Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
1951. SZEPTEMBER 17. VASÄRNAP tmar HEGYEI Jé kezdet, jó folytatás Már csaknem két hete, hogy véget értek a bányásznapi ünnepségek, de a pilisi dolgom zók még most is gyakran elevenítik fel az eseményeket. Hogy is ne tennék szívesen, mikor ez a nap — a tetemes hűségjutalmakon kívül is — igen sok örömmel köszöntött be. Ilyen elsősorban az a tény, hogy a pilisi bányászok év eleje óta egyenletes, jó munkát végeztek és rendszeresen teljesítették terveiket. A bányásznapon büszkén számollak be arról, hogy fél év alatt összesen 2S90 tonna szenet adtak terven felül, s ezzel egész évre tett vállalásukat teljesítették. (Anélkül, hogy lebecsülnénk erőfeszítéseiket, meg keli mondanunk: kissé óvatos felajánlást tettek.) Siker számokban Amikor az üzem statisztikusa előveszi a félévi munkáról szóló jelentést, szinte önti a számokat az érdeklődőnek. Ö nem dicsérő szavakkal, hanem „rideg"’ számokkal, puszta tényekkel szemlélteti a jó munkát. A termelésről csak Tervszerűen haladnak a Dunai Cement- és Mészmű építésével A Dunai Cement- és Mészműveknél a tervek pontos be- í tartásával halad az építkezés. Megkezdődött a Klinker-tároU \ 45 tonnás előregyártott pilléreinek felállítása. A húsz cement- \ silóból 16 már kész. Megkezdték a Depol-forgókemencék sze- 1 relését is. A 100 méter magas kémények építői 70 méter ma- j gasságban tartanak. ; y, >| jfe A MÉTERTŐL A EENYEVIG Milyen hosszú egy méter? Mekkora távolság egy fényév? Nemrég fejeződött be Pá- j rizsban a súlyok és mérték- egységek meghatározásával foglalkozó 11. nemzetközi kon- ' ferencia. Ismét — és minden ! eddiginél pontosabban — meghatározták a hosszúság j alapegységének, a méternek , hosszát. Érdemes ez alka- | lomból végigpillántani, mi- ! lyen erőfeszítéseket tett a tudomány a méter hosszának pontos meghatározására. Hosszmértékek bábeli zűrzavara A XVIII. században szinte minden országban más és más hosszúság egységet használtak. Oroszországban 1067 méter hosszúságú versztben számoltak, kisebb egységként a 711 méter hosszúságú arsint használták. Angliában az 1609 méteres mérföldet és a 91.44 cm-es yardot tekintették a hosszúságmérés alapjául, a francia lieue hossza 4452 méter volt. Elterjedt mértékegység volt még a láb. Úgy látszik azonban, hogy Angliában nagyobb „lábon” éltek a polgárok (30.5 ‘ cin), mint a- fpn-adalpm,. előtt álló V;j^n«úHp«3ágWn, Aafeeteaz ennek megfelelő pié csupán 27.8 cm-t számlált. A hüvelykek, inch-ék különböző hosz- sza csak növelte a zűrzavart, míg végre 1759-ben a francia nemzetgyűlés egyik bizottsága azt javasolta, hogy mérjék meg a Föld kerületét az Északi- és Déli-sarkon keresztül és az így mért kerület negyvenmilliomod része legyen a hosszúság tízes számrendszerbeli alapegysége, a méter. Az ósméter Mivel a föld kerületének (helyesebben az ú. n. greenwichi délkörnek) a hosszát később többnek mérték, 1839-ben egy platina-irídium ötvözetből készült rúdra két jelet véstek és a köztük levő távolság hossza 0 Celsius- fokon egy méter. Az ősméter keresztmetszete x alakú, hogy a torzulás ellen védjék. Az ősmétert Párizs közelében. a Sévres melletti Bre- teuil-ben, a Nemzetközi Mértékügyi Hivatalban őrzik, s annak idején minden jelentősebb ország másolatot készíthetett róla. A magyar normálméter a 14-es sorszámot kapta és az Országos Mérésügyi Hivatalban helyezték el. A kadmium ás a kriptongáz hullámhossza Az ősméterről hamarosan kiderült, hogy 0,2 mm-rel rö- videbb, mint a földkerület 40 milliomod része. Az újrakalibrálás gondolatát elvetették, mert kiderült, hogy az ősméter nemcsak rövidebb, hanem változik is a hőmérséklet és légnyomás-ingadozás hatására. Ezután színképelemzési úton határozták meg a méter hosszát, mégpedig a kadmium színképének vörös vonalával. Ennek a vonalnak a hullámhossza száraz levegőben, 15 Celsius fokon és 760 higanymilliméteres nyomás mellett 0,64384696 mikron. (Egy mikron a milliméter ezredrésze,) A kadmium hullámhosszának 1 553 164.13- szorosa egyenlő egy méterrel. A későbbiek során észrevették, hogy a kadmium hullámhossza függetleníthető a környezet változásaitól, ezért a múlt év végén összehívott párizsi konferencia ismét napirendre tűzte a hosszmérés alapegységének újbóli meghatározását. Több atomfizikai szempont figyelembe vételével a kripton 86-os számú izotópjának narancsszínű, körülbelül 6058 angströmös (egy angstrom = tizmilliomod milliméter) hullámhossza mellett döntőitek, s ennek 1 650 763.73- szorosa pontosan egy méter. Az erre a célra szerkesztett kriptónlámpát folyékony nitrogénnel — 210 Celsius-fokra hűtötték. Mint érdekességet említjük meg, hogy a Budapest—Prága távolságban mintegy 6—8 centiméteres eltérés mutatkozna, ha az utat az ősméter helyett a kriptongáz hullámhosszával mérnénk. A különbség nem nagy, ám a modern természettudományok egyre nagyobb mérési pontosságra törekszenek és nemcsak méterek, hanem a billió kilométerek birodalmában is. Változik ,az é» Rossza — változik í féhyé* hossza A naprendszer határain túli. kozmikus távolságok mérésére a méter és annak ezerszerese. a kilométer, már nem alkalmasak. A mérés alapjául szolgáló távolságegység a fényév. Egy fényév az a távolság — így szól a meghatározás —, amit a fénysugár egy esztendő alatt befut'. másodpercenként 300 000 kilométeres sebességgel. A csillagászok már régebben megmérték a viszonylag közeli csillagok távolságát, az égbolton látható csillagok ösz- szességenék, a Tejútrendszernek a méreteit. A legközelebbi csillag távolsága 4,25 fényév, a Tejútrendszer átmérője kereken 100 000 fényév, az aránylag közeli — a Tejútrendszerhez hasonló — csillagrendszerek távolsága 2— 3 millió fényév, a legtávolabbi ismert csillagrendszer pedig hatmilliárd fényévnyire van tőlünk. De hány kilométer egy fényév? Más szóval hány kilométer utat tesz meg a .fénysugár egy esztendő alatt? Nyilván az egy esztendőben foglalt másodpercek számát kell megszoroznunk a fény sebességével, amely légüres térben körülbelül 299 800 kilométer másodpercenként. A lexikonok, csillagászati könyvek szerint ez kerekítve tízbillió kilométer, pontosabban 9,5 billió kilométer. Miután pedig tudjuk, hogy az év időtartama változó, a másodpercek száma sem állandó. Így a Nemzetközi Csillagászati Unió legutóbbi kongresszusán a XIX. század utolsó esztendejét, az 1900-as évet vették — további intézkedésig — a fényév számítás alapjának. Az 1900-as esztendőben 31 556 925.9747 másodperc volt, tehát ezt a számot kell a fény ismert sebességével megszoroznunk, hogy a fényév hosszát kilométerekben megkapjuk. Ez a megállapodás még egy fontos fogalmat tisztázott és rögzítette az időmérés alapegységét is: másodpercnek tekintjük . az 1900-as esztendő 31 556 925,9747-ed részét. Gauser Károly csillagász 81 í:- i-h....... mm míM eMÍÜ ^ A 16 cementsiló külső köpenyének építését már befejezték, a további négy építését rövidesen megkezdik ennyit mond: „Az első félévi tervet 101,9 százalékra teljesítettük’’. Arról már nem szól, hogy e mögött mennyi fáradság, hány csákányütés, menynyi bányába szállás, s milyen küzdelem van, amit az emberek — a pilisi bányászok — a természet erőivel vívtak. De ha a statisztikus szerénykedik, mi ne tegyük. Legalább egyet említsünk meg a sok nehézség közül. A Delta II bányamezőben a VIII-as légakna — öngyulladás következtében — leégett. Friss levegő nélkül pedig a széntermelés, a föld alatti munka elképzelhetetlen. A bányabiztonság őre, a rendészet előírta, hogy sürgősen új aknát kell készíteni. Ehhez a szénfaltól kellett elvonni a csapatokat, s emiatt a termelés egy ideig csökkent. De nem sokáig, mert. a szén- falnál maradt csapatok a távozók helyett is kítettek magukért, a műszaki vezetők pedig — amíg az új elkészül — a Il-es légakna bevonásával oldották meg a bányamező levegőellátását. Vagy itt van egy másik szám: a tervezetthez képest 0.8 százalékkal csökkentették az önköltséget. Az ember, persze, hajlamos arra. hogy ezt lekicsinyelje. Mi az a 0.8 százalék? Szemre, persze, nem sok. de mennyi bányafát. robbanóanyagot. s mást kellett megiakarítaniok. amíg ezt elérték! A statisztikus egy másik figyelemre méltó számot is mutat: 120.7 százalékra teljesítették a rakodási tervet. S ez sem kis dolog. Az üzemnek van öt Kóta típusú rakodógépe. Egyet a csillesúly ellenőrzésénél dolgoztatnak, négyet pedig a bányában. Milyen lelkiismeretes, gondos munka kellett ahhoz, hogy a gépek ne álljanak, hanem állandóan dolgozzanak. s azonkívül, hogy növelik a szénterfnelést, jó adag nehéz munkát végezzenek el a bányászok • helyett.**' y.r&svXfz— “ ftétpeííázé-csák'-a^dötoíf •+ér-;i méfési i'ékzo. amit” pénzért,' a havi keresetért tettek. Mert ugyan ki számolta az.t. hogy mennyit „termeltek” ingyen, társadalmi munkában. Volt egy rozoga épületük, elhatározták. hogy művelődési otthont csinálnak belőle, mert az mégiscsak lehetetlen, hogy egy ilyen nagymúltú bányatelepnek ne legyen művelődési otthona. A bánya üzemi tanácsa 140 000. a szakszervezetek megyei tanácsa 00 000. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete pedig 20 000 forintot adott. De ez csak az anyagra és a felszerelésre volt elég. A többit ők, a bányatelep dolgozói és családtagjaik teremtették elő munkával. Bányamunkások, diákok, kiszes fiatalok raja lepte el az épülő otthon környékét. Eltüntették a hatalmas szemétdombot, fel- töltöttek a gödröket, kijavították az utat, az iparosok megcsinálták a kerítést, a vájárok építő segédmunkásokká szegődtek stb. S bányásznapra elkészült a művelődési otthon és az új labdarúgó-pátya. Ezt a munkát nehezen lehet százalékban, vagy akár pénzben is mérni. De megcsinálták. Saját maguknak, s legalább annyira örülnek neki, mint a bányában elért termelési sikereknek. Mit „hoz" a munkaverseny ? Azt mondják, hogy az ellenforradalom után a pilisi bányánál is sokat vitatkoztak azon: kell-e munkaver- seny, szükség van-e rá? Ma a kérdés nem ez. Azt vitatják: milyen legyen a munkaverseny, hogy minél jobban segítse a termelést. A legtöbb sikert — talán nem kell hangsúlyozni — a szocialista munkabrigádok mozgalma érte el. Mit mond a verseny „gazdája”, a szakszervezet? A pilisi bányában ma a munkások zöme a kiváló dolgozó jelvény, vagy oklevél elnyeréséért küzd. Év eleje óta összesen negyvenen szereztek oklevelet, s a bánya vezetősége 22 400 forint jutalmat osztott ki közöttük. A szocialista címért 12 brigád harcol, s ahogy véJól haladnak a cemcntmalom csarnok építésével is. (MTI foto, Mező felv.) tásához, s olyan lendülettel dolgoznak, hogy a vállalat már nem tud nekik elegendő anyagot (ütközőt, vonóhorgot, csapágyat stb.) biztosítani. Pedig javításra váró csille még akadna. A legnagyobb eredmény — ezt maguk a munkások is vallják — az, hogy a vezetőség a termelési értekezleteken elhangzott panaszokat nemcsak meghallgatja, vagy még jobb esetben jegyzőkönyvben rözíti, hanem intézkedik is. Már most felkészül például a télre: pótolja a hiányzó dolgokat, kicseréli az elavult vagy kopott felszereléseket. Gondoskodik téli ruháról a külszíni munkások számára. A régi kiegészítéséért vásároltak 60 darab meleg kabátot, 50 pár haii- nacsizmát, meleg sapkát, teát stb. A 60 személyes munkás- szállóban kicserélik a pokrócokat paplanra, szőnyegek kerülnek a szobákba. Vásároltak 13 új háromajtós szekrényt, öt asztalt, 13 modern kályhát stb. Nem kétséges, hogy a vezetők és a munkások összefogása a jó kezdet után jó folytatással is kecsegtet, s a pilisi bányászok év végén újabb munkasikerekről, még szebb eredményekről számolnak majd be. S. Nagy Sándor gignéztük a névsort, kiderült, hogy ezek a legjobban teljesítő (s ezért a legjobban is kereső) brigádok, amelyek szinte magukkal viszik a többieket. legjobb közülük a 102-es csapat, amely Araszt- hegyi István vezetésével több mint egy éve állandóan azonos szinten, kiválóan dolgozik és meg is szerezte a szocialista címet. De a kiszesek sem vallanak szégyent: Klgkker József és Lobenwein Márton csapata már megszerette a címet, most pedig a Marovics-brigád kapcsolt rá erősen. így azután nem csoda, hogy a bánya idő előtt teljesítette felajánlását. De a munkások s.em jártak rosszul, hiszen sok jutalmat, kitüntetést osztottak ki közöttük. A bányásznapon Szabó Lajos vájár kormánykitüntetést, tízen a kiváló bányász, hárman pedig a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést kapták. Ezenkívül 51 dolgozónak tűzték a mellére tízéves, 24 dolgozónak pedig 15 éves ragaszkodásáért a Bányász Szolgálati Érdemérmet. Javítani a fegyelmet! Az elmondottakból persze korántsem következik, hogy a pilisi bányában már minden rendben van és semmi tennivaló nincs. Sőt, nagyon is sok a feladat. A termelés jobb szervezésén, a műszaki feltételek állandó javításán kívül egyik nagy feladat a munkafegyelem megszilárdítása. Egy — ugyan aprónak látszó — eset is erre figyelmeztet. Még júniusban történt, hogy Nagy Ferdinándné gépkezelő két napig nem ment munkába. Aztán egyik dolgozótól beüzent a vállalat vezetőségének, hogy írjanak neki a mulasztott műszakok helyett fizetéses szabadságot. Ám az — jogosan — igazolatlan mulasztást írt. Nagyné a bányásznap előtt kezdett reklamálni emiatt, még a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének is írt, me$‘a'niél-igazolatlan hiányzással ,1200 forint bűségjúfalTnát veszítette- el. Mi lett volna, ha az üzem vezetősége . „jÖfiúként” igazolja a mulasztott napokat? Akkor jöttek volna a többiek is. mert nemcsak Nagyné mulasztott. hanem vele együtt sokan mások. A bánya üzemi lapja egész listát sorol fel, azoknak a nevét, akik Igazolatlan mulasztás miatt nem kaptak hűségpénzt. Stocker János 5031. Kovács József 4993, Hadi György 4626, Hessz József 1380 forintot veszített. Mindnyájan vájárok, s rajtuk kívül még sok csillés is elvesztette hűségjutalmát. Há- rosi János vájár és Szauer Gyula csillés augusztus 15- és a bánya helyett búcsúba ment. Egyiküknek 2424. a másikuknak 527 forintba került a búcsú. Kissé drága volt. Ezek az esetek is mutatják, hogy van mit tenni a munkafegyelemért, s a párt- és a szakszervezet, s nem különben az üzem vezetősége neki kell gyűrkőzzön a felvilágosító munkának. Hogyan orvosolják a panaszokat? Az egyes szén mezők termelési értekezletén a bányászok igen sok hibát, munkát akadályozó körülményt, helytelen intézkedést tesznek szóvá, s egyben javasolják azt is: hogyan szüntessék meg a bajokat. A legutóbbi értekezleteken például sokan panaszolták, hogy rossz a bánya- fa-ellátás, a csilléket nem tisztítják rendesen, s azok félig telten jutnak vissza a bányába, rossz a vasút stb. Ezek a hibák most már fokozatosan megszűnnek. A vezetőség ugyanis megköveteli, hogy a bányából kikerülő üres pályakocsikat minden műszakban adják le. s rakják meg fával. így a faellátás javul. István-aknán húsz csille kijavításával nőtt a csillepark. Megszigorították a fenntartást is, hogy minél kevesebb legyen a szállítást akadályozó üzemzavarokat támasztó rossz vasút. A csilletisztítást véglegesen megoldották egy gép segítségével. A KlSZ-brigá- dok nekiláttak a csillék javí-A -W» méter magas kéményei? építéséveT előrrtálhíitólág novemberre készülnék él'a kőművesek
