Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-02 / 207. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' V. ßVIOt.YAM, 207. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 2. SZOMBAT A magyar és a román népet a szocialista jelen és a kommunista jövő köti össze Aagy szereleüel köszöntötte a főváros népe a román pártós kormányküldöttséget A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására pénteken Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormányküldöttség vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A delegáció tagjai: Ion Gheorge Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Rovqán Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese, Cornelia Manescu külügyminiszter és Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. • • Ünnepélyes fogadtatás a Nyugati pályaudvaron Budapesten, a Nyugati pályaudvar előtti téren jóval a különvonat érkezése előtt több ezer budapesti dolgozó gyűlt össze a testvéri román nép küldötteinek üdvözlésére. A teret — ahol díszőrség sorakozott fel a fogadtatásra — román, magyar és vörös zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. „Éljen és Virágozzék a Magyar Nép- köztársaság és a Román Nép- köztársaság szocializmust építő dolgozóinak örök barátsága” — hangzott a román és a magyar nyelvű felirat. Gheorghe Gheorghiu-Dej és a küldöttség fogadtatására a pályaudvaron megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fork Jenő, Kállai Gyula Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Németh Károly és Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Orosz Nándor, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Kelen Béla és Csikesz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkárai: az MSZMP Központi Bizottságának több tagja; Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, dr. Dole- schall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, dr. Sík Endre, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek; Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Ortu- tay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Pesta László, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott voltak a fogadtatáson a budapesti román nagykövetség munkatársai és a román kolónia tagjai. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetS- je és tagja. A román párt- és kormány- küldöttség külön vonata ll óra 20 perckor a Rákóczi induló hangjai mellett gördült be a pályaudvar üvegcsarnokába. Dobi István, Kádár János, dr. Münnich Ferenc, dr. Sík Endre meleg szeretettel köszöntötte a vonatról lelépő Gheorghe Gheorghiu- Dejt és a küldöttség tagjait. A pályaudvar előtti téren nagy lelkesedéssel, zászlók lengetésével üdvözölték Budapest dolgozói a vendégeket. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, maid felcsendültek a román és a magyar himnusz hangjai és közben 12 ágyú 21 össztüze köszöntötte a román államfői. Gheorghe Gheorghiu-Dej, Dobi István és Kádár János társaságában — ellépett a díszszázad előtt és üdvözölte az egységet. Dobi István és Kádár János bemutatta a román államfőnek és a delegáció tagjainak a fogadtatásukra megjelent magyar pártós állami vezetőket, a tábornoki kar tagjait és a diplomáciai képviseletek vezetőit. Piros nyakkendős úttörők üdvözölték ezután a vendégeket, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Gheorghiu-Dej elvtársi Kedves Maurer elvtársi Tisztelt vendégeink, barátaink, kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm önöket abból az alkalomból, hogy meghívásunknak eleget téve, baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkeztek. (Taps.) — Gheorghiu-Dej elvtársnak, régi, kedves barátunknak és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének ez a látogatása felidézi bennünk azokat a szép emlékeket, amelyeket 1958-ban szereztünk, amikor az önök meghívására a testvéri Román Népköztársaságban jártunk. Személyesen győződhettünk meg arról, hogy a román testvémép milyen őszinte barátsággal viseltetik a mi népünk iránt. — Tiszta szívből örülünk rnnak, hogy most Gheorghiu- Dej elvtárs, és valamennyi kedves vendégünk személyében hazánk földjén üdvözölhetjük a román nép képviselőit. Biztos vagyok abban, hogy most ők győződnek meg a magyar nép mély baráti érzelmeiről. — Gheorghiu-Dej elvtárs maga és román barátaink közül többen nem először vannak hazánkban. Gheorghiu- Dej elvtárs itt volt 1956 őszén és telén is, akkor, amikor a magyar nép az ellen- forradalom ellen küzdött, a népi hatalom megszilárdításáért harcolt. — A román nép szolidaritása, a Szovjetunió és a szocialista tábor összes népeinek támogatásával együtt nagy segítséget jelentett nekünk azokban a nehéz napokban. — Kedves elvtársak! — Azóta több mint négy év telt el. Ma már egészen más kérdések foglalkoztatják pártunkat, a kormányt, egész népünket. A népi hatalom szilárd, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak hazánkban a városban és falun egyaránt. A magyar nép új, szép élete épül, gazdagodik. — Ma minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy megszilárdítsuk az elért eredményeket, meggyorsítsuk a szocializmus építését és felépítsük a szocialista társadalmat hazánkban. Azt szeretnénk, ha kedves román vendégeink lá(Folytatás a 3. oldalon) Meghiúsulnak az agresszorok számításai! A Pravda vezércikke — A szovjet kormány nyilatkozatának visszhangja a londoni Daily Express ben A Pravda pénteki száma Meghiúsulnak az agresszorok számításait címmel közöl vezércikket. A szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete hangsúlyozza: „A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikai tevékenysége fő céljának tartja: a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítéséhez és a szocialista világrendszer fejlődéséhez szükséges békés feltételek biztosítását, az emberiségnek a pusztító világháborúktól való megszabadítását, valamennyi békeszerető nép közremü ködésével”. Az egyszerű emberek világszerte a békeszeretet újabb, ékesszóló megnyilvánulásaként fogadták a nyilatkozatot, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Drew Pearson amerikai újságírónak adott. Ebben a nyilatkozatban újabb megerősítést nyer a Szovjetuniónak az az eltökélt szándéka, hogy féken tartja az agresszió és a háború erőit. „Mi a második világháború maradványainak felszámolására törekszünk — jelentette ki N. Sz. Hruscsov elvtárs —, azt akarjuk, hogy az európai, tehát a világlégkör is megtisztuljon, hogy minden nép friss levegőhöz jusson, hogy az országok jó szomszédként éljenek, hogy békés kapcsolatokat építsenek ki egymás között, hogy az embereknek ne kelljen háborútól rettegniük’’. A Szovjetunió minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy a német békerendezés kérdését kölcsönös megállapodással, valamennyi fél jogos érdekeinek figyelembevételével oldják meg. A nyugati hatalmak kormánykörei azonban ahelyett, hogy az ész szavára hallgatnának, a diktátum és a fenyegetőzés útjára léptek. Minden eddigit meghaladó ütemben folytatják a fegyverkezési hajszát. Megtartották a tanévnyitó ünnepségeket A kéthónapos nyári szünet után pénteken országszerte ismét benépesültek az iskolák: megkezdődött az 1961— 62-es oktatási év. A tanévnyitó ünnepségekre egybegyűlt diákokat az iskolaigazgatók, a szülői munkaközösségek, az ifjúsági szervezetek képviselői köszöntötték. Különösen meleg szeretettel fogadták mindenütt a legfiatalabb diákokat, az új első osztályosokat. Sok helyen várták a tanulókat újonnan épült iskolák, tantermek. Ez év végéig a fővárosban és vidéken még számos új oktatási intézményt adnak át rendeltetésének. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózatának fejlesztésére az idén csaknem 400 millió forintot fordít államunk; Az 1961—62-es oktatási évben újabb 250 napközis csoportnak biztosítanak helyet az általános iskolákban, s így a napköziben foglalkoztatott tanulók száma már meghaladja a 110 000-et. Érvénybe lépett az a rendelkezés is, amelynek értelmében mostantól nemcsak a nyolcadik osztályosok, hanem a felső tagozatú osztályokba járó valamennyi általános iskolás igénybe veheti a tanulószobát, ahol naponta három órán át szaktanárok foglalkoznak a diákokkal. Ugyancsak mód nyílik arra, hogy a tanácsok a községfejlesztési alapból létesítsenek napközi otthonokat és ezzel lehetővé tegyék minél több szülő jogos igényének kielégítését. Az általános és középiskolákban szombaton lesz az első tanítási nap. Ekkor kezdik meg az általános iskolai tanulók számára készült tankönyvek szétosztását is. (MTI) Hazánk szent határai előterében a háború baljós viharfelhői gomolyognak. Ez a körülmény elővigyázatosságra késztet bennünket. Ilyen tények láttán a szovjet kormány kötelességének tartja mindazon intézkedések megtételét, amelyek eredményeképpen a Szovjetunió teljesen felkészült lesz bármely agresszor ártalmatlanná tételére, ha az támadást kísérelne meg. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa szükségesnek tartotta, hogy ideiglenesen a Szovjetunió fegyveres erőinek állományában maradjanak azok a katonai szolgálati idejüket letöltő és tartalékba helyezendő katonák, tengerészek, tisztesek, akik bizonyos meghatározott fegyvernemekhez tartoznak és megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, mégpedig olyan számban, amely biztosítani képes a szovjet hadsereg harci készenlétét nyugati agresszív körök bármilyen provokációi esetére. Csütörtökön a Pravda közölte a szovjet kormány nyilatkozatát. A Szovjetunió kormánya az előállott helyzet beható és sokoldalú átgondolása után úgy döntött, hogy kísérleti robbantásokat kezd atomfegyverekkel. A szocialista országok népei, az egész haladó emberiség támogatja a Szovjetunió védelmi képességének fokozására tett intézkedéseket. Ezek világvisszhangja arról tanúskodik, hogy az egyszerű emberek megértik a szovjet kormány válaszlépéseinek kényszerű jellegét. A jóakaratú emberek tudják: a szovjet kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy megakadályozzon egy újabb háborút. A szovjet nép azonban nem reszket a fenyegetőzések, a katonai nyomás, vagy az erő demonstrációja láttán. Ha az imperialisták a német békeszerződés aláírásával kapcsolatban megkísérelnek a háború örvényébe dönteni bennünket, a szovjet emberek elszántan, egyszerűen, s mindenkorra leszámolnak az agresszív erőkkel. Mi nem akarunk háborút. A Szovjetunió ünnepélyesen kijelentette, hogy soha nem alkalmaz fegyvert elsőnek, soha nem lép a háború kirobbantásának útjára. Fegyveres erőink azonban állandó és teljes harci készenlétben vannak, hogy megsemmisítő csapást mérhessenek bármely agresszorra. A szovjet kormánynak meggyőződése — és ezt a meggyőződést országunk minden dolgozója osztja —, hogy a szovjet nép erőfeszítései, amelyekkel a nemzetközi biztonság megszilárdításáért küzd, nem lesznek hiábavalók, hanem találkoznak és egyesülnek az összes többi népnek a tartós, megbonthatatlan béke megvalósítására irányuló erőfeszítéseivel. Diadalmaskodik a béke és a népek közötti barátság gondolata, meghiúsulnak az agresszív erők számításai! Chapman Pincher a Daily Expressben cikket ír a nukleáris robbantási kísérletek felújításáról és ebben rámutat, hogy a szovjet kormány elhatározását egy nukleáris fegyverekkel felszerelt Németország okozta aggodalom eredményezte. Pincher a továbbiakban a következőket írja: — Malinovszkij szovjet honvédelmi miniszternek tudomása van róla, hogy Nyu- gat-Németország két éven belül amerikai gyártmányú rakéták halmazával rendelkezik majd, valamint olyan repülőgépekkel, amelyek nukleáris robbantóanyagot tudnak szállítani. A Szovjetunió katonai vezetői nem hagyhatták számításon kívül, hogy a NATO Nyugat-Európában óriási nukleáris fegyverkészletet halmozott fel. Norstad tábornok pedig még további 500 nukleáris rakétát követel a maga számára — írja cikkében Chapman Pincher. Tyitov megérkezett Berlinbe German Tyitov őrnagy, a Szovjetunió második számú űrhajósa pénteken délután Moszkvából megérkezett a berlini schönefeldi repülőtérre. Tyitovot Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke, a német munkás- és parasztállam más képviselői és a diplomáciai testület tagjai fogadták. Az űrhajósra a repülőtéren lelkes tömeg várakozott. Amikor Tyitov megjelent a gép kijáratánál, a fényképezőgépek pergőtüze fogadta. Mielőtt Tyitov és Ulbricht elérhette volna a televízió és rádió mikrofonját, ifjú úttörők csoportja fogta körül és árasztotta el őket virágcsokrokkal. Tyitov és kísérete csak nagy nehézségek árán tudott előrehaladni az éljenző berliniek között. Úttörők kék nyakkendőket ajándékoztak „űrhajós barátjuknak”. A Lufthansa pilótái utat törtek maguknak és Tyitovhoz siettek, hogy személyesen is üdvözölhessék híres „kollégájukat”. Walter Ulbricht üdvözlő beszédében hangsúlyozta, Tyitov annak a szovjet népnek a fia, amely óriási áldozatok árán szabadította meg a német népet a hitleri fasizmus barbárságától és így lehetővé tette, hogy a né'"<,‘ nép a béke és a humanizmus szellemében újjászülessen. Tyitov válaszbeszéde után a vendégek és a vendéglátók a barátságosan integető berliniek sűrűn tömött sorfala között autójukhoz lépkedtek. Ezután megkezdődött a berlini diadalmenet, amely egészen a repülőtértől Tyitov nieder- schönhausenj szállásáig tartott.
