Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

2-zMíritm 1961. AUGUSZTUS 23, SZERDA Az ENSZ közgyűlése folytatta a tunéziai kérdés megvitatását A hétfő délutáni ülés első felszólalója Morozov szovjet küldött volt. A szovjet dele­gátus beszédében rámutatott arra, hogy az egész nemzet­közi közvélemény nagy meg­döbbenéssel értesült a fran­cia gyarmatosítók Tunézia ellen indított agressziójáról. A Szovjetunió fel is szólí­totta Franciaországot, szün­tesse meg támadását, s Hrus­csov miniszterelnök a szov­jet nép rokonszenvéről és tá­mogatásáról biztosította a tunéziai népet. A Szovjetuniónak az a véle­ménye, hogy az ENSZ köte­lessége haladéktalanul véget vetni ennek az agresszió­nak A NATO katonai tömb­ben tömörült egyes nyugati országok azonban úgylátszik, más nézetet vallanak és aka­dályokat gördítenek a békés rendezés útjába. Az Egye­sült Államok küldöttsége azt is ellenezte, hogy az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésen vitassa meg a bizertai válsá­got. Morozov arra is rámuta­tott, a tunéziai nép jogai­nak durva megsértése, hogy a franciák Bizertában, tuné­ziai területen támaszpontot tartanak fenn. Az elmúlt években Franciaország kö­nyörtelenül elfojtott minden olyan kísérletet, amely e tá­maszpont kiürítését célozta. Ily módon a francia kor­mány világossá tette, hogy nem hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek Tunéziával szemben. Ezek az események is mu­tatják, hogy a más országok területén fenntartott nyu­gati katonai támaszpontok ártanak a nemzetközi lég­körnek. A tunéziai francia agresszió csupán egyetlen szem azoknak a terveknek a láncolatában, amelyeket a gyarmatosító hatalmak a fel­szabadító mozgalmak és va­lamennyi nép szuverenitása ellen szőttek. A szovjet küldött megálla­pította, hogy a nyugati ha­talmak banditamódszerei nem­csak a szocialista országo­kat, hanem a semleges álla­mokat is fenyegetik. A tu­néziai kérdés szerves része annak a problémának, hogy az agresszív katonai báziso­kat fel kell számolni szerte a világon. A szovjet küldött követelte a Tunéziában tartózkodó fran­cia csapatok haladéktalan visszavonását és más külföl­di támaszpontok megszünte­tését. Befejezésül ismét han­goztatta, hogy hazája szoli­daritást vállal a gyarmatosí­tást ellenző valamennyi or­szággal és támogatja az ENSZ-ben a jogaiért küzdő Tunéziát. Kenyatta külföldi körútra készül AFP-jelentés szerint Dzso- £ mo Kenyatta, a kenyai Afri- ^ kai Nemzeti Unió vezetője, £ hétfőn látogatást tett a ki- ^ kuju-törzsnél, amelyet most keres fel első ízben, 1952. ok- ^ tóber 20-án történt letartóz- £ tatása, illetve nemrég történt íj szabadonbocsétása óta. Ke- \ nyatta közölte, hogy meghí- ^ vást kapott Ghánába, Nigé- í riába, Etiópiába, Szudánba, ' Marokkóba, Tanganyikába, a Szomáli Köztársaságba, Nya- szaíöldre és Izraelbe. Ezen­kívül a londoni BBC rádió­társaság meghívta az angol fővárosba televíziós interjú­ra. GAGARIN VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁBAf Jurij Gagarin őrnagy fele­ségével és kislányával együtt | kedden a délutáni órákban Budapestről visszaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Révész Géza, 4. a Magyar Népköztársaság z y moszkvai nagykövete fogadta 4. y a világ első űrhajósát. (MTI) 4 v Erfurt-kerület fiataljaiból megalakult az NDK első fegyveres ifjúsági ezrede A Német Demokratikus Köz­társaság fiataljai a Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának fel­hívására tömegesen jelent­keznek önkéntes szolgálatra a fegyveres alakulatokhoz. A szocialista haza államhatárai­nak védelmére a múlt hét péntekje óta csupán az er­furti kerületben 1235 fiatal jelentkezett, s mint a „Neues Deutschland” kedden vezető helyen közli, a S2abad Német Ifjúsági Szövetség felállítot­ta az első ifjúsági ezredet. Áz NDK fővárosában, a de­mokratikus Berlinben az ál­lamhatár több szakaszán már­is ott láthatók a kékinges fia­talok, amivel lehetővé vált, hogy a munkásőrök egy ré­sze visszatérjen munkahelyé­re és folytassa a termelő mun­kát. A demokratikus Berlin határa mentén sok helyen még dolgoznak az építőmun­kások. A betonlapokból épü­lő fal több helyen már két méter magas. Az NDK köz­ponti lapjai kedden is oldal­szám közölnek nyilatkozatokat és leveleket, amelyek azt mu­tatják, hogy a dolgozók egyetértenek a kormány ha­tárbiztosító óvintézkedéseivel és egyre növekvő önbizalom­mal folytatják az új helyzet­ben országépítő munkájukat abban a szilárd meggyőződés­ben, hogy igenis, csökkent a háborús veszély. Mikojan befejezte japáni látogatását és visszautazott a Szovjetunióba Svédország nem csatlakozik a közös piachoz Tage Erlander svéd mi­niszterelnök kedden kijelen­tette, Svédország úgy határo- zótt, hogy nem követi Nagy- Britannia, valamint Dánia példáját és nem csatlakozik az európai közös piaci országok­hoz. A miniszterelnök hangoztat­ta, „azok az okok, amelyek döntőek voltai Nagy-Britan- nia és Dánia számára, Svéd­ország esetében nem ugyan­olyan súllyal esnek latba. A NATO sem szolgáltat ele­gendő indokot, hogy belép­jünk a közös piacba”. Elutazott az angol követ Kedden végleg elutazott Bu­dapestről — Nicholas John Alexander -Cheetham, Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság rendkí­vüli követe és meghatalma­zott minisztere. (MTI) Folytatódnak Angliában a színesbőrűek elleni tüntetések Mint már jelentettük, az 'j észak-angliai Middlesborough-1 ban vasárnap és hétfőn reg- ^ gél suhancok és csavargók á az ott lakó pakisztáni, indiai p és más színesbőrű lakosok^ ellen tüntetéseket szerveztek. 4 s különféle rendzavarásokban £ vettek részt. 4 Hétfő este tovább tartottak 4 a felvonulások. Mintegy 1500 főnyi izgatott tömeg verő- 4 dött össze. A huligánok kő- 4 és palackzáport zúdítottak a 4f zavargásokat meggátolni 4 igyekvő rendőrökre. Többen 4 megsebesültek, tizenegy sze- 4 mélyt letartóztattak. --------- •/. ........** “ ----- / ­A z AP jelentése szerint, 4 bár a kedd reggeli órákban 4 | az utcák néptelenek voltak, a ^ l helyzet továbbra is feszült. Új városnegyed Bukarestben Úttörő modellező klub a volt királyi palotában Adenauer megérkezett Nyugat-Berlinbe Adenauer nyugatnémet kan­cellár kedd délelőtt amerikai repülőgépen Nyugat-Berlin- be érkezett. A repülőtéren Brandt nyugat-berlini pol­gármester, a város más ve­zetői és Nyugat-Berlin ame­rikai katonai parancsnoka fo­gadták. Repülőtéri nyilatkozatában Adenauer megismételte szo­kott hidegháborús szólamait, kijelentette: nagy megelége­déssel tölti el az Egyesült Ál­lamok magatartása Berlin kérdésében. Hozzátette: azon­ban: „mindannyian tudjuk, hogy a közeljövőben tárgyalá­sokra kerül sor.” Augusztus 18-án Szumatra nyugati részében megadta magát az indonéz katonai ha­tóságoknak a lázadók egyik vezére: Lubis ezredes. Lubis ezredes annak ide­jén az indonéz hadsereg he­lyettes vezérkari főnöke volt, majd amikor lázadás tört ki Szumatra és Celebesz szigetén, a lázadók élére állt. Majd­nem négy évig rejtőzött az ős­erdőben, míg most, 19 közeli tiszttársával együtt megadta magát. 2 (.u ettentő (12) *3rta : JJorvátli J^ózAe^ ric^uei mondta Géza a pincérnek. — Akármit, de nincs nálam élelmiszer jegy. — Italt? — Ami van — hagyta rá ezt is Géza. Az egyik pincér a rádióké­szülékkel babrált. — Na, mi van, Hanzi? — szólt erre a pincérre az egyik öblös hangú vendég. — Még mindig nem szól? Mintegy válaszul, a hang­szóróból felbömbölt egy né­met katonainduló. — Na nézd csak! — röffent egyet a kedélyes ábrázatú, öb­lös hangú vendég. — Ez meg a kedvenc indulóm! És a rádiózenével együtt dú­dolta a német indulót. A pin­cér szenvtelen képpel kiáltott neki oda: — Valami mégiscsak lesz, Guszti bácsi, mert idáig csu­pa katonanótát játszott a rá­dió, most meg német induló szól. Guszti bácsi derűsen mo­solygott, és igent intett, de nem hagyta abba a dudorá- szást. Kövérkés ujjaival az asztal lapján verte a zenéhez a taktust. Már jócskán felön­tött a garatra. Géza mohón falatozott. Nem érezte az étel ízét, azt sem tudta, mit kanalaz, csak ét­vágytalan falánksággal evett, s néha nagyot kortyintott hoz­zá. A szomszédos asztalnál hárman kártyáztak. Géza nem ismerte ezt a játékot, s nem értette műszavait: piros ulti, piros bettli... A rádióban közben lemezt váltottak, me­gint német katonainduló hang­ja recsegett A kártyások egy cseppet sem zavartatták magukat, mintha az égvilá­gon semmi sem történt volna ezen a napon Budapesten. A rádiókészülék hirtelen elhallgatott. Géza erősen fi­gyelt, vajon mi következik? Amikor a bemondó megszó­lalt, hogy egy furcsa, sej­telmes közleményt olvasson be, nemcsak Géza, mindenki odakapta a fejét: „Beregffy Károly vezérez­redes azonnal jöjjön Buda­pestre!” Ez volt a különös szöveg, s a bemondó még kétszer meg­ismételte. Géza nagyon elcsodálkozott. Nem sok szabályzatot, s még kevesebb haditudományt töl­tögettek a fejébe boldogult katonakorában, de azt tudta, hogy vezérezredeseket nem nyilvános rádióadásokban szoktak a hadvezetőséghez rendelni. A pincér zökkentette ki gondolataiból: — Hozhatok még valamit? Géza felemelte rá a tekin­tetét: — Mondja, nem tudja, ki­csoda ez a ... Beregffy Ká­roly vezérezredes? A szenvtelen arcú pincér fennhangon átszólt az imént Guszti bácsi néven tisztelt, zsíros képű vendéghez: — Guszti bácsi, a kedves vendég azt kérdezi, kicsoda ez a Beregffy Károly vezér- ezredes? — Hohó, fiacskám — csa­pott mosolyogva az asztalra Guszti bácsi — ő a mi em­berünk! Én személyesen is­merem, kicsikém. Ö Szálasi testvér jobb keze! Gézát mélységes undor fogta el, de türtőztette magát. Hát így állnak a dolgok... Elha­tározta, hogy kifizeti a fo­gyasztását, és elindul, el, akárhová, csak ne kelljen már itt üldögélnie, amikor ki­nyílt az ajtó, és egy idős fér­fi nyitott be a vendéglőbe. Géza erősen szemügyre vet­te a jövevényt. Nem, nem le­het tévedés, ez nem más, mint Gulyás Jani bácsi, az ő volt évfolyamtársának, Gu­lyás Palinak az édesapja, földije és ismerőse! Nagy öröm hullámzott át az erein, de ezt hirtelen gyanakvás váltotta fel. Apja szavaira emlékezett: „Én csak a jóhi­szeműségtől óvlak, fiam!” Valóban, ki tudja, kiben mi lakik ebben a megkergült vi­lágban? No, de mindegy, itt áll tétován, fogalma sincs, merre induljon innét, amikor itt terem egy ismerős földi — ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Legfeljebb majd nagyon óvatos lesz. Felkelt, és az ismerőshöz lépett, aki a söntéspultnál állt és italt rendelt magának. — Jani bácsi, Gulyás Jani bácsi, megismer? — kérdezte, miközben az idős férfi arcá­ba meredt — Nahát, persze, tanár úr... Majdnem azt mondtam, hogy Gézuka, dehát hiszen, ami­kor én utoljára láttam a tanár urat, még Gézuka volt. Hogy­ne emlékeznék! — Hm... Ráér egy fél órácskát, Jani bácsi? — kér­dezte Géza reménykedve. — Persze, hiszen csak őgyel- gek a városban, mondom, megiszok már egy pohár italt, mert nagyon megszomjaztam. — Akkor hát jöjjön oda, ott az asztalom, egyedül va­gyok. — Szíves örömest, Gézuka, izé, tanár úr. — Szólítson csak úgy, mint régen, Jani bácsi — biztatta mosolyogva Géza az öreget, s majd kibújt a bőréből a vé­letlen találkozás örömében. — Nahát, Pesten? Pesten? És mi járatban, Gézuka? — kérdezte Gulyás, amint asztal­hoz ültek. — Hát bizony, nem is olyan könnyű erre megfelelni. Jani bácsi! Kezdjük azon, hogy éppen egy ilyen forró napon szántam rá magamat az uta­zásra ... (Folytatjuk) Megadta magát az indonéziai lázadók egyik vezére I rint Mikojan IL—18-as gépe 1 megérkezett Vlagyivosztokba. i Szó nélkül, kínzó kétségek­étől gyötörve odébállt. Betért í egy mellékutcába, s egy kis- I vendéglőt keresett. Amint el- : haladt egy ház előtt, furcsa j látványba botlott. A kapu 1 előtt valaki a földhöz vá- • gott egy nagy, bekeretezett ; sárga csillagot, s az üvegcse- j rép százfelé fröccsent a jár- : dán, meg az úttesten. A szom- \ szédos ház homlokzatán vi- ! szont ott virított az üvegbe ! keretezett sárga csillag. Géza ! tovább bandukolt. Vajon ! csakugyan akadhatnak em- ! berek, akik nem örülnek job- ; ban a felkínált békének, mint ; a háborús rémségeknek? í Visszaemlékezett, micsoda ! ujjongó érzés kerítette őt ! hatalmába a vonaton, ami­skor a somosszilágyiaktól elő- S szőr hallotta: vége lesz, vagy í vége lett a háborúnak ... Hát ; van, akinek kell a háború? S Megtorpant a keresett kis- \ vendéglő előtt. Az éhség ér- £ zete most már elhatalmaso- £ dott rajta. Benyitott. Ép- í pen üresen állt egy sarok­asztal, a többi asztal mellett 2 kettesével, hármasával üldö- 5 géltek az emberek, és hal­kan beszélgettek. Miközben ^ letelepedett, Géza szemügyre ^ vette a beszélgetőket, í — Hozzon valami ételt — Hétfőn este. Mikojan eluta­zásának előestéjén a japán— szovjet baráti társaság nagy­gyűlést rendezett a tokiói • sportpalotában. A gyűlésen beszédet mon- ; dott Noszaka, a Japán Kom- í munista Párt Központi Bízott- j ságának elnöke. A háború óta eltelt 16 év í alatt — mutatott rá — meg- j tanultunk eligazodni vendé- j geink között. Miért nem fo- j gadtuk Eisenhowert és Ha- \ gertyt? Azért, mert Japánban j a „biztonsági szerződést” akar- \ ták elfogadtatni és támogatást j szerettek volna nyújtani a j gyenge lábon álló Kisi-kor- \ mónynak. Noszaka a jelenlevők tapsa ; közben jelentette ki, hogy Ja-: pánnak, a japán nemzetnek | barátkoznia kel] szomszédai­val. Nemcsak a kommunisták­nak keli így gondolkozniok, hanem a liberálisoknak is. A gyűlésen Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese is beszé­det mondott. Szavait az egy­begyűltek viharos tapssal fo­gadták. Kedden, kilencnapos japáni látogatás után Mikojan eluta­zott Tokióból. A repülőtéren sok ezres tömeg búcsúztatta a szovjet miniszterelnökhelyet­test. Mikojan rövid búcsúbeszé­dében tolmácsolta azt a remé­nyét. hogy a Szovjetunió és Japán kapcsolatai a kölcsö­nös megértés és a jószomszédi együttműködés szellemében fognak fejlődni. Kedd délutáni jelentés sze­Tizenhét éve szabad a testvéri román nép Ma van tizenhét esztendeje annak, hogy a román nép le- j rázta magáról a királyi kormány és a fasizmussal szövetkezett • feudál-kapitalizmus igáját és kezébe vette sorsa irányítását. A román nép felszabadulása annak a győzelemsorozatnak ‘ volt köszönhető, amelyet a szovjet hadsereg aratott a rabló : nácizmus felett, ám a párt vezette román munkástömegek ; sem várták ölhetett kézzel felszabadításukat. A legnehezebb : pillanatokban, amikor hazájukat a szovjetellenes háborúba : taszították, a kommunista párt volt az az erő. amely meg- : szervezte a tömegek harcát a fasiszta-militarista diktatúra i ellen. És a nevezetes napon, 1944 augusztus 23-án a népelle- ; nes háborút., az Antonescu-diktatúrát gyűlölő hazafias érzel- ; mű katonák, felfegyverzett munkások szembefordultak a ha- ; zaáruló vezetőkkel, katonailag megbénították és lefegyverez- \ ték a meglepett ellenséget, a hitlerista erőket és ezzel örök j időkre eldöntötték a román nép sorsát. E hőstett óta 17 esztendő telt el. A természeti kincsekben \ gazdag és mégis nyomorgó királyi Romániából szocializmust : építő, virágzó népköztársaság lett. A román nép büszkeség- ; gél tekint vissza a megtett útra és derűs bizakodással néz a \ jövőbe, ahova a szocializmust sikeresen építő népek nagy csa- \ iádjával együtt menetel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom