Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-19 / 221. szám

1961. SZEPTEMBER 19, KEDD «térti Szakmunkásvizsgára készülnek a termelőszövetkezeti növényvédelmi felelősök A téli hónapokban mintegy 180 megyénkbeli termelőszö­vetkezeti tag tanult Zebe- gényben, az egyik üdülőben nyitott bentlakásos növény- védelmi tanfolyamon. A Zebegényben eltöltött idő alatt megismerkedtek a növényvédelem elméleti tudnivalóival, s a nö­vényvédelmi felszerelések­kel. A nyár folyamán aztán va­lamennyien saját termelőszö­vetkezetükben dolgoztak, mint növényvédelmi felelősök, így a gyakorlatban hasznosították a tanultakat. A növényvédelem magasabb színvonalának biztosítása ér­dekében a termelőszövetke­í zetek is, a felsőbb szervek í is arra törekszenek, hogy j ezek a növényvédelmi fele- ! lősök alaposan ismerjék dol- j gukat, hiszen a mezőgazda- sági nagyüzemekben a nö- j vényvédelem egyre jobban i előtérbe kerül. A közös kí- ■ vánság teljesül azzal, hogy a növényvédelmi felelősök folytatják a tanulást és szakmunkás-vizsgát tesz­nek, amelyről szakmun­kás-oklevelet is kapnak. A vizsgák egy részére már a i közeli hetekben sor is kerül a vasadi alsófokú mezőgazda- sági szakiskolán. Az első túr- ! | nusban azok a jelentkezők | vizsgáznak — mintegy hatvan : szövetkezeti tag — akik az eddigi tanulásuk és munká- ‘ juk alapján felkészültnek ér­zik magukat a vizsgákhoz. A többiek vizsgájára az őszi, téli hónapokban kerül sor. A termelőszövetkezeti nö­vényvédelmi felelősök levizs- gázása és szakszerű munkája rendkívül jelentős a növény- védelmi szolgálat hálózatának erősítése, bővítése szempont­jából, mert korábban, saj­nos, sok mulasztás történt a termelőszövetkezeti növény- védelmi munkában. Az új szövetkezetek zöme eddig nem rendelkezett megfelelő képzettségű szakemberekkel, akik idejében felismerték és jelezték volna a növényvé­delmi szolgálatnak a kárte­vők jelentkezését. (tm) Mit ígér az ürömi ősz ? Köves lankák váltogatják egymást a kopár hegyoldalak­kal, alig találni az ürömi ha­tárban négyszáz holdnyi szán­tót. Az sem a legjobb, túlnyo­mó részét úgy törték fel terméketlen parlagból. Per­sze. az ember itt is alkal­mazkodott a mostoha környe­zethez, legyőzte a szűkmar­kú természetet. ..Ha nincs mibe vetni. legyen miről szedni ’ — mondták a régi ürömi gazoák és a satnya domboldalakra gyümölcsfát ültettek. Leginkább gyümölcstermelésből élt a felszabadulás előtt ez a kis falu. Pestre, a szomszédos bá­nyásztelepülésekre, meg a du­nai üdülőhelyekre hordták in­nét a cseresznyét, almát, őszi­barackot. Gyökeresen 1950-ben sza­kítottak az ürömiek a múlt­tal, akkor alakították meg a Cservenkov nevét viselő termelőszövetkézetet. Rá né­hány évre belépett az egész falu, s mint Bíró Béla elnök- helyettes is mondotta, már 1951-ben kitehették volna a „termelőszövetkezeti község’' feliratú táblát Üröm határá­ba. A kis szövetkezet nem hozott szégyent a tsz-mozga- lomra, ma is a budai járás legjobban működő közös gaz­daságai közé tartozik. De va­jön miért? — vethetné közbe az olvasó. Mi is ezt kutattuk, míg bejártuk határát, beszél­gettünk dolgos tagjaival, meg­néztük a gyümölcsöst, s az ál­lattenyésztőket. A szövetkezet nem elége­dett meg a hagyományos gyü­mölcstermesztéssel. Az volt a vezetőség állaspontja: fel kell fejleszteni az állattenyésztést. Bodnár Tibor, a fiatal me­zőgazdász ugyan nem emlék­szik már arra, hogyan is kezd­te a szövetkezet, hány ser­téssel, szarvasmarhával, de azt nem kis örömmel újságol­ta, hogy több ízben kaptak már járási kitüntetést, első díjat a szépen gondozott ál­latokért. Jelenleg 100 tagja van az 590 holdas szövetkezetnek. Egy híján 100 szarvasmarha, s eb­ből negyven tehén gömbölyö- dik az istállókban. Tavaly állították be az előhasú üsző­ket, most további fejlesztés előtt áll a szarvasmarhaneve­lés. Eddig hetven sertést ad­tak át az államnak — szerző­déses kötelezettségüknek az idén is eleget tesznek, sőt, vagy hatszáz kacsával, meg ugyanennyi baromfival töb­bet adnak át a lakosságnak. A juhászat majdnem ötven­ezer forinttal járult a szö­vetkezet bevételi tervéhez. Eb­ben még nincs is benne az a pénz, amit a juhtúróért és a sajtért kaptak. Több mint há­romszáz bárányuk van már. A múlt évben sem szűköl­ködtek az állatok, az idén is lesz elegendő takarmány. Százhúsz köbméter kukori­cát már lesilóztak, még négy­száz köbmétert tárolnak a silógödrökben. Szálastakar­mányból 170 mázsa áll már a kazlakban. Felhasználják a negyven holdról learatott maglucerna szalmáját is, meg a borsószárat. Még zöldéi! a kukoricatáb­la — errefelé későbben ér­nek be a csövek — ám a szö­vetkezet tagjai már alaposan felkészültek az ötvenkilenc holdnyi kuko­rica letörésére. Az aszály itt is éreztette hatását, gyön­gébb lesz a termés. Viszont előkészítették mér a jövő évi vetésterület talaját. A 90 holdnyi őszi búza. meg a harmincöt hold őszi árpa alá vetésre kész a föld. Példa­mutatóan dolgoznak most is a növénytermesztők, a nyáron sem maradtak le az idősze­rű munkákkal. Nagy-György János, a gyü­mölcstermesztők biigádveze- tője büszkén mutatta a fia­tal telepítéseket, s arról be­szélt. hogy már elkészítették a távlati fejlesztési terveket. Jelenleg húsz hold ősziba­rackja vah a szövetkezétnek. két év alatt hetven holdra növelik a nagyüzemi telepítést. Már az ősz két holdon folyamán ültetnek hussson- jó ter­mő, nemes fajta őszibarack- fákat. Most a szilvát szedik, amiből errefelé is bőségesen termett. Roskadoznak a galy- ! lyak a hamvaskék gyümölcs- ! tői. Ennek egy részéből pá- ! linkét főznek, a szebbjét i meg a többi gyümölcsféle­séggel együtt a Dunakanyar ! üdülőhelyeire szállítják. Matyasovszki Lajos főköny­velő elmondotta, hogy az ürö­mi Cservenkov Tsz tagjai nyugodt lelkiismerettel vár­hatják a közelgő őszt. Télen sem lesz problémájuk, mert év közben szorgalmasan dol­goztak. Ennek köszönhető. i hogy minden munkaegységre | tíz forint készpénzelőleget tudtak fizetni rendszeresen. A szövetkezet pénzügyi hely- j zete szilárd, kedvezőek a ki- j látások. Jelenleg úgy néz t ki. hogy a betervezett ha.r- - mine forintos munkaegység év végére. ha minden jól megy. harmincnyolc-negyven \ forintot, ér. Az ürömi szövetkezeti gaz- 1 dák nem félnek a téltől, ha nem is kedvezett úgy az idő- i járás, szorgalmas munkájuk- j kai, leleményességükkel pó- ! tolták a terméskiesést. i Súlyán Pál Fokozott nevelőmunka, szervezettebb akciók Ülést tartott a balesetelhárítási tanács (Tudósítónktól.) Hétfőn délután ülést tartott a Pest megyei balesetelhárí­tási tanács a megyei tanács épületében. A tanácsban résztvevő szer­vek képviselői előtt Vályi Iván rendőrörnagy számolt be a megye helyzetéről, a bal­esetek száma sajnos továbbra is némi emelkedést mutat. Augusztusban 119 baleset történt. A gödöllői, a ceg­lédi és a fehérvári mű­úton történik a legtöbb közlekedési baleset, de a mellékútvonalakon is 48 könnyebb-súlyosabb eset for­dult elő. Különösen veszélyes az ok­tóber-november. a szüret és az erjedő bor időszaka, ami­kor a sok évi átlag tanulsága szerint különösen megnő a közlekedési balesetek száma. A társadalmi szervek beszá­moltak az elmúlt időszak alatt végzett munkájukról. Különösen hasznos tevé­kenységet fejtett ki a MOKÉP. amely a rövid­filmek vetítésével sokat tett a közönség nevelése érdekében. A jövőben — a balesetelhá­rítási tanács határozata ér­telmében — röplapokat ad­nak ki az őszi időszakban szükséges fokozottabb elővi- gyázatról. A megyei tanács okta'ási osztálya, valamint a KISZ helyesnek tartaná, ha az iskolásgyermekek között a KRESZ alaposabb megismeré­séért játékos formában ver­senyt írnának ki, és a győzte­seket jutalmaznák. A szakszervezetekre az üze­mi dolgozók tájékoztatásánál vár fokozott feladat. Az utób­bi időben Gödöllőn. Cegléden Vácott és Dabason tartottak táj ér tekezl etet. Vályi Iván őrnagy a rend­őrség nevében bejelentette, hogy ősszel nagyszabású ellen­őrzéseket tartanak nemcsak a fő-, de mellékútvonalakon is. Az ellenőrzések sikeréhez kér­te a balesetelhárítási tanács­nak, mint társadalmi szerv­nek a segítségét. (k. m.) Lángoló autóbusz az országúton Huszonnyolc vak muzsikus életét mentette meg a bátor autóbuszvezető Vasárnap a déli órákban MÁVAUT-autóbusz indult el | Budapestről, a Vakok Inté- I zete elől. Utasai, 28 vak mu­zsikus Aszódra indult, hogy I ott hangversenyt adjanak. Ki­felé haladva a fővárosból, egyszer csak maró, égett sza­got éreztek, s szóltak a gép­kocsivezetőnek. Bujdosó Jó­zsef, az autóbusz vezetője mintegy 70 méterre a Bu­dapest határát jelző tábla előtt leállította a motort, s hátrarohant a kocsiba, ahon­nan a füst szivárgását látta. Mire odaért, már láng csa­pott ki a hátsó ülésből, égett a motor és égett a kocsi egész alja. Bujdosó József tudta, hogy életről, vagy halálról van szó. Sorra a kocsi egyetlen- kijá­ratához vezette a vak embere­j két, lesegítette a lépcsőn ! mindnyájukat. Az utasokat mintegy 500 méterre vezette az autóbusz­tól. be a szántóföldekre, hogy robbanás esefén se essen ba­juk. Amikor már mind a 28 vak muzsikus biztonságban volt, hozzáfogott a poggyász men­téséhez. de ez már nem sok sikerrel járt. Ezután fogott hozzá a kocsi oltásához. A poroltó gyorsan kiürült. Hord­ta a földet a szántásról. Meg­szállottként dolgozott. amíg a tűzoltók megérkeztek. En­nek köszönhető, hogy robba­nás nem következett be, bár a kocsi teljesen kiégett. Jól sikerült a nagykátai • munkás-paraszt kulturális találkozó Vasárnap este nagyszabású kulturális rendezvény színhe­lye volt a nagykátai művelő­dési ház. Munkás-paraszt kul­turális találkozót tartottak, amely telt ház előtt, nagy si­kerrel' zajlott le. A nagykátai munkás-pa­raszt kulturális találkozón a budapesti Bőrtex Cipőgyár kultúrcsoportja, és a nagyká­tai járási művelődési ház cso­portjai vettek részt, színvona­las műsorral. A közös rendez­vény tovább erősiti a cipő­gyár és a járási művelődési ház eddigi kapcsolatát. Magyar építészküldöttség utazott Moszkvába A munka- és üzemszerve­zés, a brigádszervezés es a munkaerőgazdálkodás tanul­mányozására négytagú épí­tésügyi delegáció utazott hét­főn a Szovjetunióba. A ma­gyar szakemberek 11 napot töltenek Moszkvában. (MTI) Parlagon ha Orszagiíti „csendélet“ ........ f A megyei vállalatok sok . munkatársa kényleien mo- J torkerékpárral járni a községeket, hogy idejében eljusson £ mindenüvé, ahol munkájára, segítő szavára, vagy tana- £ csára szükség van. Naponta 150—200 kilométert megten- % ni rossz utakon, sokszor mezei dűlőkön, nem csekélység. £ Igénybe veszi az ember szellemi és fizikai erejét egy- % aránt. S éz még nem elég! Ehhez jön a ráadás: a sok molorhiba és defekt. Képeink Herédy József MESZÖV- dolgozó országúti kalandjáról számolnak be. Ez a kaland — gumiragasztás — harmadik volt aznap a monori járás elhanyagolt mellékútjain. Ha a számokat nézzük; ked­vező a kép, mert 1959-ben több, mint másfél millió fo­rint értékű újítás született a Pest megye: Vegyi- és Kéz­műipari Vállalatnál, az idén, az első félévben pedig közel két és félmillió forintot ér­nék a beadott és elfogadott újítások. Hű képet azonban csali akkor kapunk, ha a szá­mok mögé nézünk. Ezt tették a vállalat vezetői, újítói és kiváló dolgozói is a közel­múltban megtartott újítási ta­nácskozáson. Kétségtelen. hogy mióta üzemépületekben foglalkoz­tatják a régebben otthon dol­gozó sok-sok bedolgozót, több lehetőség van az újításra és jobban is élnek a kínálkozó lehetőséggel. Az is igaz, hogy a sok háziasszonytól, akik rö­vid ideje álltak a gépek mel­lé, még nem lehet nagy hord­erejű újításokat várni. De az is az igazsághoz tartozik, hogy a szakmunkások száma is megnőtt az utóbbi években, s most már a mérnökök és technikusok is megtalálhatók az egyes részlegekben. Tehát van olyan erő, amely képes elősegíteni a technika, az üzemszervezés gyorsabb fejlődését. Mégis, a mindösz- sze tizenöt témát tartalmazó újítási feladati érvből csak né­hány valósult meg pedig az újító munkának is csak úgy van igazán értelme, ha irá­nyított, s így részévé válik az egész vállalat műszaki fej­lesztési munkájának. Mégis, miért hagyták parla­gon ezt az erőt? Az ok ku­tatásánál ismét vissza kell kanyarodnunk a már emlí­tett értekezlethez. A beszá­molót és a felszólalásokat hallgatva azt érezte az em­ber, hogy labdáznak a fele­lősséggel. A beszámolóban az aktivitást hiányolták, a fel­szólalásokban a bürokratikus ügyintézést ostorozták. Vé­gül is mindkettőnek igaza van. Igaz, hogy nem megfe­lelő az aktivitás. De miért? A sok huzavona, az újítások fek­tetése. elvette a kedvüket. S ez a fő ok. Persze magyará­zatból sincs hiány. Ezek kö­zül jó néhány elfogadható is akad. mint például az. hogy a részlegek kialakítása és fej­lesztése az energia zömét le­kötötte. Erről a munkáról, mint át­fogó üzemszervezési feladat végrehajtásáról csak az elis­merés hangján lehet szólni, hisz nyomában 1958 óta há­rom és félszeresére nőtt a vál­lalat teljesítménye. Ez a tény azonban még élesebbé teszi az újítások körüli tarthatat­lan helyzet körvonalait, hi­szen mindjárt az első fel­szólaló azzal kezdte, hogy részt vett egy vákuumgép el­készítésében, amely újítás­ként került a vállalati bizott­ság elé. Szerződést kötöttek, amelyben az újításért járó díjat is rögzítették. Ennek el lenére később kevesebb pénzt toptak. Egy másik fel­szólaló azt tette szóvá, hogy január 10-én beadott két újí­tását még mindig nem bírál­ták el. Sokáig lehelne még sorolni a bíráló megjegyzé­seket. azonban a múlton már nem lehet változtatni, de ta­nulságait annál inkább meg kell szívlelni. Eredményes volt a Vegyi- és Kézműipari Vállalat újí­tóinak megbeszélése, mert vé­gül is levonta a megfelelő ta­nulságot és megjelölte azo­j kát a területeket, ahol bő le­hetőséget találnak az újítók. Felhívták a figyelmet pél­dául az anyagtakarékosságra, a szerszámok élettartamának növelésére, egyes gyakran tö­rő gépaVcatrészek megvizsgá­lására és megjavítására stb. Az az állásfoglalás is helyes, amely szerint eredményesebb az újító munka, ha többen összefognak egy-egy feladat megoldására. Valamiről azonban nem be­széltek és ez a gépek felgyor­sításában rejlő óriási lehető­ség. Budakeszin láttuk, hogy egy körkötőgép fordulatszá­mát egy ügyes újítás ré­vén csaknem megduplázták. Most próbálják ki az újí­tást — amint mondták, si­kerrel. mert a szál a gyor­sabb forgás ellenére sem szakad és a kötés minősége sem változott. Nyilvánvalóan másutt is van lehetőség ilyen, vagy hasonló újítások kidol­gozására, csak eddig még talán nem gondoltak rá. Ha azonban egy-egy jó kezdemé­nyezésnek megfelelő propa­gandát csinálnak, bizonyára követőkre talál. Tehát az újí­tókkal kapcsolatos propa­gandamunkát is meg kell ja­vítani. A közelmúltban újjáalakult már az újítási bizottság. Jobb kezekbe került az ügyek intézése. Ez azonban még nem minden. Gyökeres vál­tozás csak akkor következik be, ha a sok-sok feladat vég­rehajtása közben, a hétköz­napok során is mindenki­nek szívügyévé válik az újító tevékenység segítése. ösztön­zése, felkarolása. Amíg ez nem valósul meg, óriási erőt hagynak parlagon, Farkas István Napvilágra kerül a belsőgumi. A vizsgálat eredmé­nye: egy néhány centiméteres szakadás. A kánikulai hőségben ez nem gyerekjáték, fenyegető ökle kifejezi: mit gondol... Utolsó simítások: helyére kalapálja a felpumpált j gumit, majd következhet a szerelés, s irány tovább, £ 3 mert sürgős a munka, várják a legközelebbi község- ^ £ ben, ahol higgadtan, nyugodt idegekkel kell dolgoznia í (Foto: Tenkely) £ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom