Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-03 / 208. szám
rr*T »TECVn yíiVInp 1961. SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP Megyei takarmánytermesztési tanácskozás A Peii megyei Tanács végrehajtó bizottsága szeptember ötödikén takarmány termesztési tanácskozást rendez a Her- ceghalomi Állami Gazdaságban. A tanácskozáson a járási tanácsok elnökei, mezőgazda- sági ügyekkel foglalkozó vezető beosztású szakemberek, a megyei, járási mezőgazdasági állandó bizottságok elnökei, valamint a nagyobb termelő- szövetkezetek elnökei, mezőgazdászai vesznek részt. Kiváló gazdasszony Csirkéket, pulykákat, libákat nevel, sertéseket és borjút hizlal az államnak Jávorszkyné A monori Uj Élet Termelőszövetkezetben Jávorszky Pólók tanyáját emlegették legelőbb, amikor a háztáji szerződéses hizlalás iránt érdeklődtünk. Bukai Péter mezőgazdász igazított útba bennünket a hegyesi dűlőbe, ahol Jávorszkyék laknak. UtravaGyűlik a vetőmag, megkezdődött az őszi betakarítás és szántás az új szövetkezeti gazdaságokban A megye szántóterületének mintegy húsz százalékán alacsonyabb típusú szövetkezetek gazdálkodnak. A szövetkezetekbe ez év tavaszán léptek a dolgozó parasztok, így a közös gazdálkodást a gabonafélék elvetésével az idén ősszel kezdik meg. Jónéhány tavasszal alakult szövetkezeti gazdaságban szép példáit lehet látni az összefogásnak, a közös gazdaság megalapozására való törekvésnek. Erről számolnak be jelentéseink is. A váci járás szövetkezeteiben a közelmúltban mindenütt megtartották a közgyűlést. A tagok figyelmesen hallgatták végig a beszámolókat, s egyöntetűen fogadták el a módosított szövetkezeti alapszabályt. Az ősziek betakarítása a burgonyával megkezdődött, s a szövetkezeti vezetőségek szervezik a mezőgazdasági munkát. Arra törekednek, hogy mihamarabb lekerüljön a földekről a termés, főleg azokról, amelyekbe ősszel szándékoznak vetni. A vetésterv szerint előirányzott vetőmagmennyiséget ösz- szegyűjtötték. Csornádon és Kisnémedin még többet is adtak. át a tagok, mint amennyi a vetéshez szükséges. A járásban legnagyobb szorgalomról és előrelátásról a kisnémedi szövetkezeti gazdák tettek tanúbizonyságot. Hét vagon abraktakarmányt termeltek a közös gazdaságnak, és tizenegy vagon szálastakarmányt. A szövetkezet megfelelő istállókkal is rendelkezik, így a közeljövőben sor kerül arra, hogy létrehozzák a közös állattenyésztést. A szobi járás szövetkezeteik egy részében még nem tartották meg a közgyűlést, ez azonban nein tartja vissza az új szövetkezeti gazdákat a munkától. Egyébként ebben a járásban már kora tavasztól kezdve készültek a dolgozó parasztok a közös munka megkezdésére. Több szövetkezet jelentős mennyiségű takarmánnyal rendelkezik. Az ipolytölgyesi gazdáknak hatvanezer forint értékű takarmánya van, a letké- siék negyvenöt, a perőcsényiek harmincezer forint értékű takarmányt termeltek közösen. A tésai szövetkezeti gazdák két vagon szemestakarmányt termeltek, s rövidesen növendékmarhákat vásárolnak. Sertéstenyésztésre is berendezkednek. A bernecebaráti szövetkezeti gazdák Zetort vásároltak. A járás több szövetkezetében már közösen telepítettek málnát és epret. A szövetkezetek zömében megkezdték az ősziek alá való szántást. A bernecebaráti szövetkezetben háromszáz, a vá- mosmikolaiban 360 holdat szántottak fel. Tésán, ahol a község határa nem annyira kötött, lófogatokkal szántanak. A ráckevei járás öt szövetkezete közül négyben megtartották már a közgyűlést. A szövetkezeti vezetőségek készítik a közös gazdaságok terveit Beszélgetnek a tagokkal, felhívják figyelmüket a közösséggel szembeni kötelezettségükre. E járás szövetkezeteiben a vetőmag egy része még kint van a tagoknál, tehát ennek összegyűjtése most folyik. Tökölön és Szigetszentmikló- son a szövetkezeti vezetőségek sikeresen munkálkodnak a vetőmag összegyűjtésén. Sziget- szentmiklóson a szövetkezeti gazdák megkötötték a gépállomással a szerződést az őszi szántás-vetési munkákra. A szentendrei járás új szövetkezeti gazdaságaiban a vetőmag javarésze már együtt van. Egyes szövetkezetekben azok a tagok, akiknek van felesleges gabonájuk, kisegítik azokat, akik az idén nem termeltek gabonát. Jövőre ugyanis többen szeretnének gabonát aratni, mint az idén. Néhány szövetkezet tagsága már eddig is nagy kedvről tett tanúbizonyságot. A szigetmonostori szövetkezeti gazdák bét vagon árpát termeltek közösen. s több kazal szálasta- karmánvuk is van. A budakalászi szövetkezet tagjai a község határában eddig parlagon levő földet is felszántatják a gépállomással és művelésbe fogják. Az utóbbi napokban — főleg a közgyűlések után — meggyorsult a betakarítás és a szántás. A tarlókat csaknem kivétel nélkül felszántották és most a burgonyaföldekre kerül sor. A közös alapra való pénz befizetését is szorgalmazzák a szövetkezeti vezetőségek. Tahi- ‘ótfaluban például az elmúlt napokban mintegy ötvenezer forintot fizettek be a tagok. A dabasi járás szövetkezeteinek tagjai mintegy száz vagon vetőmagot adtak össze az őszi vetésekhez. A szövetkezeti vezetőségek főként az őszi árpa összeadását szorgalmazzák, mert a vetés ideie cvorsan közeledik. A járás több új szövetkezetében. mint oéidául Bugyin, Sárin. Grálon. Örkényben a közgyűlés megtartása után nagy lendülettel kezdődött meg a kapások betakarítása. A szántáshoz is hozzáfogtak a tagok. Ujhartyánban például mintegy 250 pár lófogatot állítanak munkába, hogy idejében elkészítsék a talajt az ősziek alá. Az új szövetkezeti gazdaságokban gyűlik a vetőmag, megkezdődött az őszi betakarítás és szántás. A szövetkezeti gazdák már az első lépéseknél igyekeznek kihasználni az összefogásban rejlő előnyöket. Mihók Sándor lóul csak annyit mondott, hogy Jávorszkyéknál mindent láthatunk, aminek a tsz-ház- tájiban lennie kell. A „jóslatok” között szerepelt, hogy bizonyára csak a háziasszonyt találjuk otthon, bár dél tájban lévén, a házigazdához is szerencsénk lehet. Úgy is történt minden, ahogyan előre megmondották. A szilvák és akácok árnyékában pihenő tanyán csendesség honolt. A tűző déli naptól fűtött tanyában még egy levél sem rezdült, nem hogy élőlény mozdult volna. Csak az udvar közepén, a ses alapon hizlalt bikaborjúnak is jut majd a kedvezményesen juttatott abrakból. — Úgy legyen neked motor- kerékpárod? — kérdezi évőd- ve a fiatalasszony. — Úgy bizony. Erre már nem volt mit szólni. Helyette a motorkerékpár dolgára terelődött a szó, amelyet a hízók és a pulykák árából kívánnak venni. Van ugyan még bőven liba is eladó Jávorszkyéknál és még ott van a hízó borjú is, de mire az meghí- j zik. a házigazda már régen ! motorral szeretne járni. Szé- | les az Uj Élet Tsz határa, soEtetéshez gyűlnek a pulykák, összesen negyvennégy bronzpulykát nevelt fel az idén Jávorszkyné. de jövőre még többet szeretne eladni az államnak kútnál mozgott valami, vagy valaki. Egy kétéves kisfiú merte a vizet szorgalmasan a vályúból a kacsaúsztatóba — cipőkrémes dobozzal. — Jávorszky Lacika vagyok! — mutatkozott be bátran, határozott hangon. — De éh most nem éjek.rá- , — Bocsánat a zavarásért,, , — Apuka nemsokára it thoa lesz, anyuka meg főz. A bácsi ne fényképezzen, mert én nem szeretem.Jávorszkyné hangos derűvel hallgatta beszámolónkat a kisfia tiltakozásáról. — Lacika határozott egyéniség — mondotta nevetve — ezért ne nehezteljenek meg érte. Bár igazán örülnénk egy fényképnek, amely őt játékai közt ábrázolná. Lacika azonban élt a gyanúperrel. Mi már régóta arról beszélgettünk, hogy anyukája mi mindent nevel a háztájiban, amikor ő még mindig a homlokát ráncolgatta a fényképezőgépre. Nekünk természetesen „nem állt szándékunkban” őt lefényképezni. Időközben a családfő, Jávorszky Pál is hazaérkezett ebédre. Brigádvezető az új Élet Tsz-ben és úgy intézte útját, hogy déltájban ne sokat kelljen kerékpároznia hazáig. Ő mondotta el, hogy a tsz két mázsa abrakot juttat kedvezményes áron a háztájiban hizlalt egy-egy sertés takarmányozására, ha azt leszerződik. Felesége sietett megjegyezni, hogy ők még nem kaptak abrakot a hízókért, de a brigádvezető-férj megnyugtatja. Nemcsak a két fekete szőrű göbének, hanem az ugyancsak szerződékat kell mozognia a brigádvezetőnek, és erre kell majd a motor. — És a tyúkok meg a csirkék? Úgy látjuk, azokból is több van, mint amennyi a házi igény. — A tyúkok nem eladók! — mondja tréfásan tiltakozva a ' háziásssíöaji.. 7 LÍfeíeljebb majd ■■ a '' fogások ’ ■ Úgy tu• i: (n. i.) Számoljunk a helyi adottságokkal Napjainkban készítik a termelőszövetkezetek jövő évi termelési terveit. A jó terv — fél siker, tartják és amikor tervezéshez fogunk, figyelembe kell vennünk ezt az igazságot. Tudjuk tehát, hogy jó tervet kell készítenünk, mert ezt követeli a termelőszövetkezet, s az ország érdeke, de felmerül a kérdés: milyen legyen a jó terv? A tsz-mozgalom kezdetén, amikor még hiányoztak a megfelelően képzett szakemberek a tsz-ekből és amikor még kevés volt a tervezési tapasztalat, gyakran készültek sematikus, az élettől elszakadt tervek. Ezekből a tervekből hiányoztak a termelés mozgató rugói, a reálisan felmért erőre alapozott számítások. Nemegyszer vaktában, ötletszerűen, a helyi lehetőségekre való tekintet nélkül, egyesek nagyzási hóbortjától hajtva állapították meg akkor sok termelőszövetkezetben a termesztett növények számát, arányait, a tenyésztett, vagy tartott állatok fajainak és fajtáinak számát. Ezenkívül károsan hatott a termelésre az a mechanizmus is, amely nemegyszer megnyilvánult a járási keretszámok elosztásában. Több járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy vélte igazságosnak, hogy a megyétől kapott termesztési terület követelményeket mechanikusan. a termelőszövetkezetek földterületének arányában osztotta el. Mivel azonban a tsz-ek termelési adottságai korántsem azonosak, az ilyen „tervezés” gyakran többet ártott, mint használt. Természetesen jó példákat is tapasztalhattunk a korábbi évek tervezéseinél. Az is természetes, hogy a jövő évi tervek készítésénél elsősorban ezekre a, jó, példákra, keli gondolni. A megyei párt- bizottság vezetői számtalan értekezleten és magánbeszélgetésen hívták fel erre a helyi terveket készítő és jóváhagyó szakemberek figyelmét. Horváth András elvtárs például többször is hangsúlyozta, hogy jövőre megengedhetetlen az olyan | gyakorlat, amely nem számol a helyi lehetőségekkel. Helytelenül terveztek például az északi járások olyan termelőszövetkezetei, amelyek 200 —30Ó hold paradicsom termesztésére vállalkoztak, megfelelő agrotechnikai adottság, főként elegendő munkaerő híján. Ezekben a tsz-ekben a munkaigényes kertészeti növények miatt a szántóföldi növények művelése szenvedett csorbát. A helytelen arány miatt azonban nemcsak a szántóföldi, hanem a kertészeti növényeket is felverte a gyom, amely így jelentős terméskiesést, jövedelemcsökkenést okozott. Mindebből világosan kitűnik, hogy körültekintően figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Minden termelőszövetkezetben van olyan lehetőség, helyi adottság, amely a többinél kedvezőbb valamely növényféleség, vagy állatfaj számára. Ugyanazt a növényt, vagy állatfajt egyik tsz-ben eredményesebben lehet termeszteni, illetve tenyészteni, mint a másikban. Éppen ezért a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai mérjék fel és vegyék figyelembe a helyi adottságokat és azok szerint összesítsék a terveket. A tsz-eknek és községi tanácsoknak szeptember 5-ig kell elkészíteniük javaslataikat a helyi termelési tervekre. Azok a helyi vezetők, akik megfelelő alapossággal és körültekintően terveztek, bátran és nyugodt lelkiismerettel védelmezhetik javaslataikat a járási tanács terv-felülvizsgáló bizottsága előtt. Azokban a tsz-ekben azonban, amelyekben még nem tanultak a régi hibákból, hasznos és szükséges a járási tanácsok módosító köz- ' Belépése, mert 'ánéíkürl''.veszély fenyegeti a jövő --évi tertrieiést: •' ' ' Nagyrtiiklós István Első legyen a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése A monori járás termelőszövetkezetei — amint ezt Dóczy Károly, a MÉK járási kirendeltség vezetője elmondotta —, tavasszal jelentős kertészeti területre, illetve kertészeti árura kötöttek szerződést az állammal. Az állam, annak rendje-módja szerint, teljesítette is a szerződésben vállalt kötelezettségét, biztosította a termeléshez az előleget. a vetőmagot, a műtrágyát, stb. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy az idén is jó termést értek el a termelőszövetkezetek. Most a termelőszövetkezeteken lenne a sor. teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Azért nem „van”, hanem „lenne”, mert bizony a szezon közepén — egyes terményeknek azonban már a végén — alig csurran, cseppen valami az állami vállalatnak. Néhány számadatot talán: a tápiósápi Petőfi Tsz vezetőséTeijesítik szerződéses kötelezettségeiket növelik az állatállományt az úri Béke Tsz-ben Az úri Béke Termelőszövetkezet tagjai most veszik számba a korábban beérő szántóföldi növények termesztési eredményeit és az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Erre a felmérésre a lövő évi terv készítésének előkészületei alkalmával kerül sor. A termelési eredmények és lehetőségek felmérése során a többi közt kitűnt, hogy a tsz nemcsak a termelési tervet, hanem a szerződéses kötelezettségét is túlteljesítette néhány cikkből, fgv például búzából 90 mázsával, zöldborsóból pedig mintegy 15 000 forint értékűvel többet adtak el az államnak a tervezettnél. Az állattenyésztésben is születtek szép eredmények az idén. A tervezett 5000 naposcsirke helyett például 9600-at neveltek fel és a tyúktörzset is kétezres létszámúra emelték a terv szerinti 800 helyett. Ugyanakkor a közelmúltban 400 választási malacot vásároltak a lövő évi hízó alapanyag biztosítósára. ge ezer mázsa görögdinnye, 450 mázsa sárgadinnye, 90 mázsa főzőtök. 900 mázsa zöldpaprika, 200 mázsa paradicsom értékesítésére kötött szerződést a MÉK-kel. Az eddigi teljesítés: 150 mázsa görögdinnye. 98 mázsa sárgadinnye. 43 mázsa főzőtök, 59 mázsa zöldpaprika és 59 mázsa paradicsom. Az üllői Március 15. és a Petőfi tsz a leszerződött kétezer mázsa exportparadicsomból 76 mázsát, az 1650 mázsa görögdinnyéből 14-et, a 140 mázsa kelkáposztából 33-at. az 1050 mázsa főzőtökből 352 mázsát adott át az államnak. A gyömrői Petőfi Tsz a leszerződött 600 mázsa paprikából egyetlen mázsát sem adott át az államnak. Lehetne sorolni tovább is az értékesítési szerződést megszegő szövetkezeteket. Miért nem teljesítik kötelezettségüket az említett szövetkezetek? Mindenekelőtt meg kell mondani, nem azért, mert nem termett meg. Ha itt-ott kevesebb is termett, mint amennyire számítottak, ez sem indokolja a nagymérvű elmaradást. A fő oka a kötelezettségek elhanyagolásának, hogy a termények zömét nem az államnak adják át. hanem a szabadpiacon értékesítik ezeket a szövetkezetek. Megvizsgáltuk a tápiósápi Petőfi Tsz elmaradásának okát. Maguk a termelőszövetkezetek vezetői sem titkolják, hogy nagy mennyiségű terményt értékesítettek, és számítanak a jövőben is értékesíteni a piacon. Igaz. mellé teszik azt is. hogy az állam felé is eleget tesznek kötelezettségeiknek. Nehéz ennek hitelt adni, mert a sárgadiny- nye-szezonnak már vége, és a görögdinnye ideje sem soká tart. Túlságosan sok paradicsomot és paprikát kellene ahhoz még leszedni, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. Tegyük fel. teljesíti a tápiósápi Petőfi, és a többi termelőszövetkezet is a hátralevő időben a szerződésben vállalt kötelezettségét. (Ez azonban lehetetlen.) De vajon becsületes dolog-e, hogy egyes termelőszövetkezetek a szezon kezdetén a piacra hordják az árut. a szerződéses kötelezettségüknek pedig csak az idényvégi termésből tesznek eleget? Semmiképpen sem nevezhető ez egyenes eljárásnak. Az állam azért köt szerződést a termelőszövetkezetekkel. hogy a keresletnek megfelelően biztosítani tudja a lakosság áruval való ellátását. A szerződést megszegő termelőszövetkezetek az államnak ezt a tervét hiúsítják meg. Ezért elítélendő tehát azoknak a tsz-vezetőknek a spekulációja. akik tavasszal az előleg reményében, az állammal kötnek szerződést a szezon kezdetén azonban a piaci árak csalogatásának hatására, megfeledkeznek kötelezettségük teliesítéséről. Még inkább elítélendő ez azért, mert ezt azzal az állammal szemben cselekszik. amely megalakulásuk pillanatától kezdve mindenben segítségükre van ahhoz, hogy mir nél jobban boldoguljanak.
