Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

HONOR © VIDÉKE r La. __ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • — III. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 8, KEDD II ií «üúzás Kedves, rögtönzött ünnep- ség színhelye volt szombat este a sUlyi iskola egyik tan­terme. Anyák, iskolás gyer­mekek tarka serege ünnepi ruhában búcsúzott Lipovits Teréz tanító nénitől. Az isko­lás gyermekek virágokkal köszöntötték, az egykori tanít­ványok pedig gyönyörű szép csillárral és egy futószőnyeg­gel kedveskedtek neki. Ko- váts Géza iskolaigazgató köz­vetlen szavakkal méltatta a tanító néni munkásságát. Ki­emelte. hogy Sülyben 39 éve tanít és ez idő alatt a leg­nehezebb feladatokat is meg­oldotta. Bár négy éve már nyugdíjban van, azonban nyugdíjas éveit nem a pihe­néssel töltötte, hanem tovább­ra is a gyermekek oktatásával törődött. Ügyannyira, hogy egészsége felőrlődött, és most kénytelen huzamosabb ideig szülőföldjén: Győrben gyógy- kezeltetni magút. Az igazgató búcsúzó szavai után a tanító néni válaszában megköszönte tanítványainak ragaszkodását és kihangsú­lyozta, hogy nem távozik végleg, mert a szíve bizonyá­ra időnként visszahúzza sze­rettei közé. Ezután a búcsúzás percei következtek. A meghatódott- ság könnyeket csalt ki mind a gyermekek, mind a felnőt­tek szeméből, A tanító néni minden jelenlevőtől csókkal búcsúzott. Én álltam a sor legvégén. Midőn tiltakoztam, hogy engem csak kézfogással tüntet ki, a tanító néni nem habozott, hanem a megjelen­tek nyíltszíni tapsa között mindkét orcámat megcsókolta. E kedves jelenetet életem vé­géig a legszebb emlékeim. kö­zött őrzöm meg. Krátky László Vecsés - fürdőváros? Községünk napról napra fejlődik, szépül. Nemsokára körbeéri a községet az egyik legnagyobb létesítmény: a vízvezeték főcsatornája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Vecsés fürdőhely. Néhány kislány öltözködése arra en­ged következtetni, hogy azt hiszik, ha a víz esőstől jön. bizonyára fürdőváros le­szünk. Lemondanak a ké­nyelmes, minden női szépsé­get kihangsúlyozó, alsószok- nyás, tarka-barka öltözködési lehetőségekről a szűk szárú halásznadrág miatt és azt ál­dozatosan viselik délelőtt, dél­után, sőt este is. Persze azért ebben is van sikerük. Ezt bi­zonyítja a napokban lezajlott jelenet. Fiam újjongó felkiáltására lettem figyelmes: „Csinn­Bumm Cirkusz!” — mire hat­éves kislányom rákontrázott: „Megjöttek a bohócok!" Az­után kórusban énekelték az előbbi felkiáltásokat. Kapunk előtt két halász- nadrágos, rikító blúzos kis­lány randevúsott. Őket té­vesztették össze bohócokkal gyermekeim. Vasárnap ugyan­is cirkuszban voltak és még erősen élt emlékükben a bo­hócok rikító színű ruhája. (Feketénél MOZIMŰSOR Mozik Gyom ró: A próba folytatódik. .Masiód: Seiler utca 8. Monor: Ói­ra resgel van. Pilis: Nem nősü­lök. Cüö: Magasabb elv. Vecsés: Milliók keringőie (széles). Tápió- süly: Kobra-akció. lípírrí/i itiburosús 3ionori-*trdőit: Emlékezés a mártírokra - Veteránok és fiatalok találkozója Vidám vasárnap a strandon A csévharaszli Egyetértés Tsz-ben vasárnap — a járás­ban elsőként — befejezték a gabonacséplést. A járás legki­sebb közös gazdaságában a cséplés eredményeinek tanú­ságaként 727 mázsa rozsot, 172 mázsa búzát, 386 mázsa őszi, 95 mázsa tavaszi árpát és 52 mázsa zabot termeltek. Péteriben vasárnap végez­tek a kenyérgabona cséplésé- vel, hétfőre már csak a zab cséplése maradt hátra. Hét­főn 11 órakor jelentette a községi tanács elnöke, hogy a cséplést teljes egészében be­fejezték, s kérte, hogy a la­pon keresztül juttassuk el a községi társadalmi szerveze­tek köszönetét Szolnoki Pál cséplöcsapatának és mind­azoknak, akik e szép ered­mény elérését lehetővé tették. Kérésének szívesen teltünk eleget, s a magunk nevében is gratulálunk! SZOMBATON a kora esti órákban impozáns menet vonult ki a monori temetőbe, s a Lenin-dal hang­jai mellett helyezték el a ke­gyelet koszorúit és az emléke­zés virágcsokrait 52 kivégzett vöröskatona sírján, Kupecz Ferenc községi tanácselnök és Hörömpő József ország- gyűlési képviselő rövid mél­tató szavai utón. Kint, az erdőn, az ifjúsági indulóval nyílt meg a tábor­tűz, melynek lángjánál idős Magócsi Károly és Wasky György elvtársak idézték fel mozgalmi em­lékeiket. A vadásztársaság egy őzet lőtt ki erre az alkalomra, amelyből Ubrankovics József, a Vigadó konyhafőnöke készí­tett ízletes vacsorát, helybeli asszonyok — Bátonyi József- né, Kassa Pálné, Magócsi Jánosné — segítségével. Az öttagú pilisi Szalai- együttes zenéjére hangulatos tánc kezdődött ezután, csak a hajnali órákban mentek ha­za a vendégek, s tértek nyu­govóra a strandon felütött sá­tortábor lakói. A VASÁRNAP remekül kezdődött: a kora délelőtti órákban vettük hí­rét a Vosztok II fellövésének, s ott azon nyomban ürítettünk egy pohár sört — Antalicz Já­nos elvtárssal, az erdei tanács- kirendeltség hivatalsegédével és Balogh Péter elvtárssa], a sütőipari vállalat gépkocsive­zetőjével —-. Tyitov őrnagy egészségé­re, a vállalkozás sikerére! A délelőtt a vidámság je­gyében telt el. Az első derűs perceket a lepényevés szerez­te: Ágéi Ervin, Bokros Ká­roly, Haller Ferenc és K. Nagy Károly egymással ver­sengve tépték fogukkal a fo­rintokkal teletűzdelt, lekvár­ral megkent lepényt... A zsákfutók mezőnyében Ágéi Ervin bizonyult a legjobbnak, másodiknak Hal­ler Ferenc, harmadiknak Négy óra tájban kezdődött meg a kulturális műsor. A Monori Kefegyár tánc­együttese kiemelkedő si­kert aratott a „köcsög- tánc”-cal. A monori területi KlSZ-szer- vezet rövid műsora után szavalatok hangzottak el, kü­lönösen tetszett a közönségnek a Danyi Zsuzsa által elő­adott vidám vers. Ezzel párhuzamosan folyt a monori és a monori-erdei KISZ labdarúgó-csapatainak mérkőzése. Az első félidő 18. percében Losó góljával a monoriak jutottak vezetés­hez, a 35. percben Lendér ki­egyenlített. A második fél­időben az erdeiek újabb fö­lényt harcoltak ki, a 75. percben Veszelka csukafeje­sével beállította a végered­ményt: 3:2 az erdeiek javára! MÁSKOR IS rendezzenek ilyet! — ez volt a jelenlevők véleménye és kívánsága. Ha nem is volt annyi résztvevő, amennyire számítottak — érdemes volt megrendezni. A legközelebbi ilyen hétvé­gi táboroknak már bizonyá­ra több látogatója lesz. Ter­mészetesen, korábban kell megkezdeni az előkészítést! (Szöveg: Vadászné — Radványi — Pilisi) NEM SZALMALANG! Beszámoló egy KISZ-gyűlésről Alig egy hónapja alakult újjá a KISZ-szervezet Tápió- sápon a termelőszövetkezet­ben. Ez az új KISZ tartotta a közelmúltban második össze­jövetelét. Federics Erzsébet, az új titkár nyitotta meg a gyűlést. Fiatalságából s eddigi gyakorlatlanságából eredő lámpaláza hamarosan feloldó­dott. Jóleső érzéssel hallottuk, hogy szakítani akarnak a múlt tétlenségével és komoly szer­vezeti életet akarnak élni. Nem alkalmi szórakozásnak tekintik a KISZ-t, illetve en­nek rendezvényeit, hanem előre megszabott tervek sze­rint, ifjú kommunistákhoz méltó munkát kívánnak vé­gezni. Azt akarják, hogy a KISZ-ben mindenki jól érez­ze magát. Ezt a megelégedett jó érzést az a tudat táplálja, hogy a köz érdekeit szolgáló hasznos munkát végeztek, amellett azonban kellemesen szórakoztak, művelődtek. Igen nagy élményt jelen­tett az a lelkesedés, ami az el­nöki beszámoló utáni felszó­lalásokból is tükröződött. Mé­száros Miklós szervező titkár, Faller Mária kultúrfelelős, Szvitek Erzsébet gazdasági fe­lelős és Szirághy Ági úttörő­felelős minden szaván érezni lehetett, hogy nagyon komo­lyan gondolták, amit mondot­tak. Érezni lehetett szavaik­ból, hogy itt nem szalmaláng- szerű íellobbanásról van szó, hanem komoly és nagy elhatá­rozásról. Mégis, kissé előtört belőlem a kétkedés, s a gyű­lés befejezése után ilyesmifé­lét mondtam a jelenlevő Sza­bó János tanácselnöknek és Horváth Gábor vb-titkár, KISZ oktatási előadónak: Csak így menne ez továbbra is. Megnyugtattak engem: nemcsak a tsz, ők is figye­lemmel kísérik majd az ifik munkálkodását. Ha baj, meg­torpanás, vagy bármiféle rendellenesség lenne, azonnal segíteni fognak ők is! M. K. ANVAKÖNYV' HÍREK G.vömrő Házasságot kötöttek: Kavalecz István és Agócs Mária, Óvári László és Nagy Gabriella. Elhunyt: Iván Istvánná Bálint Julianna 75 éves. Maglód Házasságot kötöttek: Forgács Balázs és Lilik Anna. Varga Ist­ván és Tabányi Mária. Két levél Vecsés réti: Állítsák vissza a szombat délutáni piacokat Munkaidőnk nem engedi meg. hogy a reggeli piacon be­vásároljuk a szükséges árukat, ezért arra kérjük az illeté­kes szerveket, állítsák vissza a szombat délutáni Diacot — amelv a múltban működött — 13 vagy 14 órai kezdettel. A( másik kérésünk: a község két tsz-e nyisson standot a piacon és segítsen a lakosság zöldáru-ellátásában. Vecsési Fehérnemű Ktsz dolgozói Mikor lesz már konfekció üzletünk ? A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől hallott értesülésünk alaoián azonnal megkezdik a megnyitás előké­születeit. amint a részükre méa áprilisban kiutalt helyiséget kiürítve megkapják. Ennek a huzavonának mi — a vásárlók — látjuk kárát. Reméljük, hamarosan sor kerül az üzlet megnyitására. E. K Vecsés SPOUTJEGYZET A vasárnapi főpróbán — egy héttel a bajnoki nyitány előtt — a Szentendrei Honvéd NB III-as csapata ellen gyenge já­tékkal mutatkoztak be a mo­nori fiúk: 8:1 arányú veresé­get szenvedtek! Igaz, nagy volt a káeikuja, az ellenfél is kitűnő labdarúgókból állt —f csapatjátékban egészen nagy­vonalút nyújtott — mégsem lehet mindez mentség a mo­nori játékosok gyenge teljesít­ményére. Az ellenfél pontos, iskolá­zott összjátéka a szoros em­berfogást . kívánta volna meg. Ehhez — a honvédek erőtől duzzadó játékát látva — kitű­nő állóképesség, jó erőnlét lelt volna szükséges! Ez viszont nem található meg egyes mo­nori játékosoknál, különösen azoknál nem, akik az edzésre sem jártak rendszeresen. Van olyan monorj labdarúgó (a fel­nőtt csapatban), aki nem tar­totta fontosnak, önmagára nézve kötelezőnek az edzé­sek látogatását. A vasárnapi mérkőzésen ez meg is látszott teljesítményén. Reméljük: az valahol, aztán ott magyará­zott a mester. Nem mondom, a legtöbb család maga is olyan volt, mint egy iskola, mert mindenütt volt nyolc­tíz gyerek egyrakáson. No­vembertől márciusig tartott a tanulás, utána usgyi, mehet­tünk ki. De nem ám játsza­ni. Dolgozni, ki a dohányföl­dekre, mert azt termesztett itt az uradalom. Tizenkét éves korban már legtöbbnyire cselédek voltunk. Később meg. ahogy embereskedtünk, ki itt. ki ott próbálta meg a szeren­cséjét. — így tanultunk mi. csév- haraszti gyerekek. Pont csak annyit, hogy leírhassuk a ne­vünket. s meg tudjuk számolni a napszámbért. Az ilyen öre­gek közül, mint én vagyok, akad még. aki nem tud írni- olvasni. Nem mondom meg a nevüket, mert szégyellnék. Nem ők voltak az okai. Hi­szen csak mostanában lábo- lunk ki a szegénységből. Tol- lasodunk, kérem, mint a fiók­gólya ... No, de tegyenek le. itt vagyunk az utcánk sarkán. Ne írják ki a nevem, legfel­jebb csak annyit, hogy M. bá­csival beszélgettek . .. Komáromi Magda új edző ezen a téren rendet fog teremteni. A másik: nem tudom, meg­figyelték-e, az ellenfelet ugyanazzal a játékkal akartuk kétváUra fektetni, amelyet ők sokkal jobban játszottak. Ez a rosszul alkalma zajt taktikai triód szép — ebben az esetben — nem is bizonyult eredmé­nyesnek. Hosszú, pontos előre- adásokkal kellett volna táma­dásba dobni csatárainkat és sokat lőni kapura. Sajnos, mindezekkel adósak maradtak játékosaink. — Hogyan kaphattak ki Kartalon? — kérdeztem a mérkőzés végén a Honvéd ed­zőjét. — Nem engedtek játszani bennünket, fanatikus erővel hajtottak a hazaiak. Igaz, kö­zel sem játszottunk ilyen jól, mint ma. Hát ez az, ami elgondolkoz­tató és tanulságot szolgáló! És vasárnap, az üllői ellenfe­lünket tekintve: pontosan ilyen hajtó csapattal, lelkes akaratú játékosokkal kerü­lünk szembe! Egy hetünk van még. hogy javítsunk valamit és felkészülésünket alapozot- tabbá tegyük. Ha a főpróba nem is volt valami biztató, az előadás, reméljük, sikerül­ni fog! Ehhez azonban a mo­nori játékosok lelkes küzdeni akarására és nem utolsósor­ban a szurkolók biztatására lesz szükség! Hörömpő Jenő Vstílt kvntgvrvt! A Gödöllői Sütőipari Válla­lat vecsési üzemegysége figyel­mességéről híres a községben. A kenyérbe mindig belesütnck valami ajándéktárgyat a ked­ves fogyasztóknak. Nem tu­dom, hogy a kenyeret akar- ják-c megutáltatni a lakosság­gal. vagy talán más céljuk van? Annyi bizonyos, hogy a tanácselnök asztalának egyik fiókjában ..múzeumot” lehetne nyitni a kenyerekben talált tárgyakból. Van ott gombtól kezdve a spiccvasig minden apró. jó étvágyat keltő tárgy. Ma azonban különösen Ínyenc falatra akadtam. Egy szépen megsült kukaeka tűnt elő a ke­nyérből. Ha húshiány van is, nem kívánjuk kukachússal pó­tolni. Ideje lenne, ha a ked­ves pékek már nem fáradozná­nak az effajta ajándékosztoga­táson. hanem ehelyett megszi­tálnák a lisztet és a fogyasz­tóknak „csak” kenyeret juttat­nának. (civa) Csévharaszton és Péteriben befejezték a cséplést A KÖZSÉG FESTŐJE Rosszul sikerült a monori főpróba jat nyert. Azóta rendszeresen részt Vgti , >}«$ megyei tárlatokon. Legsikerültebbek a falusi búcsúkat és a holdas tájakat megörökítő képei. Barátai, Drazsnyák Imre tanár, Bányász Béla festő és Brindzik László szobrász tő­lük telhetőén segítik a 68 éves mestert. A hosszú évek alatt jutott másra is ideje Gammel Jó­zsefnek. Míg jó hallással bírt, sokat hegedült, szerette a ze­nét, ma is szívesen beszél róla. A vecsési moziban an­nak idején ő volt a némafil­meket kísérő zenekar veze­tője. A festés és a muzsika mellett pedig aforizmákat írt, nem kevesebbet, mint négyez­ret. A közeljövőben ezekből válogatja ki és jelenteti meg a legjobbakat a Szépirodalmi Könyvkiadó. Valentsik István ÚTKÖZBEN Kanyargós az út Monorról Csévharasztra. Éppen csak megperdült a kocsi kereke az első kilométeren, amikor öreg bácsi integetett a botjával, álljunk már meg. Irdatlan há­tizsák mellette, azt támogat­ta féllábbal. — Lekéstem a buszról, az­tán nagyon sietős lenne az út hazafelé — kezdett me­sélni, amint kényelmesen el­helyezkedett. — Hehe — kun­cogott, öregesen — nem is rossz dolog autóban ülni. Azárn. Az én gyerekkoromban, meg mikor ember lettem, gya­log mentünk mi mindenfelé. Ez a Csévharaszt olyan, de olyan messze volt mindentől, hogy még az uraság is ritkán jött ide. Pedig ő hintán járt. A Wekerle uraság. Az övé volt itt minden ... Én most a nyolcvan felé ballagok. Ér­dekes, a régi dolgokra néha jobban emlékszem, mint ar­ra, hogy miért veszekedett ve­lem reggel az asszony. Az apám mesélte, hogy ők vol­tak itt a pusztában jóformán az elsők. Uradalmi cselédnek szegődtek. Csak lassanként szaporodott a nép. — Akkor niég úgy jártunk oskolába, hogy házhoz jött az egyszem tanító, összejöttünk A. tsz-vezetVík is iítrístííi bv u liösivketiesi Jfayssubúí yokut tsz-elnököt 500, Pongor Imre gépkocsivezetőt 400 forint pénzbírsággal sújtották. A megbírságoltak között talál­juk az úri Béke, a mendei Lenin, a tápiósápi Petőfi, a nyáregyházi Béke és az üllői Március 15 tsz-ek elnökét. Számukra és a többi tsz-ve- zető számára is e tárgyalás­nak az a legfőbb tanulsága, hogy a közlekedési jogszabá­lyok betartása mindenkire egyaránt kötelező! A közelmúltban megtartott szabálysértési tárgyaláson hat tsz-elnököt bírságoltak meg közlekedési jogszabályok meg­sértése miatt. A szóban forgó tsz-ekben egyes gépkocsik, il­letve vontatók körzetigazol­vány, forgalmi engedély és olykor menetlevél nélkül, il­letve szabálytalan menetle­véllel közlekedtek. A legtöbb szabálytalanságot a magiódi Micsurin Tsz-ben észlelték, ezért Pálos László Darányi Bandi futott célba. A köcsögtörés már még na­gyobb körben keltette fel az érdeklődést, s a próbálkozók között ott találtuk Spenger István elvtársat, a járási KISZ-bizottság titkárát és Fülöp Ferenc elvtársat is, a gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz műszaki vezetőjét is . .. Ezután került sor az úszó­versenyekre. A serdülő fiúk mezőnyében Vesztner József lett az első, Magócsi Lajos a második, Dávid György a harmadik. A felnőtt férfiak versenyét IMarosi István nyer­te, Aradi Tivadar és Nagy Károly előtt. A nők mező­nyét igazán nem mondhattuk népesnek: csak két gyömrői fiatalasszony — Aradi Tiva- darné és Kákái Sándorné — vett bátorságot az induláshoz, így ők osztozkodtak az első (Aradiné) és második (Ko­kainé) helyen, valamint a tíz szelet csokoládén ... a délután a csendes fürdőzés és a zajos mikrofon jegyében telt. Voltak, akik a meghívón ígért ebédet reklamálták, má­sok a vizet találták hidegnek. Ám Földváry György tanács- titkár rövid úton megcáfol­ta az utóbbi panaszt, hőmé­rőt dugott a vízbe, s diadal­masan húzta ki: 23 fokot mutatott... így hívják Gammel Józse­fet a vecsésiek, különösen az idősebbek, akik régóta isme­rik. Bal kezét és hallását el­vesztette a II. világháború­ban. Szegényes otthonában, lemondva a családi élet örö­meiről, visszavonultságban, máról hónapra él — és mégis csodálatosan fiatalos életkedv, akaraterő sugárzik belőle. Harmincöt éve fest és szün­telen dolgozik. 1931-ben, a Nemzeti Szalon kiállításán Balaton-pcrti sé­tány című pasztellképével nagy feltűnést keltett és dí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom