Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

V. ÉVFOLYAM. 179. SZÁM. 1961. AUGUSZTUS 1, KEDD Tudósítás a városi tanács üléséről Tizenötmilliós községfejlesztési alap a második ötéves terv hátralevő részében Tizenkétezer forint a gerjei sporttelep építésére ülés megtárgyalta a tanács állandó bizottságainak műkö­dését. Kimondta, hogy a jö­vőben az állandó bizottságok ülésein részt kell venni a végrehajtó bizottság egy-egy tagjának, majd új rendeletet állapítottak meg a házi sze­mét kezeléséről és gyűjtésé­ről. Elfogadták a végrehajtó bizottság javaslatát a köz­ségfejlesztési alap ötéves tervének irányelveiről. Meghatározta a tanácsülés, hogy a községfejlesztési alap­ból elsősorban a csatornaépí­tést, a vízhálózat növelését, járdaépítést, kórházfejlesztést, a malomtószél rendezését kell biztosítani és végül dönté3 született a tanácsi költségve­tésen belül szükségessé váló átcsoportosításokról. FILÁTELISTÁINK Ki hinné, hogy a ceglédi művelődési ház bélyegszakkö­rének 160 tagja van, akik kö­zül 110-en felnőttek és 50- en képviselik az ifjúságot. A szakkör legfiatalabb tagja Csathó Miklós tízéves, a leg­idősebb Vágó György 70 éves. Vasárnap délelőttön­ként találkoznak a ceglédi fi- latelisták a művelődési ház­ban, ahol megbeszélésekkel, tájékoztatásokkal, bélyeggyűj­tő-hírek ismertetésével és fő­ként cserével töltik hasznosan az idejüket. A gyűjtök közül igen sokan folytatnak cserét világvi­szonylatban is. Elsőnek em- | üthető közülük Gombos Ede, i a Nemzeti Bank ceglédi fiók- j jának nyugalmazott igazgató- I ja. Az ismert ceglédi bélyeg- gyűjtőnek egyik cseretársa az NDK-ban él. Gömbös Ede 40 év óta van vele levelező viszonyban és a német barát a napokban jelentette be le­vélben, még az ősz folyamán meglátogatja a ceglédi bélyeg- gyűjtőket. Kemény László olasz cseretársa évek óta minden nyáron meglátogatja a barátját és természetesen a ceglédi bélyeggyűjtő szakkört. A Uj rendszer a tanszerellátásban Az ülésen az állandó bi­zottság igen helyesen azt javasolta, hogy a bolt augusztus 1-től két hónapon keresztül nyúj­tott műszakban üzemel­jen és ilyenformán reggel 7-től 13 óráig, délután 15 órától pedig este 19 óráig tartson nyitva. Augusztus 20 tiszteletére fellendült a versenymozgalom a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén. A megtisztelő „szocialista brigád” címet a múlt év­ben már egy brigád elérte, most újabb kilenc kollektíva har­col ezért a kitüntetésért. A kilenc brigád közül találomra vá­lasztottunk egyet — Szűcs II. Jánosné brigádját. Fényképező­géppel kerestük fel a csinosabbnál csinosabb asszonyokat s tapasztalatainkról három képben számolunk be. h' úfyt I M i 1 liÉl; „Megtartottuk az augusztus 20 előtti röpgyűlést” írja a brigádnaplóba Ecseri Lászlóné be Reggel Sándorné a brigád egyik legjobb dolgozója (Foto, szöveg: Opauszky) — KÖKAI ISTVÁN, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ceglédi üzemegységének vezetője szeptember hónapban tanul­mányútra megy a Szovjet­unióba, ahol többek között gyümölcstermelő szovhozokat és kolhozokat látogat meg. — AUGUSZTUS 2-ÄN este nyolc órakor a Gépjavító Vállalat kultúrotthonának szabadtéri színpadán vidám est lesz. Közreműködnek: Ko­vács Erzsi, Németh Lehel, Koós János, Váradi Zsuzsa, Czirók László, Jávor Alfréd. Konferál: Hegedűs Éva. Zon­gorán kísér: Vécsei Ernő. Műsoron táncdalok és vidám jelenetek. Kedvezőtlen idő esetén az előadás a nagy­teremben. — A CEGLÉDI Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hat dolgozója egyhetes kirándulá­í son volt Csehszlovákiában. Minden résztvevő költségeihez a vállalat 500 forinttal já­rult hozzú — TELJESEN berendezett tilos! pálinkafőzőt fedezett fel a ceglédi pénzügyőri szakasz egyik leleményes járőre. A tulajdonos a berendezést há­zilag készítette, vegyes gyü­mölcsből akart pálinkát főzni, de már az első kísérletnél raj­tavesztett. — A DÓZSA NÉPE TSZ nö­vénytermelő brigádjában öt, tíz főből álló munkacsapat dolgozik. Az öt munkacsapat között mennyiségi és minő­ségi verseny folyik. A tava­szi vetési és növényápolási munkák elvégzése után a ver­senybizottság értékelte az öt munkacsapat munkáját. A bizottság jelentése alapján az első helyet Varga Géza ifjú­sági munkacsapata kapta. Az egész munkacsapat jutalmul részt vett a soproni ünnepi he­teken. — A TÁNCSICS TSZ 250 féró'hclyés süldőszállása au­gusztus elsején kerül átadásra. — A TALAJJAVÍTÓ Vál­lalat ceglédi gépjavító mű­helyének tervezett negyedéves gépfelújítási terve 40 darab volt. amivel szemben 43 gép felújítását végezték el. Nagy­! részt dömpereket és külön- : böző gyártmányú vontatókat javítottak, jelentős részben í a vállalat részére. I T . ? ANYAKÖNYVI HÍREK í ó Születtek: Szabó György, An- í tál Ilona, Schmidt Agnes, Sár- í közi László. Török Marianna. Du- ^ rázi János. Kelemen Erika. Pász- í ti Aranka. Timár Katalin. Bene í József. Ecseri László. Tóth Er- ; zsébet. Tóth Éva. Bognár Agnes, j Egresi Agnes. Varga Éva. Duhai < Katalin. Duhaj György, Szatmá- í ri Mihály. Laczkó Károly. Fehér j Mária, Máté László. Ladányi La- > jós. Fazekas Erzsébet, Szabó Jó- í zsef, Gáspár István, Obrácz Erzsé­bet. í Házasságot kötöttek: sági Mi- ' hály és Szombati Anna, Zsíros { Miklós és Szalisznyó Terézia. Far- í kas Lajos és Tauber Julianna Klá- í ra. Haraszti István és Gyigor Er- l zsébet. Szilád! Frigyes és Lődi ; Éva Katalin. í Elhaltak: Magyar Antal 76 éves. í Csicsai Erika 6 hónapos. Nagv ! Tamást: é szül. Rolnik Veronika 86 ; éves. Prazsák János 65 éves. Asz- 'talos Benjáminná szül. Naav Ro- ! zália 69 éves. Telek Istvánné szül. ; Annó-k Terézia 44 éves. varga Já- ; nosné szül. Nyúzó Borbála 88 éves. [Bálint Istvánné szül. Jani Eszter 57 éves. Varga Péter 3 éves. Ha­zai Veronika 77 éves. Nagy János 1 49 éves. — Ö nem! Bár talán fur­csán hangzik, de én nagyon megszerettem a vidéket. Ha­mar megbarátkoztam a ho­mokkal is, mint kerékpáros­nak azonban, örök ellenségem marad. Ugyanis kerékpárral járok ki irodánkba, a Kos­suth Tsz IV. üzemegységhez. — Ez télen nagyon kelle­metlen lehet az eső éj hó miatt és mert hamar besöté­tedik — vetjük közbe, de Mi. hályiné ismét mosolyog. — Hát, télen azért nem kell kerékpárral járnom, inert a tsz kocsit küld be ér­tünk a városba. Munkaidőm télen tényleg belenyúlik — különösen túlórával — az estébe és így is rossz lenne a léerékpározás. Arról be­szélt az előbb az üzemegység­vezető elvtárs, hogy jól dol­gozom? Hát ha a tsz ennyit áldoz értünk, akkor nem is szabad másként, csak jól dől- ■ gozni — mondotta Mihályi i Lajosné s ez az utolsó mon- \ data nyújtotta a leghűbb ; jellemzést a fiatal bérelszá- \ molónőről. \ Andrási <. r— mivel a HATERV-től kilép­tem — magam kértem, hogy vegyenek fel a tsz-be bérel­számolónak. S azóta, már másfél éve itt dolgozom. — Nem volt nehéz a pesti aszfalt után a ceglédi homo­kot megszokni? HATERV-nél, mint admi­nisztrátor 1959-ig. De mivel férjem — aki katonatiszt — Cegléden teljesített szolgála­tot s itt lakást kaptunk, én is ide költöztem. Tudomá­sunkra jutott, hogy a Rákóczi Tsz bérelszámolót keres s én A Kossuth Tsz bérelszámolója A képen látható mosolygó, barna fiatalasszony, Mihályi Lajosné, a Kossuth Termelő- szövetkezet IV. üzemegysé­gének bérelszámolója. Mun­kájával felettesei elégedet­tek. Molnár Sándor üzem­egységvezető, közvetlen fe­lettese így beszél róla: — Marika az a dolgozó, aki­ire bármilyen munkát bíz az ember, mindig örömmel vál­lalja. Szorgalmasan dolgo­zik, munkakörét példamuta­tóan látja el. — Ennyit mon­dott az üzemegységvezető és ez még nem lenne szokatlan, hiszen igen sok szorgalmas, fiatal dolgozik tsz-einkben. Ha azonban mindezekhez hozzávesszük azt, hogy Mi­hályi LajoSné „tősgyöke rés” pesti volt még másfél évvel ezelőtt, nagyban megnő Mol­nár Sándor véleményének a súlya. — Hogyan került Ceglédre í éppen a Kossuth Tsz IV. üzemegységéhez? — fordul­tunk jogos kíváncsisággal' Mihályinéhoz. ® Budapesten dolgoztam a A városi tanács kereske­delmi állandó bizottsága július 27-én ülést tartott, amelynek napirendjén többek között megtárgyalták a kö­zeledő tanévre tekintettel a tanszerellátás problémáit. Echrik Margit, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat pa­pírboltjának vezetője tájé­koztatta a bizottságot, hogy kellő időben megrendel­te a forgalom zavarta- ; lan lebonyolításához szűk- ; séges árut, amely mintegy 10 tonna ; súlyban és félmillió forint í értékben már meg is érke- / zett. Kitűnően bevált már évek j óta a boltban rendszeresí- J tett előre csomagolás. Esze- ^ rint az egyes osztályokban í szükséges füzeteket nagy j mennyiségben előre csórna- j golják a bolt dolgozói, de $ ilyen előre csomagolt álla- j pótban tartanak rajzszöget, j vignettát, kék csomagoló pa- ^ pírt s ez a körülmény nagy- \ mértékben gyorsítja a kiszol- i gálást. £ A bolt körülbelül í í hétezer tanuló ellátását £ biztosítja. A forgalom \ zavartalan lebonyolítása \ érdekében már július £ elején hozzákezdtek a í bolti dolgozók az előre ^ csomagoláshoz. Általában a tanévre való \ vásárlás már augusztus ele- $ jén megkezdődik és a vá- \ sárlóknak semmi kockáza- 2 tűk nincsen az előre vásár- J lássál, '/j „Négyezerért elintézem" cot vallottak. A becsületes asszony nem ijedt meg, a ha­tóságoktól kért segítséget. Pálné állta a szavát és másnap megjelent Sz. I.-né- nál. Közben megjelent V, J. a NEB tagja. Erről Pálné mit sem tudott. V. J.-nak arra a kérdésére, hogy milyen célból van ott, Pálné azt felelte, eperfát akar vásárolni. V. J, hivatalosan lépett fel, elő­vette NEB-igazolványát, le­igazolta magát és kérte, hogy Pálné is igazolja személy- azonosságát. Pálné, mivel érezte, hogy forró a talaj a lába alatt, kitérő választ ke­resett. Arra hivatkozott, hogy az igazolványa a kiskapuhoz támasztott kerékpárján levő táskájában van, Amikor kiért a kapuhoz, nyomban kerék­párjára ült és elment. A gyors intézkedés hatására nemsokára kézre került. A rendőrség őrizetbe vette. Itt is magabiztosnak érezte ma­gát. Kiderült, hogy nem is népi ellenőr. Azzal védeke­zett, hogy Sz. I.-nétól ház­építés céljából akart pénzt kölcsönkérni. Nem restellte azt sem mondani, hogy őt V. J. nem igazoltatta, hanem el­távozásra szólította fel. Pál Istvánné ellen a járási ügyészség közhivatalnoki mi­nőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntette miatt nyúj­tott be vádiratot a járásbíró­sághoz. —orell— 1961. június hó 4. Cegléden olyan nap volt, mint más hét­köznap. Az élet folyt a maga megszokott medrében. Ezen a napon is temettek. Talán volt ebben valami? Ha nem is sok, de érdekesnek tekinthető epi­zódja mégis maradt. A hírnek az adott szárnya­ltat, amikor a sírásók a ko­porsót a sírgödörbe leenged­ték és a koporsó véletlenül megbillent, a haioít kiesett. Ez átkán szokott előfordulni- Persze kitalálások születtek, hogy ez azért történhetett meg, mert a sírásók Sz. I.-óé­nál bort ittak. Fái Istvánné, Cegléd, Só­lyom utcai lakos a maga hasznára akarta az esetet fel­használni. A temetést követően két nap múlva megjelent Pál Istvánné ismeretlenül Sz. I.-né lakásán, aki előtt népi ellen­őrnek adta ki magát. Kere­ken megmondta neki, hogy engedély nélküli borkimérés miatt feljelentést tettek elle­ne, ami 20 000 forintig bün­tetendő. De nem kell megijedni, nyugtatta meg Pálné Sz. I.- nét. Az egész ügyet 4000 fo­rint lefizetése ellenében el le­het intézni, semmi bántódása nem lesz. Ezután Pálné azzal távozott, hogy gondolja meg, majd másnap visszajön Sz. I.-néhoz. Bármennyire is álcázta ma­gát Pálné, kísérletei kudar­Az átlagbérek szintén fej­lődő irányzatot mutatnak. A villamosipari gyárban pél­dául 1959-ben 16 000 forint, 1960-ban 17 8Ö0 forint volt az átlagbér, és az idén a telje­sítménybérek felülvizsgálata után átiagbérvisszaesés nin­csen. A közvetlen béreken kí­vül jelentősen növelte a vá­sárlóerőt az üzemek többsé­gében kiosztott nyereségrésze­sedés. A jelentésben felsorolt öt vállalat mintegy 1 millió 200 ezer forint nyereségrésze­sedést osztott ki. A közművek fejlődése sze­münk előtt folyik le, épül már a központi szennyvízcsatorna is. Az év első felében 10 000 négyzetméter bitumenes járda készült el. Most folyik az asz­faltjárdák felújítása. Tavaly 3 km új vízveze­tékhálózat és 1,8 km vil­lanyhálózat készült. A jelentésből nyilvánosság­ra került az is, hogy a 30 la­kásos szövetkezeti lakóházba őszre költözhetnek be a la­kók. A lakásokat az üzemek között osztották ki. Az új lakók 70 százaléka kerül ki az üzemek dolgozói közül. Nagy teret szentelt a jelen­tés a munkásság kulturális életének alakulására. Részle­tesen foglalkoztak a munká­sok szociális és munkavédel­mi helyzetével. Megállapította a tanácsülés, hogy komoly eredmények vannak a mun­kaverseny területén. Az üzemi munkások több mint 80 szá­zaléka részt vesz különböző formában a szocialista mun­kaversenyben. A tanácsülés határozatában utasította a végrehajtó bizott­ságot, hogy továbbira is te­gyen meg mindent, különösen a nőket foglalkoztató üzemek fejlesztésére. A továbbiakban a tanács­A tanácsháza közgyűlési termében pénteken délelötl tartotta meg szokásos kétha­vonkénti nyilvános ülését a városi tanács. A nagy számban megjelent tanácstagok előtt Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke ismertette a napirendet, majd a tanácsülés Petró Mihály el­nökletével kezdte meg mun­káját. Elsőnek a végrehajtó bizott­ság terjesztette elő jelentését a város munkásosztályának helyzetéről. Az igen alapos és részletes jelentés megállapítja, hogy a város munkáslétszáma meghaladja a 6500 főt, a munkáslétszám évről évre növekszik. A számszerű növekedésen kí­vül igen jelentős a munkás- osztály áruellátása terén elért fejlődés, valamint a vásárló­erők következetes növeke­dése. Az áruellátás minden vona­lon fejlődött. Most már a piaci felhozatal közel 50 szá­zaléka a termelőszövetkezeti gazdaságokból kerül ki. A húsellátást komolyan befolyá­solta, hogy például májusban a szövetkezetek több mint 5000 kg élő baromfit értéke­sítettek a piacon. Az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 10%-kal több élemiszert ho­zott forgalomba, mint ameny- nyit a tervben előirányzott. A hús forgalma az elmúlt évhez viszonyítva megnőtt. Vajat kétszer annyit adtak el a bol­tokban, mint tavaly. Érdemes megemlíteni, hogy az idei sörfogyasztás kereken négy­szerese az 1950. évi sörfo­gyasztásnak. Különösen nagy a kereslet a nagyértékű ipar­cikkek iránt. A 17 millió fo­rint értékű bútor mellett az iparcikk-üzletek 324 motorkerékpárt, 624 rá­diót és 151 televíziót ad­tak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom