Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
uect é/Círlap 19(51. SZEPTEMBER 1, PÉNTEK TASZSZ-jelentés a Fehér Ház képmutató nyilatkozatáról A Fehér Ház közzétett egy nyilatkozatot, amelynek célja: minden eszközzel elferdíteni a kísérleti atomrobbantásokról szóló szovjet kormányhatározat kényszerű jellegét. Az Egyesült Államok kormánya — amely hallgat arról, hogy a NATO tagállamok fokozzák háborús készülődéseiket, hogy Franciaország, az Egyesült Államok tömbbeli szövetségese, hosszú időn át folytatott kísérleti atomrobbantásokat, hogy az Egyesült Államok hallatlan mértékben fokozza a fegyverkezési versenyt és növeli hadserege létszámát, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei háborúval fenyegetőznek, ha a Német Demokratikus Köztársasággal megkötik a békeszerződést — nyilatkozatában képmutatóan azt állítja, hogy a szovjet kormánynak ez a lépése „semmibe veszi az emberiségnek a fegyverkezési verseny enyhítésére irányuló törekvéseit” holott a határozat éppen azt célozza, hogy elhárítsa a százmilliókat fenyegető harmadik, világháború katasztrófáját és észretérítse a háborús pszichózis élharcosait. Az ilyenfajta állítások kiáltó ellentétben állnak az általánosan ismert tényekkel. A szovjet állam elsőként emelte fel szavát az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséért. És kik voltak azok, ha nem a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, akik következetesen meghiúsították a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló . egyezmény megkötésére irányuló minden erőfeszítését. A Fehér Ház propaganda- célokból nyilatkozatában ismét hazug, képmutató kijelentéseket tesz az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről és a nemzetközi ellenőrzésről, jóllehet általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem volt hajlandó támogatni az ENSZ-közgyűlésnek azt a határozatát, amely felhívja az államokat, hogy ne folytassanak atomfegyver-kísérleteket. Az Egyesült Államok és Anglia valójában ösztönözte Franciaországot az atomfegyver-kísérletek folytatására és ezzel aláaknázta Géniben az atomfegyver-kísérletek eltiltásával foglalkozó tárgyalásokat. A Fehér Ház nyilatkozata nem egyéb, mint kísérlet arra. hogy a Szovjetunióra hárítsák a felelősséget a világon fennálló feszültségért, amelyet az okozott, hogy az Egyesült Államok szítja a háborús pszichózist és féktelen fegyverkezési versenyt folytat. Kínai kormányközlemény a szovjet kormány legújabb döntéséről A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön közleményt adott ki, amelyben támogatja a szovjet kormánynak azt a döntését, hogy felújítja a kísérleti nukleáris robbantásokat. A kínai kormány úgy véli — hangzik a közlemény —, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése hideg zuhanyként hat a forrófejű háborús uszí- tókra, s egyben hatékony ösztönzést nyújt a világbéke megőrzéséért küzdő népeknek. A világ tudja, hogy a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország állandóan békés külpolitikát követett. 1955 óta a Szovjetunió egyoldalúan többször is csökkentette fegyveres erőinek létszámát és 1958 márciusában bejelentette, egyoldalúan lemond a nukleáris kísérleti robbantások folytatásáról. Az Egyesült Államok vezette A Pravda az Egyesült Államokban folyó fegyverkezési hajszáról és az NSZK háborús készülődéséről A Pravda csütörtöki számában cikk jelent meg Sz. Visnyevszkij tollából, „Ki szítja a fegyverkezési hajszát” címmel. A cikk megállapítja, hogy Kennedy amerikai elnök a valóságban hatalomra jutása után azonnal rátért az elődei által megkezdett fegyverkezési hajsza erélyes fokozásának útjára és azóta is hónapról hónapra követik egymást agresszív intézkedései. A cikk szerzője rámutat, hogy Kennedy már elnökségének első napjaiban utasítást adott három katonai intézkedés haladéktalan végrehajtására: a fegyveres erők szállítási képességének növelésére, a Polaris-rakétákkal felfegyverzett tengeralattjárók építésének meggyorsítására, valamint a rakétagyártási program végrehajtásának ösztönzésére. A Fehér Ház új gazdája — folytatja Visnyevszkij — szabad kezet - adott a megvadult militaristáknak. Az Egyesült Államok napról napra hasonlóbbá válik a katonai táborhoz — mutat rá a cikk szerzője. Üjabb és újabb fiatalemberek kapnak behívót katonai szolgálatra. Kennedy elnök teljhatalmat kapott a kongresszustól negyedmillió tartalékos tényleges katonai szolgálatra való behívására. A szárazföldi haderőnél 84 000 olyan katonát fognak visszatartani, akiknek szolgálati ideje,már lejárt. Ismét hallatnak magukról az óceánontúli atomkalandorok. A Pravda cikke ismerteti az United States and World Report egyik jelentését, amelyből kitűnik, hogy Nevada és Üj-Mexico államokban tizenhárom nukleáris robbantás előkészületei folynak. A Pravda bonni tudósítója, Grigorjev arról ír, hogy a Rajna mentén mesterségesen felkorbácsolt atomőrület és az ott folyó háborús készülődés fokozott éberséget tesz szükségessé, minthogy a militaristák semmiféle kalandtól nein riadnak vissza. A Pravda tudósítója rámutat, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés a háborús hisztériakeltés porfelhője mögöti megszavazott egy törvényt amelynek az elnevezése ugyar egész ártalmatlannak tűnik, ; valóságban azonban nem más mint „a rendkívüli állapot' törvénye. E törvény alapján a kormány bármely pillanatban úgy határozhat, hogy eljött az ideje a „harci készültség gyorsított végrehajtásának”. A nukleáris rakétafegyverzet és az atomháborúval való fenyegetés, ezek azok az eszközök — mutat fá Grigorjev —, amelyeket Bonn, az úgynevezett „berlini válság” körül összehordott maszlag leple alatt meg akar szerezni. KENNEDY ELNÖK SAJTÓÉRTEKEZLETE ni kérdésben, megkérdezték Kennedy elnököt, megnevezheti-e azokat a kérdéseket, amelyek a megbeszélések tárgyát kell, hogy képezzék és mit remél elérni. Kennedy a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államok „kész részt venni bármely véleménycserén”, de semmit sem mondott arról, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen kérdésekben óhajt véleménycserét folytatni. Ugyanakkor világos, hogy most a tárgyalások kizárólag a német béke- szerződés megkötésére és ezen az alapon a nyugat-berlini helyzet rendezésére vonatkozhatnak. imperialista tömb azonban mindvégig vonakodott megkötni az általános leszerelésről és a nukleáris kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményt, sőt, fokozta a totális fegyverkezési hajszát és a nukleáris háborús előkészületeket. Az amerikai imperializmus az utóbbi időben, szerte a világon Európában, Ázsiában, Afrikában és L,a- tin-Amerikában növelte a feszültséget, agresszív tevékenységet fejtett ki, fenyegette a népek békéjét és biztonságát. Ennél is súlyosabb, hogy abban az időben, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország tevékenyen fáradozik a német békeszerződés megkötésén, a nyugati hatalmak — kiváltképpen az amerikai imperializmus és a nyugatnémet militarizmus — háborús hisztériát keltenek és háborús kalandokat követelnek. Ugyanakkor az agresz- szív amerikai erők fokozzák katonai tevékenységüket és új katonai konfliktusok ki- provokálására törekednek a Távol-Keleten. Ily körülmények közepette a szocialista tábornak nagy éberséget kell tanúsítania az- imperialisták előkészítette újabb háborús fenyegetés ellen és határozott intézkedéseket kell tennie védelmének megerősítésére. A kínai kormány ünnepélyesen kijelenti, hogy mind ő, mind a kínai nép a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a világ valamennyi békeszerető országával és népével együtt mindvégig harcolni fog az általános leszerelés teljes megvalósulásáért. a nukleáris fegyverek betiltásáért, harcol az agresszív háború ellen a világbéke védelmében. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs Cheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1901. november 8-án született Birlad városában, munkáscsalád gyermeke. Tizenegy éves korában kezdett dolgozni, mint villanyszerelő, tizennyolc éves korától kezdve részt vett a munkás- mozgalomban, 1930-ban belépett a Román Kommunista Pártba — amely akkoriban illegalitásban működött — és hamarosan a párt egyik vezető személyisége lett. 1932 márciusában a román vasutasok országos értekezletén •Gheorghiu-Dej elvtársat megválasztották a vasutasok központi akcióbizottságának titkárává. Az akcióbizottság a kommunista párt vezetésével 1933 január—februárjában nagyszabású sztrájkharcokat szervezett a dolgozók életfontosságú jogait tipró kapitalisták és az ország fasizálása ellen. A hadbíróság 12 évi börtönbüntetésre ítélte, amelyet a dojtanai börtönben és a Tirgu- Jiu koncentrációs táborban töltöft. Elítélése után hamarosan megválasztották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává. A felszabadító szovjet hadseregnek a hitlerista Németország felett aratott győzelmei nyomán, Románia népi antifasiszta erői — a Román Kommunista Párt vezetésével — fegyveres felkelést indítottak és megdöntötték Antonescu kormányát. A román hadsereg a hitlerista betolakodók ellen fordította fegyvereit. Románia felszabadítása után a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága — Gheorghe Gheorghiu-Dej-zsel az élen — irányította a néptömegek küzdelmét az ország demokratizálásáért. 1945. októberében, a Román Kommunista Párt országos értekezletén Gheorghiu-Dej tartotta meg a központi bizottság politikai beszámolóját, amelyben vázolta az ország újjáépítésének és fejlesztésének programját. Az értekezleten megválasztották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. A Román Népköztársaság kikiáltása — (1947 december) — után a minisztertanács elnökének első helyettesévé nevezték ki, 1952-től 1955-ig pedig a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöki tisztségét töltötte be. 1961 márciusában, a nagy nemzetgyűlés ülésszakán megválasztották a Román Népköz- társaság Államtanácsának elnökévé. Sok évtizedes, eredményekben gazdag forradalmi munkásságáért, valamint a szocializmus építésében és a népi demokratikus állam létrehozásában és megszilárdításában végzett kiváló szolgálataiért Gheorghiu-Dej elvtársat a szocialista munka hőse címmel, valamint a Román Népköztársaság számos érdemrendjével tüntették ki. Jelentések a brazíliai helyzetről (Folytatás az 1. oldalról> de Janeiróban, Guanabara állam székhelyén, a katonaság őrségeket állított fel a város középpontjában. Politikai körök véleménye szerint úgy látszik, hogy Rio de Janeiro polgári és katonai hatóságai állnak a „kommunistaellenes” mozgalom élére. Buenos Airesi jelentés szerint több argentin politikai párt. illetve politikai személyiség juttatta kifejezésre támogatását a brazil népnek a nemzetellenes erők összeesküvése ellen folytatott harcában. A Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának az Argentin Kommunista Párt szolidaritási üzenetet küldött és Argentína legnagyobb ellenzéki pártja, a polgári népi radikális párt nyilatkozatban foglalt állást Brazília függetlenségi harca mellett. Gomea volt argentínai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a brazíliai nép harca győzelmet fog aratni. (^^ellenlő (19) Járta s —orváth ^ózie£ ricjuez 3 okos ember, ráadásul rokon- lelkek vagyunk, meg fogjuk érteni egymást. Közelebb hajolt Gézához: — Kormányom a legnagyobb rokonszenvvel kísérte Horthy Miklós uralmát. Hiszen Horthy épp oly nagy koncepciójú veteránja az antikommunizmusnak, mint Franco tábornok. S bár Magyarország hatalma kisebb, mint az én hazámé, szerepe földrajzi helyzeténél fogva roppant jelentős volt itt, az antibolsevista „egészségügyi övezetben”. Franco tábornok és Hitler Adolf eszméi közösek, a fallangisták, s a német nemzetiszocialisták egyazon eszmeiség képviselői. Sőt, tovább megyek. Horthy Miklós. mint reálpolitikus, közelebb áll Franco tábornokhoz, mint maga Hitler. Mert Hitler Adolf nem reálpolitikus Nézze, fiatalember, ma már minden épeszű ember tudja, hogy Hitler elvesztette a háborút. — Ismeri Horthy kiáltványát? — kérdezte hirtelen a követ. — Nahát, teljesen igaza van neki. És teljesen érthető, hogy egérutat keresett a háborús összeomlás elől. Franco tábornok szintén régen tudja, hogy sajnos, Hitler Adolf elvesztette a játszmát. Akik pedig most itt, Magyar- országon felváltották Horthy kormányzót, a nyilaskeresztesek, nos, ezek semmiféle önálló nemzeti törekvést nem képviselnek, ők engedelmes eszközök a németek kezében. A spanyol diplomácia mindezekhez képest azt az utasítást kapta, hogy tartózkodóak legyünk a bukott Hitler- rezsimmel szemben, és persze, az új magyar rezsimre is ez érvényes. Most persze, érdekli az a kérdés is. hogyan áll a spanyol kormány ügye a szövetségeseknél, amelyek kétségkívül győztesként vonulnak le majd a második világháború küzdőtereiről? Nos, az Egyesült Államok és Anglia, nem rokonszenveznek a spanyol kormányzattal, Franco tábornokkal. De Franco tábornok tudja, mit csinál: legalább a további komp- romittálástól oltalmazza magát és Spanyolországot. Végre is nekünk, spanyoloknak meggyőződésünk, hogy egyszer majd a háború után új, pozitív kapcsolatokat teremtünk az Egyesült Államokkal és Angliával Géza ámulva figyelte, és nem egykönnyen emésztette meg gondolatban a hallottakat. Járatlan lévén a politikában, agyában csak nehézkesen kulcsolódtak egymásba a részletkérdések. Főként az lepte meg. hogy a követ a németek háborús vereségéről, mint befejezett tényről beszélt. — Megenged egy kérdést kegyelmességed? Meddig húzódhat még a háború? — kérdezte Géza. — Hát ezt bizony nem köny- nyű kiszámítani, kedves barátom. Az sokféle tényezőtől függ. Én például úgy értesültem. hogy a németek itt, Magyarországon fogják bevetni utolsó, hatalmas tartalékaikat, megkísérlik majd megállítani az orosz előnyomulást. Elképzelhetőnek tartom, hogy erőik jelentős részét ide vonják át a nyugati frontról is. Mert a németeknek természetesen nem mindegy, hogy kiknek a lábai elé vetik maid oda zászlóikat: az oroszok vagy a nyugati szövetségesek elé? — De hiszen Hitler máris megtehetné, hogy ... — Eh, Hitler bolond! — szakította félbe Gézát a követ. — Mániákus őrült, ezt én már régen mondom. — Valami csodafegyvert emlegetnek a németek. — Tudom — bólintott a követ. — Úgy tudjuk, jelentősen előrehaladott kísérletek folynak egy új, óriási hatású fegyver előállítására. De meggyőződésem, hogy a németek elkéstek. Ha el is készülnek ezzel a fegyverrel, legfeljebb némileg késleltethetik a vereségüket. Géza agya lázasan dolgozott. Még egy kérdést tett fel a követnek: — Kegyelmes uram, ha nem veszi tolakodásnak... Az imént kifejtett koncepció azt jelenti, hogy ön, mint Spanyolország képviselője, nem tart fenn érintkezést az új magyar rezsimmel? —: Maga remek diplomata, kedves Rodriguez! — kacagott a követ. — De még milyen remek diplomata! Kérdése elevenre tapintott. Hanem erre én is választ szeretnék kapni Madridból. Elárulom magának, én sem tudom pontosan, hogy miként kell majd eljárnom. Mert az, amit általánosságban a bukott német kormányzathoz, meg szövetségeseihez fűződő viszonyunkról mondtam, persze érvényes. Ebből adódik, hogy én nem igyekszem mutogatni magamat a nyilas kormányzat köreiben. Ügy tudom, a külügyminisztériumban most. és a következő hetekben, általános őrségváltás fog lezajlani. Szá- lasiék mindenkit lecserélnek. Azt sem tudom, személy szerint kik kerülnek majd oda. Például báró Keményt, az új külügyminisztert sincs szerencsém ismerni. Nem is nagyon törekszem erre. Viszont meghívást kaptam Szálasi Ferenc ünnepélyes eskütételére. s úgy tudom, erre az aktusra elmegy az egész Budapesten akkreditált diplomáciai testület, egészen a pápai nun- ciusig aminek következtében a spanyol külügyminisztérium azt kívánja, hogy én is legyek ott ielen. De — s ez benne a különös — semmi több nem történhet a kapcsolatok élesztése dolgában. (Folytatjuk.) Kennedy elnök szerdai sajtókonferenciáján közölte, hogy Washingtonban szeptember 14-én megkezdődik az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozása. Szavai szerint ez a tanácskozás új szakasz a négy nyugati hatalom és NATO- szövetségesei Németországra és Berlinre vonatkozó állandó megbeszéléseinek folyamatában. Az amerikai sajtónak azokkal a közleményeivel kapcsolatban, melyek szerint lehetségesek a tárgyalások a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a nyugat beriiA követ menten észrevette, hogy az ő Rodrigueze kedvetlen. — Talán fáradt? Vagy szüksége van valamire? Be- | széljen nyugodtan, kedvesem, : minden tekintetben rendelke1 zésere állok. Hopp! Most jut '■ eszembe. Mondja, most, hogy ! maga, micsoda is ... mene- : kült, folyósítja valaki a fize- \ lését? De hogyan is kérdez- \ hetek ilyet — felelt meg tüs- ! tént önmagának a követ —, : ugyan ki is folyósítaná? No, ; nem baj, majd én teszek róla, ! hogy Juan apónak ne essen ! nehezére a vendéglátás. Ké- ! rém, csak semmi ellenkezés. ; Eh, nagyobb baj az. hogy az ; éjjel megint fájdalmakat ! éreztem ... ■ Elkomorult képpel jelezte, ; hogy hasogat a köszvénye. J — Nos, mi nyugtalanítja, j hadd hallom? — szegezte a j követ Gézának a kérdést. ^ — Nem tudnám ezt megha£ tározni, kegyelmes uram — £ habozott Géza. — Ügy általá- £ ban nyugtalanító a helyzet... í Nem is tudom, milyen pers- ^ pektívákkal keli most számol- í ni a közismert változás után... ^ A spanyol követ néhány 2 pillanatig hallgatott, azán be- | szelni kezdett: 'j — Most kettesben vagyunk, * figyeljen ide, Rodriguez. Maga
