szólásában kiemelte, hogy o munkák sikere érdekében minden tsz-ben elengedhetet­lenül szükség van a vezetők összefogására és a nagyfokú szervezettségre. Látogatásai során szerzett tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy ott ha­ladnak jó ütemben a munkák, ahol a vezetők között jó az összhang és magasfokú a munka szervezettsége. Sima István elvtársnak, a járási tanács elnökhelyettesé­nek záró szavaival ért véget a megbeszélés. „Szóló szőlő, csengő barack..." sok egyéb. A kicsiny irodában Papp Jó­zsef (félműszakos nyugdíjas) látja el a teendőket. Kovács János értékesítő és eladó irá­nyítja a telepen a munkálato­kat. Ö tájékoztat arról, hogy a járás területén 70—80 üzlet­nek szállítanak naponta rend­szeresen friss zöldségfélét és gyümölcsöt. A legtöbb árut Vecsésre. Gyömrőre és a mo- nori boltokba szállítják. Na­ponta 2—3 vagon árut értéke­sítenek. A munkát reggel 5 órakor a községek és boltok szerinti elosztással kezdik. 6 órakor a gépkocsik már áruk­kal megrakodva elindulnak a járás különböző községeibe. Gyakran előfordul, hogy este 10—11 óráig dolgoznak, hogy ne legyen fennakadás. Kovács János szerint bizo­nyos mértékben tehermente­sítené őket, ha például az ül­lői nyolc fmsz-bolt közül csak három, a vecsési tizenhét közül pedig nyolc árusítana zöldárut. Így ezeken a helye­ken bővebb; lenne a választék és frissebb az áru, a szállítás leegyszerűsítése miatt. (Vajon mit szólnának ehhez a vecsé­si és üllői háziasszonyok?) Közben megérkezett az egyik tehergépkocsi. Koncsek István jött meg Gyömrőről, ahol a 106-os Népboltnak és a szociális otthonnak szállított árut. A másik két postázó úton van. Pozsár Sándor Mag­lódra, Ecserre és Gyömrőre, Agócs Sándor pedig Pilisre és Nyáregyházára szállított árut. Róth Mihály Tüssek a stiiaji Ptatürhun Tápiósülyben, a kókai határ közelében a paskomi dűlőben vasárnap, a déli órákban er­dőtűz keletkezett. A tűz okát pontosan még megállapítani nem lehetett. Valószínűleg gondatlanságból eredt Az égés következtében a termelőszö­vetkezetnek cserjékben, tus- kókban, kisebb élő fákban ká­ra keletkezett. Igen magasra csaptak a lángok, úgyhogy a szecsői, kókai, sőt o megyei tűzoltókat is értesítették a tűz megfékezése érdekében. Kivo­nult Ragula Lajos tűzoltópa­rancsnok vezetésével a hely­beli tűzoltó testület is két fecskendővel. Másfél órai meg­feszített munkával sikerült a tüzet lokalizálni. Mire a bu­dapesti és szecsői tűzoltók megérkeztek, komolyabb mun­kájuk már nem akadt. is. A helyszínre kivonultak a mendei tűzoltók, s később a jászberényi tűzoltó alosztály is megérkezett. A mendeiek- nek gyorsan sikerült a veszé­lyesnek mutatkozó tüzet el­fojtani. K. L. Hol volt a kerékpár? Ifjabbik Skrenya Mihály, Monor, Kossuth utcai lakos feljelentést tett ismeretlen tet­tes ellen, aki állítólag a gazda­kör udvaráról a kerékpárját ellopta. A kerékpárt végül is a gaz­dakörben székelő Kossuth Tsz raktárából kerítették elő. Ho­gyan került oda? Mint kide­rült, azon az estén Skrenya a gazdakörben rendezett bálon kissé beszeszelt, s ezért nem találta kerékpárját, amely még napok múlva is ott há­nyódott az udvaron. Végül az elnök utasítására a tsz raktá­rosa eltette. Skrenya felesleges munkát okozott a rendőrségnek — a bírság ezért aligha marad el... a vecsési Zöld Mező Tsz-ben Szünaaaa kérés-féle A Pest megyei Petőfi Szín­pad csütörtökön Maglódon bemutatta volna a „Valaki csengetett” című bűnügyi drá­mát. Az utolsó pillanatban közölték az érdeklődőkkel, hogy az előadás elmarad. Miért? A mintegy negyven-ötven főnyi törzsközönségen kívül érdeklődő nem volt. A gép­gyárban közel háromszázan dolgoznak, a Vasas Ktsz-ben közel százan, a termelőszö­vetkezetben több mint há­romszázan, a földművesszövet­kezetben vagy negyvenen... S mégsem tudtuk megtölteni a maglódi művelődési otthon 250 fős színháztermét. Hol a hiba? Sokan a Petőfi Színpad ma­gas helyáraira hivatkoznak (16—12 forint). Ez azonban nem állja meg a helyét telje­sen. Mindenütt van úgyneve­zett kulturális alap... S s vezetőknek nyilván nem kö­zömbös, hogy dolgozóik szabad idejüket mivel és hogyan töl­tik? És a bejáró dolgozók? Az 6 életük csupa rohanás. Reggel a vonatra, este a vonatról. De utána mivel foglalkoznak? Ta­lán teljesen kielégíti őket. a négy maglódi italbolt? A vo­naton az ultiparti? Egyéb kul­turális igényük nincs? Igaz, hogy a budapesti Nemzeti Színházban szebb előadást látnak ... akik oda járnak. De hányán vannak ilyenek? Könnyen meg le­hetne őket számlálni! Valahol baj van. A Petőfi Színpad hely áraiban? A szer­vezésben? A kulturális igé­nyek hiányában? Érdemes lenne ezen elgondolkozni, maglódiak! — esjó — ZENEDÍJ — Ki hallott már ilyet! — bosszankodtam magamban, amikor szombaton késő dél­után kiléptem a monori Viga­dó Étterem söntéséből, kezem­ben nylon szatyorral, benne egy üveg vörös burgundival, zsebemben pár krajcárral. Hogy is volt csak ? Kértem egy liter burgundit, de előtte óvatosan megnéztem az ár­jegyzéket, két érték volt rajta feltüntetve: 20,90 és 23,90. Gondoltam, a második szám a betét díja. Nagy meglepeté­semre azonban nem 23,90-ct számoltak fel, hanem még be­tétdíj fejében plusz kettő fo­rint ötven fillért! — A három forint a zenedíj — adták tudtomra. — A söntésben, pár perces álldogálás után, amíg kiszol­gálnak — kérdeztem. — Igen felelték — a söntés­ben. Ez a rendelet!. Én mindig úgy tudtam, kedves Vendéglátóipari Válla­lat, hogy zenedíjat csak ott liirhetnek, ahol zene van és asztalhoz ülve fogyasztanak a vendégek. Én nem mentem be az étterembe, a söntésben áll­tam meg, ahová pár pillana­tig — nem mondom — kihal­latszott egy-két zenefoszlány, de ezért 3 forintot felszámolni, enyhén szólva túlzás. Ennek kapcsán volna egy ötletem. Vajon mi történne, ha a népbolt vállalat pél­dául beállítana egy gramofont az önkiszolgáló boltjába és ott is hozzászámolnának egy kiló cukorhoz 3 forintot? Ugyan mit szólnának ehhez — például — a vigadóbeli „ze­nedíj” kiagyalói? ?-?- (H. J.) A GOMBAI BÚCSÚBAN vasárnap összeszólalkozott Su- lán Pál és Czibula János. A vita hevében kést rántottak egymásra, s végül mindkettő­jüket súlyos sérüléseikkel kel­lett kórházba szállítani. ANYAKÖNYVI HÍREK MONOK Született: Fényes István és Fe­hér Anna leánya: Erzsébet, Pász­tor János és Kun Borbála fia: Gyula, Baár Pál és Halasi Gi­zella fia: Pál. Deák József és Darázsi Ilona fia: József, Mohá­csi Sándor és Gergely Mária fia: Ferenc, Gyebnár Márton és Csuika Erzsébet leánya: Aranka. Házasságot kötött: Wágner Já­nos és Zvarényi Katalin. ECSEK Házasságot kötött: Csalami Gyu­la és Sztancsik Anna. Elhunyt: Maszló Andrásné Mer- czel Mária 79 éves, Szekeres Fri­derika 64 éves. ŰRI Házasságot kötött: Oláh János és Bakos Margit. GYAKORLOTT GÉPÍRÓNŐT keres félnapos munkára a Mo­nor és Vidéke szerkesztősége. Jelentkezni lehet szerdától péntekig, naponta 8 és 12 óra között a járási pártbizottság épületében, az I. emelet 20-as számú szobában. A másik tűzeset a buda­pesti műúton hétfőn délben Süly és Mende között történt. A 39-e.s kilométerkő közelé­ben az egyik villanyoszlop gyulladt meg. A mozdonyból kipattanó szikra következté­ben az avar tüzet fogott és rövidesen a lángok magasan nyaldosták a villanyoszlopot SPORTJEGYZETEK Vereség — JOBBAK VOLTUNK... ^\\\\Vv\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\VW\\V\\V>\\N>\\Vv\\\S.VkVÄ\\\>XVVk\\V\\\\^^ I sok hibával megyei labdarúgó-bajnokság J vasárnapi rangadóját, az SZTK— ^ Vecsés mérkőzést, m-egyeszerte ^ nagy érdeklődés előzte meg. Saj- í nos, vasárnap a vecsési együttes ITT A SZILVÁSGOMBÓCSZEZON <nagyon í ■ ■ gyenge telj esltményt szen­j védett vereséget. Ennek okát el- í sősorban a Játékosok erőnlétében J kell keresni. A vecsési együttes < nem bírta erővel a második fél- Z időt! Ezen nem is tudunk csodál- J kozni! Tagjai között ugyanis j akadnak olyanok, akik az edzé- f sekre nem Járnak rendszeresen. '/ Edzés nélkül nincs kondíció — í kondíció nélkül nincs csapatj áték ^ _ ezt meg kell jegyeznie a ve- csési együttesnek, í A csatársor tagjai vasárnap jó- ? Munkában a minőségi ellenőr (Földváry Iván rajza) MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Az osztravai gyors. Gyömrő: 2x2 néha 5. Maglód: A Fekete-tenger lánya. Mende: Rö- vidnadrágos ember. Monor: Né­gyen az árban. Pilis: Szembesí­tés. Tápiósüly: Vigyázz, nagy­mama. Űri: Szép Lurette. Üllő: Óz. a csodák csodája. Vecsés: kettétört amulett. val a szokott formájukon alul szerepeltek. Egyáltalán nem léte­zett összjáték a csatárok között. Az ötösfogatból egyedül Mercz dicsérhető, aki a hátravont kö­zépcsatár szerepében különösen az első félidőben jó teljesítményt nyújtott. A csatársor gyenge játé­kának legfőbb jellemzője: az egyetlen gólunk sem akcióból vagy a csatárok jóvoltából szüle­tett. hanem Trasszer jó helyzet- felismerésének köszönhető. A fiatal fedezetpár is halvá­nyabban játszott a szokottnál. A nagy SZTK-nyomás teljesen meg­zavarta őket s céltalanul rúgták- vágták a labdát. A védelemre hárult vasárnap a legnagyobb feladat s ők ezt kö­zepesen oldották meg. A védelem legjobbja Müller volt, jól játszott, 1 hibájának róható fel azonban, ^ hogy néha Igen keményen, mond- jí hatni durván szerelt. 2 Az előmérkőzésen a vecsési ifi V. tovább folytatta sikersorozatát, s V, Kovacsik és Takács góljával 2:0 arányban győzött. Különösen Schubert, Liptai. Kovacsik és Ta­kács nyújtott jó játékot. Végül az ..osztályzatok”: Cser­nyi 4, Müller 4. Trasszer 3, Lei- metter I 3, Siszler 3. Szlahó 3, '■f. Zombori 3 Jámbor 3. Mercz 4, A í Kalász 3, Kassal 3. 4 Szalontai Attila Dunaharasztin eddigi legjobb játékunk sem volt elég a győze­lemhez, de még a pontszerzéshez sem. Igaz, a vereséget Halász já­tékvezető súlyos tévedése is elő­segítette. Városi, a DVTK csatára ugyanis a harmadik gólt megelő­zően tenyérrel tette maga elé a labdát. Kubik Ferenc edző a szünet­ben szoros emberfogásra, nyu­godtságra és teljes erőbedobásra hívta fel a figyelmet. Játékosaink be is tartották utasításait. Húsz percen keresztül olyan tűzijáté­kot rendeztek az ellenfél 16-osá- nál, amire már régen nem volt példa. Egyedüli szépséghibája volt a látványos, szép akcióknak, hogy nem voltak eléggé átgondol­tak — csatáraink körülményesen lassúak voltak.' keveset lőttek ka­pura! Pedig nagyon akartak, kü­lönösen a II. félidőben. Lábról lábra vándorolt ezekben a per­cekben a labda, védőink a fél­pályán álltak! És nem. és nem, semmi sem sikerült. S ami a lab­darúgásban ilyenkor törvénysze­rű: az ellenfél gyorsan lefut és gólt lő. Most is ez történt. S hpgy szabálytalan volt a gól. az sem számított: Halász megadta! Part­jelzője hiába integetett, őt intet­ték le. Gyenge formában volt ezen a mérkőzésen kapuvédőnk. Monori is. Sanyi két colban erősen ludas volt. ezt persze vitatják azok, akik azt mondják: helyette kivé­dett két védhetetlennek látszó lö­vést. Nos, én annak örültem volna, ha mind a hármat (már­mint a gólokat is) kivédte volna! El kell oszlatnom egy téves né­zőpontból keletkező. helytelen, senkinek sem használó híreszte­lést, miszerint Kérit „égették’* volna a „nagyok”. Ez hamis kö­vetkeztetés. Állítom, józan és többségben levő szurkolótársaim­mal: Kérire ezen a mérkőzésen „rájátszottak”! Kapott elég lab­dát, csak be kellett volna rúgni a kapuba, helyzetei alapján nem egyet... Ö és Godina — ha nem is játszották ki megszokott for­májukat — nagyon akartak és igyekeztek. Es ez elmondható minden játékosunkról, megtették a magukét. Meg merem kockáz­tatni: nemcsak rajtuk múlt a győzelem, hadilábon álltunk a szerencsével is! Mi az értékesebb? — tettem fel magamnak a kérdést. Ha gyenge játékkal, szerencsés körülmények között győztünk volna, vagy adott eseben: amikor csapatjátékban felülmúltuk ellenfelünket, mégis vereséget szenvedtünk? A két pont értékes, igaz. de vigasztalásképp az utóbbi körül­mény mindenesetre biztató: hogy legközelebb jobbak is leszünk ég győzelemmel hagyjuk el a küzdő­teret. Egy lépéssel közelebb jutottunk hozzá . .. Hörömpő Jenő A monori vasútállomás mel­lett, a Rákóczi-telep felőli ol­dalon van a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontjának kirendeltsége. A verőfényes őszi délutánon már messziről feltűnik a példás rendbe rakott ládák sokasága. Amint közelebb jutunk, még jobban meggyőződhetünk ar­ról, hogy ezen az 1600 négy­zetméter (nemrég bekerített) területen rend és tisztaság ho­nol. Ez a példás rend az itteni kis kollektíva jó munkáját tükrözi. A telepre belépve László Istvánt és Sándor Ferencet lá­tom, a.kik a sérült ládákat szegezik, majd pedig ládahe­gyeket raknak belőlük. Bel­jebb jutva a raktárépületben is megnyerő képet látunk. Szépen egymásra rakott lá­dákban különféle gyümölcsök és zöldségfélék sorakoznak. Itt Fekete István raktáros tartja rendben az árukat. Van itt: őszibarack, szőlő, körte, alma, görögdinnye, sárgadiny- nye, zöldpaprika, paradicsom, burgonya, karalábé, vörös­hagyma, fokhagyma és még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom