Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-19 / 221. szám

MONOR© VIDÉKE A gyógyítás szolgálatában • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 19. KEDD A dalosveteran % . Tóth István elvtársat dalos- veteránnak is nevezhetnénk. Munkásmozgalmi múltjával párhuzamosan régi munkás- dalos múltra is tekinthet visz- sza. 1906-ban mint ifjúmunkás került a mozgalomba, s 1909- ben már a munlcásdalárdában énekelt. 1911-től katona volt Becsben, majd tizennégyben a frontra került. 1918. október 31-én a forradalom hírére tért haza. 1919-ben házasságot kö­tött és egynapos férj korában indult a Tanácsköztársaság megsegítésére, vöröskatona­ként. A forradalom leverése után internálták. Most 70 éves és 52 éve da­los. Kilenc kitüntetést kapott, ezek között a huszonöt éves és ötven éves daloskitüntetés és az 1959-ben kapott Tanács- köztársaság Emlékérem a leg­kedvesebb Tóth bácsinak. Je­lenleg a vecsési énekkar tag­ja. Felesége néhány évvel ez­előtt meghalt, azóta lányával lakik. Az éneklésnél is ked­vesebb szórakozása, h,a két kis unokáját, a 8 éves Zsuzsikát és 5 éves Lacikát babusgatja. (Vereczkei) (Foto: Bogámé) TÍZ lepesre A CUKRÁSZDÁTÓL A minap az Ady Endre út és a Móricz Zsigniond utca sarkán a „Mignon” cukrász­da előtt ballagva arra lettem figyelmes, hogy a sarkon húzódó árok sötét, bűzös vi­zének partján valami állat rágcsálja a növényzetet. Hos­szasan elnéztem és — csodál­kozásomra — nem ijedt meg jelenlétemtől. Később mind többen megálltak, nőtt a né­zősereg, öten, tízen, tizenöten, majd húszán is álldogáltak mellettem, de a rágcsáló álla­tot ez cseppet sem zavarta. Elkezdtünk tanakodni: mi­lyen állat lehet ez? Többen kijelentették, hogy csak ürge lehet. No de az ürge nem lakik vízben és gabonával él. Akkor hörcsög! — jelentette ki egy másik. Hörcsög se le­het, mert az is „szárazföl­di”. Most sajnáltam, hogy ter­mészetrajzból nem a legjobb tanuló voltam, határozott vá­laszt nem tudtam adni né­zőtársaimnak, de jól szem- ügyre véve az állatot, kije­lentettem, hogy patkány az, mégpedig vízipatkány! Egy ember a nézők közül lapátot kerített, és óvatosan melléhúzódva leiéje sújtott, de az állat erre már éberebb volt és egy pillanat alatt be­ugrott a sötét vízbe és eltűnt a betoncsatornában. A nézősereg hamar elszé- ledt, mert a vízből párolgó bűz elkergette őket. Mindez a cukrászdától 10— 12 lépésre volt... Szűcs Gyula .lo till (ti esti (íttolvltvivsiúvrt Jól dolgozik az „Orkán64 - 28 kazal széna Péteriben - Mindenütt silóznak A hónapok óta tartó rendkívüli szárazság komoly feladat elé álhtja tsz-eink állattenyésztőit, mezőgazdászait. A lucerna első és második, a rétek első kaszálása adott némi tárolható téli takarmányt. A másodvetéseket — amiből lényegében a téli takarmányokat biztosították volna — elvitte ez a rend­kívüli időjárás. Maradt tehát a siló — ezzel talán sikerül át­menteni állatállományunkat az új takarmányig. ■Nézzünk körül, hogyan halad ez a fontos munka járásunk néhány községében. Az első két ásónyomba a száraz homok még befolyik, a harmadiknál pedig már csá­kány kell, itt is, ezen a ho­mokos részen, ahol az üllői Petőfi Tsz sdlógödrei készül­nek. — Nehéz munka ez — törli izzadt homlokát Füles János bácsi, egyik szorgalmas tag­ja a munkacsapatnak —, fe­nékig alig találunk nedves föl­det, pedig három méter mélyek a gödrök. Hat gödör már készen áll itt katonás rendben, a hetedi­ket most ássa Mezei Mihály, Mellis Dezső és Füles Gás­pár. — 560 köbméter takarmányt készítünk itt 45 hold silóku­koricából és csalamádéból — mondja Erdélyi Miklós me­zőgazdász —, most várjuk az „Orkánt” (a Március 15-nél dolgozik még), aztán mi is nekilátunk a munkának. A Március 15 Tsz-nél a 2 betonsiló már le van földel­ve, az ároksilót pedig most szalmázza Szőnyi lAszló bri­gádvezető. Győri Mihály bácsi két fényes szőrű muraközije erre is a földet hordja. — Az előbb említett „Or­kán-’ a jövő silókombájnja, egyszerű, könnyen kezelhe­tő, nagy a kapacitása — vi­lágosít fel Siskó elvtárs, a gépállomás brigádvezetője. Körséia egy üzemben Mérsékelt szezon a monori magtisztító telepen valamennyi — Nem tudjuk kellően ki. használni üzemi lcapacitá- sunkat — mondotta Réti Károly telepvezető, amikor az idei szezonról érdeklődtünk. — Telepünk — a vetőmag­beszállítást figyelembe véve — sokkal nagyobb feladato­kat képes megoldani, mint jelenleg. Nem mi leszünk az okai, ha a konyhakerti mag­tisztítási tervünket a harma­dik negyedévben nem tud­juk teljesíteni. A saláta, ka­por, sárgarépa jóval a ter­vezett mennyiség alatt érke­zik, így, sajnos,gépeink egy műszakban üzerrfanek, a ko. rabbi évek két és három mű­szakos termelésével szemben. — A faluba válogatásra ki­szállított borsó összmennyi- sége 104 vagon, ebből 85 vagon van kész. Kénegezás és ciánozás útján 284 vagon borsót féregtelenítettünk. Au. gusztusban már exportálásra is sor került. Borsóból 25 va­gon, konyhakerti vetőmag­ból 1 vagon hagyta el a te­lepet. Ennyi a telepvezetői szűk tájékoztató. Némi elkesere­dés van benne. Az elmúlt év szezon időszakában nem volt ilyen gondja: hol biztosítson munkát, hogyan használja ki a tisztítógépek teljes kapaci­tását, a tervet miképp telje­sítse? — Az időjárás, az időjárás! Szűkmarkúan fizetett a föld — mondják a munkások is. Az aprómag-üzemben Burján Sándor és Majsai Györgyné dolgozik. Labodát és kaprot tiszítanak: ketten! Tavaly ilyenkor zúgott gép. Bajkai Gábor és idős Kar­sai Sándor a borsó elő- és utótisztftáisát végzi. Itt vala­mivel „tavalyibb” a hangulat. Zöldi Sándort a szárítógép foglalkoztatja. Jellemző a nagy szárazságra, hogy eddig a 270 vagonból csak 18 va­gont kellett szárítani. Léber Mihály végzi talán a legveszélyesebb munkát a telepen: ő a kénegező mester. Egy elvétett mozdulat, vagy hanyagul eldobott égő gyu­faszál. és az egész üzem a levegőbe repülhet. Persze er­ről az ő praxisában szó sem lehet! Nagy gyakorlattal, lel­kiismerettel végzi munkáját. Nem volna teljes a kép az üzem életéről, ha az erős emberekről: a zsákolómunká­sokról nem szólanánk. Ok végzik a munka durvábbik felét, ők az üzem nagytelje­sítményű motorjai. Munká­juk nélkül nem raknák va- | lahol a Keleti-tenger kikötő­jében partra a tiszta, gyom­mentes monori vetőmagot. Sáránszki János brigádve­zető, Pázsi János. Nagy Já­nos, Kovács Mihály, Gazda László, ifj. Karsai Sándor. Ácsai János és a többiek végzik ezt a munkát. Csak a megbecsülés hangján szól­hatunk róluk. Gyéren érkezik a vetőmag a telepre. Pedig tettrekész, szorgos munkáskezek, jól ola­jozott „éhes” gépek várják, hogy tisztán, gyommentesen adják át az országnak. Hörömpő Jenő Gyomron Nagy Sándor trak­torossal találkozunk, — Én is ezt a munkát vég­zem — mondja —, 15 holdat már levágtam, most másik táblába megyek. Péterin tíz jól leszalmázott lucernakazlat számolok meg az út mentén. — 28 ilyen kazalunk van — mondja örömmel a mező­gazdász, Bánfalvi István. — Jó pénzt jelent ez nekünk! László Mihályné, Bartal Jó­zsefivé, Szabadlcai Mihályné a silókukoricát vágja, Sze- nyán Pál fogatos már rakja is a kocsijára és viszi a göd­rökhöz, ahol Kalma János, Sándor Pál, Hrutka János vágja, aprózza a géppel Még dinnye is kerül közé! A mendei Leninben is ez a munka folyik. Petries József magtárossal beszélgetünk itt a hegyoldalban, a széna- és lucernakazlak között. 200 köméter már elkészült, a munka azonban nem áll meg. A kukoricaszár, törek, répafej és a nedves szelet mind ide kerül. Sülyben 200 tehén várja a télen is a takarmányt. Vajon hogyan készültek fel a tsz vezetői a „nehéz" napokra? Földházi János mezőgazdász és az elnök a határt járja, az épülő kultúrház árnyékában Horváth József tanácselnök- helyettestől kérjük a választ. A fiatal elnökhelyettes úgy látszik, alapos ismerője a Vi­rágzói Tsz-ben folyó mun­káknak, mert készségesen vá­laszol. — Nyugodtan várjuk rili azokat a „nehéz” napokat. Sűrűpusztán már folyik 90 hold kukorica silózása Jankovits Vilmos irányítá­sával. Törek répaszelet és a répakorona, szálas- és szemes­takarmányok, 440 hold kuko­rica termése és szára biztosít­ja újig a szükséges takar­mányt. — Sápon a Petőfiben is reá­lisak a takarmányozási ter­vek — válaszol kérdésünkre Horváth Gábor. — 220 hold rét első kaszálása kazlakban várja a telet, 80 hold kukori­cánkat már besilóztuk. Ta­karmányrépa, idejében beta­karított és besilózott kukori­caszár mellett nálunk se fog­nak éhezni a jószágok! Kiss Sándor Kellemes patikaszag. Kür- Ä '.hy Pál gyógyszerész és az örökké mosolygó Fejes Er- -sike gyakornok fogad a mag- 'ódi 1/44. számú gyógyszer- tárban. Maglód és Ecser kb. 8000 dolgozója havonta át­lag 50 ezer forintot költ megbillent egészségi egyensú­lya helyreállítására. — Mégis, milyen gyógyszer fogy a legnagyobb mennyi­ségben? — A legutóbbi kimutatás szerint évi 4500 darab kal- mopyrin, 3200 darab istopy- rin, 720 darab germicid, 4 ezer darab különféle peni­cillin injekció, 700 doboz ora- cillin tabletta indult el gyó­gyító útjára a gyógyszertár­ból. — Erzsiké, maga hogyan szánta rá magát a gyógysze­részi pályára? — Mindig sajnáltam a be­tegeket, s így, gondolom, gyor­sabban tudok segíteni rajtuk! — mondja mosolyogva. — esjó — MEeiwitcser forint jógkúrt fizet u biztosító A siilyi Virágzó Tsz vezetősége még a tavasszal bejelen­tette az Állami Biztosító központjának, hogy mintegy 100 hold kukorica és 40 hold szőlő területét jégverés érte. Az előzetes jégkárbecslés a bejelentés után rövidesen meg is tör­tént, azonban a végleges kár megállapítására most szeptember 15-én került sor. A kiküldött kárbecslők a bejelentett területeket bejárták és kb. tíz helyen mintát vettek. Hosszú, lelkiismeretes munka után kiderült, hogy a tsz- nek a biztosító vállalat a jégverte szőlő és kukorica terüle­tekért 70 ezer forintot térít meg. A tsz vezetősége a kárbecslés eredményével elégedett és fontosnak találja, hogy biztosításait továbbra is fenntartsa, sőt ha szükséges ki is terjessze, mert ezt a közös gazdálko­dás érdeke nemcsak megkívánja, hanem meg is követeli. _____________________________ K. L. KÉPT ELEN KÉPTÁR Tárlatvezető: Radványi Barna II. HÁROMSZÖG A TÉRBEN Első pillanatra láthatjuk: moder- neskedő művel állunk szemben, a szerző által meg­szerkesztett há­romszög oldalai aszimmetrikusak. A valósághű áb­rázolás itt egyenlő oldalú háromszö­get kívánna, ho­lott ez még csak nem is egyenlő szárú. Érdekes a mér­tani ábra figurá­lis megoldása: a háromszög csú­csaiba egy-egy férfiút helyezett festőnk. Azt mondják, alakjait a Géplódi Mag­gyár vezetőiről mintázta. Való­ban: a felső csúcs­ban mintha Nor­vég elvtárs álla­na. az igazgató; balra lent Csipák elvtárs, a párttit- kár; jobbra Már­maros, a szakszer­vezeti elnök. t No, de kedves szerző, hol van­nak itt a helyes arányok? Hogy lehetett Norvég elvtársat ilyen magasra, a többi­nek ennyire föle­be helyezni és Csi­pák elvtárs miért ilyen kis pont itt lent a sarokban? Súlyos kompozí- ciós hiba! Ki kell javítani! Nor­vég elvtársat lej­jebb kell hozni, a másik kettőt fel­jebb, közelebb vinni! Hogyan kellene közelebb hozni őket egy­máshoz? Egye­nességgel. (Két pont között a leg­rövidebb út az egyenes!) Erőseb­ben kell meghúzni a termelés pártel­lenőrzésének vo­nalát, akörül'kell­háromszögben el­helyezni a figu­rákat, rögtön job­bak lesznek. De én nem is tudom, ragaszkod­nunk kell-e a há­romszöghöz? Ne­kem, sokka/i ro­konszenvesé b b mértani ábra a kör. Annak ugyanis — ha matematikataná­rom nem téve­dett — minden egyes pontja egyenlő távolság­ra van a közép­ponttól. Még valamit: fent a csúcsban, az igazgató kö­rül feleslegesen sok (és zavaró) a mellékfigura. Annyira uralja a teret, hogy tőlük nem tudnak kel­lően érvényesül­ni a központi fi­gurák. Ki kei1 iktatni néhányat! Csendesen, csak csendesen... MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: Feke'.e-tenger lánya. Masiód: Kőylrág Monor: E'.vs- rázsolt herceg. Tápiósüly: Hol­nap felnőtt leszek. Üllő: Ember a holdon. Vecsés: Repülő 9-kor indul. Pilis: Megtorlás. S II 1» II O ■ R II T Nagykáta—Gyömrő 3:2 (1:1) Nagykáta, vezette Badacso­nyi. Enyhe gyömrői fölénnyel kezdődött a mérkőzés, mely­nek eredményeként Varga 11-esből megszerezte a veze­tést (0:1). Továbbra is Gyöm­rő támadt, mégis Nagykáta lőtt gólt (1:1). Ezután hol az egyik, hol a másik kapu for­gott veszélyben. A második félidő első ré­szében is Gyömrő támadt, s újból megszerezte a vezetést Farkas révén (1:2). Ezután fel­jött Nagykáta, s egyenlített, sőt a második félidő 25. per­cében a győztes gólt is meg­szerezte, védelmi hibából. A játék képe alapján a dön­tetlen igazságosabb lett vol- na. Badacsonyi jól vezette a mérkőzést. Ificsapatunk is alulmaradt 1:0 arányban. Második csa­patunk itthon szintén 1:0 aráiíyban kikapott a lelkes és jól játszó kávai csapattól. Gér József — Miért kell itt lábui.ihegyen járni’ — Pszt! Ezek mar tavasz óta alszanal.. (Tarra József rajza) Botrányba fulladt az Ecser-Budaörs mérkőzés A vasárnapi Ecser—Budaörs mérkőzés szépen indult. Az ecseri szurkolók a tőlük szokott hangon bíztatták' csapatukat A játékvezető egy elhamarkodott ítélete azonban elszabadí­totta az orkánt. Az ocsmány. átszeli kifejezések, amelyekkel az ecseri közönség illette a játékvezetőt, túlhaladják a' nvom- daiésték teherbíró képességét.. . A befejezés előtt 20 perccel 0:0 állásnál a közönség sorai­ból valaki egy jókora betondarabbal dobta meg a játékveze­tői, mire az — joggal — lefújta a mérkőzést. A sportszerető közönség azért megv eey-egv vasárnapi sporteseményre, hogv ott iól érezze magát. Ecseren— kivéve azt a néhány nagyhangút, akik felelősek a botrányért — na­gyon, de nagyon rosszul érezte magát a közönség. — esjó ­Úri—Tóalmás 2:1 Tóalmás, 150 néző, v: Bök' ros. Sára és Bori ossz játékával mar az 5. percben sóit ért ea az úri csapat. A 20. percben Tóalmás egyenlített. A második félidő 20. percében Sára kapufát lőtt. A 30. percben a bíró n-est ítélt. Tó­almás ellen, amelyet Király Il­lés értékesített. a 36. percben Tóalmás jutott 11-eshez. de nem tudta értékesíteni. Úri sportszerű játékával meg­érdemelten győzött. Mióta Bel­esik Pál és Csaba József átvették a sportkör irányítását. egyre szebb eredményeket ér el a csa­pat. (Újvári) 7 1 Pl OS ÜL Y—PETERl 3:3 (0: 1) A mérkőzés nagyon heves és mindvégig izgalmas volt. A sü- lyiek a második félidő 2ií>. percé­ig vezettek. Ezután eldurvult a játék. A bíró a Péteriek egyik • átékosát: Haragos Gábort, jog­talan reklamálás miatt ki is ál­lította. A sülyiek kapu védő je ’.gen rossz napot fogott ki. A ka­pus bizonytalansága miatti a -má­sodik félidő vége fe>é sikerült a oéteriéknek kiegyenlíteniük. \ játékvezető a mérkőzést ki­fogástalanul vezette. A sülyiek I részéről eredményesek és , i'rt9P”at.p- érdemeinek; Heréd! j László, Katona József Hoieez Ferenc és Varga László. (Krátky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom