Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

"%/íirlíiP 1961. AUGUSZTUS 26, SZOMBAT AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNYT FELHÁBORÍTJÁK KENNEDY ÉS JOHNSON KIJELENTÉSEI A német kérdésről tárgyalnak a nyugati fővárosokban Újabb provokációk Nyugat-Berlinben LONDON I Az angol közvélemény még j mindig nem tért napirendre Kennedy elnöknek és John- \ son alelnöknek a nyugatnéme- I tekről tett kijelentései fölött, j Nyilvános gyűléseken az j elmúlt napokban többen is j feltették a kérdést, „ha a né- ; metek az amerikaiam min­denkori legjobb szövetségesei, akkor mik vagyunk mi, an­golok és ki ellen folytattunk háborút tizenhat évvel ez­előtt?’- Johnson ugyanis szó szerint ezt mondta a múlt hét szombatján a nyugat-ber­linieknek: „Sohasem volt jobb és bátrabb szövetségesünk, ■mint a legyőzhetetlen szabad­ság városának népe.” A Tribune legújabb száma megállapítja ezzel kapcsolat­ban, hogy az ilyen értékelések nem fognak valami jó benyo­mást kelteni sem Nyu­gat-, sem Kelet-Európá­bán, ahol úgy emlékeznek Berlinre, mint a világ leg­gonoszabb zsarnokságának főhadiszállására. Az Evening Standard nyu­gat-berlini tudósítója Kenne- dynek azt a megjegyzését bí­rálja, hogy Nyugat-Berlin „a szabadság bástyája”. Az a nemzedék, amelyhez én tar- : tozom — írja Donald Edgar — sohasem tud valami jó ér­zéssel gondolni Berlinre. Szá­munkra Hitler bunkerjének városa marad. A New Statesman ugyan­csak kifogásolja Johnson ál- elnök nyugat-berlini nyilat­kozatait és egy olvasó leve­lét közli első 'helyen, aki rá­mutat, hogy a németek az el­múlt száz évben ötször — ISM-beftr^Sök-bíin, 1870-ben, 1914-ben él Í939-ben — zúz­ták össze Európa békéjét.'. „A | háború Utol só .két esztendejétI több millió más hadifogoly társammal és civil rabszolga­munkással együtt Németor­szágban töltöttem — írja le-: veiében E. Hall Essexből. — Az a sanda gyanúm, hogy ha kiszabadulásomat a most „sza­badságszeretőnek’■ nevezett németektől kellett volna vár­nom. még mindig fogoly len­nék”. WASHINGTON Mint hírügynökségi jelenté­sekből kitűnik, a Nyugat- Berlinbe vezető légifolyosók kérdésével foglalkozó leg-lx újabb szovjet jegyzéket Nyu-^ gáton arra igyekeznek fel- j; használni, hogy válsághangu-í latot teremtsenek. Hivatalos^ washingtoni körök például % arról beszélnek, hogy a má- ^ sodik világháború után most ^ van kialakulóban a legveszé-^ lyesebb helyzet. Csütörtökön ismét ülést £ tartott az Egyesült Államok, ^ Nagy-Britannia, Franciaor- ^ szág, valamint Nyugat-Né- ^ metország diplomatáiból álló ^ úgynevezett munkabizottság és ^ a német kérdésről tárgyalt. ^ A Reuter szerint Hervé£ Alphand, Franciaország wash- ^ ingtoni nagykövete a Fehér £ Házban felkereste Kennedy £ elnököt és hosszas megbeszé- ^ lést • folytatott vele, valószí- ^ nűleg szifitén a nyugat-berlini ^ kérdésről. ^ BERLIN \ Felbérelt nyugat-berlini pro- í vokátorok megkísérelték, hogy ^ két helyen lerombolják az /, NDK hatóságai által létesí- 2 tett határvédelmi berende- ^ zéseket. A Német Dómokra- ^ tikus Köztársaság belügy- £ minisztériuma ezzel összefüg- J gően csütörtökön ismét fel- í szólította Nyugat-Berlin pol- ^ gárait, saját biztonságuk ér- ; dekében tartózkodjanak at-; tói, hogy részt vegyenek az; övezet közelében szervezendő,; bármilyen provokációs jelle- \ gű megmozdulásban. ; Az NDK belügyminisztériu-: ma hangoztatja, hogy az övezethatár ellen inté­zett provokációk a nyu­gat-berlini szenátus nyil­vánvaló buzdítására tör­téntek. Eközben suhancok és huli­I gánok tovább folytatják sza­botázscselekményeiket az NDK ; hatóságainak ellenőrzése alatt | álló nyugat-berlini magasvasút I ellen. Legutóbbi szabotázs- ! cselekmények következtében például csütörtök este több j helyen is megbénult a magas- J vasút forgalma. AP-jelentés szerint a szabotőrök csütör­tökön hatalmas acélgerendá­kat fektettek a sínpárokra. Az akadályokat sikerült idejében eltávolítani és így elkerülték a súlyosabb szerencsétlenséget. A Nyugat-Berlinben felbé­relt huligánok más kihívó lé­pésektől sem riadnak visz- sza. Mint a Reuter írja, üvöltöző suhancok igyekez­tek feltartóztatni azokat a szovjet katonákat, akik őrség­váltásra a Nyugat-Berlinben levő szovjet emlékmű felé tartottak. Az imperialistákon semmiféle tüntető katonai lépés sem segíthet A Krasznaja Zvezda kommentárja A Krasznaja Zvezda pénteki I száma nemzetközi szemlét kö­zöl Alekszandrov és Lezvin tollából. A szerzők a nyugati hatalmaknak az úgynevezett berlini válsággal kapcsolatos katonai lépéseiről írnak. — Az Egyesült Államok és NATO-partnerei katonai készültségbe helyezik hadse­regüket: behívják a tartalé­kosokat, jelentősen növelik a hadi kiadásokat, hadgyakorla­tokat tartanak — állapítják meg a szemleírók, majd utal­nak arra, hogy az Egyesült Államok legutóbbi hadgyakor­latain a stratégiai hadtest is részt vett. „Ez a legkevésbé sem volt. véletlen” — hangoz­tatják —, mert az Egyesült Államok katonai vezetői így akarnak megbizonyosodni en nek a hadtestnek a katonai felkészültségéről, valamint lé­gierejének gyors irányítható­ságáról. Az amerikai katonai szem­leírók nem véletlenül emlegetik azt, hogy a nyugat-berlini válság ürü­gyével folytatott hadgya­korlatok a hidegháború fokozására irányulnak. ; I A Pentagon katonai előké­születeire utalva, a szerzők megjegyzik, hogy az ameri­kai háborús uszítóktól nem maradnak el bonni társaik sem. A nyugatnémet hadi- tengerészet 100 hajóval tar­tott hadgyakorlatot az Észa­ki-tengeren. A közeljövőben újabb hadgyakorlatok várha­tók. 4 Mint az AFP jelenti, szeptemberben sor kerül a NATO szárazföldi hadseregé­nek, haditengerészetének és légierejének európai hadgya­korlatára. A Krasznaja Zvezda szem­leírói rámutatnak arra, hogy a nyugat-berlini problémát az év végéig megkötendő né­met békeszerződés alapján fogják rendezni, s az NDK kormányának intézkedései a demokrati­kus Berlin határainak biztosítására, máris je­lentős «csapást mértek a Nyugat-Berlinben elhelye­zett kémközpontokra. Végezetül megállapítják, hogy az imperialistákon semmiféle tüntető katonai lépés nem se­gíthet. Ghánában bizottság alakult a magánvállalkozások ellenőrzésére A ghanai kormány bizott­ságot állított fel, amelynek az a feladata, hogy megvizs­gálja a Ghánában működő magánvállalkozásokat. A bi­zottság jelentést tesz a kor­mánynak arról, hogyan alkal­maznak ghanaiakat a vállala­tok vezetésében, pontosan fi­zetik-e a béreket, milyen bé­reket és fizetést adnak az al­kalmazottaknak, s általános­ságban milyenek a munkafel­tételek. Tengeri szörny, 1961. Szerdán a francia Riviérán fekvő Port-Mejean fürdő- vendégeinek legnagyobb ré­mületére, hangos sziszegéssel és prüszköléssel „tengeri szörny” ugrott a partra, fel­ágaskodott, majd mozdulat­lanul elterült. Miután az első rémület el­ült, az odamerészkedő stran­dolok megállapíthatták, hogy a „szörny” nem volt más, mint a francia haditengeré­szet egy távirányítású torpe­dója, amely önállósította ma­gát. Bár a partra vetődéskor nagy rázkódás érte és súlyo­san megrongálódott, mégsem robbant fel. A robbanás a zsúfolt strandon beláthatatlan következményekkel járt vol­na. Újabb adatok a franciák bizertai kegyetlenkedéseiről Maszmudi. a tunéziai kor­mány tájékoztatásügyi mi­nisztere. csütörtök este sajtó- értekezletet tartott. Űjabb ada­tokat közölt a franciák bizer- tai kegyetlenkedéseiről. El­mondotta. hogy a legfrissebb jelentések szerint, a bizertai csata idején 1300 tunéziai vesztette életét, és még ez az adat sem végleges, A halot­tak nagy része polgári sze­mély. Az exhumálások során felszínre kerültek olyan holttestek, amelyeknek keze dróttal volt hátra­kötözve. A lázadók praktikái a lila Mon-i tárgyalásokon Phoun Sipaseut dandártá­bornok, aki a három laoszi politikai irányzat Na Mon-i tárgyalásain a laoszi Haza­fias Front Pártjának kül­döttségét vezeti, csütörtökön sajtóértekezletet tartott Na Monban. Sipaseut kijelentette, hogy a Phoumi Nosavan—Benin Oum-féle csoport küldöttsé­ge a közvélemény nyomósába kénytelen volt újra folytatni a megbeszéléseket. A lázadók küldöttsége azonban hajtha- tatlanul ragaszkodik ahhoz a javaslatához, hogy a tár­gyaló felek fogadják el az ál­tala előterjesztett, tíz nevet t-uialmazó miniszterelnök­jelölt listát, s terjesszék a király elé, hogy ő válasszon közülük. Ez éles ellentétben áll a három laoszi herceg zürichi találkozójáról kiadott közlemény szellemével A lázadó klikk nem haj­landó elfogadni Sou- vanna Phoiima herceget a törvényes kormány ve­zetőjének. A miniszterelnök-jelöltek lis­táján több reakciós politikus neve is szerepel. A Laoszi Hazafias Front Pártja küldöttségének veze­tője ezután az ugyancsak Na Monban folyó katonai albi­zottság fegyverszüneti tár­gyalásairól beszélt. — A Phoumi Nosavan—Bonn Oum- csoport küldöttsége végül is belement a törvényes kor­mány által előterjesztett tűzezüneti szabályjavaslat, megvitatásába — jelentette ki. — A lázadók képviselői azonban a tűzszünet életbe­lépésének napját nem május harmadikára. hanem április huszonötödikére akarják ten­ni. A tűzszünet Laoszban országszerte május har- madikán lépett életbe, mint ahogy ez a három- hatalmi nemzetközi el­lenőrző bizottság jelen­téséből, valamint a há­rom laoszi fél május 13- án kiadott közös közle­ményéből kiviláglik. Ez a nap történelmi dátum. A lázadó csoport küldöttsé­ge azért ragaszkodik az áp­rilisi időpont rögzítéséhez, mert így egyetlen puskalövés nélkül hatalmas területeket foglalhatnak vissza a haza­fias erők által májug har- madika előtt felszabadított körzetekből — mondotta Sipaseut. A Phoumi Nosavan—Boun Owm-csoport következetesen szabotálja a Na Mon-i fegy­verszüneti tárgyalásokat és | húzza-ihalasztja annak ér- ; demleges befejezését, közben | pedig lázasan folytatja a há­borús előkészületeket, növeli katonai erejét és időről-időre „tisztogató hadműveleteket” folytat a békés lakosság ellen, az amerikai imperializmus vezetésével és támogatásával. Mindez új veszélyt jelent a tűzszünetre. Sipaseut dandártábornok végül felhívta a Phoumi No­savan—Boum Ottm-klikket, hagyjon fel ezekkel a cselek­ményekkel és bocsátkozzék őszinte, érdemleges tárgya­lásokba. Máskülönben a lá­zadók lesznek felelősek min­den esetleges incidensért. A tájékoztatásügyi minisz­ter bejelentette, hogy tárgya­lások kezdődtek Tunézia — amely eddig külkereskedelmé­nek 70 százalékát Franciaor­szággal bonyolította le — és a Szovjetunió között, a Tuné' ziának nyújtandó gazdasági és technikai segélyről. Hama­rosan kereskedelmi egyezmé­nyeket írnak alá Svédország­gal, Olaszországgal és Cseh­szlovákiával is — mondotta. Burgiba elnök pénteken be­szédet mondott a dél-tunéziai Medenine-ben. A többi kö­zött; kijelentette, hogy a bizer­tai kérdésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Megállapította, hogy Tunézia végrehajtotta a Biztonsági Ta­nács határozatát és tűzszüne­tet rendelt el Bizertában. A továbbiakban pedig diplomá­ciai téren folytatta a harcot. „Ha azonban Franciaország továbbra is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi hatóságo­kat, habozás nélkül folytatni fogjuk a fegyveres harcot” — mondotta. Hozzátette, hogy amennyiben az ENSZ nem tudja elérni, hogy határoza­tait tiszteletben tartsák, ez a tehetetlenség a nemzetközi szervezet összeomlását jelez­né. A bizertai probléma az ENSZ erőpróbája — hangsúlyozta. Burgiba a to­vábbiakban kijelentette, hogy a franciáknak előbb vagy ké­sőbb végleg el kell hagyniuk Tunéziát. A^tunéziai nép végső győzelme nem kétséges. Han­goztatta, hogy ha a franciák elhagyják Tunéziát, elképzel­hető lesz az együttműködés minden civilizált országgal, beleértve Franciaországot is. Ez az együttműködés termé­szetesen csak egyenlő alapo­kon, fenntartások nélkül és őszintén valósítható meg — mondotta. Az ENSZ-közgyűlés péntek délelőtti ülése Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése pénteken magyar idő’ szerint 16,04 órakor folytatta a tunéziai panasz vitáját. A közgyűlés a pénteki vitá­val eljutott a zárószakaszig. A terv szerint a péntek délutáni ülés végén, vagy az esti ülé­sen már sor került a szavazás­ra. A 11 nemzetet képviselő brazzaville-i csoport bejelen­tette, hogy támogatja a köz­gyűlés elé terjesztett afro­ázsiai határozati javaslatot, Cj^ettentö ^3rla i ^Horváth rifyuez ) Az öreg Gulyás nagy szeme­ket meresztett ennek hallatá­ra. Csak lassacskán fogta fel Géza szavainak értelmét. Az­tán kitört belőle a nagy öröm: — De hiszen ez nagyon jó. Gézuka! Nahát... Micsoda véletlen! Majd meglátja, a mi­niszter úr kitér a hitéből a nagy boldogságtól. Nagy rit­kaság ám ez itt Pesten, igen kevesen tudnak spanyolul ka- rattyolni, izé, akarom monda­ni, beszélni. — Ha jól értettem, Jani bá­csi azt mondta, hogy házimun­kásként alkalmazzák. — Igen, már régesrégen itt dolgozom én. Azóta háromszor ; is lecserélték már a követeket. \ a tanácsosokat, meg a titkáro- ; kát. Házimunkás, kertész, meg : portás is vagyok. Az utcai ! csengő nálam is berreg, meg ; Rózánál is. A miniszter úr so- ! főrje nem lakik bent a követ­ségen. és csak akkor jön be ; kocsistul, ha telefonon beren­delik. — Róza? — érdeklődött to- ; vább a tanár. ^ — Ö a miniszter úrék szol­gálója. Igen jóindulatú asz- ^ szonyság. Mindenes cseléd, de £ el is lát mindent igen rende- ^ sen a miniszter úrék körül. ^ Ejnye, hány óra? Hü, de el- ^ szaladt az idő! Most én kimé­it gyek, Gézuka, mert egészen rám esteledik. A nagyasszony pedig megharagszik, ha nem öntözöm meg a kertet. Mon­dom, szépen íészkelődjék be itt és érezze magát igazán otthon. Egy kis darabig még této­ván állt Gézával szemközt. A tanár érezte, hogy az öreg Gu­lyás ellágyult pillantásának melege egészen a szívéig ha­tol. Gulyás János alig palás­tolhatta örömét, hogy maga mellett tudja Gézát, Pali fiá­nak egykori jópajtását. Az öreg sarkon fordult és kiment a lakásból. Géza egye­dül maradt. Körülnézett. A kis lakás mindhárom helyisé­gének falán Gulyás Pali diák­köri arcképe csüngött. Az öreg meghalt fiának emlékezeté­vel osztotta meg magányának óráit. Gulyás katonás pedantériá­val tartott rendet a lakásban. A bútorzat egy kissé szedett- vedett volt. némelyik darabja szemmel láthatóan a felső vil­la lakóitól származott. A sa­rokban széles rekamié, egy­más mellett két világos szek­rény. középütt leterített asz­tal néhány támlás székkel, az ablak és az ajtó közti szöglet­ben egy kerek asztalka két el- nyűt fotőjjel — ebből állt a szoba berendezése. Pompás és meghitt fészek egy öregle­lűziai, az aragoniai és a leo- ni nyelvjárással is. — Excelente! (Pompás!) Azzal megragadta Géza kar­ját, és heves taglejtéseu kö­zepette a feleségéhez vonszol­ta a fiatalembert. Géza mé­lyen meghajolt, majd csókot lehelt az idős asszony kezére. — A kislányom. Juanita — folytatta a bemutatást a kö­vet. Géza pillantása egy gyönyö­rű lányra esett. Juanita moz­dulatlanul ült egy karszékben, és szemrebbenés nélkül bá­multa őt. Odalépett a lány­hoz, ismét meghajolt, majd amikor Juanita a kezét nyúj­totta felé. gyöngéden megfog­ta a finom, kicsiny kezet, hogy megcsókolja. Géza határozot­tan érezte, hogy az a kicsiny kéz megrándul az övében ... A terasz szögletében egy nyú­lánk. fekete fiatalember állt fel székéből, s közelebb lépett Gézához. Ö is a kezét nyúj­totta: — Francisco Perez de Alar­con. követségi titkár — mutat­kozott be. és Géza viszonozta. A követ megtoldotta a titkár bemutatkozását: — Francisco az én jobbke­zem. Az én száz karú titká­rom. Űgv látom, maguk kö­rülbelül egyidősek nemde? Ó, eltaláltam. Tessék, fiatal ba­rátom. foglaljon helvet. Nem is képzeli, mekkora meglepe­tés és öröm nekem ez a talál­kozás. Francisco, szüli, kérlek az asszonynak, hozzon ven­dégünk számára poharat és frissítőt is (Folytatjuk) kéziéi. Hát amikor megmond­tam, hogy tanár vagy és spa­nyolul is tudsz, a miniszter úr majdnem kibújt a bőréből. Okvetlenül látni akar. Gyere, siessünk oda. Az öreg még suttogva hoz­zá tette: — Jól vigyázzon, Gézuka, mit beszél. — Ne féljen, Jani bácsi — súgta vissza a tanár. A követ, a felesége, Juani­ta lánya és a követségi tit­kár a villa túlsó felén, a tera­szon sziesztázott. Amikor Gu­lyás és Géza felbukkant az épület szögletén, a követ ér­deklődve előre hajolt ültében, és már messziről a kezét nyúj­totta Géza felé. Spanyol nyel­ven, harsány hangon üdvö­zölte Gézát: — Isten hozta, kedves fiam. Hadd látom! Nahát, igazán örülök. A követ felállt és kezet szo­rított Gézával: — Nevem Adamo de Men­doza y Lucientes. Géza tisztelettel meghajtot­ta magát, és tökéletes spanyol kiejtéssel fordult a követhez: — Fodor Géza ... Nagy meg­tiszteltetésnek tartom, ke­gyelmes uram, hogy bemutat- kozhatom önnek és családjá­nak! A követ arca még jobban felragyogott: — De hiszen maga úgy be­széli az én anyanyelvemet, fiatalember, mint egy szüle­tett castellano! — Főképpen a kasztiliai nyelvet beszélem, de nagyiá­ból megismerkedtem az anda­gény számára. A konyha be­rendezése meglehetősen ko­pottas volt. A sarokban egy összecsukott sodronyos ágy áll­vány helyett szolgált. A kis előszoba teljesen üresen tá­tongott, mindössze egy ruhafo­gas képezte a berendezését. Géza bizvást otthonosan érezhette volna magát, mégis furcsa, tétova és bizonytalan érzések kerítették hatalmuk­ba. Még a bőröndjét sem cso­magolta ki. Odalépett az ab­lakhoz, és félrehúzta a füg­gönyt. Az utca néma volt, s az egész környék mozdulatlan. Hirtelen ellenállhatatlan vágy ragadta torkon: szabad levegőre kívánkozott. Átment a lakáson és kilépett a féleme­leti nyitott folyosóra. Leban- dukolt- a kurta lépcsőn és vé­gignézett a parkon. A kerti úton Gulyás bácsi sietett felé. Az öreg már mesz- sziről integetni kezdett: — Jöjjön csak, Gézuka ... Majd hirtelen, mint aki gyorsan észbekap, letegezte a tanárt: — Gyere csak, fiam, gyere. Géza ruganyos léptekkel el­indult a kerti úton. Gulyás ör­vendezve tudatta a hírt: — A miniszter úrék kint vannak a teraszon. Említettem a miniszter úrnak, hogy ma­ga... illetve te, fiam, megér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom