Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

/ OR ©VIDE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 23. SZOMBAT Mittäterjtkrtís 3Mttfjltítinn Vetik az őszi árpát — Újabb 600 köbméter siló Miben fürödnek az asszonyok ? A közízlés nevében Amikor hallottuk, hogy a monori Petőfi Sándor utcai bútorraktár helyére üveg- és edénybolt kerül, igaz öröm töltött el bennünket. Milyen helyes terv — gondoltuk —, hogy itt, a főtér mellett, a község szívében, ezen a nagy forgalmú helyen, az ízléstelen és ósdi bútorüzlet helyére egy modern üveg- és edénybolt kerüljön, melynek tágas ki­rakatai, sötétedéskor szépen kivilágítva, mintegy állandó kiállítás fogja elénk tárni a fejlődő üveg- és edényipa­runk, a kerámia- és rokon- művészeteit legújabb produk­tumait és alkotásait. Előre örültünk annak, hogy ez az új üzlet milyen szépen fogja emelni az egész környéknek az arculatát... örömünk azonban túl korai volt. Az átalakítási mun­kákból azt látjuk, hogy a re­mélt tágas, világos kirakatok helyett, hatalmas csupasz falfelületeket és egy kicsike kirakatot kapunk. Mindenütt a világon arra törekszenek, hogy az utcák szépek. ízlése­sek legyenek, a csupasz falfe­lületeket mindenütt igyekez­nek eltüntetni, sőt, ahol ez semmiképp sem lehetséges, ott legalább építészeti kikép­zésekkel, díszítő elemekkel iparkodnak eleget tenni az esztétikai követelményeknek. De egy vadonatúj építkezés­nél ilyen holt színű, óriási, csupasz falfelületeknek nem is kényszerű létesítése, néze­tünk szerint merénylet min­den jóízlés ellen. H. K. Válasz egy interpellációra Melegen süt a szeptemberi napsugár. A lovak izzadnak a hámban, Sziráki bácsi, a mag­lód! Micsurin Tsz kocsisa bó­biskol a bakon. Hármra* be­szélgetünk, Felber Viktor bá­csi, a tsz főmezőgazdásza, Pá­los László elnök elvtáns és én. A nagyhídon túl elénk tárul az őszi határ, mely ilyenkor szeptemberben bizony már elég siralmas képet mutat. A hónapok óta tartó aszály ezt a képet még siralmasabbá teszi. A por kézzelfogható vastag­sággal lepi be az útszéli akác leveleit, a fű is már kiaszott, száraz. Elég lenne egy óvat­lan eldobott gyufaszáj, hogy lángba boruljon a határ. Sle- chovszky István bácsi, a tsz csősz® nem is győzi eleget fi­gyelmeztetni a határban dol­gozó férfiakat, hogy a gyufával, a cigaretta­véggel óvatosan bánjanak. Az Oldalföldi dűlőben jobb­ra törik a kukoricát, balra há­rom vetőgép szorgalmasan ró­ja a frissen szántott földet. Vetik az őszi árpát. Izzad em­ber, ló egyaránt, s a por vas­tag fellegben követi nyomon a gépeket. A Gyömrővel határos táb­lában spárgaültetvény. Bizony ez is nehezen várja az őszi eső beköszöntését. A jobbol­dali részen Szentkúti Andrea technikus és Nyíri Sándor elv- táirs mérik fel a szüretelendő szőlőik területét. irányában. Itt is törik a kuko­ricát. Laczkó György nincs megelégedve a termésered­ménnyel. Sajos, a kukoricán látszik a hiá­nyos kapálás. így a szegény kukorica nem­csak a szárazságtól szenved so­kat, hanem erősen érzi az el­maradt két kapálást is! Bi­zony, Gyuri bácsi, így van ez! A Wodianer-tanya közelében egy félbemaradt lucernamag- asztag. Mellette egy cséplőgép áll mozdulatlanságra ítélve. Miért? Erre a Monori Gépállo­más tudna pontos választ ad­ni! A tanya közelében M. Nagy János vezetésével szalmaköte­let sodor öt pár szorgalmas kéz, néhány száz méterre az Osztertág-brigád vágja a ku­koricaszárat. Vidáman, nótáz- va dolgoznak az asszonyok. Amikor én is leszállók a ko­csiról, rögtön nekemjönnek, mondván: — Ki volt az a menyecske, aki pendalben fürdőit a Bala­tonban? Hiszen köztünk olyan már nincs is! Nem vagyunk mi olyan elmaradottak! — örülök, hogy ilyen nagy munkában is van kedvük tré­fálni. Megígérem, hogy legkö­zelebb megírom, hogy a mag- lódi asszonyok nem pendelben fürödtek, hanem ... nadrág­ban! ■ Van erre persze nagy kaca­gás, s máris vidáman folytat­ják a munkát. Pálos elvtárs megnyugtatja őket, hogy hol­naptól kezdve gép vágja a szá­rat. Még meg is éljenezték. Szerencséje Osztertág brigád - vezetőnek, hogy olyan vidám menyecskék vannak csapatá­ban, mint Tabányiné, Nagyné, Blaskovics nagymama. Igaz, a kis Marikáról sem szabad megfeledkezni, aki a nagyma­mával egysorban dolgozik. Szedik a burgonyát is. Ha nincs is olyan termés, mint más, normális esztendőben, de a 45—50 mázsát így is meg­tenni kaíasztrális holdanként a jó maglódi föld. A tsz udvarán hatalmas halom napra­forgótányér szomorkedik. — Ez a napraforgó mit vé­tett? — kérdem Pálos elvtárs­tól. — Erre a Monori Gépállo­más tudna választ adni! Nos! Kíváncsi vagyok, mit válaszol a Monori Gépállo­Gyenes József Söréiben a „Békás" A megye leggyorsabb pénztárosnője Fürgén jár a fehérbőrű kéz a pultra tett teli kosárban, gyorsan pattognák a billen­tyűk és máris mosolyogva nyiíjtja át a blokkot a vecsési 91-es önkiszolgáló bolt kedves­arcú pénztárosnője, Tarr Juli- ka. Gyorsan fogy a kassza kö­rül álló háziasszonyok hosszú sora. — így megy ez egész nap — mondja pillanatnyi „pihe­nő” közben — napi 13—14 ezer forint a forgalmunk. Talán ezért tudtam megnyerni a Vá­con megrendezett versenyt, ahol 5.16 perc alatt 100 tételt adtam össze és blokkoltam le. — Mi a rádióból hallottuk a hírt — mondja Angermajer Károlyné üzletvezető — és az üzlet kis kolletívája nagyon örült Julika nagy sikerének, aki mindig olyan kedves, ud­varias és türelmes. — Szeretnék sikeresen sze­repelni az 'országos verse­nyen — mondja még búcsú-, zóul — nekem azonban az a legnagyobb öröm, ha a vevők elégedettek a munkámmal. , K. S. Guruló forintok nyomában az Uj Elet Tsz-ben Naponta kétszer fejnek a monori Uj Élet Tsz-ben. A mintegy 70—75 liter reggeli tejet friss állapotban átveszi a teiesarnok. Ezzel a meny- nyiséggel nincs probléma. An­nál inkább van az esti tejjel. Az is 70—80 liter körül van. Ebből a tagoknak 60 litert mérnek ki, 3 forintos ár­ban. A megmaradt 15—20 li­ter tejet csak a reggeli órák­ban veszi át, hűtött állapotban a tejcsarnok, Igenám, de leg­gyakrabban nincs lehetőség ennek a tejmennyiségnek a lehűtésére! Mészáros Pál és ifjú Gyön­gyösi Lajos, Tönköíy Imre, Plesoczki István tehenészek elmondják: egy éve már ott árválkodik a modern hűtőgép a helyiségben. Nem kellene más, mint egy 10—15 méteres cső, amely a közelben levő kútból elvezetné a vizet, egy kézi szivattyú, valamint egy kifolyó csatorna megépíté­se: és használható lenne a hűtőgép! Ennek hiányában — ha ugyan nagyritkán, vályúba, vízbe teszik is a tejeskannát éjszakára — nagyrészt ve­szendőbe megy a megmaradt tej. (S méghozzá már mióta!) Mert mit is lehetne belőle készíteni? — sorolják a ko­ránk gyűlt asszonyok: 5—6 liter túrót. 2—3 liter tejfölt, ami kb. 60—70 forint érték! Nem beszélve róla, hogy a tejeladás függvénye a kedvez­ményes korpajuttatás. A megsavanyodott tejet ki­viszik a tanyára a kis pulykák etetésére, ez azonban — nem teljes megoldás! — Kérdezzük: nem volna helyesebb megoldás — a tagok és a közös vagyon ér­dekében — használható álla­potba hozni a hűtőgépet (nem pagy beruházást igényel!) és mindennap hűtött állapotban átadni a megmaradt tejet a csarnoknak? HökOmpő Jenő Pár napja a -Monor és Vi­dékében megfélént égy' inter­pelláció a gyalogjárókon ke­rékpározók megrendszabályo- zásával kapcsolatban. Bátran mondhatom, hogy az előrehaladást, a fejlődést, itt Üllőn többek között abban is lemérhetjük, hogy alig akad gyalogjáró. Ha az em­ber végigmegy az utcán, nem képes megszámolni, hány ke­rékpárossal találkozik. Őszin­tén látni kell azt js, hogy a főútvonal nagy gépkocsifor­galma. az utóbbi időben tör­tént balesetek — amelyből kettő halálos kimenetelű volt —. valamint a homokos mel­lékutcák —, rászoktatták a ke­rékpárosokat a keményebb és „biztonsőgosabb” járdára. A másik probléma: nem fo­lyik átfogó, következetes fel- világosító munka, vagy ha kell, szabálysértési eljárás a járdán kerékpározókkal szem­ben. Szerintünk nem is lehet az egész község területén meg­kívánni a járda mellőzését, de azt hiszem, ezt a cikkíró és a lakosság sem óhajtja. Meg kell és meg is lehet ér­tetni, hogy a Kossuth utcán, a Batthyány utcán, Gyömrői úton, Öcsai úton. a Berkes ut­cáig, valamint a Vöröshad­sereg út egészén nem szabad a járdán kerékpározni. A köz­ségi tanács figyelmeztető táb­lákat fog elhelyezni, a fent említett útszakaszon, és mindazon helyeken, ahol a járdán kerékpározás mellőz­hető. Jól olvasható szöveggel és látható helyen. Ezt követni fogja egy idő­szak. amikor a fiatalabb ta­nácstagok a községi rendőr, segédrendőrök, /KISZ ifjú­gárdisták és úttörők több esetben a fenti útszakaszon felvilágosító ellenőrzést tarta­nak. Ha láthatóan tapasz­taljuk munkánk eredményte­lenségét, úgy ven rá mód, hogy a szabálytalankodások­kal szemben szabálysértési eljárást foganatosítsunk. Bí­zunk benne, hogy büntetésre nem kerül sor, és községünk lakossága segítségünkre siet. hogy összefogva, munkánk eredményes legyen. Lukács Lázár vb-elnökhelyettes óAí Szüvölgy-dülőben a másodveté'ű silókukori­ca üdezö!d. Az ember szinte azon csodál­kozik, hogy ebben a rettene­tes hőségben hogyan lehetsé­ges, hogy ez meg tudott bir­kózni a szeptemberi kániku­lával! Szerencséje', hogy közel van a mélyebbfekvésű rét, s ez táplálja alulról nedvesség­gel a táblát. A Dózsa-tanyán szorgalmas asszonykezek rakják rétegbe a silókukoricát, traktor tapossa keményre a verem tartalmát, egy gép szorgalmasan jár fcör- be-körbe a táblán, másik kettő pedig fáradhatatlanul hordja. Ide szállítja Tabányi Jani bá­csi a kukoricaszárat is, mert a következő réteg az lesz. 600 köbméter már kész, ez lesz a másik 600, ami két nap múlva szintén elvermelve várja a telet, majd következik a harmadik 600 köbméteres silógödör megtöltése. Tovább megyünk Tuzberek A mönori Ady utcai álta­lános iskola kerítésén keresz­tül sűrű fehér párát fúj a szél az utcára, figyelmessé téve a járókelőket a kerítés mö­götti munkára. Kíváncsisá­gunk a kerítéshez szólít, ahol aztán érdekes kép tárul elénk. Megkezdett építkezés tövében előkészített meszes­gödör mellett Magácsi Károly, Marton János, Mészáros Győ­ző. Finta András és Zsákai Jenő dolgoznak, lapátolják, locsolják és keverik az oda­hordott 20 mázsa meszet... Társadalmi munkát vég­zünk — mondja Magócsi Károly, az iskola igazgatója — és hároméves szünet után itt, ezeken a megkezdett fala­kon hétfőn újra megindul a munka, hogy mielőbb tető alá juttassuk az iskola poli­technikai oktatás fejlesztése céljából ide tervezett műhely és előkészítő helyiség építé­sét. A megyei, járási és köz­ségi illetékes szervek össze­Javul az áramellátás, külö­nösen a közvilágítás vonalán érkezik kevesebb panasz az illetékesekhez. Legutóbbi ész­revételezésünk nyomán ki- gyúlt a fény a Luxemburg Róza, Forgács, Madách és a többi környező utcákban, va­lamint a Rákóczi-telep főbb utcáin. Köszönet a gyors ügyintézésért a DÁV monori villanyszerelőinek. A „Békás"-ban, a sportpálya környékén azonban teljes a sötétség. Kutyák keserves vo­nítása, macskák nyarvogása hallatszik a sötét, kihalt ut­carészekben. Erős fényű di­namólámpám vastagon pász­tázza az úttestet. Sarokhoz értem. A Bánfi Dezső utca vaksötét, bevilágítok az Iri­nyi utcába: ott sem égnek a villanylámpák. Tovább haj­tok. lassan, óvatosan. Ki­érek a Katona József utcán át a Dózsa György ‘utcába: ott is sötétség honol! Köz­ben mérgelődést, hangos szit­fejlesztési számlán most 40 000 forint hitel áll ren­delkezésre. A község által végrehajtandó munkákat mi nevelők, ipari tanulóink és diákjaink társadalmi mun­kával úgy fogjuk segíteni, hogy az építkezés a legrövi­debb idő alatt befejeződjék és a kész helyiségeikben leg­később novemberben már ta­níthassanak. A részletesen kidolgozott tervek és pontos költségve­tések rendelkezésre állanak, az anyagszállítás folyik, amint láttuk a társadalmi segítség sem hiányzik. Ismerve Ma­gócsi Károly igazgató agili­tását, nincs kétségünk az­iránt, hogy az építkezés a tervezett határidőre be is fog fejeződni és az iskolai poli­technikai oktatási hálózatunk jól felszerelt és egészséges mű­hellyel lesz gazdagabb. (—ty) A- S.n i* ■jivffi tÍMkX Ui­ko/pdáPst hallpk: vonatról ha­zatérő dolgozók elégedetlen­kednek. Megszólítanak: Le­gyen szíves, írja meg a DÁV illetékeseinek, hogy ránk is gondoljanak! Nyugtató sza­vaimra megjegyzik: Biztos, ahol az elvtárs lakik, ott van villany! Persze, persze, ott van. most, jelenleg: az elmúlt héten csi­nálták meg! Kedves DÁV! Nézzék meg, s hozzák rendbe a Békás köz- világítását! H. J. Jrlkrp ? Az üllői Petőfi Tsz irodá­jában figyelmeztető felirat függ a falon: „Az idő sürget!” S alatta az óra — áll. Csak nem jelkép ez? Levelet kaptam a A nyáron részt vettem Mo- noron a furfangosok bajnok­ságán. Ennek sikerén felbuz­dulva részt vettem a moszkvai rádió ..Hat kérdés a Szovjet­unióról” című rejtvényműso- rának megfejtésében is. Meg­fejtésemet a kitűzött határidő előtt már elküldtem. Azonban a határidő után két hónapra sem kaptam értesítést. Egy reklamáló levélben érdeklőd­tem az eredményhirdetés ké­sése’ miatt. Erre a napokban érkezett válasz a moszkvai rá­diótól. A levélben többek kö­zött ez állt: Kedves Levélírónk! Megkaptuk levelét. Igaz, hogy még nem hirdettünk eredményt a „Hat kérdés a Szovjetunióról” című rejtvény­műsorunk megfejtéséről, de a bíráló bizottság most dolgoz­za fel a sok beérkezett vá­laszt. Ugyanis, nem tudom, moszkvai rádiótól van-e tudomása arról, hogy hallgatóink kérésére a moszk­vai magyar adásban is megis­mételtük a kérdéseket tartal­mazó műsort. Így eltolódott a fhegfejtési határidő. Most azonban már hamarosan meg- lesk az eredményhirdetés, kér­jük, várja ezt meg türelem­mel. Hiszen nem egyszerű do­log a sok száz válaszlevél fel­dolgozása sem és a pontos megfejtést küldőik között ki­sorsolni a három első díjat. Tehát a közeljövőben erre sor kerül. Baráti üdvözlettel Szergej Ivanov Kellemes tudat, hogy rek­lamációmra légipostán vá­laszoltak. Róth Mihály Meglopta a közöst Mózes Lőrinc büntetett elő­életű üllői lakos, a Március 15 Tsz tagja, szeptember 15-én burgonyát szállított a tsz földjéről a raktárba. Szállítás közben 19 zsák burgonyát — értéke 2960 forint volt! — ellopott és a tsz lovaskocsijá­val Hont! Sándor üllői lakos lakására vitte, ahol az értéke­síteni akarta. Ügyében a rendőrség a nyo­mozást lefolytatta. Rövidesen bíróság elé kerül. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Orvos a válaszúton. Gomba: Megmérgez a családom. Gyömrő: Kiábrándulás. Maglód: Csutak és a szürke ló. Mende: Napkelte előtt. Monor: Sevillai borbély. Nyáregyháza: Alba Re­gia. Péteri: Rövidnadrágos em­ber. Pilis: Mágnás Miska. Tápió- sáp: Warrenné mestersége. Tá- piósüly: Ludas Matyi. Úri: Ár­mány és szerelem. Üllő: ötödik ügyosztály. Vasad: Normandia Nyeman. Vecsés: Csinos férj. Gvömrői művelődési otthon: es­te 7 órakor szüreti bál a szövet­kezeti bizottság rendezésében. KEPTELEN KÉPTÁR Tárlatvezető: Radványi Barna vi. KULTÚRPARK Annyi más mű­fajú festmény után végre egy tájkép. S nem is hétköznapi táj: romantikus, rad- regényes. Egy kis dzsungel, egy kis préri — egy kis cséri-telep. Igazán nem mondhatjuk rá, hogy agyon van kultúrálva! Lát­tára rögtön ked­vünk támad Adyt szavalni: „Elva­dult tájakon gá­zolok ...” De mi­be gázolok? Mert ki tudja, hogy ebből a sok barna színfoltból melyik száraz levél és melyik— nem az. Es azok a szép fehér foltok a képen! Messziről pihenő galambok- nfik vagy gerli- céknek néznék. Közelebbről lát­szik csak, hogy eldobott zsírpapír, üres zacskó, mi- , egyéb. De állatok is láthatók azért: ví­gan kapirgáló tyúkok, békésen legelésző kecskék, fákat szaglászó kóbor kutyák. A háttérben be­kerített kisebb térség. Amennyi­re még ki lehet venni: hősi te­mető lenne. Leg­alábbis valamikor az volt. Törött vaskapuját vígan himbálja a szél, a sírokon száraz bokrok, virágkó- rók, Még hátrább né­hány emberi fi­gura is felfedez­hető. Hiányos öl­tözetű fekete gye­rekek, suttyó le­gények játsszák hagyományos népi játékunkat — a rablóultit. A képnek al­címe is van, most látom csak: „Az ígéret földje”, A bennfentesek sze­rint ugyanis már legalább százszor megígérték, hogy rendbe teszik. Amennyire találó az alcím, annyira nem jó a főcím. En ezt javasol­nám a „Kultur­park” helyett: „kultúr b ot- t án y”t Tovább épül a politechnikai műhely fogásából a monori község-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom