Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

kst Meetfi hírlap I KiilÖN f KIADÁSA I A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE • * . Öntözött almafák között A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben a napokban helyez­ték üzembe a gyümölcsfaöntöző berendezést. A 172 holdas területen fúrt csökutakból bőven jut éltető víz a 14 ezer ter- mőfaegységre. A szebbnél szebb almafák között hol itt, hol ott indul meg a víz korszerű csőrendszerben s a szórófejeken keresztül ködalakban jut az almafákra. Képeink a gyümöl­csösben készültek. V. ÉVFOLYAM. 202. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 27. VASÁRNAP tiiSlill/' .1 MÚLT Vállalták a megbízást Nyaralók, akik cselédbért kaptak Meleg júliusi délelőtt kez­dődött, amikor az abonyi és rékasi határ közelében há­rom tehenet őrző, toprongyos fiúra lettünk figyelmesek. Megálltunk, beszélgettünk. Il­ledelmes köszönés után me­sélni kezdenek a gyerekek. Édesapjuk a szomszédos köz­ségben lakik, hárman vannak testvérek, ők ketten minden nyáron itt szoktak cselédes- kedni, Sashalom dülőbeli la­kosnál. Tehenet őriznek, hi­szen még nagyon fiatalok. Az egyikük harmadik osztályos, a másik negyedikes. Az óra mutatója már régen túlhaladta a 9 órát, de kí­váncsiságtól hajtva megkér­dezzük: reggeliztetek már, gyerekek? Igen. tejet — volt a felelet. Mosolyogva kérdem, mi volt a vacsora? Tej — hangzik a válasz. S az ebéd? Az is tej. Hát ti mindig tejet kaptok? — kérdem már kissé kíváncsibban. Azt — feleli a kisebbik, erre a nagyobbik ol­dalba löki: — No meg kugló­fot. Adna nekünk a néni mást is — kezdi rá. Valahogyan érzi, hogy olyat mondott el, amit talán nem kellett volna —, de nekünk nem kell — mondja zavartan. Kiérzik e kis hazugságból is, hogy a gazdának gyakorlata van. ho­gyan kell betanítani a cselé­det már kiskorában .:. — Mennyi a béretek? — kérdem. Gondolkodnak, egy­másra néznek, majd egyikük hirtelen kiböki: — Ebben a.z évben már 200 forint havonta. Valami büszkeség zeng a hangjában. Igen, tavaly , még csak 350 forintért őrizték a teheneket július 15-től szep­tember 1-ig. Elkomolyodunk. Nézzük a két tejen élő, toprongyos gye­reket. Valahogyan a múlt, a 16 év előtti szegényparaszt- fiatalok sorsa jut az eszünk­be. Mintha kísértene a múlt. Akkoriban az abonyi határ tele volt hasonló cselédkék­kel. Valószínűleg Serfőzö úr abban az időben is így ten­gette életét s határban s 16 év után sem tud leszokni róla. Tej meg kenyér, rongyos ruha, SZTK-ba való be nem jelentés bizony olcsóvá is te­heti a munkaerőt. Napok múlva keressük a gyerekeket. Nincsenek sehol. Serfőzö ágyban fekvő beteg — mondja az asszony. Ké­sőbb kisül, hogy a mozdulni sem tudó gazda az alig négy kilométerre fekvő abonyi Kossuth Tsz irodájába ment mezőkár ügyben. Ugyanis a gyermekek — talán elaludtak a melegtől vagy az éhségtől — nem vigyáztak eléggé s a te­henek közel kétezer forint kárt tettek a tsz-nek. Ebben az ügyben ment el Serfőző úr. — Nyaralni voltak ezek, ké­rem — meséli szemrebbenés nélkül az asszony. — Ügy gondoskodtam róluk, mint a saját gyerekeimről (csak foga­dott fia van). Adtam nekik mindent, csirkét, rántott húst, szóval mindent, amit szemük- szájuk megkívánt — fűzi to­vább a szót. — Hogy hívják a nyaraló­kat? — kérdezzük. Vezeték­nevüket nem tudja, illetve nepv akarja tudni,-úgyszintén »a lakásukat sem.- A gyereke­ket, mivel kárt 'okoztak;- an­nak levonása után hazaza­varta szüleikhez. Mivel Ser- főzőné rékasi lakos, arra is volt gondja, hogy felkeresse Metykónét, s meggyőzze róla, hogy írjon levelet, melyben kinyilatkoztatja, hogy a gye­rekek nála csa-k nyaralni vol­tak. De pár nap múlva újabb levél érkezik, amiben az anya mindent elmond, s közli, hogy mindezt Serfőzőné felbujtá- sára tette. Kijelenti hivatalo­san, hogy gyermekei cselédek voltak tavaly is, meg az idén is Serfözöéknél. Lám, ilyen emberek is van­nak még. Serfőző úr Abony- b an lakik, nehogy dolgozni kelljen a rékasi Kossuth Tsz- ben, ahová 1960-ban belépett. Ügy gondolja, így könnyebb élni, így lehet cselédet tar­tani. Mert dolgozni sohasem szeretett, most szokna rá? Reméljük azonban, hogy Serfőző urat leszoktatja az SZTK és a gyámhatóság az ilyen bejelentetlen cselédtar­tásról. A rékasi tsz pedig mi­előbb beviszi a háztáji gazda­ság mértékét meghaladó föl­det, a gazda pedig, cseléd nélkül maradván, felveszi a munkát a tsz-ben, ahol a kö­zös munka ki fogja gyógyí­tani a bajából. Sz. L. Lassan az építési szezon vé­gén járunk. A Városi Tanács Építőpari Vállalata meglehe­tősen szoros éves tervét minden körülmények között teljesíti és egészen váratla­nul érkezett a napokban a vállalat központjához négy termelőszövetkezet, halasztha­tatlanul sürgős és elenged­hetetlenül fontos igénye. A csemői Uj Elet Tsz-nek mi­hamarabb szüksége van két 250 férőhelyes süldőszállásra, a ceglédi Táncsics csibekom­binátja számára halasztha­tatlanul fontos a szivattyú- ház megépítése, életfontossá­gú a kocséri Uj Élet Tsz-ben három darab 250 férőhelyes süldőszállás és a kocséri Pe­tőfinél 4 darab 120 férőhelyes sertéshizlaló. Mind a négy igény messze fölötte van a tervezett prog­ramnak és körülbelül egy­millió forintot tesz ki A vállalat vezetősége át­érezve a feladat fontosságát, ezért a dolgozókkal egyértel­műen vállalták a négy meg­bízást és valóban szocialista öntudattal kötelezték magu­kat arra, hogy a betervezett munkák mellett mind a négy építkezést folyamatosan, de­cember 20-ig feltétlenül be­fejezik. Ma indul a labdarúgó-bajnokság Labdarúgóknak — szurkolóknak Újsághír: Csillagászati szakkör alakult Cegléden. “’■&«* *1' glflNMX* PSÄMMW&ä*** ; *.-• ,:&&£fífÍÍ!S& SÍT-r Sifer-i J Megkezdődött a cukorrépa-betakarítás a Cifrakerti Állami Gazdaságban A múlt hét végén megindult a gazdaság 280 holdas cukorrépa vetésén a Zetor vontatású, csehszlovák gyártmányú répakiemelő gép. A kitünően bevált, nagyteljesítményű gép naponta 5—6 holdon végzi el a cukorrépa kiemelést. A gaz­daság naponta 10 vagon cukorrépát továbbít a szolnoki Cu­korgyárnak augusztus 24. óta. A cukorrépa betakarításon folyamatosan 54 fő dolgozik és a jelek szerint a munka eltart október végéig. — CSENDES háziünnepség keretében üdvözölték a Mé­száros Lőrinc iskola taná­rai Simonyi István igazgatót abból az alkalomból, hogy negyven éve fáradozik az if­júság nevelésével. Külön ér­dekességet jelent, hogy Si­monyi István a negyven évet a ceglédi Mészáros iskolá­ban szolgálta végig és ez alatt a hosszú idő alatt 11 ezer tanulót engedett szár­nyaira. — TEGNAP délelőtt 10 óra­kor a csemői Rákóczi Tsz központjában volt Csemő község első névadó ünnepe. — A MAGYAR B-váloga- tott szerdán du. fél 5-kor a Ceglédi Vasutas csapatával barátságos mérkőzést ját­szik a Vasutas-pályán. — A MŰVELŐDÉSI ház­ban szeptember elsejével kez­dők és haladók részére orosz, angol és német nyelv- tanfolyam kezdődik. — SZÁZ HOLD földre hordtak ki szervestrágyát a dánszentmiklósi Micsurin Tsz traktorosai a napokban. — HŰTŐSZEKRÉNNYEL, mélyhűtő résszel ellátott mo­dern, minden igényt kielé­gítő szovjet hűtővitrint ka­pott a Ceglédi Élelmiszerkis- kereskcdeimi Vállalat. A luxuskivitelben készült be­rendezés belül tükrözött, ön­működő neonvilágítású. — A CEGLÉDI Táncsics Termelőszövetkezetben befe­jezték 20 hold máktermés cséplését. A 47 mázsa ter­mést a MÉK-nek szállítják szerződésre. — LENDVAI JÓZSEF abo­nyi lakos vándorméhészeté­ben nyúlós költésrothadás ütötte fel a fejét. A községi tanács, hivatkozással a fenn­álló FM-rendeletre a neve­zett méhészet zárlatát ren­delte el. — A MŰVELŐDÉSI HÁZ balett-tanfolyamán a tanítás szeptember elsején kezdő­dik. Régi és új tanulók je­lentkezését szeptember el­sejéig a művelődési ház iro­dájában fogadják el. — AUGUSZTUS 30-án, két órától az abonyi strandfür­dőben nagyszabású úszóver­seny lesz nagykőrösi úszók részvételével. — AZ ŰJ TANÉVRE a Mészáros Lőrinc iskola fel­nőtt oktatására eddig két­százan jelentkeztek. Jelen­tős többségben hetedik és nyolcadik osztálybeliek irat­koztak be. A tanév kezdete szeptember közepén, pótbe- iratás szeptember 1-től ll-i,g az iskola igazgatói irodájá­ban. — KORSZERŰ, önitatós rendszerűvé alakították át a Dánszentmiklósi Állami Gaz­daság egyik hatszáz férőhe­lyes süldőszállását. — KÖRÜLBELÜL HAR­minc vagon görögdinnyét szál­lított az abonyi Kinizsi Tsz cseh, osztrák és német ex­portra. — A DANSZENTMIK- LÓSI Micsurin Tsz tehené­szetében 13,5 liter a fejési átlag, a hatvanegy darab fejőstehénből álló állomány tejtermelését a dánszentmik­lósi gyűjtőn keresztül a ceg­lédi tejüzemnek szállítják. Forcek János brigád vezető és Kemencei Mihály össze­szerelik az egyik szórófejet A magastörzsű fákat ilyen áll­ványokra helyezett fejjel öntözik Az alacsonytörzsű fákról sem feledkeznek meg. Külön állványra elhelyezett szórófejből kapják a vizet (Foto, szöveg: Opauszky) így néz ki a szórófej közelről —, mutatja Székely István főagronómus a berendezést, a gyakorlati munkát végző Dobos Irén főiskolai hallgatónak Minél több virágot az utcákba Igazán dicséretes kezdemé­nyezés született meg a városi vezető szervek részéről. Ak­ciót szerveznek, hogy a vá­ros központi területén a ter­mőföld nélküli aszfaltozott járdák mentén üdítő zöld foltokat létesítsenek. A megoldást úgy tervezik, hogy még a legközelebbi he­tekben s utána tavaszig a fő­utakon elhelyezett üzletek előtt faragott kövirágtartókat helyeznek el. A kezdeménye­zés nyomán elsőnek a föld- művesszövetkezet igazgató­sága vállalta, hogy az áru­ház előtt elkészítteti a virág­tartókat és két héten belül a szép kirakat mellett a nyíló virágokban is gyönyörködhet a sétáló közönség. Második­nak a könyvtár dolgozói vállalták, hogy a Rákóczi úton felállítanak egy ízlé­ses könyvismertető táblát és körülötte virágsávot létesí­tenek, a virágokat állandóan gondozzák Bízunk abban, hogy a kez­deményezés követőkre talál. Csatlakozásokat mind a szer­kesztőségünkhöz, mind a vá­rosi tanács műszaki osztá~ Igához be lehet jelenteni. legyen egy közös fegyvere, a lelkesedés. A közönségnek is a járás labdarúgó-sportjának felemel­kedését kell szolgálnia. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudják igazán betölteni, ha kedvenc csapatukat sportsze­rűen biztatják, ha kivetik so­raikból a rendbontó, izgága elemeket, akik azt hiszik, hogy az ellenfél játékosai­nak, valamint a játékvezető­nek sértegetésére is megvál­tották a jogot a belépőjegy- gyei. A fejlődés követelmé­nyeinek megfelelő tovább fo­kozása csak úgy biztosítható, hogy mindenki a saját terü­letén a legtisztább, a legne­mesebb és a legsportszerűbb eszközökkel dolgozik. Most, amikor indul a baj­nokság, szeretettel köszönt­jük a járási labdarúgó-baj­nokságban szereplő csapato­kat és kívánunk valamennyi labdarúgónknak, sportköri ve­zetőnek, játékvezetőnek az új bajnoki évben jó munkát, sok sikert, erőt, egészséget. A JLSZ elnöksége Járásunk területén a nyári szünet után ma újra elindul a kerek bőrlabda, megindul­nak a küzdelmek az 1961/62-es évi járási labdarúgó-bajnok­ságért. Amikor a járásban a küz­delmek újra megindulnak, egyetlen vezetőnek, játékos­nak, nézőnek sem szabad el­feledkezni arról, hogy a lab­darúgás csak játék. A pólyára lépő csapatok nem ellenség­ként állnak egymással szem­ben, hanem sportbeli ellenfél­ként, amikor valamennyien egyet akarnak: a sporton ke­resztül növelni munkaképes­ségüket, előbbre vinni, erősí­teni a járási labdarúgást. A találkozókon a csapatok célja a győzelem, amelyre minden együttes törekszik. A győzel­met azonban nem az ellenfél játékosainak harcképtelensé­gével, megfélemlítésével, a játékvezető terrorizálásával, a közönség egy részének állan­dó sértegetésével érjék el, hanem a jobb erőnlét, takti­kai, technikai készség révén. Ezenkívül minden csapatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom