Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
«9T *tr,crr.a kJCírhm 1961. AUGUSZTUS 10, CSÜTÖRTÖK Tyitov őrnagy ünnepélyes fogadtatása Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) lyen meghatja az a bizalom, amelyet a párt lenini központi bizottsága tanúsított iránta azzal, hogy felvette az SZKP tagjai közé.) Fogadom, hogy életem végéig hű fia leszek a pártnak — mondotta viharos éljenzéstől kisérve Tyitov, majd befejezésül közölte, hogy a világűrben végzett repülését a lenini pártnak és huszonkettedik kongresszusának, a kommunizmust építő kongresz- szusnak szentelte. Tyitov beszédének minden mondata után feizúgott a taps. Ezután Nyikita Hruscsov miniszterelnök, a központi bizottság első titkára emelae- dett szólásra. N. Sz. Hruscsov beszéde Hruscsov beszédében emlékeztetett arra, hogy Lenin annak idején, a Vörös térről figyelte egy kis szovjet repülőgép útját. A repülőgép alacsonyan szállt, nem nagy sebességgel. — Van valami nagy és szimbolikus jelentősége annak — folytatta —, hogy mindössze negyven évvel később mi ugyanezen a téren már másodszor üdvözöljük a világűr egy hősét, mint az óriási akaraterő, határozottság és bátorság megtestesítőjét. Hát hogyne lenne büszke népünk, hogyne örülne, amikor olyan hősök származtak soraiból, mint Jurij Gagarin és German Tyitov, a két űrhajós-testvér. Amikor Lenin a kis lassanjáró repülőgép első útját figyelte, éles tekintetével látta azokat a magaslatokat, amelyekre szovjet hazánk ma felért — folytatta — Hruscsov, majd hozzátette: „Lenin útmutatását teljesítve felépítették a szocializmust. Hazánk a haladó emberiség élén jár, új utakat tör a tudomány számára”. A szovjet kormányfő megállapította, hogy Tyitov őrnagy hőstetté örök időkre bekerült az emberiség történelmébe, majd szívélyes jókívánságait fejezte ki az űrhajósnak az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége, a szovjet kormány nevében és hálás ■köszönetét mondott hősiességéért, bátorságáért, amellyel hőstettét végrehajtotta. Hruscsov elismeréssel szólt a hatalmas erejű rakéták^ és -az űrhajók építőiről: Hangsúlyozta, hogy German Tyitov ragyogóan teljesítette a rábízott nagyszabású tudományos kutatóprogramot, és ezzel új adatokkal gazdagította a tudományt. — Hisszük és tudjuk — jelentette ki Hruscsov —, hogy nincs messze az idő, amikor az ember által irányított űrhajók megteszik az utat a Holdra, a naprendszer más bolygóira. A szovjet kormányfő kö- \ zölte, hogy a Szovjetunió Leg- \ felsőbb Tanácsának elnöksége; a „Szovjetunió hőse” címet? adományozta German Tyitov-’; nak. Megkapta a „Szovjetunió? űrhajós pilótája” címet is. ; — Most ön, barátjával, Ju-: ríj Alekszejevics Gagarinnali együtt viseli majd e dicső í címét. De csak a következő í repülésig lesznek ketten, mert í azután újabb szovjet űrhajós; pilóták tűnnek majd fel. Nem í kétséges, hogy az űrhajós pi-j lóták családja növekedni és; gyarapodni fog. Hruscsov jókívánságait fe- i jezte ki Tyitovnak azzal kap- | csolatban, hogy az SZKP Központi Bizottsága még a tagjelöltség lejárta előtt felvette őt tagjai sorába, ön állhatatos kommunistaként viselkedett a nehéz repülőút során — mondotta Hruscsov, majd Tyitov szüleit üdvözölte. Kijelentette, büszkék lehetnek arra. hogy ilyen bátor fiút neveltek. Jókívánságait fejezte ki a szovjet kormányfő Tyitov feleségének is, elismerését nyilvánította azért, hogy bátran búcsúztatta szeretett férjét, amikor az útnak indult, hogy végrehajtsa hőstettét a haza dicsőségére. Mint Hruscsov kiemelte, a világűr tanulmányozásában elért szovjet sikerek azt tükrözik, milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép szocialista hazája termelőerőinek fejlesztésében. Ezek az eredmények a szocializmus nagy előnyeit, a kapitalizmus fölötti fölényét is tükrözik. — A nyugati világ józan gondo'kozású képviselői kénytelenek elismerni — mondotta Hruscsov —, hogy a szocia lizmus az a megbízható kiindulópont", amelyről a Szovjetunió felbocsátja űrhajóit. Tyitov repülése óriási jelentőségű — folytatta Hruscsov. — Benne mintegy összpontosulnak elsőrendű iparunk erői, a szovjet tudomány és technika hatalmas vívmányai és a szovjet rendszer jótevő éltető ereje, azé a rendszeré, amely feltárja a tömegekben rejlő tehetségeket és képességeket, megadja az embernek a teljes szabadságot az építőmunkához és az ihletett alkotáshoz. Az űrrepülés nagyszerű ténye visszatükrözi a szovjet nép harcban és munkában megtett dicső útját, a Szovjetunió jelenlegi legyőzhetetlen erejét és nagyságát, törekvéseit a haladásra az újabb magaslatok és olyan ideálok felé, mint a béke, a népek szabadsága és barátsága. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet űrhajó, mint a népek békéjének és barátságának hírnöke szelte át a világűr térségeit. A hatalmas szovjet rakétákat, amelyekhez hasonlókkal egyetlen más ország sem rendelkezik, békés célokra, békés feladatok megoldására használjuk fel: a világmindenségről szerzett ismereteink bővítésére és elmélyítésére. Azok az újabb adatok, amelyeket a legutóbbi űrrepülés révén szerzett a szovjet tudomány, minden tudós, minden nép vívmányává válnak és ilyenformán jó szolgálatot tesznek az emberiség haladásának, a béke ügyének. — A szovjet emberek gondolatai a békére, az emberiség boldogságára összpontosulnak — mondotta Hruscsov. — Milyen megkönnyebbülten lélegzenének fel a népek, ha megszabadulnának a katonai kiadások terheitől • és ezeket az óriási összegeket az emberek anyagi és szellemi szükségletejnek teljesebb kielégítésére, a tudomány fejlesztésére fordítanák. A szovjet kormányfő kijelentette,. hogy az SZKP urogram tervezetéből láthatja a világ, milyen nagyszerű távlatok nyíl- j tak meg a szovjet néu előtt. — A nép a történelem alkotója, boldogságának kovácsa. Minél jobban dolgoznak a szovjet emberek a társadalom javára, annál gyorsabban érik el a kommunizmus magaslatait, építik ki a jövőbe vezető széles utat az egész emberiség számára — mondotta Hruscsov, majd kijelentette: — Mi a világon elsőnek építettük fel a szocializmust, elsőnek törtünk utat a Világűrbe. Elsőként jut el hazánk a kommunizmusba is. Beszéde titán Hruscsov ismét megölelte, megcsókolta German Tyitovot. Az úttörők virággal kedveskedtek a két űrhajósnak, a párt és a kormány vezetőinek. Frol Kozlov ezután bezárta a nagygyűlést. A szovjet himnusz után a „Drága föld” induló ütemére megkezdődött a moszkvai dolgozók felvonulása, amely csaknem másfél órán át tartott. Tyitov, a Szovjetunió hőse A Vosztok—2. űrhajón végrehajtott sikeres űrrepülésért German Tyitov őrnagy megkapta a Szovjetunió hőse címet, s átnyújtották neki a Le- nin-rendet. A szovjet űrtechnika fölényének újabb bizonyítéka A Vosztok—2 sikeres Űrrepülésének újabb világvisszhangjából Tyitov szovjet űrhajós pi-1 lóta példátlan teljesítménye nagy lelkesedést keltett az amerikai népben, és vak dühöt a reakciósokban, a hidegháború propagandistáiban. Hívéit “ íükrözilú azt az amerikai sajtó kommentárjai.' A New York Times első szerkesztőségi cikke után, amely a hidegháború szellemében készült. kedden már kénytelen volt számolni azzal a ténnyel, hogy az amerikai népet őszinte lelkesedéssel töltötte el Tyitov űrrepülése. — Tyitov szovjet űrhajós sikeres leszállása, miután 17 fordulatot tett a Föld körül, az űrhajó kabinjában — írja a lap — az eddigi legnagyobb emberi teljesítmény. Ez a szovjet űrtechnika győzelme, de egyúttal az emberi ész cs szellem . diadala is, politikái és földrajzi határokra való tekintet nélkül. A New York Herald Tribune szerkesztőségi ' cikkében kijelenti: — Az egész világ joggal üdvözli Tyitov őrnagyot, a bátor fiatal embert, aki nagy dicsőséget szerzett hazájának és az űrhajósok nemzetközi közösségének. Quadr'os brazíliai köztársasági elnök, az Ultima Hóra című havannai lap tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette. hogy Tyitov űrrepülése „bizonyítja, milyen óriási fölényben van a szovjet tudomány és technika más országok tudománya és technikája fölött”. — A Szovjetunió újabb szenzációs hőstettet hajtott végre a tudomány területén — írja az A1 Álam című marokkói lap. A svájci lapok hangsúlyozzák a szovjet tudomány és technika „újabb hőstettét”. Hruscsov üzenete a leszerelésért és a nukleáris fegyverek eltiltásáért küzdő tokiói értekezlethez Moszkvában nyilvánosságra hozták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikila Hruscsov küldött az általános és teljes leszerelésért, valamint az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltásáért küzdő Tokióban ülésező hetedik értekezletnek. Üzenetében Hruscsov gyümölcsöző munkát kíván az értekezletnek, részvevőinek pedig sikereket a békeharcban. A konferencia részvevőinek céljai — hangzik az üzenet — összhangban állnak a népek kívánságával. A béke védelménél, az emberiségnek j az atomveszélytől való mez- ■ védésénél nincs hatalmasabb' és hálásabb feladat. A Szovjetunió — mutat rá az üzenet — bármikor kész a teljes leszerelés gyakorlati végrehajtására, mihelyt megkötik az erről szóló nemzetközi egyezményt. Mi készek vagyunk ellenőrzési re.ndszert is elfogadni, ha a nyugati hatalmak végre megegyeznek abban, hogy velünk együtt leszerelnek és elfogadják az általános és teljes leszerelés tervét. Manapság a nemzetközi helyzet minden békeszerető embertől megköveteli, hogy erejét latbavetve akadályozza meg a háborús katasztrófát. Fogadás a Kremlben a Vosztok*"2 diadalmas útja alkalmából Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán a nagy Kreml- palotában fogadást adott az ember újabb világűrrepülésének megvalósításában részt vett tudósok, mérnökök és munkások, valamint German Tyitov űrrepülő tiszteletére. A fogadáson Nyikita Hruscsov, a kommunista párt és a' szovjet kormány más vezetői, valamint. German Tyitov és Jurij Gagarin vettek részt. Olasz szakszerrozeti kiileiöttsé/f ér kőzett hasúnkba A Nyomda- és Papíripar 1 romtagú küldöttsége, G. Valós a Sajtó Dolgozói Szakszer- darchi főtitkár vezetésével, vezete központi vezetőségé- | A küldöttség 10 napig ta- nek meghívására kedden ha- 1 nulmányozza a nyomda- és zánkba érkezett az Olasz ! papíripari üzemekben a szak- Nyomda- és Papíripari Dől- szervezeti munkát, ismerke- gozók Szakszervezetének há- ‘ dik a szakszervezet életével. Százezer takaró készül megtakarított nyersanyagból A textilipar legértéké^eBb' al ;jpany agaíközé:-:. tartóz bt-rragyapjú, amelynek felhasználására nagy gonddal ügyelnek a fonó-, szövőgyárakban. Az első félévben a .gyapjúiparban jobb anyaggazdálkodással 15 millió forint értékű nyersanyagot takarítottak meg. A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat so- ronkívül százezer takarót kért a gyáraktól, s most ehhez a mennyiséghez nem kell külön anyagot igényelniük. A téfVeh-rolnii takarók készí- t cs éfáatáfc'tmeg kezdte a=Szombathelyi Takarógyár és a Budakalászi Gyapjúszövő. Az anyagtakarél%osság kedvező eredménnyel járt a népgazdaság és közvetlenül a dolgozók számára is. A gyapjúiparban az első félévi munka alapján várható nyereségrészesedésnek a felét — mintegy ötnapi bérnek megfelelő összeget — a gondosabb anyaggazdálkodással érték el. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ hogy ő is épp most érkezett haza. — Az üzletben voltam, fiacskám. Apádnak dolga volt, fél délelőtt kint járt a városban. Alighogy ezt kimondta, betoppant az öreg Fodor. Géza őt is köszöntötte, és vidáman dörzsölte a tenyerét: — Nos. ebédelünk, mama? Tulajdonképpen nem vagyok éhes. de hadd essünk túl rajta, mert jaj, rengeteg dolgom van.! — Biztosan terítve van. Mindjárt utána nézek. Az ám, fiam, ez a csomag ma reggel érkezett, a postás hozta. — Nagyszerű! — kiáltott fel Géza, amint a csomagot szem- ügyre vette. — Az új nyelvkönyvek Pestről. No. fuccs a mai programnak. Ezeket fogom átböngészni. Sápadt vagy papa, csak nem vagy beteg? Az öreg Fodor összerezzent: — Nem fiam. dehogy. Az ebédlőben asztalhoz ült a család. Margit, a mindenes, szótlanul tálalt. Géza jókedvűen látott hozzá a leveshez. — -Ügy látom, valami nagy öröm ért. fiam — jegyezte meg halkan a kereskedő. — Igen. boldog vagyok, papa. Képzeld, ma osztályfőnöki órán arról beszéltem a 'gyerekeknek. hogy mindegyik válasszon ki magának egy hivatást, és aztán minden figyelmével. minden igyekezetével szentelje magát annak. És megfigyeltem, hogy ez a gondolat gyökeret vert bennük; Igen. megsvőztem őket! (Folytatjuk) tok, hogy nyelvész vagyok, abban találom meg életem értelmét, derűjét, éltető elemeit. Ezzel korántsem azt mondom nektek, hogy legyetek nyelvészek. Nem! Csak azt, hogy válasszatok ki magatoknak valamit, ami teljesen betölti az érdeklődésteket, és szenteljétek magatokat annak! Az osztály feszülten figyelt. Fodor Géza szenvedélytől fűtötten beszélt. Ügy hangzott ez a fejtegetés, mint. egy ars poetica, mint egy hitvallás. S annyi szenvedély tüzelt ebben a hitvallásban, hogy mély nyomokat perzselt a zsenge gyermeki lelkekbe. Jő néhány diák nem is értette hirtelen a szavak értelmét, de annál világosabban kelt életre előtte Fodor tanár úr példája, s a szeretett alak körül lassan kirajzolódott valamiféle eltökéltség: igen. én is ilyen akarok lenni, én is választok magamnak egy hivatást, és annak szentelem magamat mindenestül! Az osztályfőnöki óra véget ért, Fodor Géza a tanáriban magárakapta felöltőjét, és hazafelé indult. Útközben még egyszer átgondolta ezt a beszélgetést az osztállyal. Igen, látta, hogy mindaz, amit. mondott, hirdetett, megfogamzott a fiúkban. Elhatározta, hogy gyakras visszatér erre a témára, s ehhez a gondolathoz alakítja tanítványai jellemét. Szentül meg volt győződve arról, hogy ha ezen az úton indítja el a fiúkat, sok fenyegető tragédiától óvja meg őket. Még akkor is mélyen elmerült gondolataiban, amikor benyitott az Arany János utcai kőházba. Megcsókolta édesanyját, s meglepetve látta, veszem, hogy első lesz! Már látom, hogy végül is fizikus lesz ebbő] a gyerekből. Jó fizikus! Most talán értitek, mit akartam kihámozni a Kosa példájából. Sőt, tovább is megyek egy lépéssel. Nézzétek, fiúk, furcáa időket élünk mi. A történetem kerekei csikorogva döcögnek. Én, ameny- nyire csak tőlem telik, figyelem az embereket, az emberi sorsokat. Tudjátok, mit fedeztem fel? Akik hozzánőnek, hozzáragadnak a percekhez, azok ide-oda hánykolódnak. Válogatás nélkül mindenbe bele akarnak kapaszkodni, s a végén üres marad a markuk. Az idő aztán eljár felettük, s egyszercsak megvénülnek, de nem tudnak számot adni arról, tulajdonképp mit is végeztek életükben? Igen, üres marad az életük mindazoknak, akik együtt hánykolódnak a háborgó idővel! Én mást tanácsolok nektek. Azt, hogy ragadjatok meg egyvalamit az életben, de azt jól, szívósan és elkötelezve, aztán szenteljétek magatokat •ennek a választott hivatásnak. Háború van, valahogyan ; minden, de .minden kisiklott, lázban vergődik a világ, s aki belevegyül ebbe a szörnyű forgatagba, együtt ég el • oktalanul és értelmetlenül a ■ rohanó hétköznapokkal. Én a ■ magam példájára szeretnék t hivatkozni előttetek. Tudjádemli a színjelest. De vajon melyik az a szaktárgy, amely őt különösképpen érdekli és foglalkoztatja? Nos, Gyúrj? Amit minden más tárgynál jobban szeretsz, amit szívesebben tanulsz és amiben igaz örmödet leled? Az osztály kissé csodálkozó gondba merült. Mi rejlik e kérdés mögött? Kosa Gyuri váratlanul megszólalt: — Én legjobban a latint szeretem, tanár úr kérem. Fodor Géza arcán bosszús érzés suhant át. No lám, a kis stréber... Hát minden eminens diákban van egy ici-pici stréberség? De nem mutatta ki bosszúságát: — Azt hiszem, félreértettél engem, Gyuri*. Tét"jünk csak vissza Farkas Tamásra. Farkas csak jórendű tanuló, igaz? De rendkívüli érdeklődéssel szorgalmazza a fizikát és a matematikát. Ezt a két tárgyat mindenki másnál jobban érti az osztályban. S emögölt én azt látom, fiúk, hogy Farkas — tudva, vagy tudatlan — már most egy adott hivatásra készül. Viszont nálad, Kosa, ezt nem tudom felfedezni. Te mindent jelesre tudsz. Farkas, neked hány elgéségesed volt? — Kettő, tanár úr. — Lám, ugyanakkor fiziká- . bői és matematikából őt je- - löljük a tankerületi tanul- ■ mányi versenyre. És biztosra Mialatt az öreg kereskedő így csüggött a fia alakján, Fodor Géza, a verebélyi gimnázium huszonhat éves nyelvtanára csakugyan osztályfőnöki órát tartott a hatodik á-ban. Diákjai odaadó figyelemmel lesték szeretett tanáruk szavát. Fodor tanár úr a félévi értesítők eredményeit és tanulságait boncolgatta előttük. Már csaknem az osz- ; tálynévsor végére ért, amikor | megkérdezte: : — Nos, fiúk, kj van még • hátra? ! — Kosa Gyuri! — kiáltotta ! kórusban az osztály, í — Ügy van — hagyta hely- ! ben Fodor tanár úr. — Kosa (Gyuri, a színjeles bizonyít- í vány tulajdonosa, igaz? ! Nyújtsa fel a kezét, aki szí- í vesen toppant volna az édes- ; apja elé a Kosa Gyuri bizo- ; nyítványáyal! ; Derűs, pajkos kacagás kö- {zepette harmincegy kéz ten- J dűlt a magasba. Csak Kosa £ Gyuri sütötte le szerényen a £ szemét, mintha el akart volna £ bújni a feléje sugárzó tekingetek elő!. Amint Fodor tanár ^ úr ismét megszólalt, mély £ csend támadt az osztályban ^ — Látjátok, én mégis elét gedetlen vagyok ezzel a szín- í jelessel. Jobban mondva. Vb- ? led, Gyuri. Látom, csodálkoz- ? tok, fiúk. Figyeljetek csak £ Kosa Gyuri nagyon szorgal í más diák, Feltétlenül megér____ C^^etten lő ___________________. o ' A a néz Jsrla : ^rroevútn AózSet
