Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

1961. AUGUSZTUS 24, CSÜTÖRTÖK MECVEI LEBONTOTTÁK A PLAFONT A reális normákkal szabad az út a termelés előtt Amikor összesítették a mun- ka nap-fényképezés eredmé­nyeit, a következő adatok tárultak fel a váci Dunai Hajógyárban: A dolgozók átlagosan a munkaidő 78,73 százalékát töltik produktív munkával. Az előkészületi és befejezési idő 3,43 százalék. A normába beszámítható veszteségidő 13,56 százalék, pihenésre és személyi szükségletre a mun­kaidő 6,83 százalékát fordít­ják. A normába nem számít­ható veszteségidő 7.71 száza­lék. s ami ebből a dolgozótól függ, 2,04 százalék. Azonnal szembetűnik, hogy a munkára fordított idő aránya nem kielégítő. ugyanakkor a veszteségidö aránytalanul magas. Azóta persze ezek az ará­nyok lényegesen megváltoz­tak, de nem volt könnyű el­jutni addig, hogy ma már a többlettermelés 57,4 száza­lékát a termelékenység eme­lésével biztosítják. Jó néhány hibát, hiányossá­got el kellett hárítani az út­ból. A normák vizsgálata előtt magas teljesítményszá­zalékot érteik el, az átlagbér viszont a megadott kereten belül mozgott. Ezt az okozta, hogy a normaidő és az utal­ványozott forintérték nem volt összhangban. Az sem volt jó, hogy nem alkalmaztak mun­kakategóriákat, ezért fordul­hatott elő, hogy azonos mun­kákat más-más munkaterüle­ten másként értékeltek. A mi­nőségi, szaktudásbeli köve­telményeket sem vették eléggé figyelembe, s a munkakörül­ményeket sem mérlegelték kellően. Mindezen radikálisan vál­toztattak, nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a dolgozók tel­jes megelégedésére. Mindenki belátta, hogy igazságosan. a valóságos helyzetnek megfelelően igazították ki a norntá- kat, s ezzel egy időben a munka­kategóriákat és a béreket is a valóságos helyzet alapján szabták meg. A normák felülvizsgálata előtt technológiai előírások és mért idők alapján a dolgo­zók fele dolgozott teljesí L- ménybérben, s miután befe­jezték a vizsgálatot, tíz szá­zalékkal növelték a normában dolgozók számát. Igazságosan jártak el ebben az esetben, s akkor is, ami­kor a bérbesorolást attól tet­ték függővé, hogy ki, mi­lyen szaktudással, mit dolgo­zik, műhelyben vagy a sza­badban végzi-e munkáját, mennyire veszélyes az az egészségre, milyen testhely­zetben végzik stb. A helyes döntést az biztosította, hogy az üzemgazdasági osztály ve­zetője és dolgozói nem a sa­ját tapasztalataikra támasz­kodtak csupán, hanem mesz- szemenően igényelték, s meg is kapták a pártszervezet, a szakszervezet, sőt, az érintett dolgozók segítségét is. Még ilyen alapos előkészítés után is, először csak négy gyártmány kategorizálását vé­gezték el, majd miután ez sikerre vezetett, kiterjesztet­ték a módszert más gyárt­mányokra is, s ma már mint­egy 600 ezer normaórának megfelelő munkamennyiség tartozik az új módszer fel­ügyelete alá. S most tekintsünk a meg­hozott intézkedések mögé, a normafelülvizsgálatót követő három hónap eredményei alapján. Az átlagos teljesítmény áprilisban 97,9 százalék­ra esett vissza, májusban azonban már 101 százalék­ra nőtt, júniusban pedig meghaladta a 104 százalé­kot is. A számok önmagukért beszél­nek, nem szükséges kommen­tárt fűzni hozzájuk. Persze, a bérek alakulása sem közömbös. A sima óra­béreknél nincs probléma, ott változatlan a szint, a teljesít­ménybérezésben dolgozók ke­resete pedig átlagosan április­ban 100.8, májusban 102,2, míg júniusban 104,5 száza­lékra alakult. Meg kell még jegyezni, hogy a dolgozóknak közel 70 százaléka teiljesít- ménybérben dolgozik. A szá­mok itt is világosan bizonyít­ják, hogy a bérek általában nem csökkentek, ellenkezőleg, bizonyos mértékben még emelkedtek is. A vizsgálat \ tapasztalatai alapján számításokat végez­tek, s kiderült, hogy éves szinten négymillió forint ér­tékű munkával többet tud­nak elvégezni a rendelkezésre álló erőkkel. Vállalták is en­nek teljesítését, s így az éves terv teljesítése 107 százalék körül várható. A termelékenység a máso­dik negyedévben jelentősen! emelkedett. A vállalati alap-, tervhez viszonyítva 167 százalékra nőtt az egy órára jutó termelési érték, az egy fő egy nap­ra jutó termelése pedig 105 százalékra emelke- deli! Ugyanez a mutató, ha a múlt év második negyedévhez vi­szonyítjuk, egytized híján el­éri a 108 százalékot. Minden szám, minden adat világosan bizonyítja, helyesek voltak pártunk VII. kongresz- szusának megállapításai, a kormány ezt követő intézke­dései és nemcsak a Dunai Hajógyárban, általában min­denütt jól hajtották végre ezeket a határozatokat. Csak helyeselni lehet a hajógyári elvtársak határozott, magabiz­tos véleményét: nincs szükség plafonra, a reális normák mellett, az összes követelmé­nyek betartásával szabad utat adnak a termelésnek. Persze, hozzáteszik ehhez, hogy a gyár fejlődése nem áll meg, tehát c normáltat is állan­dóan figyelemmel kísérik, s ha a körülmények úgy kíván­ják, ki is igazítják azokat. Az emberek véleményéről, hangulatáról, állásfoglalásáról beszélgetések közben is meg­győződhetünk, végső soron azonban a niumka eredményei je­lentik az igazi voksot. S a hajógyári munkások első félévi szavazata nagyon jó. A már említett négymilliós vál­lalással növelt tervet is 2,4 százalékkal túlteljesítették. A négymillióból kétmillió jutott az első félévre, s ehelyett hánommillió 228 ezer forint­tal adtak többet a népgazda­ságnak és nem is akárhogyan. Ez aj pénz ugyanis abból szár­mazik, hogy egy 150 szemé­lyes hajót és 150 motorkerék- pár-oldalkocsit gyártottak ter­ven feliül exportra. Mindent összevetve, rászolgáltak tehát I az első félév eredményeiért |kapott^ miniszteri dicséretre. Farkas István Koszorúzások a Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Román Népköztársaság nemzeti -ünnepe, Románia fel- szabadulásának 17. évfor­dulója alkalmából Mihail Ro- sianu. a Román Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a nagykövetség tagjainak kísé­retében szerda délelőtt meg­koszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. DINNYE VÁSÁR Naponta átlagosan mintegy 70 vagon görög- és öt vagon sárgadinnye érkezik a fővárosba, jó részt Pest megyéből. Képünk a F ény utcai piacon készült a görögdinnye J’ásárról ' (MTI foto: Patkó Klára íelv.) A Szovjetunió és Magyaror­szág küldöttsége: között lezaj­lott tárgyalások eredménye­ként szerdán jegyzőkönyvet írtak alá a két ország tudo­mányos és technikai együtt­Szombaton hajnalban különleges holdfogya t hozás Pest megyében augusztus 2G-án, a kora hajnali órákban rendkívül érdekes természeti jelenséget figyelhetünk majd meg, 2 óra 35 perces kezdet­tel, derült időben. Majdnem teljes holdfogyatkozás lesz. Ha a Nap, a Föld és kísé­rőnk: a Hold nagyjából egy- vonalban helyezkedik el, ak­kor bolygónk árnyéka a Hold­ra vetődik s ekkor van hold- fogyatkozás. A Hold keringési síkja öt­fokos szöget zár be a Föld pályájával s így útitársunk általában a földámyék zónája alatt, vagy fölött úszik el az űrben. Ezért nagyméretű hold- fogyatkozás évente legfeljebb 1—2, egészen ritkán 3 eset­ben fordulhat elő, Számos év­ben egyáltalán nincs. Az idén már volt egy holdfogyatko­zás. Ha Földünknek nem volna légköre, akkor árnyéka több mint másfélmillió kilométer messzeségbe érne el (ponto­san 1,6 millió kilométer vol­na), s ezért a 384 ezer kilo­méteres középtávolságban ke­ringő Hold teljesen elveszne a földárnyékban. A földi lég­kör azonban — óriási lencsé­hez hasonlóan — megtöri a sugarakat s ezért árnyéka kö­rülbelül egyötödére rövidül, nem éri el a 300 000 kilomé­tert sem. így a földárnyék nem éri el a Holdat s ezért az a fogyatkozás ideje alatt is kap kevés napfényt. Mivel a légkörön elsősorban a sárga és a vörös sugarak hatolnak át, ezért útitársurík a fogyat­kozás ideje alatt mélyvörös, vagy szürkéslilás színbe bur­kolózik. A színárnyalat a földi légkör páratartalmától függ s esetenként változó. A szombati fogyatkozás 99,2 százalékos lesz, tehát a Hold jelentéktelen sávja nem jut a teljes árnyékba. Mivel a Hold már 4.59-kor nyugszik me­gyénk fölött, azért a fogyat­kozásnak csak első fele lát­ható. A fogyatkozás — teljes­séggel — 6.40-kor ér véget. d. e. | működéséről. A jegyzőkönyv az 1949. júliusában megkötött szovjet—magyar tudományos és technikai együttműködési egyezményhez csatlakozik. A szerdán aláírt jegyző­könyv értelmében tovább fej­lesztik a két ország tudomá­nyos és technikai együttmű­ködését. A két ország tudo­mányos és technikai vívmá­nyainak és termelési tapaszta­latainak kölcsönös tanulmá­nyozása ezentúl nemcsak az ipari termelés, hanem az épít­kezés, s a közlekedés, a hír­közlés, a mezőgazdaság és más gazdasági ágak területén is megtörténik. Az eddigihez hasonlóan ennek az együtt­működésnek a megvalósítása is szakemberek kölcsönös ki­küldése, tudományos és tech­nikai dokumentációk kölcsö­nös cseréje révén történik. j/f tol HíraP­Épül az első szovjet áropólyerőmű A Kola-félszigeten épül a Szovjetunió első olyan erő­műve, amely az apály és a dagály jelenségét, a hold von­zása következtében megmoz­duló víztömeg roppant ere­jét használja fel olcsó áram előállítására. . Ebben a rovatban már nem 1 sokáig tudunk hozzátok szól­ni, hiszen lassan vége a nyár- . nák. A következő pajtásoktól kaptunk híreket: az érd­parkvárosi úttörők önálló csapattáborban Siófokon tá­boroznak. Két turnusban j mintegy negyvenen vesznek j részt a táborban. A hűvös időjárás bizony nem ked­vez a késői nyaralóknak. A pátyi úttörőcsapat nyá­ri terveiben szerepel, hogy azok a pajtások, akik a nyár folyamán dolgoztak, nem nyaralhattak, augusztus vé­1 gén háromnapos táborba vo- ! nulnak a biai erdőbe. Az elő- ! készületek már megkezdődtek, í A szokolyai úttörőtáborban a törökbálinti, az érd-tuscu- lánumi, a pusztazámori, a vincellértelepi, az érdi lányok táboroznak. Sokat kirándul­nak. Ennek során meglátogat­ják Vácot, Királyrétet, Ma­gyarkutat. Akadályversenyt, számháborút, tábortüzet szer­veznek. Nagy bánatuk, hogy a szokolyai strandot még csak kerítésen kívülről szemlélhet­ték. Fürdésre bizony hideg van. ii m ég néhány nap és kihúny- L’i nak a tábortüzek forró parazsai A sok kispajtás kéz a kézben, sok gazdag tapasz­talattal. kedves barátok bú­csúcsókjaival és zsebében az új ismerősök címeivel, indul hazafelé. Ismét csendesek lesznek az erdők. Csak az énekes madarak zengik he­lyettünk vidám életünk da­lait. Ujrq kitárják kapuikat az iskolák, hogy keblükre ölel­jék a megerősödött, megiz­mosodott gyermeksereget. Várnak az új padok, az újon­nan festett táblák, a frissen meszelt fala!:. Uj feladato­kat kell megoldanunk. És az úttörők a táborokban szer­zett lendülettel kezdenek a tanuláshoz, az úttörömunká­hoz, miközben néha vissza­idézik gondolatban a sok nyá­ri emléket. Az egyik csapatról azt hal­lottam, hogy szeptemberben csapattábortüzet szerveznek, ahol felelevenítik a tábori élményeket, beszámolnak a pajtások a táborokban eltöl­tött szép napokról. Itt ismét felcsendülnek. majd a nyara­lás közben tanult dalok és az egész iskola derül majd a tábori tréfákon. Búcsúzunk a nyártól, búcsúzunk a tábo­roktól, ám csak néhány hó­napra!... De törekszünk, hogy a jövő nyári találkozá­sig is otthonossá, indámmá tegyük az egész csapat téli munkáját. Takács Pál Juhász Magdolna galga­hévízi csapatvezető írja: Csapatunk egyik őrse, a Szorgalom-őrs egész nyáron segített egy idős házaspár­nak. Az őrs tagjai elvégezték a bevásárlásokat, fát vágtak, vizet hordtak, segítettek a ta­karításban és a lakás mellett levő kis konyhakert megmű­velésében. Szarvas Laci ifjúvezető ar­ról tudósít bennünket, hogy amint meghallotta a rádióból Tyitov elvtárs hőstettét, ver­set írt Tyitov elvtársnak és azt el is küldte a Szovjetunió­ba. Idézünk a levélből, amely a verset kísérte: „Drága Tyitov elvtárs! Mi, egyszerű magyar fia­talok, úttörők és kiszisták, amikor meghallottuk hősi tettének hírét, éreztük, hogy csodálatos űrrepülését vala­mennyiünk boldogságáért, bé­kéjéért vitte véghez. Forró szívvel gratulálunk, s kíván­juk önnek és a szovjet nép­nek, hogy még hatalmasabb eredményeket érjenek el a kommunizmus építésében.’’ A zamárdi tábornaplóban olvastuk: 1961. áúg'ú’sz£üs"l2. Jól sikerült karnevált ren­deztek ma a monori és a szobi járás őrsvezetői. A ha­gyományos karneválon a jel­mezversenyt ebben az évben monori pajtás nyerte „köszö­rűs” jelmezével. HALLOTTUK • ■ • hogy a Pest megyei MÉH Vállalat értékelte megyénk úttörőinek ez évi hulladék- gyűjtő munkáját. Valameny- nyien izgalommal várjuk az eredményt. Az az érzésünk, hogy jó néhány csapatnak, őrsnek és pajtásnak kelle­mes meglepetésben lesz ré­sze. A jutalmak nemsokára a megérdemelt helyre kerül­nek. Következő számunkban re­mélhetőleg mór bővebb tudó­sítást adhatunk, közölni tud­juk a szerencsés nyertesek és jutalmazottak névsorát. Egy nem mindennapi foglalkozás •— Kiszámolom én rögtön, hány fürt lett volna egy át­lagtőkén, aztán megszorozni négyzetméterenként a tőkék számával, máris megvan, mennyit vitt el a jég és mennyit hagyott meg. Semmit sem csökkent a hőség. Az áporkai Vörös Csil­lag Tsz kertészetében hosszú sorokban paprikatövek hú­zódnak — szemre igen szé­pek. Csaik lehajolva hozzá­juk, mutatják áruló sebei­ket, a jégverés nyomait. Detrich László, a termelő­szövetkezet elnöke karjával nagy félkört ír le a messzeség­be mutatva: — öt hold paprikát kellett ott kiszánianunk, annyira tönkrement. De ezeknél is nagy a terméskiesés. Ennél a fajta ceceinél egy tövön nyolc-tíz szép gyümölcsnek kellene lenni. Most meg? Jó, ha egy-kettőt felnevel. A szemle eredményeként a paradicsompaprikánál har­mincszázalékos tőhiányt, s mintegy negyvenszázalékos terméskiesést állapított meg Patonai Sándor, amit a tsz elnöke megnyugodva vett tu­domásul, azzal a feltétellel, hogy a végső százalékarány megállapítására később kerül­het sor. A csemöi Petőfi Tsz-ben sem jobb a helyzet. A szőlő is és a gyümölcsös is alapos kárt szenvedett. Harmincmázsás átlagtermés helyett csupán ha 10 mázsa lesz. Szívták a tagok a fogukat, amikor a száznyolcvanezer forintot ki­fizették biztosítási díjként, de most jól jön, hogy több mint egymillióra számíthatnak a tönkrement termés fejében. A CSÓnyiak országszerte híres dinnyetermelők. Onnan jöttek Bohács Lászlóék is és béreltek a Petőfi Tsz-től 25 hold dinnyeföldet. —■ Nagyon visszavetett min­ket idén a jég. Nemcsak az a baj, hogy késik a beérés, de nem is fogadják el az árut első osztályúnak, holott mi mindig azt szállítottunk. Néz­zék meg, milyen csúnyák. — Nana — vet véget a szó­áradatnak Patonai. — Nézze csak ezt itt. Jégverésnek vagy nyúlrágásnak veszi-e? — Persze, hogy jégverés ■— bizonygatja szaporán az egész Bohács-család. — Már pedig ez nem az. Mintha rátette volna névje­gyét a nyúl, hogy én lakmá- roztam belőle, olyan világos a rágás. E szakvélemény előtt a dinnyésnek meg kell hajol­nia. — Az biztos, hogy fárasztó foglalkozás a mienk — mond­ja Patonai Sándor —, de én már fel nem cserélném sem­mi mással. Nekünk mezőgaz­dásznak is kell lennünk, jól érteni a'paraszti munka min­den ágát. Kollégáim közül ü a legtöbbnek agronómusi, fő­iskolai végzettsége van. S ahogy annak idején bennün­ket neveltek, mi is védőszár­nyaink alá veszünk olyan fiatalokat, akik az egyetem­ről gyakorlati mukára jön­nek hozzánk. Különös szakma. Ország­szerte százan űzik. de szük­ség van rájuk, mint parányi csavarra a nagy gépezetben. Komáromi Magda Szovjet—magyar tudományos és technikai együtt működési jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában Pajtások leveleiből Búcsúzunk a nyártól TÁBORRÓL-TÁBORRA ; Különös szakmák vannak. ! Olyanok, amelyekről a nügy- ! közönség a legritkább eset- \ ben hall, legfeljebb azatk is- \ merik, akik valamilyen mó- ! dón összeköttetésbe kerülnek : vele. Ilyenek például a kár- ! becslők, akiket a biztosítás kü- í lönbözö ágaiban foglalkoztat- \ nak. ! Kísérjük el egyiküket napi í munkája során... \ Kókadozik, szomorúan ló- í gat ja indáját a szőlő. Kan- {csór Gyula családi kezelés- '{ ben levő új telepítésű szőlő- '{jé be ii. Patonai Sándor, az j Állami Biztosító jégkárbecs- í lője lépeget a tőkék között, í Megáll, lehajol, szakértő kez­ezel megfog egy termő vesz­et szót. ; A Házigazda a délegyházi {Egyesült Törekvő Tsz teg- ; ja. Eleinte kissé felülről né- '{zi a kárbecslő tevékenysé- '{ gét, de aztán hamarosan el- 1, ismerővé válik az arca. í — Rosszul tette, hogy két- * éves ültetésű tőkére három (szálat hagyott. Nem tudja '{ majd a fürtöt felnevelni. ; Amikor a várható termés- eredményre ikerül a sor — amit a jég elvitt —, újra ‘ kis vita keletkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom