Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

196t. SZEPTEMBER 23. SZOMBAT mecvEi A tsz-beruházások ütemét, az iparvállalatok műszaki fejlesztését és termelési terv túlteljesítését vizsgálta a népi ellenőrzés A Velencei Nádgazdaság szállításai zavart okoztak a tsz-építkezeseknél (Tudósítónktól) Három. fontos gazdasági vizsgálat ügyével foglalkozott a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteki ülése. Az első vizsgálat célja annak megállapítása volt, milyen mértékben szolgálja az 1961. évi műszáki fejlesztési terv a termelékenység emelését, va­lamint az önköltségcsökken­tést. Ezt a kérdést több, a Könnyűipari Minisztérium alá, illetve a megyei tanácshoz tartozó ipari vállalatnál vizs­gálták a népi ellenőrök. Meg­állapították, bbgy a miniszté­rium alá rendelt vállalatokon kívül gyártmányai után műszaki fejlesztési alapot egyedül a Pest megyei Építőanyag- ipari Vállalat képez, a többi megyei vállalat fej­lesztési szükségleteit ön­költségcsökkentésből és beruházási hitelből fedezi. A vizsgált vállalatoknál — Váci Finomfonógyár, Váci Fonógyár és Kisiarcsai Fésűs­fonógyár — a munka terme­lékenysége növekedett, a gép- kapacitás kihasználása megha­ladja a 93 százalékot., A Kis- tarcsai Fésűsfonógyár fej­lesztési alapja felhasználásá­val ez év folyamán végrehajt­ja üzeme teljes rekonstrukció­ját. A megvizsgált megyei vál­lalatoknál a rendelkezésre álló termelő berendezések jobb ki­használásával a termelékeny­ség emelésének minden reális lehetősége biztosítható. Pél­dául a Szentendrei Kéziszer- számgyár gépeinek kihasználá­si terve mindössze 32,5 szá­zalék, a Pest megyei Mű­anyag- és ..Játékáru Tömeg­cikk! pari Vállárát* pedig'ktelié olyan félautomata fröccsöntő géppel rendelkezik, amelyeket csupán 10.9 százalék erejéig használ ki. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat ez évi fejlesztési tervébe a téglagyár­tás 20 százalékos fejlesztését állította be különösebb beru­házás nélkül, erre azonban jóváhagyást egyelőre nem ka­pott. Éj mészégetési eljárással évi 580 tonna szén megta­karítását tervezik. \ A Pest megyei Műanyag- es Játékáru Tömegcikkipari Vál­lalatnál megállapította a vizs­gálat, hogy a műszaki fejlesz­tés során beállított új gépe­ket nem megelőzően jelentke­ző szükséglet kielégítésére szerezték be, hanem a már üzembehelyezett gépek foglal­koztatása érdekében csak az­után végeztek piackutatást. A Maglódi Gépgyár, a nagy­kőrösi Faáru és Dohányzócik­keket Gyártó Vállalat, a Szent­endrei Kéziszerszámgyár mó­dosított gyártási eljárással, gé­pesítéssel egyes termékeinél többlettermelést ér el. A Csepel Autógyárban, a Forténál és a Nagymarosi Gépgyárban megvizsgálta a NEB, vajon a termelési tervek túlteljesítése biztosítja-e az ex­portárualap növelését, más­részt okoz-e felesleges árut. Kiderült, hogy a túlteljesítések mindegyik vállalatnál rendeléssel biztosítottak voltak és egyiknél sem eredményez­tek eladatlan készle­teket. A harmadik vizsgálat célja annak megállapítása volt, vajon az I960 évi tsz-beruhá- zások megvalósulnak-e olyar ütemben, hogy az állatférőhe­lyek bővítését szolgáló épít­kezések kellő időre elké­szüljenek. A NEB vizsgálata megállapította, hogy az építkezések legnagyobb része még a hideg idő be­köszöntése előtt elkészül. A megyében 176 termelő­szövetkezetben 603 létesít­mény az idei terv, Ebből 93-a vállalatok, a többit házi ke­zelésben az egyes tsz-ek ma­guk építik. Eddig elkészült 228, befejezés előtt áll 94 épület, tizennyolcat még nem kezdtek meg, a többi épül. Na­gyobb arányú lemaradás ta­pasztalható a házi kezelésben épülő létesítményeknél, mert az építőbrigádok' létszáma gyorsabb ütemű építkezést nem tesz lehetővé. , , Néhol a szakmunkáshiány, másutt pedig az nehezíti a munkát, hogy az épí­tőbrigádokat közületi, sőt magánépitkezéseknél is foglalkoztatják. Az anyagellátás általában jó. de nehézséget, sokszor za­vart idéz elő az. hogy a tsz- ek anyagszükségletét a TÜ- ZÉP-en kívül a MÉSZÖV is ellátja. A NEB véleménye szerint helyesebb lenne, ha ezzel jövőre csak a TÜZÉP foglalkozna. Hiba az is, hogy az utalványrendszerben beváltandó gazdálkodás alá vont anyagok 28—40 százalé­kát csak a negyedik negyed­évben adják ki és így ezek helyszínre szállítása novem­berre marad. Ez a fűrészelt áruban még külön is hiányt idéz elő. Az utalványokat a jövőben augusztus közepéig kellene kiosztani. Ennél nagyobb nehézséget jelent azonban a nádhiány, amelynek elsősorban a Velen cei Nádgazdaság tervlemara­dása az oka. Emiatt a har­madik negyedévben Pest me­gye részére a Fertőszentmikló- si Nádgazdaság is szállítani köteles. A Pest megyei Tőzegkifer- melő Vállalat nádrészlege kapacitásának' - megfelelő­en látja el feladatát. nehézséget jelent viszont, hogy a kévék elszállításáról a tíz­eknek maguknak kell gondos­kodtok. A nád hiányát egyes tsz-ek szalmával vagy cse­réppel és palával pótolják, ami azonban megdrágítja az építkezést. A Velencei Nádgazdaság 80 —85 cm körméretű kévék he­lyett általában csak 48—55 centimétereseket szállított, közte sok esetben rossz mi­nőségűt,' rothadót, tisztátalan nádat is. Ezért az építkezé­seknél a tsz-ek kénytelenek voltak több kévét felhasz­nálni. Egyébként a nádgaz­daság mennyiségben és mi­nőségben kifogástalan árut számlázott, a tsz-ek viszont csak az áru előzetes kifize­tése, azaz átvétele után emelhettek kifogást, amit a gazdaság nem vett figyelem­be. Ezért több tsz-t ért anya­gi károsodás. A tsz-politikai csoport mindezt jelentette a Földművelésügyi Miniszté­riumnak, de eddig ez ügy­ben érdemi intézkedés nsm történt. A NEB a nádszállítás ügyében a Velencei Tógaz­daságnál tüzetes kivizsgálást tart indokoltnak. Sz. E. Őszi műsoros divatbemutató Piliscsabán Ma este nagyszabású őszi műsoros divatbemutatót tart a piliscsabai József Attila Művelődési Házban a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat, A műsorban többek között fellép Holéczy Ákos és ze­nekara, Kor ács Erzsi, Maj- ’. i láth Jenő. Szántó Erzsi, Pso- ta Irén és még több fővárosi művész. A műsoros divatbe­mutató iránt igen nagy az érdeklődés, s minden bizony­nyal telt házat vonz majd a nagyszabású rendezvény. Szerelik az első forgőkemencét A középső kémény már 80 méter magas Program szerint halad a DCM építése Ma már nemcsak a hetek, a napok is észrevehető válto­zásokat hoznak a DCM épít­kezésén. A vaskos betonala­pokon egyre magasabbra emel­kednek a különböző rendel­tetésű épületek. A napokban Talabér József, a DCM főmérnöke, tájékoz­tatta lapunkat az építkezés legfrissebb eredményeiről. — Program szerint dolgo­zunk — mondotta. — A mű­helyt és az irodaépületet át­adtuk. Az irodaépület csem- pézését is megkezdték már, a műhelyben pedig elkez­dődött a termelés, laka­tos- és esztergályosmum- kát végeznek itt a mű sze­reléséhez. A villamosműhelyben az épít­kezés energiaellátásával fog­lalkoznak. Az építkezéssel párhuzamo­san. májusban a szerelés is megkezdődött. Az 1. számú Gépszerelő Vállalat dolgozói német szakemberek irányí­tásával végzik ezt a fontos munkát. Szeptember elsején meg­kezdték az első forgókemen­ce összeszerelését. A hatvan méter hosszú kemence első két, egyenként 18 és fél ton­nás elemét már előkészítették az emeléshez. A hatalmas, 32 mázsás görgőket, amelyeken a kemence forog, már koráb­ban felszerelték az egyes szá­mú kemence betonpilléreíre. A munka felügyeletével és irányításával megbízott mű­vezető. Durkó László, elmond­ta, hogy ez a kemence november végére teljesen a helyére kerül. Igaz, hogy nehézségeik tá­madtak az első emelésnél, hisz a magasban sínekre sze­relt emelőszerkezet gyengének bizonyult, de rövidesen elhá­rítják a kezdeti akadályokat, és akikor már zavartalanul szerelhetnek tovább. A csőszerelők is jól dol­goznak. Rövidesen befe­jezik a víz-, gőz-, olaj- és levegővezetékek lefekte­tését. A Ganz-MÁVAG kihelye­zett dolgozói terv szerint foly­tatják a kemenceház vasszer­kezetének szerelését. A nyers- malomcsamok és a nyerstá­roló vasszerkezeti munkáinak elvégzéséhez ugyancsak hoz­zákezdtek. A Wilhelm Pick Vagon- és Gépgyár első szállítmányai ugyancsak megérkeztek az építkezésre, s ők is nagy ütem­ben végzik a szerelési mun­kák rájuk váró részét. A Gábor Áron Vasöntöde, valamint alvállalkozói, a Ce­mentipari Gépjavító Vállalat és a Jászberényi Aprítógép­gyár készítette gépek, kőtörők és szállítószalagok ugyancsak tervszerűen érkeznek a DCM- hez. \ Csak az NDK-ból, a forgó­kemencékkel együtt, eddig összesen mintegy háromezer tonna súlyú gép érkezett. A napokban várják a hatalmas őrlőberendezés megérkezését. Az építővállalatok munká­járól nem kell külön megem­lékezni, hisz az ő szorgalmuk tette lehetővé, hogy, a gépek szerelése ilyen ütemben foly­tatódjék. A kéményépítőkhöz is el­Ha a 80 méter magas középső kéményre item is, a 40 méter magas tárolósilók tetejére si­került feljutnunk. Felvételünk onnan készült látogattunk, akik örömmel új­ságolták .hogy a középső kémény már 80 méter magas. Fel akartunk menni hozzájuk a magasba, biztonsági okokból azonban ezt nem engedélyez­ték. Mindent összevetve, jól ha­lad a munka a DCM-nél, az építők jól kihasználták a szá­mukra kedvező időjárást. — fi. — A német és a magyar szakemberek előkészítik a hatalmas forgókemence első elemének emelését Az inárcsi szövetkezeti gazdák külföldön: 14 T9 Cl a aram uo j JÍC c^yen van a televízióantenna. Az emberek, s a gyermekek jól öltözöttek, a kirakatok teli vannak áruval. Messziről jött ember különösen gyorsan fel­méri mindezt. Izgalmak Nyitrán Az első napi utazás célja Nyitra város volt, amely Aranyostól három és fél, négy­órás autóbusz-útra van. A városhoz '■közeledve, a síksá­got, az egyenes utat mind magasabb dombok váltották fel. Az egyik ilyen domb­tetőről az egész várost belát­ni. Ahogy közeledtünk, úgy fokozódott az izgalom. Ezt egyébként nemcsak a város iránti kíváncsiság okozta, hanem a csoportvezetőnek az a bejelentése is, hogy itt kapják meg az utasok a „va­lutát”. Maga az összeg nem volt nagy, mindössze negyven ko­rona. Csupán arra elegendő, hogy hozzátartozóiknak em­léktárgyakat vásároljanak. A szállodában való gyors el­szállásolás után nyomban szét is széledt a társaság, vá­rost látni, no meg vásárolni. Sajnos, mindkettőre kevés idő jutott, mert a kedves kis tárást körülölelő dombok mö­gött megérkezésünk után hamar lenyugodott a nap. Az egész napi utazástól elfáradt emberek pedig korán ágyba feküdtek. Reggel ismét a csoportvezető két bejelentése okozott némi izgalmat. Az egyik: az út kö­vetkező szakasza már a he­gyek között vezet, s a társa­ság javarésze még nem látott „igazi” hegyeket, a másik pe­dig az, hogy mindenkinek ki kell fizetnie a szobában elfo­gyasztott gyümölcslé és ás- ványvíz árát. Az izgalom amiatt volt, hogy nem tájé­koztatták előre a szállodában még nemigen járt utasokat: az előzékenységből asztalra készí­tett italokért fizetni kell, azok nincsenek benne a szoba árá­ban. Az egyik fiatalasszony any- nyira szívére vette a dolgot, hogy sírva fakadt, — Miből fizessem ki — kérdezte, mi­közben a szemét törölgette zsebkendőjével. , — Itt maradsz zálogban, ha nincs pénzed — mondta az egyik férfi. — Nem maradóik bizony — jelentette ki most már kardo­sán. Gyorsan „összedobták" a szükséges pénzt, s a fiatalasz- szony is megnyugodva foglalt helyet az autóbuszban. A kö­vetkező négy napon azonban, ha valaki jókedvre akarta de­ríteni a társaságot, hangosan megkérdezte a fiatalasszony­tól. — Monnd, nem akarsz egy kis Almuskát? Az igazsághoz tartozik az is, hogy a fiatalasszony egy­szer sem maradt adós. Keresztül a Kárpátokon Felejthetetlen élmény ma­rad az alföldi emberek szá­mára az út Nyitrától Zakopa­néig. Nyitrát elhagyva, egye­sek már a dombolkat is he­gyeknek vélték. Később mind magasabbra kapaszkodott az Ikarus, s ekkor már egy-egy dombtetőről a kis hegyi fal­vak házai szinte gyufásdoboz- nak tűntek. Besztercebányától a Garam völgyéből vezet a műút, két­oldalt, meredeken emelkednek a hegyek. A Garam a száraz­ság miatt egészen összehúzó­dott medrében, még át is lá­balható. Az így is sebes folyó az útnak hol az egyik, hol a másik oldalán tűnt fel. Két­oldalún üdezöld legelő. Észre­vehetően megváltozott a mező- gazdasági kultúra. Az egyik tsz-tagnak például az tűnt fel, hogy itt már nem termel­nek kukoricát. A másik azt vélte felfedezni: még zöld a burgonya szára és máris fel­szedik. A legnagyobb sikere a fából épült kis családi házak­nak volt. Mintha a mesésköny­vek rajzainak alapján készí­tették volna őket. Valamennyi szép fafaragásokkal díszítve és különböző színűre festve. — Milyen lehet egy ilyen ház belülről — kíváncsiskod­tak az asszonyok. — Csak nem állíthattok be idegenül valahová — intették az asszonyokat a férfiak. Végül mégis csak győzött az asszonyt kíváncsiság, beko­pogtattak egy faházikóba. Az épület belső elosztása: két säoba, konyha, éléskamra. A szobákban modern bútorok, az ablakokon függönyök, az asztalon világvevő rádió, te­levízió. Az asszonyoknak még­is a szép rend és a nagy tisz­taság tetszett a legjobban. A Garam völgyében felka­paszkodott az autóbusz az Ala­csony-Kárpátok aerincére. Innét a folyók már nem déj., hanem észak felé sietnek. A szerpentinen leereszkedő au­tóbusz ablakából gyönyörű panoráma tárult az utasok szeme elé. — Már ezért is érdemes volt eljönni — mondotta az egyik tsz-tag a vezetőnek mire ő megjegyezte: — Látnak még ennél szeb­bet is. A magas fennsíkon vígan szalad az autóbusz, de távol már ködbe burkolózva emel­kednek a hatalmas hegyek: a Magas-Kárpátok. A Nagy- Kriván, a Sztálin-csúcs. a Lomnici-csúcs valamennyi tár­sa fölé emelkedik. Ahogy kö­zeledik hozzájuk az autóbusz, úgy vetik le ködfátylukat. — Ezek már az igazi he­gyek — mondja a csoportve­zető. Minden szem rájuk mered. Poprád—Lomnic az útirány, majd a Kárpátok hegyvonula­ta között a késő esti órákban érkezett a cseh—lengyel ha­tárra a kiránduló társaság. — Érezzék magukat jól len­gyel földön — mondotta tört magyarsággal a határörpa- rancsnok. A lengyel határ átlépése után hamarosan feltűntek Za- kopáné fényei. Mihók Sándor (Folytatjuk) ben sérüléseibe belehalt. Űr­öd íi Géza gépkocsivezető, Varga József és Urbán Fe­renc, az autó utasai pedig rendkívül súlyos állapotban kerültek kórházba. A lovas­kocsi fltasa, Kosztolányi Fe- rencné könnyebb sérülést szenvedett. A kocsi hajtója sértetlen maradt. A balesetet az idézte elő, hogy Urban Géza letompított világítással, sebesen haladt. Halálos autószerencsétlenség Csütörtökön a késő esti j órákban a ■ Babádi Állami Gazdaság bejárata előtt sú­lyos szerencsétlenség történt, j Urbán Géza biai lakos, gép- I kocsivezető a Prés- és Ková- : csoltárugyár. személygépkocsi- 1 jával beleütközött Zöld István földműves kélfogatú lovasko­csijának hátulsó részébe. Az összeütközés következtében az autó valamennyi utasa súlyo- 1 san megsérült. Közülük Szabó : István kórházba szállítás köz- I Az aranyosi szívélyes fo­gadtatásról sokáig beszéltek az inárcsi szövetkezeti gaz­dák. Vitatták a tapasztala­tokat és egy kicsit irigyel­ték is az aranyosialtat jól be­rendezett gazdaságukért. Köz­ben az autóbusz morzsolta a kilométereket. Hogy a gazdálkodó embert I ezer szál fűzi a földhöz. az az ; inárcsi gazdák esetében is ; bebizonyosodott. Érdeklödé- ; süket elsősorban egy-egy szé- \ pen elművelt tábla, egy-egy i szép gazdasági épület, vagy : nálunk nem látott gép kel- : tette fel leginkább. Perényi : Istvánnak, a tsz elnökének a i minden -tanyaközponton meg- \ található két-háromemeletes \ magtárak tetszettek. Ez hiány- í zik -nekünk is — mondogat- \ ta többször tagtársainak —, ! nem is nyugszom, amíg ne- \ künk is nem lesz egy ilyen ko- • moly épületünk. \ Sok községen vezetett ke- > resztül az út, s amint azt a ! szövetkezeti parasztok meg- i állapították, amolyan „ma- ! gyáros" községek ezek. Az í építkezési stílus azonos a j mienkével, az emberek öl- J tözködése is csaknem ugyan- ! ilyen. Azt azonban nem ! győzték ismételni: ! — Jómódban élnek errefelé i az emberek. 5 Ennek százféle nyoma lát- j ható a falvakban. A házak ( tiszták, tatarozottak, csak­nem valamennyi tetején ott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom