Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

1961. SZEPTEMBER 13 SZERDA mecvei '‘■é’fCMan Hasznos segítői a termelőszövetkezeteknek A Hazafias Népfront bizott­ságaira ebben az esztendőben nem kisebb feladatok hárul­tak, mint a párt politikájának megfelelően összevonni a községekben és a mezőgaz­dasági jellegű városokban az akcióképes erőket, hogy min­den eddiginél hatékonyabban segíthessék a termelőszövet­kezeteket. E feladatoknak — amint ezt az első félév ta­pasztalatai bizonyítják — a népfront-mozgalom szervei általában eleget tettek. A korábbi gyakorlathoz ké­pest fejlődést jelentett a mun­kában a spontaneitás helyett érvényesülő központi irányí­tás, a népfront megyei bi­zottságának átgondolt intézke­dései, a céltudatos szerve­ző munka. A községi bizott­ságok, sőt, maguk a mozga­lomban tapasztalt aktivisták eddig is elsőrendű célnak tekintették a szövetkezetek megszilárdítását, eddig is szoros kapcsolat fűzte őket a közös gazdaságok vezetői­hez. jószándékú igyekezető« azonban mégsem volt elégsé­ges a feladatok elvégzéséhez. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága éppen ezért számba vette a rendelkezésé­re álló erőket, kidolgozta a szövetkezeti falvakban alkal­mazandó sajátos népfront-po­litikát. a megszilárdítást szol­gáló különböző akciókat. E nagy munka előtt ta­nácskozásra gyűltek egybe a községi (városi) népfront-bi­zottságok vezetői, akik egy­séges elvek és módszerek alapján fogtak később a munkához. Nem lehet azt állítani, hogy ez az irány­mutató nagy tapasztalatcsere forradalmi változást vitt a bizottságok életébe. Annyi azonban kétségtelen, hogy a korábbiaknál szervezettebben folyt a munka, a tisztázott elvi kérdések után minde­nütt világosabban látták a célt, hatékonyabbá vált a szervező és a felvilágosító munka is. A sok akcióból, helyes kez­deményezésből most csak né­hányat említünk meg. Ismeretes, hogy több ter­melőszövetkezetben a mező- gazdasági munka kezdetekor komoly munkaerő-gondok je­lentkeztek. A községi nép­front-bizottságok helyesen is­merték fel, hogy — a nő- tanácsokkal közösen — az asszonyokhoz kell fordulniok. Elsősorban a szövetkezeti ta­gokhoz. mindenek előtt azok­hoz , - akik még nem jelent­keztek munkára, vagy mun­kaegységeik száma nagyon alacsony. De nemcsak a nők felvilágosításáért folyt a ne­velő- és szervező munka, ha­nem a népfront szava elju­tott a korábban mezőgazda- sági munkát végző munkás­feleségekhez is. A tsz-asszo- nyok találkozói céljukat te­kintve. hasznosaknak bizo­nyultak, a baráti beszélgeté­seken több mint kilencszáz asszony vett részt. Ugyancsak eredményes volt a tsz-vezetőkkel folytatott rendszeres foglalkozás. Bevál­tak és sok tanulsággal jár­tak a szövetkezetekben a tapasztalatcsere-látogatások. A tapasztalatcserékben hétszázan vettek részt. Jó hasznát vették megyénk tsz-dolgozói a népfront szer­vezte téli ezüstkalászosgazda- tanfolyamok elvégzésének is. Százhúsz tanfolyam és két kihelyezett mezőgazdasági technikum szolgálta a tsz- gazdák művelődésének ügyét, hozta közelebb a nagyszá­mú résztvevőhöz a korszerű nagyüzemi gazdálkodás nél­külözhetetlen tudnivalóit. Mindemellett a népfront me­zőgazdasági szakköröket is szervezett s jelenleg negy­ven szövetkezet dicsekedhet saját szakkörrel. A megyei népfront-bizottsá­gok a téli időszakban 420 jog- propaganda előadást szervez­tek, amelyek során a hallga­tók minden olyan kérdésre választ kaphattak, amely őket foglalkoztatta. De nem­csak előadásokon találkozhat­tak lakóhelyük vagy a já­rás, megye, jól felkészült jo­gászaival, hanem számos köz­ségben a népfront külön is szervezett jogi tanácsadást. Uj vonása volt a népfront- munkának, hogy a zárszám­adások idején behatóan foglal­koztak a gyengébb termelő­szövetkezetek gazdasági prob­lémáival. Igaz, ezek az ak­ciók nem mindenütt kerültek alkalmazásra, de ahol igen, ott már a közgyűlések előtt napvilágra kerültek azok az okok, politikai és gazdasági tényezők, amelyek fékezték a szövetkezet fejlődését, rontot­ták gazdasági eredményeit. Említést érdemel a megyé­ben ma is működő két akció­bizottság, a „Gazdagodjanak földjeink” és a „Szaktudással a többtermelésért’’ nevet vi­selő bizottság. Mindkét in­tézmény gyakorlatiasan, fel­készült aktivistái révén szin­te tanácsadó testületként fog­lalkozik a legfejlettebb nagy­üzemi módszerek meghonosí­tásával, a földek megjavítá­sával, új kultúrák elterjesz­tésével, illetve a tudományos ismeretek intézményes átadá­sával a legkülönbözőbb tan­folyamok és szakismereti elő­adások keretében. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága jó úton jár. Sokirányú tennivalói kö­zül jól ragadta meg ebben az évben a legfontosabbat: a szocialista mezőgazdaság to­vábbi szilárdításának reá há­ruló feladatát. Kívánatos azonban', hogy a terebélye­sedő mozgalom aktivistái nem lankadó odaadással fáradoz­zanak a jövőben is — és hogy soraik újabb erőkkel gyarapodjanak. A. E. Villanyt kérünk A héten két villanypanasz érkezett szerkesztőségünkbe. Egyiket Bitó Sándor, érdi ol­vasónk (V. Tárnoki út. 123.) j küldte. Kifogásolja, hogy az Érd-Parkvárosban levő 12. számú nagyforgalmú népbolt­ban nincs villany és az üzlet­hez nem vezet rendes út. A másik panaszt Túróczy Atti­la, a nagykátai MÉK-kiren- deltség értékesítési előadója küldte. Levelében azt írja, hogy egy-egy éjszaka — kü­lönösen nyáridőben — tizen­öt-húsz teherautó árut kell fejpakolni és elküldeni kü­lönböző vásártelepekre. — Azonban annak ellenére, hogy a nagykátai MÉK-kiren- deltség 1951. januárja óta dolgozik ugyanazon a helyen, [ s a problémával már sokan | és sokat foglalkoztak — a ki- j rendeltségen még a mai napig [ sem ég a villany, j Négy villanyoszlop már egy j év óta ott hever a kirendelt- j ség udvarán. Ennek ellenére | sem sikerült elérni azt, hogy a nagyrészt éjszakai és — az ! árú minősége szempontjából — jó látási viszonyokat igény­lő munkahelyen még mindig petróleumlámpák pislogásá­nál vakoskodnak. Van elegendő Vim, Sidol. ablaktisztító az őszi nagytakarításhoz Nylonruha és fogkefe Virágos Mihály olvasónk érdekes írást küldött szer- kesztőségü nkbe. Ebben egy úgyne­vezett kényes té­mát érint: leír né­hány esetet, ami­kor a nylonruhá­ban vagy nylon­ingben feszítő fia­tal lány vagy fiú azt a benyomást kelti, mintha nem ismerné a fogkefét és nem ismerné a szappant. A civi­lizációhoz, a kul- turálódáshoz hoz­zátartozik az is, hogy az emberek ápoltan, tisztán jelenjenek meg mindenütt. S ez nemcsak a kultu­ráltság együk mu­tatója: egészségi szempontból is hallatlanul fontos. Hiszen a tisztán tartott bőrt és a rendben tartott fő- gáláit nehezebben támadja meg í)ár-i milyen betegség. Néhány évtized­del ezelőtt a fog­kefe és a szappan használata még nem lehetett olyan létfontosságú, hi­szen nagyon sok ember örült, ha egyáltalán bele­bújhatott valami­lyen tisztességes ruhába. Most azonban a nylon­ruha, nyloning, az elegáns ruhák és cipők korában el­engedhetetlen, hogy az emberek a tisztálkodás te­rén is sokat adja­nak magukra. Szeretnénk tanulni Tizenhármán vizsgáztunk a gimnázium esti tagozatának első osztályából. Idén három új osztálytársat kaptunk,, így a második osztályban már ti­zenhat fő lenne a létszám. De az a baj, hogy csak len­ne. Hiszen nem indulhat osz­Megint a biztosítás Mint az Élelmezésügyi Mi­nisztérium növényolaj- és ház­tartási vegyipari igazgatósá­gán elmondták, az őszi nagy­takarításhoz szükséges tisz­títószerekből feltöltöttek a kereskedelem készleteit, s az üzemek raktáraiban is meg­felelő mennyiséget tartalékol­nak. A legkeresettebb, VIM, Aluvim, Flóra és egyéb súroló- és tisztítószerek­ből. csak a harmadik ne­gyedévben mintegy 2500 tonnát gyártanak az üze­mek. S id ólból mintegy félmillió üvegnek megfelelő mennyisé­get ad át az ipar a kereske­delemnek ebben a negyedév­ben. A vásárlók rövid idő alatt megkedvelték a Tükör ablaktisztító-folyadékot. mi­vel az zománcozott bútor. sőt. autókarosszéria és autóüveg tisztítására is jól felhasznál­ható — tavaly egész évben mindössze 430 ezer, az idén csupán eddig 885 ezer flakon­nal igényelt a kereskedelem. Ebből negyedmillió most, az őszi nagytakarítások idejére készült el. A nemrég forgalomba ho­zott Express bútorkárpit, és szőnyegtisztítóból a harmadik negyedévben igényelt 10—12 ezer palacknál lényegesen töl>- bet tudna adni az ipar, akár ennek a többszörösét is. A szakemberek véleménye sze­rint ez a tisztítószer még azért nem nyerte meg a háziasz- szonyok tetszését annyira, mint pc'dául a Tükör ablak- tisztító. mert nem ismerik eléggé használati módját. Mint elmondták, nagyon lé­nyeges. hogy a tisztító folya­dékot ne keverjük vízzel, ne öntsük rá a tisztítandó anyag­ra, ne áztassuk el vele a kár­pitot, hanem a folyadékba mártott és kicsapott kefével addig dörzsöljük, amíg hab­zik. A habót időnként csap­juk le a keféről. Szintetikus mosóporokból kétezer tonnán felüli mennyiséget készítenek az üzemek a harmadik negyedévben. A Rákospalotai Növényolaj­ipari Vállalat mosószerkészí­tő üzemének szakemberei a nőtanáccsal közösen, most or­szágszerte mosási bemutató­kat tartanak, hogy megis­mertessék a háziasszonyokkal a mosószerek helyes haszná­latát. (MTI) címen augusztus 30-án közöl­tünk egy cikket Az olvasók fórumában, amelyben egyik gödöllői olvasónk levele alap­ján kifogásoltuk, hogy a HÉV-en és a MÁVAUT-nál sokszor valósággal rákénysze­rítik az önkéntes biztosítást az utasokra. A Budapesti He­lyiérdekű Vasút kereskedel­mi osztályától az alábbi leve­let kaptuk a cikkre: A vasút veszélyes üzem, ahol a baleseteket még a leg­gondosabb elővigyázatosság ellenére sem tudjuk teljesen kiküszöbölni. Sokszor egy-egy utas elővigyázatlansága, gon­datlansága idézi elő a balese­tet. Vasutunk igazgatósága — felügyeleti szervünk jóváha­gyásával — utasaink érdeké­ben árusítja az Állami Bizto­sító bélyegeit. Tudatában va­gyunk annak, hogy a biztosí­tás önkéntes. Nagyforgalmú állomásainkon azonban — ép­pen az utazóközönség érdeké­ben — a kiszolgálás meggyor­sításáért ragasztanak fel előre bélyegeket a pénz­tárkezelők, azonban annak az utasnak, aki a biztosítást (idén április óta csökkentett áron maga- sab szolgáltatást nyújt!) ennek ellenére sem kívánja igény­bevenni, jegyét vita nélkül kicseréljük. Erre nézve ismé­telten oktatjuk pénztárkeze­lőinket és ilyen irányú pa­nasz nem is érkezett az utób­bi időben. Baleseti statisztikáinkból vi­szont megállapítható, hogy a nagyszámú le- és fel­ugrálásból hány utasunk szenvedett balesetet, cson­kítást, sőt — sajnos — olyan utasok is vannak, akik életüket vesztették gondatlanságuk következ­tében. Ilyen esetekben igen jólesik az az anyagi segítség, amit az Állami Biztosító nyújt a biztosítottnak, illetve hozzá­tartozóinak. Ez az a pont, amelyet igen sokszor figyel­men kívül hagynak egyes uta­saink. Gál József osztályvezető tály, mivel az oktatásügyi szervek csak húsz fő esetén engedélyezik egy osztály meg­nyitását. Ezt azzal indokolják* hogy tizenhat ember oktatá­sára nem futja a pénzügyi ke­retből. Mi, tizenhatan fel­ajánlottuk, hogy kifizetjük a létszámhoz szükséges négy fő­re eső minden tanulmányi díjat — egész évre —, de az igazgató elvtárs közölte, hogy ez szabálytalan volna, ezért felkért minket, hogy a leve­lező tagozatra iratkozzunk be. A levelező tagozaton azon­ban délután fél háromkor kezdődik az oktatás és így legtöbben nem is tudunk el­menni, továbbá az elsőben nyelvet is tanultunk, s a ROSSZ A TÖLTOTOLL Lesz még úgy is, hogy nem kell az eső Nagyarányú öntözési tervek Fehőpakonyban Régenvárt délnyugati pasz- >zát szél szórja a homokot Felsőpakony ban. Az Uj Élet rermelőszövetkezet tagjai eménykedő arccal kémlelik íz eget: hátha megjön az íső! A felhők azonban gyor­san. szakadozottan sétálnak óva, elfelejtenek könnyezni j szomjúságtól tikkadt pako- íyi földek felett. Így igen­csak fejtörést okoz, hogy a szárazkertészetnél levő ki- ísést mivel pótolják. A baj mellett szerencse ami más­képpen természetes. hogy ;v közben újabb és újabb lehetőséget keresnek a közös jövedelem növelésére. Ne­hogy túl messze kerüljek a témától, ezért csak egyet említek: év közben háromszor emelték fel a szárazság miatt a ba­romfinevelési tervet. Ami elúszott a réven, azt be kell hozni a vámon. Dehát az mégsem járja, hogy a természet, kénye-ked- ve szerint éljen az ember A felsőpakonyiak is kinőt­tek már abból a korból, hogy harangszó mellett áhítozzak az éltető vizet. Ha magától nem ad a természet, elveszik tőle, s ha felülről nem le­het, hát alulról szerzik a vi­zet. Minden irányban. így a föld középpontja felé is tá­gul a szövetkezeti gazdák látóköre, amelyben tisztán csillog a földalatti tó. Igaz lenne ez? Valóban tó van a homok alatt? Aki elhiszi, járjon utána. Tudós kutatók mondták és próbafúrások igazolják, hogy Felsőpakony alatt ki­fogyhatatlan bőségű, földfelszín alatti tó tük­re szélesedik egészen a Dunáig. Nem kell más ahhoz, hogy pótolni lehessen az esőt, mint csőkutakat fúrni, amelyek szüntelenül onthatják a vi­zet. Az Űj Élet Tsz vezetői és a tagság nyomban kapott az alkalmon, Irogy a felfedezés eredményeit hasznosítsa. Úgy tervezik, hogy idővel az egész négyszázötven holdnyi szántójukat öntözik majd és a jelenlegi haszon több- 1 szorosét húzzák a földből. Hogyan és mikor valósul meg ez a terv? Teljesen majd csak két-három év múlva, de jövőre már csaknem félig. Az idén már öt csőkutat fúrnak, kettőt meg jövő ta­vasszal. A hét csőkúttal öt­ven hold konyhakertészetet és 150 hold szántóföldet ön­töznek jövőre. Két kúthoz nagy teljesít­ményű szivattyúkat ren­deltek abból a célból, hogy esőztető öntözést alkalmazhassanak. A többi mélyfúrású kút vi­zét árasztással juttatják a szomjazó növények gyökerei­hez. Milyen egyszerű az egész! S aránylag milyen olcsó! A kútfúrás költsége már az első esztendőben megtérül a bőséges termésben és a kö­vetkező évek hasznából fut­ja majd a modern öntöző- berendezésre is. így aztán évről évre belterjesebben nagvobb haszonnal gazdál­kodhatnak a felsőpakony! Uj É'et Terme’őotóvetkezet tag­jai. Nagymiklós István Szeptember 6-án tizenegy­éves (hatodik általános isko­lás) kislányom egy töltőtollat vásárolt Vecsésen, a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat 134-es papír- és írószerboltjában. A tollatt ha­zahozva megkért, hogy szívas­sam tele tintával. Próbáltam csavargatni, de csak forgott, forgott és nem szívott fel a toll egy csepp tintát sem. Más­nap személyesen vittem visz- sza az üzletbe és kértem a vezető kartársnőt, hogy cse­rélje át a rossz tollat. Ö azon­ban nem cserélte át (nincs rá mód, nincs rá lehetőség), s a tollat mérgemben a pulton hagytam. A vásárlási blokkom még megvan. Nagyon bosszant ez az ügy. Hiszen megértem azt, hogy a kereskedelem is kap néhányszor selejtet, s amit egyszer már eladtak, azt már nem szívesen veszik vissza, vagy nem szívesen cserélik ki. Mégis: nem volna lehető­ség arra. hogy a selejtet vagy beváltsák a boltban, vagy az üzlet intézkedjék, hogy a használhatatlan árut a gyár­tó vállalat kicserélje? Hársfai Béláné Vecsé's, vasútállomás nyelvtanulás a levelező tago­zaton abbamaradna. Osztályunk összeszokott. Segítünk egymásnak, szívesen vállaltuk volna a hiányzó négy ember költségeinek kifi­zetését és szívesen vállaljuk most is, mert úgy érezzük, hogy csak úgy tudunk iga­zán jól és eredményesen dol­gozni és tanulni, ha az esti ta­gozaton végezhetjük a gim­názium második osztályát is. Szeretnénk, ha kérésünket méltányolnák és megenged­nék azt a kis szabálytalansá­got, hogy tizenhatan járhas­sunk egy osztályba — úgy, mintha ott húsz lenne a lét­szám. Gulicska Imre Cegléd, Hollós u. 1, b Levelet kaptunk Szádéról. Továbbítot­tuk a Szadai Községi Tanács végrehajtó bi­zottságának, hogy vizsgálják meg: mi az igazság. A tanács­tól rövid időn belül megjött a válasz, amelyben a vb-elnök közli, hogy a kifogá­solt dolgo>k nem fe­lelnek meg a valóság­nak. továbbá: a levél írója álnéven, nemlé­tező címmel ellátva küldte el panaszát. Nagyon furcsa ügy ez. Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy sére­lem érte: írja meg. Ügyét megvizsgálják — s ha a panaszos sérelme vélt sérelem Válasz egy furcsa levélre volt csak: ezért még nem harapják le a panasztevő fejét. De hogy valaki álnéven írjon — és ráadásul még alaptalan dolgo­kat — ez — enyhén szólva — nem becsü­letes eljárás. Higgye el. kedves levélíró, soklcal job­ban örültünk volna, ha ön például arról értesít bennünket, hogy Szadán a felsza­badulás után állami költségvetésből — nagyarányú társadal­mi munka segítségé­vel — korszerű or­voslakást építettek, s a község orvost ka­pott — fennállása óta először. Vagy például azt. is megírhatta vol­na, hogy az elmúlt évben a községfej­lesztési pénz és a tár­sadalmi munka ösz- szevonásának ered­ményeképpen egy korszerű iskolai tan­termet építettek, idén pedig — ugyancsak községfejlesztési pénzből és társadalmi összefogásból fel­épült a követelmé­nyeknek megfelelő tűzoltó-szertár. Az 1961-ben elkészült művelődési otthonról nem is beszélve. „Kedves” álnéven író levélírónk, jobban örültünk volna, ha ezekről az eredmé­nyekről tudósítja szerkesztőségünket...

Next

/
Oldalképek
Tartalom