Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

1961. SZEPTEMBER 26, KEDD 3 Őszi körúton a ráckevei járásban Egy tenyérnyi föld sem ma­rad szántatlanul András napra — azaz november 30-ra. Nem­régiben határozták ezt el a járás termelőszövetkezetei, közösen a Kiskunlacházi Gép­állomás dolgozóival. Azóta nagyobb lendülettel folyik a betakarítás, többen van­nak kint a határban, gyor­sabban dolgoznak a mun­kacsapatok. A napokban személyesen is meggyőződtünk erről, amíg vé­gigjártuk az őszi színekben vi­ruló Csepel-szigetet, s meglá­togattuk a járásnak a Dunától keletre fekvő községeit is. Amerre csak megfordultunk, tömegével találkoztunk para- dicsomszedoKkel, kukoricatö­rökkel, takarmánybegyűjtők- kel, itt-ott már szüretelőkkel is. A járás központjában, Ráckevén az Árpád Tsz íöldjeit néztük meg. Az asszonyok már vége felé jártak az ötven hold krumpli szedésének, s öröm­mel újságolták, hogy eddig 15 vagon krumplit adtak át az ál­lamnak. Vörös János, a szövet­kezet elnöke, éppen azt ellen­őrizte. elég gyorsan folyik-e a kukoricatörés, mert az őszi vetések egy része a kukorica helyére kerül. Ebben az évben még kis parcellákon gazdálkodott a januárban alakult kétezer- holdas termelőszövetke­zet, a tavaszra kialakítják a nagyüzemi művelést. Itt is megkezdték már az őszi árpa vetését, kedvező ütemben halad az ősziek alá a talajelő­készítés. Szorgos munkásokkal találkoztunk a szövetkezet alakuló nagy központjában. Büszkén mutatták a két száz férőhelyes szarvasmarhaístál- lót, s bizonygatták, ho"” az öt­ven vagon befogadására* alkal­mas kukoricagóré is elkészül, mire a törést befejezik. Most még a háromszáz férőhelyes süldőszálláson dolgoznak. Tér lire már el tudják helyezni az állatokat, nem lesz férőhely- hiány. Ráckeve másik két termelő- szövetkezetében, a Rákóczi és az Arany Kalász Tsz-ben szin­tén tervszerűen halad a beta­karítás, megkezdték a kukori­catörést, vetnek. Befejezték a nyári mélyszántást a kiskunlacházi Pereg Tsz- ben. Végeztek a napraforgó- betakarítással is, most a bur­gonyaszedésre összpon íos.'tják az erőt. Ezen a környéken, az aszályos időjárás ellenére, még nem ért be a kukorica. Mire azonban a krumplit zsákokba szedik, megkezdhetik a törést.; •Átlagban hatvan-hatvanöt má­zsa burgonyát szednek föl az asszonyok. Nemrégiben új vezetőség vette át ebben a szövetkezet­ben az irányítást. Azóta szem­mel látható a javulás. Kétszázötvenen rendszere­sen részt vesznek a mun­kákban. s most, hogy az idő sürget, a családtagok is besegítenek. Tegnapelőtt kapott a szövetke­zet egy Orkán típusú silózó gépet, aminek a segítségével az állatok téli takarmányát is jórészt biztosítani tudják. Fel­készültek már a szövetkezet gazdái a szüretre is. Egyszerre kezdik meg október elején a szőlőszedést, hogy a mustot nyomban át tudják adni a pin­cegazdaságnak. A Pereg Tsz tagjai megígérték, hogy az ő szövetkezetük sem veszélyez­teti a járás betakarítási tervé­nek megvalósítását. Dömsöd határában a Dózsa Tsz tagjaival talál­koztunk. Szedték a paradi­csomot, itt-ott m^r a kukori­catöréshez is hozzáfogtak. Ka­tona Bálint elnökhelyettes el­mondotta, rövidesen befejezik a 60 holdról learatott mag­lucerna cséplését. Jól halad­nak az egyéb betakarítási munkákkal is. Vetik az őszi takarmánykeveréket, szánta­nak. Már hozzákezdtek a ko­rai szőlő szüreteléséhez. Most kapott a szövetkezet egy új Belorusz-traktort, így talajelőkészítést, meg a termények behordását már három saját traktor­ral tudják meggyorsítani. Ez is biztosíték arra, hogy nem maradnak le az idősze­rű munkákkal. Kúpokban áll a kukoricaszár a földek nagy részén Taksony és Áporika határában. Az it­teni termelőszövetkezetek is idejében, alaposan felkészül­tek a betakarításra. Az ápor- kai Vörös Csillag, meg az Aranykalász Tsz tagjai csa­ládostul részt vesznek a munkákban. Szedik a para­dicsomot, s mire ezek a so­rok megjelennek, ők is vé­geznek a burgonyaszedéssel. Hasonló a helyzet Szigetbe­csén, Lóréven és Makódon. Aratják a rizst a Kiskunsági Állami Gaz­daság apajpusztai rizsföldjein. Az ötszáz holdnyi rizsből ed­dig az öt SZK—3-as rizsvá- gásra átalakított kombájnnal 170 holdat arattak le. Amint a rizsaratók, meg a gazdaság vezetői is elmondották, gaz­dag termés ígérkezik. Az elő­becslés szerint 15 mázsás hol­danként átlagtermésre számí­tanak. Máskühönhen az őszi árpa vetését már befejezték a gazdaságban, s hozzáfogtak a kukorica kézi töréséhez. Eddig 1550 holdon szórták ki a műtrágyát, s közel 2000 hold föld felszántva várja a vető­magot. Tervszerűen halad a silózás, 663 holdról már le­takarították a silóba kerülő takarmányt. Súlyán Pál Az új kereskedelmi formák előnyeiről tárgyaltak a megyei kereskedelem vezetői, szakemberei (Tudósítónktól) Hétfőn reggel a megye ke­reskedelmi vállalatainak, va­lamint az önkiválasztó bol­tok vezetőinek részvételével CEGLÉD-LONDON, CEGLÉD-GRÁC Szombaton indult az első szeletelt szárított hagyma szállít­mány a ceglédi szeszfőzdéből Ausztriába. Grácba. Az ország egyik legnagyobb pálinkagyára most hagymaszárítással, szele­teléssel is hasznosítja magát. A kísérletek sikerültek és a szá­rított hagyma exportja megindult. A legközelebbi szállítmány Londoniba megy. A budapesti bélyeg-világkiállításon Furcsa, szokatlan hang üti meg a délutáni sétálók fülét a Népköztársaság útja sár­guló lombű fái alatt. És né­hány pillanat, múlva feltű­nik a XIX. századi delizsánsz, bakján ketten ülnek, a pos­tások akkori piros, arany- sújtásos egyenruhájában. Egyikük csavaros postakür­töt szorongat, amellyel a pos­takocsi közeledtét jelzi. A delizsánsz végállomása a Hősök tere. A kép változik. Ez már valódi XX. századi. A Műcsarnok lépcsősorán hosszú sor kígyózik. A nem­zetközi bélyegkiállítást sze­retnék látni és vásárolni is akarnak az előcsarnokban el­helyezett postahivatalban. A torlódás elkerülésére csopor­tonként engedik be az érdek­lődőket. Ütrakészen a delizsánsz (MTI foto. Bojár Sándor felvj A termekben üveges tab­lók sora várja a bélyegek szerelmeseit. De a csupán kí­váncsiságból érkező látogató is tálát érdekességeket, nem­csak a szép bélyegek között, hanem a vitrinekben elhe­lyezett évszázados postai relikviák sorában is. A nemzetközi kiállítás ter­meiben ismerősre bukka­nunk. Balogh Dezső, a Po- mázi Szegkovács Szövetkezet elnöke tanulmányozza szen­vedélyes érdeklődéssel a ki­állított bélygeket. — ötven éve vagyok bé- lyegigyűjtő. de mondhatom, a fél évszázad alatt nem volt ilyen élményben részem, mint amilyent ez a kiállítás nyújtott. Szakterületemet a klasszikus, az osztrák és a magyar bélyegek képviselik, de ezek között is olyanokat találtam. amelyeket eddig legfeljebb katalógusokból is­mertem. ' Balogh Dezső egyébként a Pest megyei KISZÖV bé­lyeggyűjtő körének elnöke. Mint ilyen, arra is tekintet­tel van. hogy élményeiről a kör tagjainak beszámolhasson. — Most délután négy óra van — mondja. — Reggel" óta itt vagyok, s még csali egy kis töredékét tekintettem meg a bélyegeknek. A tíz nap — a kiállítás időtartama — is kevés lenne az értékes anyag alapos tanulmányo­zására. A nyitott ablakon át behal­latszik a postakürt szava. A delizsánsz menetrend szerinti útjára indul. <t) értekezlet kezdődött Ceglé­den a művelődési házban az új kereskedelmi formák fej­lesztéséről. Az értekezletet, amelyen mintegy 150-en je­lentek meg, a Belkereskedel­mi Minisztérium szervezés­technikai főosztálya és a Pest megyéi Tanács kereskedelmi osztálya közösen rendezték. Az értekezletet Komor Bé­la, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője nyitotta meg Történelmi visszapillantást vetve az új árusítási formák kialakulá­sára, elmondotta, hogy az Egyesült Államokban mintegy negyven ' éve. a Szovjetunió­ban 1954-ben, nálunk 1958- ban vezették be az önikiszol- gáló boltok rendszerét. Járt utakon haladva gyorsabb tempóban oldjuk meg a la­kosság gyorsabb ellátását ez­zel. Országosan a legeredmé­nyesebb Pest megyében az újfajta bolthálózat ki­építése; több mint 300 ilyen boltegység műkö­dik már. Ebből az élelmiszeri szakmá­ban 240 egység az önkiszol­gáló. A keieskedelemben is vannak, akik idegenkednek ettől az úttól, pedig éppen a kereskedelem fejlődése és az ésszerűsítés követeli meg ezt a rendszert. A jelenlegi bolt­hálózat 25 százalékát a máso­dik ötéves tervben az új rendszer szerint alakítják át. A hagyományos rendszer alapján működő boltoknál alacsony az egy főre eső ter­melékenység. Ennek ellené­re sokan irtóznak átvenni az Új formákat. Ezek után Dejmán Sándor a Belkereskedelmi Miniszté­rium részéről kifejtette, hogy a második ötéves terv­ben 26 százalékkal na­gyobb lpsz a kereskedelem forgalma. Hétezer új boltra lenne szük­ség, de csak háromezer új egységet tudnak megnyitni. Ebből is 320 az eddig keres­kedelmi ellátatlan körzeteik­re esik, 750 új bolt pedig új településeken nyílik meg, például Százhalombattán és Vácott az új ipartelepek mellett. Kevés új bolt lesz tehát, ezért kell a korszerűbb formákkal áttérni és biztosí­tani a gyorsabb és jobb ki­szolgálást. Az élelmiszerbol­tok 80 százaléka 1965-ig az új rendszerre tér át. Vörös János, az egyik bu­dapesti önkiszolgáló bolt igazgatója, mint az ország legnagyobb ilyen üzletének vezetője, tapasztalatairól szá­molt be ezután. Elmondotta, hogy amikor az ipart automa­tizálják, a mezőgazdasá­got gépesítik és a termé­kek mennyisége nő. nem lehet tovább a hagyomá­nyos módszerekkel el­látni a kereskedelmet. Ezután a megjelentek közül sokan szólaltak fel. Bondi Anna. a megyei tanács mun­kaügyi előadója szükségesnek tartja, hogy az egy főre eső termelékenységet a ledolgo­zott munkanapok arányában számítsák ki. Búzást Sándor, a felsőgödi önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetője elmondotta, hogy ha egy boltvezető vagy kiszolgáló csak egyetlen darab vajat el­tulajdonít, börtönbe kerüh Ha azonban a vevőnek álcá­zott tolvaj lop, csak szabály- sértést követ el és pár forint­tal megússza. Murán Pál, a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat áruforgalmi vezetője han­goztatta, hogy nem olyan na­gyok az önkiszolgáló boltban a lopások, de sajnos, előfor­dulnak. Javasolta, állítsanak he guruló ön- kiszolgáló boltokat, vagyis autóbuszokat, amelyek gyéren lakott területekre is elviszik a portékát. Az értekezlet a késő dél­utáni órákig tartott és általá­ban megállapították a felszó­lalók, hogy a nagyközönség nemcsak megkedvelte az ön- kiszolgáló boltokat, hanem egyre inkább megbecsüli...azo­kat. Emléktábla Radnóti Miklós szülőházán A Hazafias Népfront vasár­nap emléktáblával jelölte meg a mártírhalált halt nagy költő, Radnóti Miklós Buda­pest. Kádár utca 8. szám alatti szülőházát. Az ünnep­ségen részt vett Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra és Radnóti Miklós özvegye. Egy nap Zakopanéban sem tudja befogadni a renge­teg vendéget. A családok ké­nyelmes faházikóikban ösz- szébb húzódnak, hogy helyet .,szorítsanak” a vendégeknek. Sok a kínálkozó turistavezető az utcákon és az asszonyok, gyermekek százai árusítják a fafaragású emléktárgyakat-. Az élelmes fényképészek egy-egy forgalmasabb útke­reszteződésnél „jegesmedvé­vel” sétálnak, várva, hogy a messzi földről jött vendég megörökíttesse magát a „fe­nevaddal”. Mondani sem kell, hogy a medvebőrben ember van. Az inárcsi szö­vetkezeti gazdák délelőtt a várossal ismerkedtek és nem győztek betelni a számukra szokatlan látvánnyal. Jellegzetes hegyvidéki faház Délfelé a várost körülölelő hegyek egyikére, az 1320 mé­ter magas Dolinára rándul- tak fel az inárcsiak. A mi fogaskerekű vasútunkhoz ha­sonló kocsik szállítják fel a természetbarátokat a hegy­tetőre, ahonnan kitűnő kilá­tás nyílik a városra és a tá­voli hegyekre. A kellemes kirándulás után ebéd követ­kezett, amelyet nagy izgal­mak közepette fogyasztott el a társaság. Ég és föld között a kolejkán Az izgalom oka: délután az 1988 méter magas Kasprowy csúcsra kirándultak — a ko­lejkán. A kolejka drótkötél- pálya, 4250 méter hosszú és az út 20 percig tart a hegy­csúcsra. , Egyesek már az ebédnél kijelentették, hogy ők inkább maradnak. De at­tól való félelmükben, hogy a társaság gyávaságukért kine­veti őket, hát „vállalták” az utat. A kolejka indulásánál még teljes volt a létszám, az érke­zésnél tudódott ki, hogy va­laki hiányzik. Az illető nem bírta az utazással járó izgal­makat és a középső állomás­ról visszautazott. Hamarosan — persze a visszaérkezés után — szólásmondás is született az esetről: fél, mint Tusák a kolejkán. Ezen mindenki de­rült, de azért azt is elismer­ték, hogy 300r-^400 méterrel a Az inárcsi szövetkezeti gazdák egyik csoportja a Kasprowy csúcson föld fölött egy szál dróton lógni a levegőben, ugyancsak próbára teszi az idegeket. A hegyen akadtak vállal­kozó szelleműek, akik a kö­zeli hegycsúcsok megmászá­sára indultak. A kitűzött cél­hoz azonban nem érhettek el, mert a „közelinek” látott hegycsúcsok bizony a völgye­ken át több kilométerre vol­tak. Esteledett már, mire a társaság jó hangulatban „visz- szaszállingózott” a kolejka alsó állomására. Egy vélemény a kirándulásról A délutáni kirándulással vé­get ért az utazás programja. A sok élmény, a sok látni­való, amivel rövid ic(ő alatt találkoztak a szövetkezeti ta­gok, kissé el is fárasztotta őket. A drótkötélpályától a szállodába jövet, a tsz-elnök elmerült gondolataiban. — Csak nem otthon jár már a gondolata, Pista bácsi? — szólította meg az egyik tag. — Eltaláltad. Azon gondol­kozom, hogyan megy odahaza a vetés. — Nagyon szép volt, na­gyon jó volt, de jó lenne már otthon lenni — mondotta a tsz-tag. Ebben a közelben ülők is megegyeztek. Este korán lefeküdt a tár­saság, mert reggel öt órakor indult az autóbusz — haza­felé. Talán még egy vélemény az útról, amely ne ifi az újság­íróé, hanem Kovács Sándoré, a termelőszövetkezet egyik kertészéé. — Egyszeresek át kell lépni a parasztnak is a falu hatá­rát. Mint egyéni gazda, soha nem tudta volna ezt megten­ni, szövetkeznünk kellett eh­hez. Mihók Sándor Az inárcsi szövetkezeti gazdák külföldön: A termelőszövetkezeti pa­rasztok negyedik napi prog­ramja Zakopáne város es környékének megtekintése volt. A város utcáit járva, különböző nyelvű emberek beszéde üti meg fülünket. Za­kopáne az egyik leglátoga- i tottabb lengyel kiránduló- és j üdülőhely. A téli sportok pa- : radicsoma, de nyáron is száz- \ ezrek keresik fel gyönyörű ; fekvése, egészséges levegője \ miatt. ismerkedés a várossal [ : Mint a kirándulóhelyeken ! általában, iigy Zakopánéban í is minden és mindenki a ven- I dégek kénye-kedvét szolgálja. í Sok szállodája, turistaháza így

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom