Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM. 1961. AUGUSZTUS 2, SZERDA 167 ezer kilométer 43 ezer óra alatt A konzervgyár szállít órészlegének munkájáról A konzervgyár szállítórész- logének 1945 óta Pálfy György a vezetője. Nem kis feladat hárul rá a feldolgozandó nyersáru beszállításával kap­csolatban. Szezon idején 235 rakodó munkással vezényli az üzembe küldött gépkocsikat öt megyébe (Békés. Csongrád, Nógrád, Pest és Szolnok), hogy a borsót, paradicsomot, babot, paprikát és uborkát a körösi feldolgozó üzembe szállíttas­sa. Beszélgetés közben előke­rült a térkén, s a különböző (kimutatások tömkelegé, amely a szállítórészleg munkájának hű tükörképe. — 128 termelőszövetkezettel, 9 állami gazdasággal és kísér­leti teleppel van szerződéses megállapodásunk — mondja Pálfy György. — A borsót és uborkát legmesszebb mintegy 110—140 kilométer távolságról — Cserhátszentivánról. illetve Búcsúról — szállítjuk az üzem­be. A borsószezon idején na­ponta 35—40 gépkocsi ösz- szesen 4.0 vagon árut szállított be. Közben beérkezett a málna és a bab. ami azt jelentette, hogy naponta 72 gépkocsi volt üzemiben. A Börzsönyből na­ponta átlag 450—550 mázsa málnát hordtunk be. A para­dicsom-szezonban átlag 502 tonnakapacitás a napi szük­séglet, hogy Békés megyéből is be tudjuk gyűjteni a szerződé­ses mennyiséget. Körültekintő munikát igénye] az elmondottak szerint a szál­lítás megszervezése, hogv mindenhonnan idejében gyűjtsék be az öt kon­zervipari főnövényt. A gyümölcsfélék beszállítását a MÉK-vállalat intézi az üze­mi száliítórészlegtől függetle­nül. A továbbiakban a máso­dik negyedévi szállítási mun­kával kapcsolatban megtud­tuk, hogy április 1-től június 30-ig 192- tonna volt a kocsi- használat átlaga. A megmoz­gatott tonna átlaga viszont 27 ezer. s ez idő alatt a gépkocsik 42 ezer 800 fuvarórában 167 ezer kilo­métert futottak baleset nélkül. — Hogyan történik a belső anyagmozgatás ? — Villamos és motoros tar­goncával az üzémen belül na­ponta mintegy 12—13 vagon a megmozgatott mennyiség — folytatja Pálfy György —, majd hozzáteszi, hogy kiemel­kedő teljesítményt ért el az anyagbeszerző gépkocsiveze­tője, Tóth János, aki gépko­csijával 110 ezer kilométert tett meg baleset nélkül s csu­pán kisebb javításokkal. A gépkocsikat felsőbb szer­vek utasítása alapján az igé­nyeknek megfelelően a külön­böző szállítási vállalatok (TE- FU, SZEFU. KOHUSZ) bo­csátják az üzem rendelkezé­sére. Fontos tehát az összehan­golt. tervszerű munka, hogy a konzervgyár fel­dolgozó üzemeiben folya­matos legyen a nyers­anyag-ellátás. Ebben eddig nem is volt hiá­nyosság. éppen ezért a szálií- tórészleg minden dolgozója megérdemli a dicséretet. Berényi István TAX ACSUL.ES A városi tanács végrehajtó bizottsága augusztus 3-án ta­nácsülést tart. Beszámoló hangzik el a má­sodik ötéves terv során megva­lósításra kerülő városfejlesz­tési feladatokról, Nagykőrös magánkisiparának helyzetéről, a városi tanács és intézmé­nyeinek első félévi gazdálko­dásáról. Toronygombaranyozók Napok óta sok csodálója akad a katolikus templom tornyán dolgozó embereknek. A tetőt javítják. Bádogoznak, festenek. Pár szial deszkán iáxnak-kelnék a magasban. JliteZ János és János nevű fia. valamint Bergmann Józsei dolgozik itt. Nagymarosiak, to­rony-bádogosok. A bádogos szakma különleges ága ez. Ke­vesen, talán négyen foglalkoz­nak ilyen munkával az ország­ban. A körösi munka körülbelül 20—25 ezer forint értékű. Elő­reláthatólag rtéű'.i hét alatt vé­geznek. Aztán tovább vándo­rolnak. Megkérdeztem: nem szédül­nek-« fenn? — Jobban érezzük magun­kat ott. mini lent — válaszolt a mester. — Az állványozást keveseil- jük. Elég biztonságon!, így? — Nekünk mozogni kell, hely kell — válaszolják. — Nem is volna jó a több áll­vány. Megcsúszás ellen véd a kikötés. — Volt-e már eset. amikor a kötél mentette meg? — Egyszer csúsztam, de csak horzsolást kaptam — így a mester. Azért nem veszélytelen fog­lalkozás ez. A múltkori vihar­ban például fennrekedtek a toronyban. Egyikőjük be sem tudott húzódni, olyan hirte­len jött a nagy szél. A szélvé­dett oldalra húzódva várta, mi lesz. Nem lett baj, csak egy hótfcilós szerszámot sodort le a szél. Bezzeg ingott a to­rony. Mintegy tíz centis volt a kilengése. Sok élményük van. Foglal­kozásukat azonban nem tart­ják rendkívülinek. Megszok­ták. (Ko—bor) Ritka „portéka" A maga nemében az volt. Ritka példány. De ha eladásra vitték volna ki a vásárba, nem csodálkoz­nánk, hogy nem akadt rá vevő. Húzták is hazafelé, kétke­rekű gumiskocsin, szekré­nyek társaságában. Részeg álomban elmerült asszony volt. Ráillett a járó­kelők megjegyzése: „Ritka portéka”. Egy másik asszony jutott az eszembe. A nevét nem tu­dom. A Hunyadi Tsz tagjai bizonyára jól ismerik. Őt mindennap kihúzzák a Pesti úton a szőlőkbe egy másik kétkerekű kocsin. Körülötte ládák és gara- bók. Haza is húzzák a dol­gos kezű családtagot. Tele van minden „portékával’’. Olyannal, amely percek alatt elkel a felvásárló he­lyen. Nem röppennek utána gú­nyos megjegyzések. Megértő tekintetek kisérik. Dolgos asszony. B. I. Szélesedik a nőbizottságok hálózata Kedves, baráti összejövetel színhelye volt vasárnap dél­után a Petőfi Termelőszövet­kezet 3. számú üzemegységé­nek bokrosi áruátvevő helye. Asszonyok, lányok gyűltek össze, hogy megalakítsák a nő­bizottságot üzemegységük te­rületén is. Rácz Sándorné köszöntötte az asszonyokat és felhívta a figyelmet az összefogásban rejlő nagy erőre. Ez az ösz- szefogás nemcsak a bajban képes segítséget adni a rászo­rulónak, de eredményesen szolgálja az asszonyok műve­lődésének, téli szórakozásá­nak, a közös rendezvények megvalósításának ügyét is. Az asszonyok önkéntes kez­deményezését, szervezkedését Rácz Sándor párttitkár elv­társ a helyiség, a fűtés és a vi­lágítás kérdésének megoldásá­val már a megindulás pilla­natában támogatta. A továb­biakban is megígérte a segít­séget. A lelkes hangulatú megbe­szélésen megválasztották a megjelentek Rácz Sándorné, Boros Ferencné, Molnár Ba­lázsáé, Oláh Andrásné és Miklai Jenöné asszonytár­sakból a nőbizottság vezető­ségét. Munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a bokrosi asszonyok hívó szavukra ösz- szefognak és segítik a közös­ség érdekét szolgáló kezdemé­nyezésüket. Mné. Termelési értekezletre jöt­tek össze a háziipari szövet­kezet tagjai. Megyeri Margit, a háziipari szövetkezet elnöke, ismertette az első félév eredményeit. A szövetkezetnek 900 bedolgozó­ja van, és Albertirsától Nagy­kőrösig terjed a hatósugara. A második negyedévi 3,4 milliós tervből a nagykőrösi részleg 30 bedolgozója 250 000 forintot termelt, főleg norvég mintájú kesztyűk kötésével és kötények, ingek varrásá­val. Igen sokan lemorzsolódtak az utóbbi időben a nagykőrö­si részlegben. Pedig a mun­kaalkalom még bővült is. A szövetkezet termékeit 66 szá­zalékban exportra gyártja. Felemelte a nagykőrösi rész­leg harmadik negyedévi ter­vét 400 ezer forintra. Nyom­ban meg is indultak a válla­lások a bedolgozók részéről. Elfogadta a tagság a cegléd- berceliek versenykihívását, amely az egy főre jutó ter­KÉPEKBEN JELENTJÜK melési érték teljesítésére, és a jó minőségű munkára vonat­kozik. A szövetkezet elnöke továb­bi fejlesztést kíván Nagykő­rösön megvalósítani: a lakos­ság részére harisnyaszemfel- szedést, kézimunka előnyo­mást, gombbehúzást, plisszí- rozást és műszövést Különösen figyelemre mél­tó az az elgondolás, hogy a perzsaszőnyeg szövése megta­nulására tanfolyamot indíta­nak, ahol elsajátíthatja bár­ki a szőnyegszövést. Erre a részlegvezetőnél kell már most, jelentkezni, mert 1962. év elején nagyobb meny- nyiségű magyar perzsaszőnyeg gyártására van lehetősége a szövetkezetnek. Számításunk szerint, ameny- nyiben a fenti lehetőséget oko­san kihasználják, több mint 100 főt meghaladó tagja le­het a háziipari szövetkezet nagykőrösi részlegének. — Szokonya — w A konzervgyár. Az autókláv- ból a konzervet az alsó szintre szállítják A Dózsa Tsz Baráfczilos dűlői földjén Danka István lánc­talpas traktorját ápolja rövid pihenője alatt. 50 holdon végezte el eddig a tarlóhántást Megérett a dinnye a Dózsa Termelőszövetkezet földjén (Foto: Fehér Szilárd és Décsi Pál) — 10 000 BAROMFIT ne­velt fel eddig Kovács Mihály, a Dózsa Termelőszövetkezet baromfigondozója feleségével együtt. Kettőjüknek június 30-ig 851 munkaegységük van. — AZ ÉPÜLET- és Lakás- karbantartó Ktsz Kőröstetét- lenen is vállalt munkát. A kultúrotthonban végez födém­javítási munkát, amelynek értéke 40 000 forint. — A HUNYADI Termelő- szövetkezet 18 katasztrális hold kelkáposztát és három hold karfiolt ültetett. Hogy jól kihasználják területeiket, nagyrészt az új burgonyatáb­lákra ültették, ahonnan már felszedik a burgonyát. TISZÁN INNEN, DUNÁN TÚL... címmel földművesszővetkezetl művészeti csoportok bemuta­tója lesz a balatonlellei sza­badtéri színpadon. Bács-Kis- kun, Pest, Somogy és Veszp­rém megyék együttesei közt fog majd színpadra lépni augusztus ötödikén este a Nagykőrösi Földművesszövet- kezet tánccsoportja is. A huszonhat tagú tánccso­port a „Sárközi városi”, az „Este az aratóknál” című tánc- leépet adja elő. Bodzsár Ist­ván szólótáncos Székely férfi­tánccal mutatkozik be. A tánccsoportot nyolctagú népi zenekar kíséri. ! — MOST ÉRKEZETT a földművesszövetkezet bútor­üzletébe a Német Demokra­tikus Köztársaságból modern hálószobabútor. A garnitúra hét darabból áll, ára 9500 fo­rint. — ENGEDÉLY nélkül le­geltette állatait az állami er­dő területén Veszprémi Já­nos, Szurdok dűlő 7. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 200 forintra bírságol­ta cs kötelezte 200 forint kártérítés megfizetésére. — A LÁBBELIKÉSZITÖ KTSZ-NEK az elmúlt esz­tendőben összes létszáma 56 volt, ebből 45 szövetkezeti tag, hat alkalmazott és öt fő ipari tanuló. — MEGKEZDTE a konzerv­gyár a zöldpaprika felvásár­lását és feldolgozását. Ez évben 400 vagon paprikát tartósít a gyár, SETA A VAROSBAN I. A Kecskeméti utca sem ért, mint ahol ma kez­dődik. Az Ungvári-ház telkén és vele szemben a Vásártér főpincéi állottak, ahol a vá­ros borait mérték. Az út nem ott vezetett, ahol most, hanem a volt Tisza István utca tá­ján, A Rákóczi iskola telkén a katolikusok temetője volt, az Ungvári-féle telek azon ré­szén, ahol most az új emele­tes lakóépület áll, a Boszor­kánygödör volt. Ez a gödör a Kecskeméti utca jelenlegi területére kiterjedő vízálló­hely volt. A nép azért hívta ezt a helyet Boszorkánygö- dörnek, mert a boszorkány­ság miatt elítélt asszonyokat itt égették el. 1654-ből van adatunk az utolsó boszor­kányégetésről. A Kalocsa, a Tanárky, a Fúrj és Kecskeméti utcák ál­tal bezárt terület is temető volt. Valószínű, hogy össze­függött a Faragó-ié1e iskola felőli temetőrésszel. Felte­hető az is, hogy a Kalocsa és Tanárky utcán keresztül jutottak be a Kecskeméti ka­puhoz. A KECSKEMÉTI KAPU előtt is árok volt, és hídon mehetett csak be a~ ember a városba. A kapun belül széles térséggé tárult az utca A Kecskeméti út 13—19. j? és a Kálvin tér 1. számú házak helye üres volt, A Búvár, a Szemfelszedés, gépi hímzés, perzsaszőnyeg A háziipari szövetkezet terveiről A VÁROSOK milyen okból, milyen okból se, a szomszéd város felé haladó utcát arról a városról nevezték el. így volt ez nálunk is. A Kecske­méti utcának is ezért adták a nevet. Régen Kecskeméti köz­nek hívták. Ez az utca az óvárosi részben igen görbe volt, de a körösi embernek igy is jó volt. Ügy mondták, hogy a disznóláb is görbe, mégis jó. Képzeljük el magunkat százötven évvel előbb, és pró­báljuk megközelíteni a várost Kecskemét felől. Az út a Fe­kete és Barátszilos dűlő kö­zött vezetett, itt-ott szántott részek voltak mellette, melye­ket mezei kertnek hívtak (az olt lakó ember neve ezért volt kertész). A város alá érve, a Vásártérre jutott az ember. A Vásártér mögött sö­tét fás rész látszott. A refor­mátus temető fái voltak azok. A temető még akkor addig .X\VVVVV»V\\\\XV\\\VVVVVVVVVV\\\\\\V\\\\\W Kecskeméti és a Petőfi utcák által körülzárt tömb sem volt még meg. Ezen a térségen ál­lott a városkapu és a hozzá­tartozó védmű. A térség körüli házakban volt a Kecskéméi úti mé­szárszék, a Kecskeméti úti kocsma, szabó, szűcs, szűr­szabó, csizmadia, kovács pas- kaműves és még ki tudja, mi­féle mesterember műhelye. A \ kocsmára azért volt itt szü.k-\ ség, hogy a Kecskemét felőlj jövő gyalogoló, vagy kocsizó j ember az úton kiszáradt gé- \ géjét megöntözhesse a körösi\ öreg szőlők lenével. A. meste- j rek műhelyei előtt levő cifrái cégérek, a jövő-merő em be- \ reket figyelmeztették, hogy ei­ne felejtsék, ha valamit ké- \ szíttetni akarnak. ITT MÉG az iszogató pász- \ torembernek is rs~j.be jutott,\ hogy valamit csináltatni kéne.! Dr. Balanyi Béla \ (Folytatjuk) '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom