Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-22 / 224. szám
MONOR 0 VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ni. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 32, PÉNTEK A RÓKA FARKA Vasárnap reggel hét órakor a szeptemberi nap beragyogja az erdő fáit, bokrait. Az egyik úton négy puskás ember megy jókedvvel fogoly- vadászatra. Az egyik vadőrt, Kovács Jánost, aki köztudomás szerint nagy rókavadász, megszólítom: — Na, ugye, most nincs rókafarok? Erre a szóra felragyog a szeme. — Nincs-e? — kérdi vissza. A nyakában lógó vadásztáskát gyors mozdulattal előre fordítja, bontja, kapcsolja ki máris — dehogy is nincs, itt van ni! — azzal már a táskából ki is húsza a frissen levágott rókafarkot. Mellette egy süldő mezei nyulacska is bámul tág, nyitott szemekkel, de kihűlt tetemmel, a neki már nem létező világba. Meglepetten kérdezem; hát ezzel a kis nyúllal mi történt? — Mikor a rókát meglőttem, éppen ezt a kis nyalat fojtogatta. A nyulacska életével fizetett, de a róka koma is a porondon maradt. A három vadász közben jól előre haladt, Kovács vadőr igyekszik utánuk, táskájában a róka farka, ami 20 forint jutalmat jelent, ha a vadász- mesternek beszámol vele. Vadás*né MOTORSZERENCSÉTLENSEG áldozata lett szerdán Pilisen Miczkó Károly elvtárs, 34 éves brigáxlszerclő, a gépállomás egyik legkiválóbb dolgozója. Kononyaalani töréssel, élet- veszélyes állapotban szállították kórházba, útközben meghalt. Tizenöttel több ipari tanuló A Munkaügyi Minisztérium 205-ös iparitanuló-iskolájá- ba a múlt évi 177-tel szemben 192 ipari tanuló iratkozott be. A tanulók zöme Mo- n orról, Vecsésről és Gyöm- rőröl jön hetenként kétszer az iskolába, ahol szakmai és közismereti oktatásban részesülnek. A 32 szakmában elhelyezkedett fiatalok 15 szakmai csoportban tanulnak és dolgoznak. Legtöbben a géplakatos szakmát tanulják, szám szerint 35-en; a fodrászatot 22-en, a szabóságot 16-an választották, az órás és a pék szakmának viszont csak egy-egy tanulója van. Fejts István igazgató vezetésével 20 tagú testület, tanárok, mérnökök, mesterek látják el a közismereti tárgyak és a szakmai ismeretek. tanítását. A tanulók munkáiból berendezett kis múzeum azt bizonyítja, hogy az itt nevelt ipari tanulókból kiváló szakmunkások válnak. A 49. § szellemében Körkép a nemzetiségi iivelvet tanító iskolákból iskolán kívüli népművelés Alkotmányunk negyvenkilencedik paragrafusa lehetővé teszi a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvének szabad használatát, népi kultúrájuk ápolását, a teljes jogegyenlőséget. Az idevágó rendelkezés értelmében az olyan oktatási intézményben, óvodában, iskolában, ahol tizenöt gyermek szülője kívánja az anyanyelvi oktatást, ezt be kell vezetni. Járásunkban Bényén, Maglódon és Péteriben folyik a szlovák nyelv oktatása. Bényén Mészáros Katalin tanítónő tanítja. Az iskola 188 tanulója közül 184 tanul szlovákul. Boris Marika, Racskó Karcsiba, Sinkovics Katika, Benső Pál, Piszeczky Pál, Kc- jos Márta és a többi gyermek boldog, hogy a szlovák nyelvű mesekönyveket, történeteket, ifjúsági regényeket eredetiben olvashatják... Maglódon Szemes Mihály fiatal tanító — az idén végzett — tanítja a szlovák nyelvet. Maglód: születésű, mindenki ismeri, a gyermekek is. összesen 98 kisdiák tanulja a nyelvet. Öráit úgynevezett csatlakozó órában tartja. Sajnos, ez sok nehézséget okoz munkájában, mert reggel hét órakor kezd. Most még bejönnek a gyermekek hétre, de mi lesz majd a télen? Nem lehetne ezen változtatni? — kérdezték tőlem gyakran a szülők. De kérdezte Szemes Mihály kartárs is. Azt hiszem, Harazin Zsuzsa, Szlu- ka Anna Mária, Turcsán Zsuzsa is szívesebben járna szlovák órára, ha nem reggel hétre kellene az iskolába mennie. Péteriben Szenyán Erzsébet tanítónő a szlovák nyelv oktatója. Péteriben született,, szülei ott laknak, ott járt iskolába, s most hazajött tanítani. Képesítését, a népi demokráciánk által létesített szlovák nyelvű tanítóképzőben szerezte, mint két kollégája is. A péteri iskola 198 tanulója közül 38 tanul szlovák nyelvet.. Két tanulócsoportban fölsők a tanítás, egy az alsó és egy a felső tagozatban. Krelcács Zoltán, Szenyán Zoltán, Szászík Jancsi boldogok, hogy megtanulhatják ezt a nyelvet, melyen szüleik, nagyszülőik beszéltek. íme, ez a helyzet. A múltban papíron megvolt ugyan a nemzetiségek nyelvhasználati joga, a valóságban azonban ilyen-olyan tótnak, oláhnak, gyilkos rácnak titulálták a sok-sok ezer becsületes, más nyelvet beszélő magyar állampolgárt Maholnap a Telkekből is eltűnik a megkülönböztetés. s nem fordul elő, hogy ha szlovákul, németül beszél valaki, az autóbuszon rászólnak: „Beszéljen magyarul, magyar kenyeret eszik!” Ez is nagy eredmény. Ne feledkezünk meg erről sem, mi magyarok — és nem magyarok! Gyenes József PARADICSOM ATVETEL Nagy alumíniumládákban piroslik a paradicsom Üllőn, az emlékmű mellett. A Budapesti Konzervgyár ideiglenes begyűjtőtelepén magasan tornyosulnak a ládák. A két termelőszövetkezet — a Március 15 Tsz és a Petőfi Tsz tábláiról naponta 2000 láda paradicsomot szállítanak ide a fogatok. — A legnagyobb forgalom a délelőtti órákban van — mondja Erdélyi Jánosné, a konzervgyár átvevője. Most érkeznek az első kocsik a szántóföldekről és ebben az időben kezdik meg a teherautók a szállítást Pestre. A telepre most három kocsi fordul be egymás után. Koczó Dénes bácsi, a Március 15 Tsz kocsisa, a hídmérlegről éles kanyarral fordul a láda- sor elé. Kár volt úgy sietni. A lendülettől a kocsirakomány egy része, vagy 20 láda a Hárman is sesikerül mindet földre borult, gítenek, míg felszedni. Vigyázni kell a paradicsomra, nemcsak addig, amíg a szántóföldön van, hanem a kocsikra is szakszerűen kell felrakni! Szűcs Dénes Csak a felesleggel! avagy: pillanatkép a monori parkból, amelyet a gy ermekekkel törődő szervek figyelmébe ajánlunk. (Foto: Mészáros) A pesti piacokon időnként végzett vizsgálatokról készült jelentésekben, különösen a lőrinci, kispesti és Budapest* Haller téri piacokról szóló jegyzőkönyvekben minket, monoriakat is érdeklő adatokat is találunk. Annál érdekesebbek ezek az adatok* mert ismételten láttunk hivatalos kimutatásokat és hallottunk beszámolókat arról, hogy a tsz-ek a helybeli lakosság ellátására kötött szerződésüknek csak kis mértékben és vontatottan tesznek eleget. A MÉK monori kirendeltségéhez érkezett legutóbbi jelentésben, mely az augusztus közepén végzett néhány szúrópróba adatait tartalmazza, járásunk területéről is szép számmal szerepelnek a tsz-ek. A pilisi Hunyadi és Uj Élet; az üllői Petőfi és Március 15; a gyömrői Petőfi; a mendei Lenin tsz-ek mellett itt olvashatjuk a monori Virágzó és as Uj Élet tsz-ek adatait is. Semmi kifogást nem lehetne emelni azellen, hogy a tsz-ek piacot keresnek és találnak a feleslegeik értékesítésére, hiszen ez a tsz-tag- ság közösségi érdeke is lehet. De a kimutatásokból azt is meg kell állapítanunk, hogy a tsz-ek a pesti és egyéb piacokon olyan árukat árusítanak, melyek a helyi közellátásra megkötött és előlegekkel is súlyosbított szerződésekben szerepelnek, amelyeket nem lenne szabad másutt értékesíteniük. Az előttünk fekvő adatok csak néhány pesti szúrópróba eredményeit mutatják. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek az esetek mindennaposak, s ha ehhez még hozzáadjuk a helybeli piacokon elhelyezett árukat, bizony tetemes meny- nyiségek jönnének ki, melyek bizonyára fedezni tudnák as egyes tsz-ek szerződésbeli tartozását. Mennyivel egyenesebb és mennyivel megnyugtatóbb lenne, ha a tsz-ek nagyobb súlyt helyeznének a szerződések teljesítésére és csak a feleslegekkel mennének a piacokra. A hátralevő időszakban még sok zöldségféle, főzelékféle, burgonya, paradicsom, gyümölcs leszállításával lehetne és kellene csökkenteni az elmaradásokat. Reméljük, így is lesz! H. K. ODON PATINAJU épület előtt állunk a tápiósá- piak keskeny főutcáján. Ahogy az ember ezt az öreg házat nézi, történelmi idők szelét érzi maga körül lengeni. Alig pár házzal arrébb márvány tábla hirdeti: itt lakott Petőfi Sándor 1849-ben, a szabadságharc idején! Ezen az úton masíroztak Bem híres honvédéi, és tálán itt — ahol most állunk — a nagy költő lábanyomát taikarja a föld ... A tágas épületben helyezték el a- művelődési otthont, itt a mozi, a szabadtéri színpad és egy ízléses kis cukrászda. A 20—25 holdas kert ma kultúr- park, benne ölesvastagságú, égigérő fák ezrei. Középen csörgedező kis patak, romantikus fahidacskákkál. Valóságos famúzeum, ez a park. Ahány fa, annyiféle fajta! Jó lenne azonban, ha látnánk — kis táblákra írva — a fák „nacionáléját” is. A csendesen pihenő ember ilyenre is kíváncsi! K. S. I MAI MŰSOR Mozik Monor: Sevillai borbély, vecsés: A csinos férj. KEPTELEN KÉPTÁR Tárlatvezető: Radványi Barna V. TE DEUM... Mély áhitat lengi át a képet. Szereplői valamennyien hangszeren játszanak, s közben énekelnek. Meglepő ez a kettősség. Jó, jó, hogy lei-ki a maga hangszerét nyúzza — de miért énekelnek? Középen egy tekintélyes, egyhá- zias küllemű úriember orgonái — félkézzel. Jobbján egy apáca arcú. korosabb hajadon — miközben át- szellemülten dalol, egy zongorát ver egyik kezével. Harmonikát cihái mellette — szintén félkézzel — egy másik női figura. A jobb sarokban, a többiektől félrehúzódva, magános nő játssza a futamokat márlcás zongoráján, ügyes jobb kezével. De miért csak az egyik kezével játszik itt mindenki? Hol a másik kezük? A bal sarokban egy ajtó van, nyitott résén egy szemüveges, hosz- szú hajú férfit látni, aki — miközben az ajtó és a küszöb közé tett lábfejével biztosítja. hogy ki ne zárják — elkeseredetten (és kissé hamisan) harmonikázik. S ahogy az ajtóra tekintek, kezd valami derengeni, s miután alaposabban megtekintem a képet, rádöbbenek, hogy miért van az egykezes játék. A másikkal vagy azt a bizonyos ajtót nyomják, vagy egymás haját markolják... És hogy miért énekelnek? Talán, hogy elnyomják a fúrók zúgását... A képet béke lengi át és áhitat. Felülről transzparensek lógnak bele, ilyen feliratokkal: „A zene nemessé formálja a lelket„A zene a szépre nevel“; „A zene üdvözít.” A mlcsurinszki föld és a monori Pavel Nabatov törzsőrmester 1944. őszén súlyosan megsebesült a magyarországi harcokban és sérüléseibe csakhamar belehalt. Itt temették el Monoron, itt nyugszik társaival együtt a Márx-ligeti hősi temetőben. Most, a napokban, meglátogatta a sírt Gennagyij Pavlo- vics Nabatov levéltáros, a hős fia. Virágot hozott a sírra és egy marék földet Micsurinszkból, onnan, ahol apja született és nevelkedett. És magával vitt egy marékkai a monori földből, abból, amelyért életét adta a hős, s amelyben csontjai porladnak. Vitte a földet hatvan esztendős édesanyjának, aki sohasem láthatja már viszont a háborúba bocsátott férjét, s aki — idős korára való tekintettel — már abban sem reménykedhet, hogy a sírt felkeresheti, amelyben a szeretett férfi nyugszik. De legalább ez a marék föld, néhány fénykép és egy idegen nyelvű újságlap megmarad most mát neki vigasztalónak, emlékeztetőnek. És emlékeztető nekünk is ez a földcsere: Ne felejtsük el soha azokat, akik eljöttek Micsurinszkból, s a nagy szovjet háza minden vidékéről: odahagyva fiút, feleséget, hogy harcoljanak, s ha kellett meghaljanak szabadulásunkért, emberibb, szebb életünkért. Ne felejtsük el soha. hogy a micsu- rinszki és a monori föld örökre szövetséges most már abban a küzdelemben, amely a népek békéjéért és boldogulásáért folyik. Azért, hogy ne legyenek korán özvegyen maradt feleségek, apjuk sírját tizenhét év távlatában kutató fiúk, se Mi- csurinszkban, se Monoron. És sehol a világon. ______________________R. B. Gondos előkészítés, gazdag Programm jellemzi a soronievo ismeretterjesztő évet Szerdán ülést tartott a TXT járási osztályának elnöksége az 1961—62-es ismeretterjesztési év programjának megvitatása céljából. A munkaterv — melyet Földváry György járási titkár terjesztett elő — az ismeretterjesztő munka gondos előkészítéséről tesz tanúságot. Az eddigi évek gyakorlatával szemben már most elkészült az előadások részletes tervezete, az időpontok és az előadók megjelölésével. A járás tizennyolc községéből tizenkettőt szándékoznak bekapcsolni a TIT-előadások hálózatába, összesen 351 előadás megtartásával. A tavalyi évhez képest elsősorban az egészségügyi, irodalmi, jogi és műszaki előadások száma mutat jelentős emelkedést. - A járási pártbizottság a tsz-tagok világnézeti és szakmai képzése céljából háromhetes tanfolyamokat fog indítani a járás termelőszövetkezeteiben. Mind ehhez, mind pedig az ezüstkalászosgazda-tanfolya- rnokhoz hozzá kíván járulni a TIT is, megfelelő tárgyú előadások rendezésével. A járás négy községében — szintén a járási pártbizottság kezdeményezésére — ateista előadássorozatot indítanak ,.A világ és az ember” címmel. A fent leírtakon kívül még számos egyéb módon igyekszik a munkaterv színesebbé tenni az ismeretterjesztési munkát. Ezek között is első helyen említjük, njeg a klubestek rendezését, minden esetben központi előadó jelenlétével. Elegendő jelentkező (500 fő) esetén Albert- irsa kiinduló állomásról kirándulást szerveznek hazánk egyik legszebb városába, Sopronba. A filmszínház az idén is bekapcsolódik a TIT munkájába. A világirodalom remekei című sorozatban híres regények filmváltozatát láthatják az érdeklődők. S ha a filmnél tartunk: szó van egy bizonyára érdeklődéssel találkozó előadássorozatról, régi és értékes filmek vetítéséről, afféle kis filmmúzeum megvalósításáról. Ebben a Filmtörténeti Intézet lesz a TIT segítségére. A tervezetet a járási osztály elnöksége elfogadta. (B. J.) Szeptemberi kirándulás Vasadon Az egyik csodálatosan meleg, szeptemberi délutánon Vasad felé vitt kerékpárom. Lapunkban — úgy érzem — kissé „mostohagyerek” volt ez a község. Pedig nem hiszem, hogy itt nem volna megírni való. A falu felé vivő, lelket kirázó út mellett — az S-ka- nyar után —már törik a kukoricát. Keszeg János és családja — a nagymamáéktól kezdve a legapróbb gyerekig — bent dolgoznak a táblában, A kukorica — mint mondják — bizony gyenge lett az idén. Ennek okát talán nem is kell külön megjelölni, szinte közhelyként hangzik már — sajnos —, a hosszú idő óta tartó száraz időjárást szidni. Bent a községben először Manulek Ferencet, a Kossuth Tsz elnökét keresem fel. — Tekintettel a föld minőségére, milyen további terveik vannak az anyagi alap növelésére? — öntözéses kertészetet szeretnénk kialakítani, gyümölcsöst telepíteni, s nem utolsósorban a hombkot zöldtrágyával megjavítani. így lassan mi is megvalósítjuk a nagyüzemi gazdaság megszervezéséhez szükséges feltételeket. Búcsút véve Manulek Fe- renctől. a kellemes-hűvös lakás után ismét a kerékpáron ülök, illetve mellette megyek és tolom a bokán felül éri homokban. A kép mindir ugyanaz. A tanyák körül kr szőlők, meglehetősen közepe- termést Ígérve, barnára száradt kis bokrok, annak jeléül, hogy oda burgonyát vetettek. De sok nemrégen épült ház, és a házakban kedves, vendégszerető emberek. Szli- ga Istvánék — és még rajtuk kívül többen — kifogásolják, hogy csak egy élelmiszerbolt van Vasadon (azelőtt öt volt), és az is fél háromkor bezár. az áruellátottság sem kielégítő. Csak annyi a kérésük: osztott munkaidővel dolgozzon a bolt, hogy azok, akik munkájuk miatt nem érnek rá, a későbbi órákban is váj súrolhassanak. Ezt a kérést ezennel a meg* felelő .illetékesekhez továbbít-» juk. —i—s
