Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-31 / 205. szám
1981. AUGUSZTUS 31, CSÜTÖRTÖK Meere» xfCiriim Egy nappal a tanévnyitás előtt egy kis pilisi faluban Az iskola már rendben várja a nebulókat - Van tankönyv, füzet elég -iHárom nevelői állás még betöltetlen - A tantestület szép tervei Holnap reggel kilenc órakor Pilisszentkereszten is íelsorakoznak az úttörők, hogy fogadják a legkisebb ballagó- kat, azokat a gyerekeket, akik az óvodából az iskola első osztályába „ballagnak át“. S ezzel a faluban kezdetét veszi az 1961/62-es tanév. Most, közvetlenül a tanévnyitó előtt, látogatást tettünk ebben a csodálatosan szép és modern iskolában, amelyet svájci mintára építettek e hegyek közé zárt, a napot rövi- debb ideig élvező falucska, Pi- lisszentkereszt számára. A szemnek az első pillantásra minden nagyon tetszik. A parketta és a svédpadló már mindenütt tükörfényes. A falak újonnan festve — minden teremben fehér, halvány sárga és halvány zöld színben verik vissza az üvegfalon és a tetőablakokon beáramló fényt. Látszik, hogy a szülői munkaközösség nem henyélt a nyáron. Minden ragyog a tisztaságtól, minden kicsinosítva és megreparálva. Az iskola igazgatója, Holló- sy Tibor, azonban már nem ilyen elégedett az előkészületekkel. — Igen, szép és jó a mi iskolánk, amelyet úgy terveztek, hogy a lehető legcélszerűbb legyen — magyarázza. — De még jobb lenne, ha nem kellene naponta bosszankodnunk az építők hanyagságai miatt. Tessék idenézni! A parketta jó része toldalékokból összerakva, s darabonként feljön. A folyósón több száz burkoló kőlap megrepedezve. A vitrinekből az üveg kiesik, mert centiméterekkel kisebbre szabták, egy gyerek emiatt már súlyosan megsérülte--S még sorolhatnám panaszainkat sokáig. — Mit lehet ez ügyben tenni? — Azért beszélek minderről, mert most jár le tavaly épített iskolánk egy éves jótállása. S az idei tanév előkészítésében jócskán lekötötte erőinket a Komáromi Építőipari Vállalattal folytatott vita. Nagyon jó lenne felsőbb szerveinktől több hatékony segítség, hogy a tanítást minél kevésbé zavarja meg az épület toldása-foldása, minél hamarább túl legyünk rajta. — A felsőbb szervek milyen segítséget nyújtottak a tanévkezdéshez? _ Az idén is megvolt a hagyományos váci igazgatói értekezlet, ahol hasznos elvi segítséget kaptunk, hogy most, az iskolarefom éveiben mikép juttassuk érvényre nevelői elgondolásainkat. Ennek alapján adtuk ki a tanévnyitó nevelőértekezletre már előre a szempontokat. De hadd mondjam meg azt is, hogy véleményem szerint a járási művelődési osztályt nem most kellett volna megszervezni, hanem már május-júniusban. Mert úgy idejében tájékozódhattak volna a tennivalókról, így pedig még csak most mérik fel a dolgokat, c sak most ismerkednek a községekkel, az iskolákkal. — Mit hoz az új tanév a nevelésben itt Pilisszentkereszten? — Először is felkészültünk arra, hogy azzal a kétszáztizennyolc férfival és nővel, aki 1945 után nem járta ki a nyolc általánost, pótlólag elvégeztessük az iskolát. Persze a megfelelő keretek között. Felmértük és folyamatosan vizsgáljuk, hogy mit tehetnénk a gyerekeik kétnyelvűségéből eredő oktatási nehézségek leküzdésére. S végül — növelni akarjuk a bizalmat a nevelők és a szülők között. Tanerőink természetszerűen meglátogatnak minden szülőt, s az idén szeretnénk elérni, hogy az édesanyák és édesapák ezeket a „viziteket” visszaadják — az iskolának! — A nevelő gárda létszáma teljes? — Sajtnos nem. Tizenkét státuszunk közül a mai napig csak kilencben lehetünk biztosak. Személyi, szervezési, egészségügyi okokból három tanítónkra nem számíthatunk. Ez nagy gond. — Tankönyv, irka, tanszer? Van belőlük elég? Hollósy Tibor igazgató válasz helyett megmutatja a magasra tornyosuló tankönyv hegyeket, mintegy jelképezve, hogy az iskola vezetői mindent megtettek a tanév előkészítése és zökkenőmentes indítása érdekében. Firon András Egyszerűsítik az ajándéktárgyak külföldre küldését A magyar- állampolgárok külföldi kapcsolatainak szélesedésével naponta jelentős mennyiségű ajándékcsomag kiküldésére kérnek engedélyt az ország minden részéből a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatóságától. A kiviteli kérelmeket eddig a Nemzeti Bank központjában bírálták el. Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatósága most felhatalmazta valamennyi vidéki megyeszékhelyen működő igazgatóságát, illetve bankfiókját, hogy szeptember 1-től saját hatáskörükben engedélyezhetik az ajándéktárgyak kiküldését. A külföldre küldhető ajándéktárgyak köre, illetve 250 forintos értékhatára változatlan. A benyújtott kérelmeket a megbízott fiókintézetek 24 óra alatt elintézik és az engedélyeket a kérelmezőnek személyesen, vagy posta útján adják ki. (MTI) Móricz Zsigmond szobrot avatnak a sziksiói iskolában A szikszói nyolctantermes általános iskolában a tanévnyitáskor avatják Móricz Zsigmond mellszobrát — Hal- mágyi István szobrászművész alkotását. A szobrot az épület bejárata mellett helyezték el, vízmedence és virágos park övezi. Jöhet a tél - van ml vei fűteni Melyik a sztár ? - A válogatós kályha - Minden tüzelőféleségből van elég Szigetszentmiklóson a TÜ- ZÉP-telep szélesre tárt kapuján ki-be sorjáznak a kocsik. Többségük stráfkocsi, jól megtermett lovak húzzák, gépkocsi ritkábban kerül közéjük.T . _ - ----M indenütt hatalmas szénhalmok, gondosan gúlába rakva. — Van-e elég tüzelő télire, s viszik-e? — kérdem Fekete telepvezetőtől. — Annyi árunk van, hogy amint mondani szokás, Dunát lehetne vele rekeszteni. Ebben a percben százhúsz vagon szenet lát itt az udvaron, s folyamatosan kapjuk az utánpótlást. Persze, még nem ini dúlt meg a csúcsforgalom. Látják az emberek, hogy mindig tele az udvarunk, hát azt mondják, ráérünk vásárolni. Lehet, hogy hazabeszélek, de a nyár egy-kettőre elmúlik, s milyen jó tudni, hogy tele a kamra. — Ha van szén elegendő, miért fontos az. hogy most viszik vagy később? — Elsősorban a vásárlók érdeke. Most még nem esik az eső, tehát nem ázik meg a tüzelő, de főleg nem áznak el az utak. Hiszen itt, a környékünkön még most is vannak olyanok, ahol majd megszakad a ló, míg behúzza a szekeret. Az autó meg nem is vállalkozik, hogy betérjen oda. S végül a legfontosabb: most még van fuvar, de ha a tsz-ben teljes gőzzel megindul az őszi forgalom, a szállítás, nem tudom, hogy leszünk a fogatokkal. Körülnézünk, vizsgáljuk, milyen szénféleségeket látni. Hasábfával körülzárt négyszögekben,' mint miniatűr hegyek magasodnak a brikett-, diószén-, kokszhalmok. Nagy táblákon fehér krétával mindegyikre ráírva neve és ára. A vásárlók ott állnak a tövében és fontolgatják, melyiket válasszák. — Szeretném tudni, melyiknek mi az előnye-hátránya — kérdezi a telepvezetőt egy fiatalasszonyika. Szemmel láthatólag kezdő még a gazd- asszonykodás tudományában. Arrébb egy öreg méltatlankodik — vásárlási utalványát lobogtatva —, miért akarnak a német briketthez más szenet is adni, amikor az ő kályhájában csak az ég el. Nagyban hivatkozik régi kohászati szakismeretére. Csak akkor hümget egy bizonytalant, amikor megkérdik tőle, mivel tüzelt akkor, amikor német brikett még nem volt. Mert közben kiderül, lassan tíz éve, hogy ugyanazon kályha mellett melegszik. A német brikett akkora sztár lett a szenek között, akár a Lollobrigida. Mindenkinek az tetszik, pedig míg az NDK-brikett kalóriaértéke 4800, addig a magyar fácá- nosi szénnek 5200 a kalóriája, ennyivel több meleget ad. Az viszont igaz, hogy a német brikettel könnyű bánni, s nem kormol. Mivel a legtöbben ezt szeretik, nem adhatjuk tisztán. Az igazságosság érdekében kell éppen keverni, más, jó minőségű magyar szénnel. A keverési arányt hivatalosan állapítottuk meg, s azt a telepvezetőnek szigorúan be keli tartania, sem jobbra, sem balra nem térhet el tőle, csak egészen kivételes esetben. — Mikorra várják a csúcs- forgalmat? — Október-novemberre, amikor a termelőszövetkezeti tagok a háztáji terméséből, szerződéses hizlalásból nagyobb összegű készpénzhez jutnak, s megveszik a télire valót. Amint a TÜZÉP igazgatójától, Ipacs László elvtárstól megtudtuk, ez a jó ellátottság a jellemző a többi telepre is. Nem kell hát félni, jöhet a tél, akármilyen hideggel. K. M. Mi lesz veled, Julika? Varga Julika cigányIány. Mögötte öt esztendő és tengernyi szenvedés. S előtte? Mi van előtte? Visszapillantani könnyebb. A múlt már írott könyv az emberek előtt. Julika életét azonban kusza, otromba betűkkel rótta föl az élet. Nem sokkal születése után anyja börtönbe került. Lopásért. Három esztendőt kapott. Julika — pöttömnyi lélek — a nagyanyjánál maradt Nagy- kátán, de ugyan illeti-e a nagyanya megszólítás azt az öregasszonyt? Szódás kenyeret etetett a magatehetetlen kislánnyal, hogy — szabaduljon tőle. A szódás kenyér lassan ölő méreg. Türelem kell hozzá. De akinek szíve nincs, a türelme is fogytán. Gyorsabb méreg kell s a természet néha oly adakozó. Csak ki kell nyitni a putri ajtaját, ölbekapni a kislányt s elvinni néhány száz méterre, aztán ottfelejteni. A többit elvégzi majd a fagyos januári éjszaka. Néha azonban történnek csodák, ha csodának számít az, hogy egy arra járó ember meglátja és megszánja a kékre fagyott, vacogó porontyot. A vastag kabát alá dugja, a testével melengeti, úgy viszi kórházba az árvát. Két hónap küzdelem egy csöppnyi életért — a tudomány és a szívek harca. S a tudomány és az emberi szív szeretete erős. Győzedelmeskedik a karját nyújtogató halál fölött. Varga Julika életben maradt, Talán ekkor kezdődött szá■j/TTQI, MiraQ | _ | Köszöntjük az elsősöket Az „újoncok“ szorosan fogják az óvó néni kezét. Szemükből bizonytalanságot, szorongást olvashatunk ki. Első nap az iskolában! Pajtások, segítsetek, hogy a kis elsősök már az első napon megszeressék az iskolát. Fogadjátok őket szeretettel, szervezzetek számukra műsort. Az évnyitó ünnepségek után mutassátok meg nekik az iskolát, a csapatotthont. Mutassatok képeket a táborozásról, úttörőéletről, őrsi és csapatnaplókat. Vigyétek el őket az őrsi búvóhelyekre és ott tanítsatok nekik játékokat, dalokat. csatakiáltásokat. Helyesnek tartjuk, ha az ötletesebb úttörők apróbb meglepetéseket készítenek az elsősök számára: Díszes könyvborítót, könyvjelzőt, apróbb játékokat. Meglepetés- j nek számít az is, ha feldíszített tanteremmel fogadjátok ^ az első osztályosokat. Ne hiányozzon a meglepetések közül £ néhány szál virág, amivel az ünnepségen megajándékoz- ^ zátok őket. Mi is, a megyei úttörő elnökség nevében sok szere- f tettel köszöntjük megyénk valamennyi első osztályosát. 2 Jó tanulást, jó egészséget kívánunk nektek! •; Kívánjuk, hogy iskolai munkátokkal szerezzetek sok 2 örömet, kedves szüléiteknek és nevelőiteknek! jj 2 Sok sikert pajtások! 2 y y ^ASVVk\\\\\\N\V\\VCíCV\\\\\\\\\VCk\\^ Új kiszisták Lajtos István a túrái könyvtár fiatal vezetője. Lelkes, szorgalmas fiatalember és nagyon szereti az úttörő- mozgalmat. Ott is lehet találni a kis úttörőket mindennap a könyvtárban. Válogatnak, Segítgetnek Pityu bácsinak. Lajtos István bácsi is gyakran megjelenik az iskolában, hogy segítsen a pajtásoknak az őrsi üléseken vagy egyéb foglalkozásokon. A pajtások szeretik Lajtos elvtársat és csak egyszerűen így szólítják: Pityu bácsi. Azaz, hogy így szólították eddig. Valami azonban történt a napokban. Három cop- fos leányka viharzott be a könyvtárba, hogy ott eltöltsenek néhány kedves percet Pityu bácsival és a könyvekkel. Mind a hármán tavaly végezték el a nyolcadik osztályt. Csaknem egyszerre tátották ki a szájukat a köszönéshez: Jónapot kívánunk, Lajtos elvtársi Pityu bácsi egy kicsit furcsának találta az újszerű köszönést, hiszen eddig a „Csókolom, Pityu bácsi” volt szokásban. Meg is kérdezte a fruskáktól: Aztán hol tanultátok ezt az új köszönést? Ismét mind a hárman és csaknem egyszerre válaszoltak: KISZ-tagok vagyunk, Lajtos elvtárs, és ott szoktuk egymást így szólítani! Takács Pál PAJTÁSOK! Befejeződtek a nyári táborok, kezdődik az új iskolaév. Ez a csapatotok életében is új munkatervek kidolgozásával jár. Kérjük, írjátok meg terveiteket, ötleteiteket, eredményeitekről. munkátokról tájékoztassátok az Úttörő Híradót. Cimünk: Pest megyei úttörő elnökség, Budapest, V., Árpád u. 12. Levelezőink írják: A gyermekotthonok úttörő munkájáról A gyermekotthonok úttörőmunkájával már sokszor foglalkoztunk. Az intézeti nevelőmunka az ott működő úttörő- csapat munkájának is sajátos jelleget ad. Megyénk területén több gyermekotthon működik. Sok helyről, más-más körülmények közül, megannyi jó vagy rossz szokással sereglenek oda a beutaltak — jórészt mind állami gondozásban. Az otthon feladata, hogy ezeket a gyermekeket a közösségi nevelés megfelelő eszközeivel lelki sérüléseikből kigyógyítsa, s a nagy részüknél mostoha családi viszonyokat szeretetteljes, otthonos környezettel váltsa fel. Nagy türelmet és időt igénylő feladat ez. S tapasztalatunk szerint ebben a nehéz munkában a jó közösségi nevelés egyik legfőbb segítőtársa a gyermekotthon úttörőszervezete. Miért van ez így? Mert a gyermekotthoni nevelés célja a szocialista embertípus kialakítása. E nevelés legfőbb, legeredményesebb fóruma éppen az úttöröszervezet. Hiszen az úttörők — a próbaanyag jó elsajátítása során — többet tudnak, felvilágosodot- tabbak, jártasabbak a gyakorlati élet követelményeiben, s jártasabbak politikai kérdésekben is. Korukhoz mért világnézetük is általában kedvezően alakul, önként vállaltak az úttörőszervezetben nagyobb felelősséget, több kötelességet, j de ennek eredményeként az - úttörőszervezetben jelentős j többletre is tettek szert. Bátor kiállásuk és jártasságuk folytán befolyásuk növekszik a gyermekotthon növendékeinek körében. Tudatosan, de sokszor nem is tudatosan, nevelő- munkát végeznek társaik között, ezzel jelentős segítséget nyújtanak a világnézeti nevelésben. A fejlettebb, erkölcsileg, politikailag érettebb gyermekek a közösségi nevelés, a közösségi függésrendszer követelményeinek is jobban eleget tudnak tenni- A gyermekközösségi önkormányzati szervezetben a legjobb úttörők vállalnak funkciókat, s ha úttörőfeladatként ezt jól elvégzik, akkor újabb nagy segítséget kapunk az eredményes közösségi neveléshez. Márpedig azt tapasztaljuk, hogy ezek a kiváló úttörők a rájuk bízott közösségi feladatokat lelkiismeretesen elvégzik. Mert a legkiválóbb úttörők, de minden úttörő érzi és éreznie is kell, hogy az úttörőszervezetben kapott többlet nagyobb felelősségre, tökéletesebb helytállásra kötelez. így válik aztán az úttörőcsapat a gyermekotthóni nevelés legfőbb támaszává, így lesz az úttörőszervezet a közösségi nevelés motorja. Pónyi Béla, a szobi gyermekotthon úttörőcsapatának vezetője EGYROL-MASROL Mozgófilmet készítettek a zamárdi úttörőtábor egy napjáról. A fűm szereplői a monori és a szobi járás őrsvezetői, akik őrsvezetőképző táborban vettek részt Zamár- diban. A filmet hamarosan, azokban a városokban és falvakban mutatják be, ahol keskenyfilm-vetítőgépek vannak. ★ A túrái falusi ifjúsági szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a nemrég elhunyt Kré- mer István tanár nevét veszik fel. Krémer István a csapat rajvezetője volt és az ifjúsági szövetkezet alapító tagja, tevékeny vezetője. mára az élet. Először intézetben, aztán abban a szép monori házban, ahol Takács Lajosék személyében nevelőszülőkre talált. Egyszeriben olyan szép az élet, olyan jók az emberek! Nincs más gond, csak enni — sokat és jót —, aludni és a fennmaradó időben játszani... játszani a szép babával, a kis pajtásokkal s a mamával. Micsoda boldogság! S akkor .., mint derült égből a villámcsapás, megérkezik Var- gáné, az anya. Jön és követeli a gyermekét. Fogadkozik: megjavul, más lesz az élete ezután. Joga van a gyerekhez. Takácsné is anya. A tanácsnál is dolgoznak édesanyák. Hittek az anyának. Julikának azonban olyan idegen, furcsa minden. A nagykátai putrisor, a nyomorúság, a piszok. S az asszony, aki azt mondja neki: lányom, s ütlegek közben követeli a választ, hogy: mama.;. Mama? Ez nem lehet igaz! Rossz álom csupán. A mama ottmaradt a monori házban ... Ha nem szólítják, moccanni sem mer, nehogy kivívja maga ellen az idegen emberek haragját. Csak kuporog a vackán s nyeli a könnyeit, de hangot nem ad. Háromhónapnyi a szenvedés. De olykor három hónap esztendőkkel fölér. Egy csöppnyi lány életében nyomot hagy. kitörölhetetlenül. Aztán egy nap nem jön többet az anya. Újra börtönbe került. S akkor Julikéra újra ismerős arcok mosolyognak: a mama, a papa... j Riadtan menekül az ölelő ka- j rokba s az első szavak, ame-\ lyek kibuknak az ajkán: ugye, j nem engedtek el többet... j soha? : Soha! — ígérik ketten is sí ismét meghitt, boldog észtén-! dő következik Julika életében. í Ám egy nap az anya újra í megjelenik, s ismét követel:: Ügymond: a jussát! A gyere-1 két. Julika fél, riadtan néz egyik í asszonyról a másikra. Bújik a i mamához és akadozva mond- í ja: Nem megyek vissza! Nemi akarok oda menni! Ugye, na-í gyón szeretsz? Ugye, nem \ adsz vissza! Ugye, soha? Az anya — aki közben más í megyébe költözött — a szol- j noki tanács hivatalos, >pecsé- \ tes papírjával érkezik — a \ gyerekért! A szolnokiak — ki j tudja, miért? — nem néztek j utána tüzetesen Julika ügyé-; nek. Anélkül, hogy megkeres- j ték volna a Pest megyei Ta- • nács illetékeseit — kiadták a • papírt. Mi lesz veled) Juiika? Ezj volt akaratlanul is a nevelő- í szülők első kérdése. Aztán í hozzákezdtek, hogy visszasze-: rezzék Julikét. Nemcsak a kis: családnak. A társadalomnak.: Varga Julika ügye azóta már eljutott az illetékes minisztériumig. Gondolom, bízhatunk benne, hogy a választ nemsokára Julika személyesen mondhatja el Takácséknak. S akkor már annak sem lehet akadálya, hogy — örökbe- íogadják! Kiss Éva
