Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

1961. AUGUSZTUS 1, KEDD "iffírlmt 3 A TASZSZ kivonatos ismertetője a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezetéről (Folytatás a 2. oldalról) hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntünk. A gépgyártás fejlesztése alapján az első évtizedben megvalósul az iparban, a me­zőgazdaságban, az építke­zésben, a közlekedésben, a rakodó-munkálatokban, a kommunális gazdaságban a komplex gépesítés. Húsz év alatt tömeges mértékben va­lóra válik a termelés komplex automatizálása, s ezzel egy­idejűleg mind általánosabb lesz az automataüzemekre és vállalatokra való átté­rés. További gyors fejlődést ér el a legújabb reak­tív technika, legelső­sorban a légi közleke­dés területén, valamint a világűr meghódítása s céljából is. Az SZKP minden erőfe­szítést megtesz, hogy biz­tosítsa a közfogyasztású cik­kek termelésének gyors nö­velését. A kommunizmus általáno­san tóbontakozó építése az ipar mind ésszerűbb telepí­tését követeli meg, amely biz­tosítja a társadalmi munka gazdaságos kihasználását, a körzetek komplex fejlődését és gazdaságuk szakosodásét, megszünteti a lakosságnak a nagyvárosokban való mérték­telen összezsúfolódását. A párt megszervezi a mező- gazdaság termelő erőinek ha­talmas fellendítését, amely lehetővé teszi, egymáshoz szo­rosan kapcsolódó feladat meg­valósítását: a) nagyértékű táp­anyagok bőségének megterem­tését a lakosság, s a nyers­anyagok bőségének megterem­tését az ipar számára, b) biz­tosítja a szovjet falunak a kommunista társadalmi kap­csolatokra való fokozatos át­térését. A mezőgazdaság a műszaki felszerelés és a termelés szer­vezettsége tekintetében meg­közelíti az ipar színvonalát; A mezőgazdasági munka az ipari munka vállfájává lesz; a mezőgazdaságnak ' a természeti erőktől való függősége jelentősen csök­ken, majd egészen minimálissá vá­lik. A kolhozrendszer gazdasági felvirágzása megteremti a fel­tételeit annak, hogy a kolhoz­tulajdon közeledjék az egysé­ges köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele egységes kommunista tulaj­donná. Az egész lakosság és a nép­gazdaság mezőgazdasági ter­mékek iránti igényednek tel­jes kielégítése céljából a me­zőgazdasági termelés egész ho­zamát tíz év alatt mintegy két és félszeresére kell emelni, húsz esztendő alatt pedig há­rom és félszeresére. A mező- gazdasági termelés növekedé­sének felül kell múlnia a me­zőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első tíz esztendőben túl fogja szár­nyalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mező- gazdasági termékek egy főré jutó mennyiségének termelé­sében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz év alatt legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt-, hatszorosá­ra emelkedik. A tervezet nagy figyelmet szentel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. A kommunista építés fel­tételezi az irányítás demokra­tikus alpjainak általános fej­lesztését, a népgazdaság köz­pontosított állami irányítá­sának megerősítésével és tö­kéletesítésével egyidejűleg. Az egységes népgazdasági terv keretein belül tovább bővül a helyi szervek és vál­lalatok gazdasági önállósága és jogköre: a tervezésben mind nagyobb szerepet kell játszaniok az alulról — a vállalatoktól — kiinduló ter­veknek és javaslatoknak. A nép anyagi jólétének növelése A kommunista építésben — hangzik a továbbiakban a tervezet — maradéktalanul fel kell használni az áru­pénz összefüggéseket, annak az új tartalomnak megfele­lően, amelyet ezek az össze­függések a szocializmus idő­szakában nyernek. Ebben nagy szerepet játszik a gaz­daságfejlesztés olyan eszkö­zeinek alkalmazása, mint a jövedelmezőség, a pénz, ár, önköltség, haszon, kereskede­lem, hitel, pénzgazdálkodás. A tulajdon egységes kommunista formájának kialakulásával és az el­osztás kommunista rend­szerére való áttéréssel az áru- és pénzösszefüggések gazdaságilag elavultakká válnak és elhalnak. A nép anyagi jólétének eme­lését illetően az SZKP azt a világtörténelmi jelentőségű feladatot tűzi ki, hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat. A párt abból a lenini té­telből indul ki, hogy a kom­munizmus építésében az anyagi érdekeltség elvére kell támaszkodni. A mun­káért fizetett bér a követ­kező húsz esztendőben a dol­gozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alap­vető forrása marad. A kommunizmus felé ha­ladva azonban a személyi igé­nyek kielégítése egyre inkább a társadalmi fogyasztási alap­ból történik, s ennek növe­kedési üteme meg fogja ha­ladni az egyén; munkabér nö­vekedésének ütemét. A kom­munista elosztásra való átté­rés azután történik meg, hogy a munka szerinti elosztás elve teljesen érvényét veszti, vagy­is amikor bekövetkezik az anyagi és kulturális javak bősége, s a munka a társada­lom minden tagja számára el­sőrendű létszükségletté válik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő tíz esztendőben két és fél­szeresére növekszik, húsz év alatt pedig csaknem megötszöröződik. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem húsz év alatt több mint három és félszeresére nő. A következő tíz évben a munkások és az alkalmazot­tak reáljövedelme (a társadal­mi alapok beszámításával) egy dolgozóra számított átlagban csaknem megkétszereződik, 20 év alatt pedig három-három és félszeresére emelkedik. Már az első tíz esztendőben meg­történik a viszonylag keve­sebb fizetésű munkások és alkalmazottak- reáljövedelmé­nek felemelése olyan színvo­nalra, hogy az országban nem lesz többé kisfizetésű mun­kás és alkalmazott. A kolhozparasztok átla­gos reáljövedelme — a mun­katermelékenység növekedé­sének gyorsabb üteme alap­ján — gyorsabban növekszik majd. mint a munkásoké, és egy dolgozóra számítva az el­ső tíz esztendőben több mint megkétszereződik, húsz év alatt pedia több mint megnégy­szereződik Jelentősen emelkedik a szov­jet értelmiség széles rétegei­nek — mérnököknek és tech­nikusoknak, agronómusoknak és állattenyésztőknek, peda­gógusoknak és orvosoknak, a népművelés dolgozóinak fizetése. A második tíz esztendőben megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége az egész lakosság számára, megteremtődnek az anyagi fel­tételek ahhoz, hogy a rákö­vetkező időszakban áttérjünk a javak szükségletek szerint történő elosztásának kommu­nista elvére. Ingyenes alapvető szolgáltatások Az SZKP feladatul tűzd ki a lakáskérdésnek — a szovjet nép jóléte emelése szempont­jából legégetőbb problémának — a megoldását. A második tíz esztendő végén minden egyes családnak, a fiatal háza­sokat is beleértve, a higiénia és a kulturált élet követelmé­nyeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A második tíz esztendő folyamán a lakóhá­zak használata fokozatosan in­gyenessé válik minden állam­polgár számára. A közlekedési eszközök (vil­lamos, autóbusz, trolibusz, metró) használata a második tíz esztendőben már ingyenes lesz és a második tíz esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások, mint a víz, gázellátás és fűtés. Az első tíz esztendő folya­mán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra — úgy, hogy hetenként egy pihenőnap lesz —, illetve a 34—36 órás munkahétre, heti két pihenő­nappal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munka­körökben ötórás lesz a munka­nap, illetve harminc órás az ötnapos munkahét. A második tíz esztendőben a munka termelékenységének megfelelő növekedése alapján megkezdődik az áttérés még rövidebb munkahétre. Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legtermelé­kenyebb és legjobban megfize­tett munkanap. Ezzel egyidejűleg növeked­ni fog a dolgozók évi fize­tett szabadságának tarta­ma is. E két évtized eredménye­képpen a társadalmi fogyasz­tási alap összege a lakosság reáljövedelme egész összegé­nek hozzávetőlegesen a felét fogja alkotni. Ez lehetővé te­szi a társadalom terhére a következő szolgáltatásokat: a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben és bentlakásos iskolákban (a szülők kívánsága szerint); a munkaképtelenek anyagi ellá­tása; ingyenes oktatás, min­den tanintézetben; minden ál­lampolgár ingyenes orvosi el­látása, beleértve a gyógyszer­ellátás t és a betegek kórházi kezelését; ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igénybevétele; ingyenes köz­lekedés; a mindennapi élettel összefüggő-bizonyos közérdekű szolgáltatások ingyenes igény- bevétele; az üdülők, penziók, turistaszállások díjának foko­zatos csökkentése, illetve rész­ben ingyenes használata; a lakosság mind szélesebb körű ellátása segélyekkel, kedvez­ményekkel és ösztöndíjakkal (egyedülálló anyák megsegí­tése, ösztöndíjak a diákok­nak); fokozatos áttérés az in­gyenes közétkeztetésre (ebé­deltetésre), a vállalatoknál, az intézményeknél és a termelő- munkában elfoglalt kolhoz­parasztoknál. A kitűzött program sike­resen teljesíthető békés viszonyok között. A nemzetközi helyzet bonyo- lódása és ennek következté­ben a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése kés­leltetheti a népjólét emelé­sére vonatkozó tervek végre­hajtását. A nemzetközi kap­csolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvaló­sítása megfelelő államközi egyezmény alapján, lehetővé tenné a dolgozók életszínvo­nalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az ál­lamépítés és a szocialista demokrácia továbbfejleszté­se terén. A szocialista forradalomból megszületett proletárdikta­túra világtörténelmi szere­pet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializ­mus építésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a tör­ténelemben az egyetlen osz­tály, amely nem tűzi célul, hogy hatalma örökös le­gyen. A szocializmus r- a kommunizmus első szakasza —, teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó sza­kaszába való áttéréssel a proletariátus diktatúrája be­töltötte történelmi küldeté­sét és a belső fejlődés fel­adatainak szempontjából szükségszerűsége megszűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a pro­letárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép ér­dekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat, hogy a munkásosz­tály diktatúrájának szüksé­gessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kom­munizmus teljes győzel­méig. A szocialista demokrácia erősítése A szocialista demokrácia további fejlődésének folya­matában az államhatalom szervei fokozatosan átalakul­nak a társadalmi önkor­mányzat szerveivé. A kommunista építés so­rán fokozódni fog a ta­nácsok szerepe, amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egy­ségének megtestesítőjévé váltak. A párt szükségesnek tartja, a népi képviselet formáinak tökéletesítését és a szovjet I ' választási rendszer demokra­tikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében, to­vábbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb száz­ezrei és milliói járják ki az államvezetés iskoláját, min­den választásnál célszerű a tanácsi képviselők legalább egyliarmadát megújítani azért, hogy minél több megfelelő ember kapcsolódjék be a ve­zető szervek munkájába, to­vábbá, hogy az államigazga­tás egyes dolgozóinak ne le­gyen lehetőségük a hatalom­mal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szervek személyi állományá­nak rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni azt az el­vet, hogy a szövetségi, a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendsze­rint legfeljebb csak háromszor (Folytatás az 5. oldalon) — A magyar—ghanai közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) társaságában ellépett a fővá­rosi dolgozók hosszú sorai előtt, zsebkendőjével integet­ve vett búcsút tőlük. A dol­gozók hosszasan éltették Nkrumah elnököt, s ghanai ég magyar nemzeti színű zászlócskákat lengettek feléje. A ghanai államfő és kísé­rete ezután a beton szélén várakozó repülőgéphez ment, s még egyszer szívélyes bú­csút vett Dobi Istvántól, Kál­lai Gyulától, Kiss Károlytól, dr. Sik Endrétől. Nkrumah elnök és Dobi István átölelték egymást. A ghanai államfő a repülőgép ajtajából még egy­szer búcsút intett a megjelen­teknek. A több ezer fővárosi dolgozó zászlólengetéssel vett búcsút az elnöktől. Néhány perc múlva a repü­lőgép a magasba emelkedett. Az elnök repülőgépét sugár­hajtású magyar vadászgépek kísérték a határig. Nkrumah elnök Budapestről a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságba utazott. \krumuli elnök Prágába érkezett Dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztái-saság elnöke hétfőn délelőtt Budapestről Prágába érkezett. A repülőtéren Antonin Novotny köztársasági el­nök, valamint a csehszlo­vák kormány és a nem­zetgyűlés képviselői fo­gadták Nkrumah elnököt és kíséretét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ghanai Köztársaság elnöke elhatároz­ták, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Ghanai Köztár­saság között nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsola­tot létesítenek. Antonin Novotny üdvözlő beszédében méltatta a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és a Ghanai Köztársaság között kialakult sokoldalú együttműködést és hangsú­lyozta, a csehszlovák nép nagyra értékeli Nkrumah el­nöknek és a Ghanai Köztár­saságnak a népek békés együttélésére irányuló politi­káját, kész Ghana és a többi afrikai ország népét támogat­ni gazdasági építömunkájá- ban. A diplomáciai kapcsolat lé­tesítéséről szóló jegyzőköny­vet Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és dr. Kwairfé Nkrumah, a. Ghanai Köztár­saság elnöke írta alá. A Magyar Népköztársaság és a Ghanai Köztársaság között diplomáciai kapcsolatot létesítettek A közös nyilatkozat _ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munikás-oaraszt kor­mány meghívására dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke 1961. július 28-tól 31-ig hivatalos látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. Nkrumah elnök magyaror­szági tartózkodása folyamán hivatalos tárgya­lásokra került sor a két ország képviselői kö-- tött. A megbeszéléseket a Magyar Népköztár­saság és a Ghanai Köztársaság közötti kap­csolatokat vizsgálva mindkét fél örvendetes fejlődést állapított meg. amit a felek közötti azon megállapodás is mutat, hoev országaik között diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. Az 1961. áprilisában aláírt magyar’—ghanai kereskedelmi- és hitelügyi egyezmények- le­rakták a két ország közötti gazdasági együtt­működés alapjait. Magyarország lehetőségei­hez mérten részt vesz Ghana iparfejlesztési terveinek megvalósításában és fokozza áru- behozatalát a Ghanai Köztársaságból. A két fél között 1961. áprilisában megkötött tech­nikai-tudományos segélynyújtási szerződés és kulturális szerződés lehetővé teszi a szakem­berek cseréiét, a technika és tudományos ta­pasztalatok mindkét ország iavára szolgáló kicserélését. Magyarország szakembereket küld Ghánába a tudományok feilesztésének előmozdítása és a természeti erőforrások kiak­názásának fejlesztése céljából. A kulturális egyezmény értelmében ghanai ösztöndíjasok fognak tanulná a magyar egye­temeken. A Magyar Népköztársaság kormánya őszin­te elismerését fejezi ki Nkrumah elnöknek és az általa vezetett ghanai kormánynak a nem­zetközi kapcsolatok terén folytatott pozitív te­vékenységéért. A megbeszélésekért n felelt véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. Egyidejűleg megbeszél­ték a két ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét és módoza­tait is. Mindkét kormány leszögezi, hogy támoga­tásáról biztosítja n Szovjetunió kormányának az általános és teljes leszerelésre tett javas­latát. amelv alkalmas arra. ho^v a leszerelési tárgyalások alapjául szolgáljon. Mindkét kormány eevetért abban, hogv a világbéke megszilárdítása érdekében fel kell számolni a legutóbbi háború következménye­ként még fennálló problémákat Ezek sorá­ban a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését tartiák a legfontosabb feladatnak. A ghanai kormány tudomásul vette a magyar kormánynak azt az álláspontját, hogv a német kérdés és a nyugat-berlini helyzet békés rendezése a ma­gyar nép alapvető érdeke. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmati rendszer teljes és végleges felszá­molásának. Követelik, hogy az ENSZ-közgyű- lés XV ülésszakán a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséről elfogadott határozatot mi­előbb hajtsák végre a gyarmatosító hatalmak. A felek telies támogatásukról biztosítják a függetlenségükért harcoló gyarmati népeket és mélységesen elítélik- az imperialista hatal­mak újra-gyarmatosításd politikáját, amely a függetlenségükért harcoló népek egységének megosztására irányul, továbbá elítélik azokat a mesterkedéseket, amelyekkel gyarmati ural­muk állandósítására törekszenek. Mindkét kormány súlyosan elítéli a francia gyarmatosítók Tunézia elleni agresszióját és támogatia a tunéziai kormány arra irányuló követeléseit, hogy Tunéziából vonjanak ki minden külföldi csapatot és szüntessenek meg- minden olyan cselekményt, amelv sérti Tuné­zia függetlenségét és szuverenitását. Mindkét fél teljes támogatásáról biztosítja a kongói törvényes kormány vezetőjét. Támogatja az angolai népet a teljes függetlenség elnyeréséért folvó harcában és mélységesen elítéli a portugál gyarmatosítókr nak az angolai néppel szemben elkövetett gaz­tetteit. Mindkét fél ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja a hős algériai név harcát, és elítéli a Dél-Afrikai Unió kormányának a faji megkülönböztetésen alapuló volitikáját és a haladó emberiséggel együtt támogatia a dél-afrikai népeknek az egyenjogúságáért folytatott harcát. A ghanai kormány tájékoztatta a maavar kormányt arról a szándékáról, hogv részt vesz a semleges országok vezetőinek belgrádi érte­kezletén Minkét kormány kifeiezte azt a re­ményét. hogv a konferencia hozzájárul a nem­zetek közötti tartós béke megszilárdításához, a leszerelés megvalósításához és a gvarmati rendszer mielőbbi télié« megszüntetéséhez. Mindkét kormány szilárd meggyőződése. hogy az ENSZ szerveiben hatékony és egyenlő képviselettel keli rendelkezniök a semleges országoknak, a szocialista államoknak, vala­mint a nyugati hatalmaknak, s egyetért abban, hogy az ENSZ sikeres tevékenységének elen­gedhetetlen feltétele a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ- ben. Dr. Kwame Nkrumah. a Ghanai Köztársa­ság elnöke ghanai látogatásra hívta mes Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökét, aki a meghívást elfogadta. A közös közleményt a Magvar Népközt;'/saság részéről Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, a Ghanai Köztársaság részéről dr. Kwame Nkrumah a Ghanai Köztársaság elnöke írta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom