Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

III. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM • A REST megyei hírlap különkiadása • 1961. AUGUSZTUS 20, VASÁRNAP Fejlődnek, gyarapodnak községeink Még ebben az évben elkészül a monori Rákóczi-telep villanyhálózatának bővítése A műszaki tervek készen vannak, az érintkezést felvettük a DÁV-val, az ígéret birtokunk­ban van. Mint megígértük: a Türr István, Ságvári Endre, Gábor Áron, Bródy Sándor, Kun Béla és a Lenin utca egy része kivételével a vil­lanyhálózati bővítés még ez évben elkészül. H. J. Úriban sem alusznak MAI MŰSOR Az ünnepi nagygyűlések időpontja és előadói: Bénye: de. 10 óra, Stránsz- ky György vb-elnök. Csévha- raszl: de. 10 óra, Podina Se­bő. Ecser: de. 11 óra, Cseri István vb-elnök, Gomba: de. 10 óra, Szabó Ferenc vb-el- nök. Gyömrő: de. 11 óra. Föl­des Mihály író. Káva: de. 10 óra, Bp., 2. számú Autójavító Vállalat igazgatója. Maglód: de. 10.30 óra, Csala László országgyűlési képviselő. Men- de: de. 10 óra. Nyár Béla. Mo- nor: de. 10 óra, Muka János, a járási pártbizottság osztály- vezetője. Nyáregyháza: de. 10.30 óra, Konczvald Ferenc, a patronáló vállalat párttitká­ra. Péteri: de. 10 óra. Neisz József, a patronáló vállalat igazgatója. Pilis: de. 9 óra, Sass Sándor vb-titkár. Tápió- sáp: de. 10 óra. Sallay Tiva­dar . honvédalezredes. Tápió- stily: de. 10 óra, Németh Ist­ván vb-elnök. Úri: de. 10 óra, Brecsok Illés vb-elnök. A a- sad: du. 15 óra. Molnár Sá­muel párttitkár, Vecsés: de. 10 óra. Szalai István iskola- igazgató. SZABADTÉRÉN Bénye: este táncmulatság. Ecser: este 8-kor tánc. Gomba: este tánc. Gyömrő: este 6 órakor térzene a tanácsháza előtt, utána ugyanott 3 órakor utcabál. Monor: _ este kultúrműsor és utcabál. Pilis: 19 órakor a Déryné, Színház előadá-i Sábán: Két szem mazsola. Tápió- j sáp: délután kultúrműsor. Vecses: este az fmsz kultúresoportja a Gerolstein! nagyhercegnö című operettet adja elő. RULTtí ROTXHO NŐK Csévharaszt: este tánc. Maglód: este 6-kor kultúrműsor. 8 órakor tánc. Mende: este tánc. Úri: es­te tánc a tsz-ben. Üllő: du. 5-kor munkás-paraszt találkozó, utána tánc. SPORTPÁLYÁK Bénye: dú. 4 órától sportműsor. Csévharaszt: - óu. ■•ftitbal'lmérkőzés. Ecser: du. 3 órától atlétika és lab­darúgás. Gomba: de. labdarúgás. Gyömrő: du. sportműsor. Kávát 11 órától 15 óráig ifjúsági műsor (röplabda, zsákbanfutás). Fel 4- kor a helyi KISZ-sportegyesulei és a 2. számú Autójavító Válla­lat között labdarúgó-mérkőzés. Maglód: du. 3 órakor sport. Men­de: du. futballmérkőzés, röplab­da. Monor: du. gazdag sportmű­sor. Nyáregyháza: du. sportmű­sor Péteri: du. röplabda- és labdarúgó-mérkőzés. Pilis: lő óra­kor labdarúgó-mérkőzés. este tánc. Tápiósüly: du. tréfás lab­darúgó-mérkőzés. atlétika. Úri: du. 2 órakor soványak és kövé­rek mérkőzése. Üllőt reggel 8 tói tehetségkutató lövészverseny az MHS rendezésében. Vecsés: labdarúgó-mérkőzés a két tsz csa­pata között. MOZI« Ecser: Az ötödik ügyosztály. Gomba: Warrenné mestersége. If­júsági előadásra: varázsemberke. Gyömrő: Kenyér, szerelem. An-- dalúzia. Matiné: Darvak dala. Maglód: Mágnás Miska. Mende: Borús reggel. Monor: V: Hüvelyk Mati. Matiné: Kis csalogány. H: Ember a medvebőrben. Nyáregy­háza: Rovere tábornok. Péteri: A Noszty-fiú esete Tóth Marival, pilis: Napkelte előtt. Tápiósáp: Mágnás Miska. Tápiósüly: Az ^ énekes csavargó. Úri: Csutak és 2 a szürke ló. Úri: Kihívás. Mati- J né: Megmentett nemzedék. Vasad: ^ Halálkanyar. Matiné: Ceruza és 4 radír Vecsés: Az utolsó össztűz.^ Matiné: Éjjeli őrjárat. H: Szép- ^ temberi szerelem. i-------7 A BSZOLÚT GYÖMRŐI MORZSÁK f Abszolút türelem: az artézi- ^ kútnál megvárni, amíg meg- < telik az előtted levő kannája. ^ Abszolút bizonytalan: mi- ^ kor nyit és mikor zár a cuk- ^ rászda. Abszolút lehetetlen: nem le- ^ hét krumplit kapni, és így be- £ érjük a hússal. | Abszolút egészséges: a gumi ^ úti posványbán fürödni. Abszolút lehetetlen: sorban-J állás nélkül1 tejet kapni. Abszolút szerencse: augusz- { tus 20-ra kevesebb sör érke-; zett, mint előtte vasárnapra. ; (Gyarmati) ; | Ügyeletes orvos Monoron: dr. Kovács Jenő. Gyomron: dr. Szekeres Sándor. ' A tanácsháza előtt húzódó mély árok fenekén szomo­rúan lóg a libasereg szárnya a déli hőségben, nincs zöld, nincs víz, kiszáradt az árok­fenék. Egy-egy liba — talán unal­mában — nagyot csap szár­nyával, s a felszálló por visz- szahull, szürke lesz a fehér libatoll... Errefelé is régen esett az eső... így délidőben nem nagyon koptatják az em­berek a tanácsháza kapujá­nak kilincsét. Ügy tűnik mintha aludna a falu. A tanácsháza és a szép isko­la mögött a dúslombú geszte­nyefák alatt azonban szorgos munka folyik. Befejezéshez közeledik a művelődési ház építése. Brecsok Illés, a ta­nács agilis elnöke lelkesen mondja: — Saját erőből építjük! A 2608 lelket számláló fa­lu igényének megfelelően elég tágas, téglából épült, palával fedett épületben már a belső vakolás folyik. — Tágas korszerű színpa­dunk is lesz — folytatja a ta­nácselnök' ahogy belül körül nézünk. — a Petőfi Színpad társulata gyakrabban jöhet már ezután, hogy mi is hall­juk, hogy mi is lássuk a sok szépet, a sok jót... — Az asszonyok, az úri asz- szonyok nem segítenek? — Ma még nem, de ha be­fejezzük a vakolást, ők követ­keznek — hangzik a válasz. — A meszelést, a festést, a taka­rítást ők vállalták. — Mikor lesz a megnyitás? — tesszük fel az utolsó kér­dést. — Itt szerettük volna már megszegni az új kenyeret, de az új bort már — szeptember második felében — itt kóstol­juk meg. Ügy látszik, mégsem alusz­nak Úriban ...! K. S. Pilis 15 éves községrendezési irányelveiből A termelőszövetkezetek a Chick-szölő területén főzelék­■feldölgozö ............ k onzervüzemet kívánnak létesíteni és tervükké tűzték ki — kü­lönösen az idősebb női dol­gozók részére — a szövetke­zeti háziipar üzemszerű ki­alakítását, szőnyegszövést és más alkalmas háziipart. A dolinái dűlőben agyag-, cse­rép-, íayeneegyártásra rendkí- vül alkalmas agyagtalajra te­kintettel a tégla, cserép, ház­tartási és dísztárgyak üzem­szerű gyártásának is van reá­lis lehetősége. Rátérnek a tsz-ek a ba­romfitenyésztés nagyüzemi megvalósítására, ezt a folyó évben már meg is kezdték. Ezekben a fejlesz­tési ágazatokban a legsürgő­sebben kell a kezdeményező lépéseket megtenni, s úgy­szintén" figyelmet fordítani ’ síz; erdőgazdaság pilisi központ­jának kialakítására, amely j szintén tervbe van véve. Cél­szerűnek mutatkozik ugyan­ekkor a már szépen működő sertéshizlaló telepnek a község külső része felé való bővítése, mert ezen a telepen nem nagy befektetéssel a jelen­legi kapacitást még 50%-kal lehet emelni, népgazdasá­gunk pedig megfelelő piaccal rendelkezik a hízott sertések felvételére. Egyben intézkedni kell atekintetben, hogy a vál­lalat szervestrágya-telepét korszerűsítsék és a milliónyi fertőző legyektől a környék megszabaduljon és a bűzös kipárolgást ne szenvedje. Csinosítják a községi parkot az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom keretében a •gyömrői kiszisták (Foto: Kalotay) A múlt heti üllői tűzkár tanulsága Mint a Monor és Vidéke már előzőleg közölte, irányt István, Üllő, Bimbó utca 17. szám alatti házénak ajtaja, ablaka és egész ingósága fo­lyó hó 11-én tűzkár áldoza­tául esett. Köztudomású, hogy az Állami Biztosító épület és háztartási áliíalános biztosi_ tása (ÉHÁ) fedezetet nyújt az épület és az ingóság tűz­kárára, betörés-, sertés- és baleseti károkra. Iványiéknak, akik az OTP-től kölcsönt is vettek fel, miért nem volt ilyen biztosításuk? A monori, a gyömrői és pi­lisi OTP-fiókok július 1 óta már csak ÉÁH-biztosításo- kat kötöttek ügyfeleikkel, de a vecsési OTP-fiók élt azzal a lehetőséggel, hogy az OTP ügyfelei augusztus 1-ig még a régi, elavult, csak az épü­letre szóló egyszerű tűzbiz­tosítást is felad hantáik. Ez lett Iványiék veszte. Ugyanis ők 1961. július 25-én jeleitek meg Vecsésen az OTP-fiók- nál és állításuk szerint olyan biztosítást szerettek volna kötni, amilyen a szomszéd­jaiknak is van —, ahol még a sertések is biztosítva van­nak. Az OTP egyik dolgo­zója viszont ezzel az évi 120 forintos díjú ÉÁH-val szem­ben a kétszobás, cserépte­tős házra csak a régi, épü­letbiztosítást kötötte meg, méghozzá 70 forint díjért 90 000 forint biztosítási ösz- szegre. Az augusztus 11-i tűz az épületben kevés kárt oko­zott, de porig égett a teljes ingóság, két szoba berende­zése és a rengeteg ruhanemű, kb. 30 000 forint értékben. Ekkor eszméltek rá Iványiék, hogy csak az épület volt biz­tosítva, viszont a berende­zés és az ingóság nem. Be­siettek az OTP vecsési fiók­jához, ahol állításuk szerint azt a késői tanácsot kapták, hogy kíséreljék meg az Ál­lami Biztosító monori fiók­jánál átdoügoetatni ezt az épületbiztosítá.st a részükre szükséges ÉHÁ-ra. A tűzkár előtt kellett vol­na ... K. A. Egy régi jogosítvány Nemrég hallottam egy idő­sebb ismerősömtől, hogy Gyomron van az órszág egyik legöregebb gépkocsivezetői jo_ gosítványa.. Kissé tamáskodtam még ak­kor is, mikor bekopogtam Sar- kadyék lakására. Az elémra- kott okmányok azonban meg­győztek, hogy valóban nagyon régen rendelkezik vele a tu­lajdonosa. A megsárgult oklevélen is, és az eltörődött igazolvány­ban is. a következő szöveget láttam. „Ezennel bizonyítjuk, hogy Sarkady János gépjárműve* zetőt munkaadója — Kiscété- nyi Kováeh László úr — a Ki­rályi Magyar Autómobil-club tagja — ajánlatára, kifogásta­lan szolgálatá>vdk elismerésé­ül. a Királyi Magyar Automo­bil'club erre vonatkozó szabá­lyai értelmében, a Királyi Magyar. Autómobil- club vezetője címmel ruház­zuk fel. Budapest, 1913. május 10.” — Tízéves munkám jutal­mául kaptarrf — emlékszik vissza Sarkady bácsi. — Bár az országban heten vezet­tünk, de ilyen oklevéllel csak hárman rendelkeztünk. — És a vizsga? — kérdez­tem. — Akikor még nem volt KRESZ. Vezetésből és sze­relésből vizsgáztunk. A kocsik, tudja milyenek voltak? Mint amilyenek bemutatókon sze­repelnek. Mikor a Ferihegyen volt a bemutató, meg akar- ' tam keresni a saját kocsim, de nem jutottam el odáig ... ^ Gy. S í . í A fekete Pannónia \ még az árok mélyén hever, ;; gazdáját, összetört fejjel, most ; emelik be a mentők a fehér ; színű kocsiba —, s pár perc J múlva indulnak is vele a kór- ház felé. '/t A rendőrök már mérik, raj- ^ zolják a betont, hogy mcgálla- 'tf pítsák, hogy történt a szeren- \ csétlenség. í ... Prokopecz Sándor üllői 'j lakos, megunt kis Csepeljét \ Pannóniára cserélte át, na- gyobb a motor, nagyobb a se- besség! S ez vitte az árokba: a sebességhajszolás, f j A kis, könnyen kormanyoz- ^ ható Csepelhez szokott kar- \ ja. Üllőn a mozi előtti nagy \ kanyarban nem tudott ural- \ kodni a nagy sebességgel ha- \ ladó. szokatlan Pannónián... A tanulság: a kanyarokban j még jobban vigyázzunk a se- j bességre! £ K. S. i "7 ; KERTI ÜNNEPÉLYT í i rendez augusztus 27-én. va­sárnap, a strandkertben, a gyömrői Vöröskereszt-szerve- . zet. Addig én a mellettem levő asztalon a ma este kapott sok- sok ajándék között túrkáiok. Milyen kedvesek, figyelme­sek! Ez a faragott pecsétű pergament az elnök ajándé­ka: a város díszpolgári okle­vele. A szerkesztőtől a Röm- győ és Vidéke múlt évi pél­dányait kaptam bőrkötésben; helyettesétől a „Römgyői mor­zsák” cím alatt megjelent aforizmagyűjteményt; fotóri­porterétől egy halom — félig sikerült — fényképet. A helyi üzemek saját termelésükből küldött „kóstolóval” kedves­kedtek. A Vegyigyártól pél­dául 50 évre elegendő szálai­ként kaptam. Partnernőm hamarosan visszaérkezik, megisszák ká­vénkat, s csendes beszélge­tés közben a táncolókat les­sük. Az asszonyka legelőször is férjét kutatja fel szemé­vel. A szerkesztő a kapitány édesanyjával táncol, közben élénken beszélgetnek, néha- néha meg is állnak. — Ezék még itt is a köz­ügyeket tárgyalják — nevetjük őket. A táncosok közt felfedezem azt az 50 körüli, ruganyos mozgású asszonyt is, akivel oly nagyszerűen táncoltam előbb. Partnernőmtől kez­dek tudakozni felőle. — Az ingatlaniroda veze­tője — mondja róla. — Most kivel táncol? * — Kivételesen a férjével... Tovább nézelődünk. — Ismeri' azt az éjfekete- hajú asszonyt? — kérdi a szerkesztőnő. — Nem? Az „Anyahajó” lánya — az ötö­dik férjével... Azt az ál­mosan andalgó párt kérdi? A férfi szakszervezeti elnök a vasgyárban, mindenki csak apjának nevezi. S hogy mitől álmosak? Tegnap volt a la- kásavatójuk. Végre ők is sa­ját lakáshoz jutottak!... Hogy az a bozontos, őszbajuszú fér­fi miért futkos fel-alá? Pi- lótatanfolyamot indít a sport- szövetség, bizonyára azt szer­vezi ... így mulatunk egészen ad­dig, míg a szerkesztőnél el nem viszik táncolni. Kihúzok egy műanvágborítású albu­mot az ajándékhalmazból, s nézegetni kezdem. A szerkesztő áll meg előt­tem. *— Mit olvas? Az elmúlt napokban leve­let kaptunk Pongrácz Sán- dorné, Monor, Veres Pálné utca 38. szám alatti lakostól. A következőket írja: „Lapjuk egyik éveleji szá­mában megjelent %gy cikk, amelyben arról volt szó, hogy Monor községfejlesztési alap­jából a harmadik negyedév folyamán bevezetik a villanyt a Rákóczi-telep egyes utcáiba, közöttük a minket elsősorban érintő Veres Pálné utcába is. Mi, ottani lakosok, nagy örömmel vettük tudomásul a községi tanács ezen határo­zatát, és legtöbbünk a háza belső villanyvezetékét el is készítette, hogy a külső ve­zeték elkészülésekor várako­zás nélkül bekapcsolódhas­sunk a villanyfogyasztók közé.” .. Ez idő szerint már a megígért időpont végéhez közeledünk, és még nyoma sincsen annak, hogy a szóban forgó területen a villany be­vezetése megkezdődnék.” Nos, mit szól ehhez a Mo­non Községi Tanács? Földváry György tanácstit­kár válasza: — A Rákóczi telep villany­hálózatának bővítését a ne­gyedik negyedévre terveztük be. Nem mondom, volt olyan irányú elgon­dolásunk, hogy a DÁV- tói egy korábbi időpontot eszközlünk ki, de ez a 220-as áramra történő át­térés munkálatai miatt nem volt kivihető. Éizért a lapnak adott leg­utóbbi nyilatkozatunkban jú­lius 8-án, a községfejlesztéssel foglalkozva — negyedik ne­gyedévi terminust mondtunk, így is szerepel a jóváhagyott községfejlesztési tervünkben. — Még egy kérdés, titkár elvtárs, hogy megnyugtassuk a Rákóczi-telepieket: az átté­rési munkák miatt nem fog esetleg a negyedik negyedben is elmaradni a hálózatbőví­tés? — Szó sincs róla! A jelen­leg folyó munkálatok költsé­gét kétmillió forint állami beruházásból fedezik, ennek nincs köze a Rákóczi-telep villanyhálózati bővítésére elő­irányzott 500 ezer forinthoz. Mutatom: „Römgyő 20 éves terve, 1981—2000.” — Jaj, csak el ne higgye, ami benne van! Összeálmo- dun/c mi tücsköt-bogarat, te­letervezzük a világot. De meg­valósítani ... Nagyon meglepődött arcot vághatok, mert elneveti ma­gát: — Tréfálok csak ... Zsörtö­lődök mindig, mert azt sze­retném, ha még jobban men­ne minden... Azért teszünk is mi, sokat. Ha csak az utolsó 20—25 évet nézem is. Sokat nőttünk, fejlőd­tünk. S nemcsak a környeze­tünk, de mi magunk, az em­berek is ... Mondja el ott, ahol maga él. hogy érdemes ide eljönni, nem kell sajnálni a fáradságot... ...Ezek a szavak égnek bennem még most, az indulás pillanatában is. Gépiesen in­tegetek búcsúztatóimnak, fel­emelem szemem az állomás-: épület homlokához, még egy­szer kibetűzöm a kedves vá­roska nevét: Reaumdieau (azt hiszem, Römgyőnek kell ejteni) és nesztelenül kifut velem az Arany Rája... •k ... Képtelenség elaludni! Könyörtelenek az ilyen augusz­tusi éjszakák. Ha nagy sokára álomba gyötri is magát az ember, csak forog, hánykoló­dik, s közben ezerfélét ál­modik összevissza. VÉGE j (7-) : Ö, még búcsúestet is ren- : deztek a tiszteletemre! S nem ! is akármilyet! A kultúrpalo- Ita higanymozgású (tornata- í nár volt egykor) igazgatója ; egész nap itt sürgött-forgott a \ szálloda halijában, szervezte- \ irányította az előkészületeket, l a legnagyobb rumliban is har- ísányan unyugtatva” munka- ; társait: | — Ha apu mondja: nyugi, \ akkor nyugi... ! A táncrend összeállítását a í helyi téli-nyári tánciskola ér- ídemes igazgatója — ötven $éven felüli nyurga kamasz — | vállalta társadalmi munkában. (,(Nagy szó tőle!) Fellépett az I est műsorában a 60 éves l fennállását ünneplő helyi da- l lárda is. (Ahogy elnéztem az l énekeseket: alapító tag le- f hét valamennyi.) A zenekar 'l tagjai is műkedvelők; a város t illusztris polgárai vállalták í ezt a szerepet ma estére, ki- Í zárólag az én tiszteletemre. A 'j zongoránál például az elnök lánya ül; a harmonikás a vá- Í ros kultúrmérnöke, orvos- $ ismerősömnek az öccse; s $ még a szőke hegedűművész is % itt rángatja Bartókhoz szo- $ kott vonóját a táncdalok üte- $ mére. ...És áll a bál, színes, tar-* ^ ka forgatagban. A szerkesztő $ feleségével keringőzünk, de ^ szédül, le kell ülnünk. Kipihe­gi gi magát, s elmegy feketéért. ARANY RÁJA Regényes útirajz 1981-ből / Irta: Radványi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom