Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

or © vn>: A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 13, SZERDA A Luca széke Állunk a monori vasútállo­más előtti téren és hadako­zunk önmagunkkal, írjunk ... ne írjunk ... már annyit ír­tak erről a térről, jót is, rosz- szat is (az utóbbiból többet) — de hasztalan. Még mindig nem kész. Készül, készül az igaz, akár a Luca széke, mely­be mindennap egy-egy sze­get vertek. Ez a szék a babona szerint karácsonyra mégis elkészült, a mi terünk azon­ban lassan már a második ka­rácsonyt fogja megérni és még mindig nem lesz kész. Mert hogy karácsonyig itt még most sem lesz rend, az már holt bizonyos. Vegyük csak sorba — lai­kus szemmel nézve — mi van még itt hátra? A tervek és az Ígéretek szerint az út­testre még egy sima betonré­teg kerül (félő, hegy megint hideg lesz az idő és ezt a ré­teget megint emiatt nem le­het ráhúzni); a MÁVAUT jel­zőtábláit bizonyára akkor fogják — a szükséges fúrá­sokkal és bontásokkal — felszerelni, ha már minden elkészült. Ugyanez áll a for­galomirányító táblákra, a bi­ciklitárolóra, mely a gyors­büfé előtt vagy mellett el­kerülhetetlenül szükséges. A beígért virágágyak és szik­lakért helyett a tér közepén száraz karók meredeznek és az esti kifogástalan világí­tásban csak a por csillog az elszáradt leveleken. A térhez kapcsolódó liget egyenesen botrányos. A kor­látok kidöntve hevernek, utakról beszélni sem lehet, pá­zsitnak, fűnek nyoma sincs, a padok, ha így maradnak, nem érik meg a jövő tavaszt, így fest Monor egyetlen park­ja. És mindezt mindennap ez­rek és ezrek látják és .elcso­dálkoznak azon a mérhetet­len lassúságon, ahogy itt a munka folyik. Amikor dol­goznak, akkor is néhány em­ber pepecsel, amit munká­nak alig lehet nevezni. Nem kétséges, hogy jobb munkaszervezés, de különö­sen komolyabb ellenőrzés mellett ezen a téren már ré­gen rend és tisztaság lehetne. ___________ (—ty) Z enetanfolyam Gyomron Az 1961—62-es tanévben Is indul zenetanfolyam Gyom­ron. Hegedű, zongora, har- moni'ta és előképző tansza­kok várják a zenét kedvelő és tanulni akaró ifjúságot. A zenetanfolyamnak a kultúr- ház nyújt otthont. A zongo­rára jelentkezőknek gyakor­lási lehetőséget is biztosít az igazgatóság. Zenét tanulni és valami­lyen hangszeren tanulni, nemcsak szórakoztató, de hasznos is. Az iskola, a sport mellett, a zenetanulás is segít „egész” embereket ne. vélni a társadalom számára. A beiratások megkezdőd­tek. Zongorára és harmoni­kára későbbi időpontban lehet jelentkezni, hegedűre és elö- képzőre folyó hó 15-én. pén­teken délelőtt fél 10-től fél 11-ig, és lS-án, hétfőn dél­után 5—7-ig lehet beirat­kozni. ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Vitáros Antal József és Szabó Margit fia: Antal, Hor­váth György és Sárközi Erzsébet leánya: Mária, Kiss Lajos és Buj­dosó Erzsébet leánya: Erzsébet. Bakos István és Csaba Erzsébet leánya: Ilona, Nagy Zsigmond és Kovács Eszter leánya: Erika, Gál Ferenc és Bán Etelka fia: Fe­renc. Házasságot kötöttek: Perez Jó­zsef és Endrédi Erzsébet Piroska, Pálinkás Ferenc és Vitéz Mária. Elhunytak: özv. Koltay József- né Bukovinszkv Zsuzsanna 100 éves. Kellner József 79 éves. özv. Füri Jánosné Borbély Mária 79 éves. özv. Szabó Imréné Fekete Lidia 61 éves, Kovács Béla 65 éves. özv. Bicskei Józsefné Füri Lidia 87 éves. Gvömrö Elhunytak: Sielberger Dávid 89 éves, Laczkó Gusztáv 82 éves. Beszélgetés a járási pártbizottság titkárával A falu legjobb kommunistáit a pártvezetőségekbe! Előbbre kell lépnünk a szövetkezetek megszilárdításában Sokat az emberek közt — Alig két hetet töltöttem még itt a járásban — kezdte csendes délutáni beszélgetésün­ket Guba Pál elvtárs —, az el­múlt dolgokról épp ezért nem tudok beszélni, inkább csak az előttünk álló, megvalósítandó feladatokról. — Feladatunk, teendőnk van bőségesen. A pártélet nagy eseménye előtt állunk: október 15-től kezdődően újjáválasztjuk az alapszer­vi és a csúcsvczctőségeket. A VII. pártkongresszus hatá­rozatát hajtjuk végre ezzel, amely előírja, hogy — a párt­élet belső demokráciájának biztosítása érdekében is — két­évenként újjá kell választani a pártvezatőségeket. Már elké­szítettük a választások ütem­tervét, s megkezdtük azt a nagy beszélgetési akciót, amelynek során a választáso­kat megelőzően szót kívánunk érteni a párttagokkal — sőt: tekintélyes szavú, széles látó­körű pártonkívüliekkel is — s meg akarjuk ismerni vélemé­nyüket a mostani pártvezető­ségek munkájáról, elgondolá­saikat az elkövetkezendő munkákra vonatkozóan. Azt szeretnénk, ha minde­nütt a falu legjobb, legrá­termettebb kommunistái kerülnének be a pártveze­tőségekbe, hiszen az élet mind fokozot­tabb követelményeiket állít, mind nagyobb feladatokat kell megoldanunk. — Hogy e feladatok megol­dására mindinkább alkalmas legyen a párttagság, szükséges látókörének állandó szélesíté­se. Ez évben nagy gondot for­dítunk a pártoktatásra, sokkal több csoportban, s nagyobb létszámmal fog folyni az okta­tás, mint tavaly. Külön ki­emelném a termelőszövetkezeteink­ben megrendezendő há­romhetes téli tanfolyamot, amelyre különös gondunk és figyelmünk lesz. , — Természetesen, pártszer­vezeteink az elkövetkezendő időkben sem csupán belső dol­gaikkal lesznek lekötve, hanem továbbra is szervezik, irányít­ják azt a sokrétű munkát, amelyet úgy nevezünk össze­foglaló néven, hogy: a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Az őszi betakarítási kampányt okosan, gondosan kell irányí­tanunk, hogy a mostoha időjá­rás okozta veszteségeket ne te­tézze még újabb, nemtörődöm­ségből származó, 27 ezer hold föld termésének betakarításá­val párhuzamosan elvégzendő 25 ezer hold őszi vetés és 45 ezer holdon a mélyszántás. Baj volt az az idén, hogy a kapá­soknak mintegy 60 százaléka tavaszi szántásba került, így nehezebben tűrte a szárazsá­got. Éppen ezért az idén min­denütt el akarjuk végezni az őszi szántást. — Emellett figyelemmel kell kísérnünk az állatok áttelelte- tésének előkészületeit. Vi­szonylag kevés volt a takar­mányvetésünk, a silókukorica sem vált be. Éppen ezért a kukoricaszárnak legalább 70 százalékát, s minden egyéb, er­re alkalmas növényféleséget be kell silóznunk. — Túlságosan magas nálunk az egy tsz-tagra jutó földmeny- nyiség, s ez az év is azt mu­tatta, hogy a gépesítés mai fo­kán tsz-eink nem boldogultak kellően ennyi földdel. Éppen ezért ezekben a napokban je­lentős nagyságú földterületet adunk át állami gazdaságok­nak. Szeretnénk a következő esztendőben gazdaságilag elő­relépni. Ennek érdekében nem tavasszal, hanem még most ősszel elkészít­jük a tsz-ék terveit. — Régen figyelem már a já­rás életét. 1950-ben, amikor én a nagykátai járásban dolgoz­tam, versenyben állott egy­mással a két járás. Az a ta­pasztalatom, hogy a járásban sok a mezőgazdasághoz igazán értő parasztember, sokan ki­válóan kertészkednek, szorgal­masak, törekvők az emberek. A földek minősége is kielégítő, •Budapestközelsége kedvező ér­tékesítési lehetőségeket nyújt, minden adottság megvan ahhoz, hogy két-három éven belül kiváló szövet­kezeti gazdaságaink legye­nek. Minden erőnkkel ezen dolgo­zunk! — Rövid idő alatt is meg­tetszett nekem ez a járás, meg­tetszettek jóravaló, szorgos emberei. Határozottan mond­hatom: jól érzem itt magamat. Egyelőre — s ez érthető — nem ismerem még közelebbről az embereket, de ezen lehet segíte­ni: sokat megyek M majd kö­zéjük! (Radványi) Ml TÖRTÉNT AZÓTA ? Jelentés a logarléc üzemből Körülbelül három hónap­pal ezelőtt jártunk utoljára a Monori Kefegyár logarüze- mében. Akkor csend volt ott, a gyártás szünetelt, és pusz­tán a gyártást korszerűsítő tervekről írhattunk. Az üzem nélkülözte egyik legfonto­sabb kiindulási anyagát, a celluloidot. Mi történt azóta? Az üzemben gépzaj és sür­gölődő dolgozók fogadnak. A MEO-szobában egy sereg fris­sen gyártott logarléc, jeléül annak, hogy a kényszerpihenő után újból folyik a gyártás. És az egyik asztal mögött ott ül Gasparics Sándor, az üzem új vezetője. A Keményfém­ipari Vállalatnál állt eddig alkalmazásban mint üzemve­zető. A napokban veszi csak át hivatalosan az üzemet, ezért még korainak véli nyi­latkozni. Annyit azért el­árul: szeretné felszámolni a gyártás s°rán eddig felme­rült hibá’cat, csökkenteni a sei ej tét, és mindenekelőtt megerősíteni a gyártásközi el­lenőrzést. Hisz egy logarléc elkészítéséhez 164 műveletre van szükség és pusztán a végellenőrzés nagyon kevés­nek bizonyul Majd Honthegyi Sándor, az eddig megbízott üzemve­zető veszi át a szót. — A celluloidhiány miatti szünetelésnek július 12-én lett vége. Azóta 4 széria —* szériánként 500 darab léc — gyártását indítottuk el, nem­sokára a negyedik szériával is készen leszünk. Ezután kezdjük meg egy szintén 500- as kísérleti széria gyártását, melynek szerepe, hogy lépé­senként megállapíthassuk je­lenlegi technológiánk és be­rendezéseink hiányosságait, és ahol szükségesnek mutat­kozik, a korszerűbb és ered­ményesebb módszerekre tér_ hessünk át. Ennek két-három hónap alatt végére járunk, és akkor is szívesen tájékoztat­juk az olvasókat üzemünk és logarlécgyártásunk hely­zetéről. —i —s A sülyi tsz-ben is megalakult az önsegélyező csoport A tápiósülyi Virágzó Tsz szeptember 8-i taggyűlésén az Állami Biztosító részéről dr. Kozma Antal ismertette a háztáji biztosítás fontosságát. Előadta, hogy Dinnyés István tsz-tag társaival növendék­marhák részére karámot épí­tett. Munkája végzése közben szeg pattant az arcába és emiatt egyik szeme súlyosan megsérült. Mivel Dinnyésnek háztáji biztosítása volt, részé­re most a vállalat e balesetért 5250 forintot fizet ki. Az elő­adó ezután közölte, hogy nem régen Tápiósülyön Cseri Ist­ván háza leégett. Odaveszett a tehén is. Sajnos Cserinek ház­táji biztosítása nem volt, pe­dig ha van, több mint 100 ezer forint kártérítést kapott volna. Tehát érdemes a 130 forintos háztáji biztosítást megkötni. Ezután Kozma elvtárs az önsegélyező csoport jelentősé­gét ismertette. Előadta, hogy ennek az új mozgalomnak szervezése a megyében most folyik és egyre jobban erősö­dik. A csoport tagjai az alap­szabályban meghatározott pénzösszegű segítségben része­sülnek halál esetén. A tagok rendes és rendkívüli segélyre jogosultak. (Például: szülés, házasság, hosszantartó beteg­ség, öreg szülök eltartása, ta­nulmányi segély). Az évi tag­díj 120 forint, mely összeget a termelőszövetkezet tagjai ré­szére megelőlegezheti. Ameny- nyiben a közgyűlés e csoport megalakításához hozzájárul, már holnap- bármelyik tag­nak megnyílik a joga, hogy indokolt segély iránti kérel­met nyújtson be az Állami Biztosítóhoz. Lehetőség van arra, hogy már a jövő hónap­ban a csoport tagjai közül tíz napos harkányfürdői üdül­tetési akcióban részt vegye­nek. A tagság az előadás elhang­zása után az önsegélyező cso­port megalakulásához hozzá­járult. Krátky László Kalauznélküli autóbuszok A rövid járatokra a MÁVA­UT vállalat önköltsége csökkentésére bevezette a ka­lauznélküli autóbuszjáratokat, ahol a kalauzi teendőt a gép­kocsi vezetője látja el. A gép­kocsivezetők ezért a plusz munkáért havi 400 forintot és 21 forint mankópénzt kap­nak. Az eddigiek szerint a gyakorlatban jól beváltak a kalauznélküli járatok. Ez az újszerű intézkedés egyben megszüntette a férfi és nő egy autóbuszon való alkalma­zásából származó panaszokat. __________—h —y M AI MŰSOR Mozik Gomba: Dzsungel könyve. Gyömrő: Mágnás Miska. Mag­lód: 2x2 néha öt. Mende: Orvos a válaszúton. Monor: Sziklák és emberek. Pilis: Búcsú. Tápió- süly: Légy boldog, Irina. Úri: Sztyeppék' csendjében. Üllő: Vak muzsikus. Vecsés: Egy évig tar­tó út. KÉZILABDA Vasárnap délelőtt jótorkú szur­kolók hangos biztatása hívta fel a gyanútlan járókelők figyelmét arra, hogy az általános iskola sportudvarának piros salakján az Üllői vasutasok új kézilabda­csapata vívja nagy harcát Bag kézilabdásaival. A partvonal men­tén, a szép számú közönség kö­zött láttuk az egyesület teljes vezetőségét, a felezővonalnál pe­dig a labdarúgók helyezkedtek el és hangos szóval biztatták a ké- zilabdásokat. A pályán Göbölyös indított tá­madást, Csik futott a szélen, be­adását Micskó kapta', akinek a lövése védhetetlen volt . .. A kézilabdázással ismerkedő reket értünk el, hogy Móricz is eljött megnézni a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül című darabját... Előkerült egy régi kép is a Sorentói emlék egykori eig­nem is olyan régen — szere­pelt. — A Csárdáskirálynőt négy­szer adtuk elő egymás után — emlékezik — s mindannyiszor telt ház tapsolt játékunk­nak, — Vállalna-e még most is szerepet? — Bármikor nagyon szíve­Mire valaki sorrakerül. — Már csak aludttejünk Van! (Földváry Iván rajza) Acsai Lajos és B. Koncsek Ilona egy régi szerepben adásáról. Ilonka nénit ismer­tem fel rajta, a partnere Ácsai Lajos. Másnap felkerestem Petőfi Utcai fodrászműhelyében Ácsai Lajost is. Éppen egy fiatalasszony haját göndörítet­te. s kissé meglepődött, amikor előhozakodtam jövetelem cél­jával. Gondolkozni kezdett, mosolyra derült az arca. s egy­más után kerüllek elő emléke­zetéből azok a 9Zivdn-ahcimrrk. szerepek, amelyekben Laj s bácsi valamikor — vagy éppen sen. Szeretném, ha a Bán!: bán szerepeinek valamelyik? - ben újra színre léphetnek Egyébként a szímátszók masz- kirázását is én végzem. — Sokat játszottunk együtt Hubalek Gyulánéval — mond­ja búcsúzóul — itt doloozik a KIOST helyiségében, keresse fel öl is. Megfogadtam a fanácsot — de erről ma/‘d legközelebbi írásomban számolok be. Fiiisi Pál ! Borsainét, „Ilonka nénit” ! sokan ismerik Monoron, egyik \ legrégibb és legaktívabb tag- j ja a színjátszó gárdának. Es- f tejeié látogattam meg, éppen ; vacsorafőzés közben. \ — Gyermekkorom óta nagy l színházszerető voltam — kezd- \ te emlékezését. — Először ti- ! zenhárom éves koromban ját- í szóltam, méghozzá öregasz- \ szony szerepet a Sárga csikó \ című darabban. \ Azután évek hosszú során \ tagja volt a Vas- és Fémmun- f kások színjátszó csoportjá- 'f nak, részt vett a sportkör kul- \ turális tevékenységében, ját- \ szott a KIOSZ rendezésében í bemutatott színdarabokban. Jelenleg a művelődési ház \ színjátszó csoportjának tagja. I — Nagyon sok szerepet jit- ! szottam, mind kedves élmé- ! nyem. Kuruc furfang, Vég- i eladás stb. 5 — És milyen szerepeket ját­! szik legszívesebben? í — Nagyon szeretem a pa- ; raszti tárgyú darabokat, a víg- \ játékot, de azért szükség ese- ! tén komoly képet is tudok \ vágni. í — Milyenek voltak a szin- játszás körülményei régen? ; — Sok nehézségünk volt. mi ;mégis lelkesen vállaltunk min- \ dent. Ruhánk vem volt, az | ismerősöktől, falubeliektől sze- '< reztünk. a színfalakat magunk ’ festettük, és mégis olyan sike­f \ Régi színjátszók emlékeznek I A sárga csikótól — a Bánk bánig egyesületi elnöktől, Jánosi Fe-J renctől megkérdeztük, mi a véie-£ ménye a játékról? z í — Szép, izgalmas, jó iramú já- Y ték. parádés védések, látványos £ gólok . . . Minden támogatást meg- 6 ka.p az egyesülettől a fiatalokból ^ álló csapat, amely szinte észre- 7 vétlenül nőtt fel, mégis az új ^ idényben — úgy látom —, komolyé beleszólása lesz a helyezésekbe. J y Letelt az 50 perc, a Játékvezetőig sípszóval véget ért a mérkőzés. ^ amely végeredményben 34:7^ arányban az XJllői Vasutas győ-^ zelmével végződött. A csapat eredményeit ezután is £ figyelemmel kisérjük. Ifj. K. S. ___________________ v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom