Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
• A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 18, PÉNTEK A fa alatt öten ülnek a fa alatt a szövetkezet tágas udvarán. Szálai Imrével, az elnökkel lenne beszélni valójuk a dinnyéscsaládok képviseletében. Az elnök éppen az udvar túlsó végén búcsúzkodik valami hivatalos látogatótól. Amikor végez, közelebb jön az emberekhez. A barátságos kézfogás közben évődés kezdődik: — Nos, kié lesz a rádió? — Az övé! — int egy idősebb ember (ahogy később kiderül: idős Bitaróczki Pál, régi dinnyés) egy fiatalabbra, a fiára, ifjú Bitaróczki Pálra. — Most már lefőzött a fiam... Hogy milyen rádióról van szó? A szövetkezet vezetősége serkentőül díjat tűzött ki: az a dinnyés, aki vállalt területén a legnagyobb értéket termeli, kap egy táskarádiót őszszel. — De magának nem kell, úgy hallom! — mosolyog az elnök. — Azt mondják, kijelentette, most elfogadná, de ősszel már televíziót vesz. Igaz? .1 fiatal dinnyés csak mosolyog, aztán rábólint, hogy csakugyan televíziót akar venni. De elkél azért a táskarádió is. Mert a televízió jól jön otthon a lakásban, a rádió meg kint a határban, a dinnyéskunyhóban. Nem lesz olyan unalmas az este. Bár kimondott unalomról most sem lehet beszélni, mert ugyancsak akad tennivaló a nap minden órájában, de sokszor még éjszaka is, amikor a nyulakat kell zavargatni. Ami az elfoglaltságot illeti, az valóban jócskán akad. A jelenlévők, Sződi András, Sző- di János, meg Verseg Ferenc egymás szavát kiegészítve mondják él ezernyi dolgukat. Hat dinnyés van a szövetkezetben. Vállaltak családonként két hold görög- és négy hold sárgadinnyét, emellett pedig még ellátják a gondját! egy hold uborkának és két j hold paradicsomnak is. Sok- j szór még sötét volt, amikor el- i kezdték a munkát. Nevetve | mesélik, előfordult, hogy hajnalban egymás elől lopakodva foglalták el helyüket a kapanyél mögött, nehogy a másik észrevegye. Hiszen a verseny azért verseny, hogy igyekezzék az ember. Van aki többedmagával kint tanyázik ezekben a hetekben a határbeli kunyhóban, ahol ősi dinnyés szokás szerint otthonosan berendezkednek a nyári hónapokra. Az „öszkomforthoz" már csak a rádió hiányzik, ezért aztán '•£ — ha nevetve, ha tréfálkozva | is — de érdemes egy kicsit % iparkodni, hátha!... No, nettig mintha nem telne rá külön- % ben, vagy csak hogy épp azért $ dolgoznának, nem, de a vir-fj tusért... ^ — Hanem kérésünk lenne, 4, elnök elvtárs —, áll elő a fia-£ talabbik Bitaróczki a többiek 4 nevében is. ^ — Mi lenne az? —■ Egy mázsát kérnénk ki, '4 hogy ott lenne az átvétel a 4) határban... Sok időt elvesz a £ bejárkálás. Ügy könnyebb len- ^ ne... 4 Öntevékenyebben dolgoznak már a nbtanácsok Tudósítás egy tanácskozásról A járási nőtanács gyűlésre hívta össze a községekben működő nőbizottságok elnökeit Meghívták a vezető állásban dolgozó férfiak feleségeit is. A gyűlés célja az 1961. év első felében végzett munkát értékelve, a további feladatok meghatározása volt. A járási nőtanács nevében Gál János- né köszöntötte a megjelenteket. Csömör Sándorné beszámolójának első részében a politikai helyzetet ismertette, majd az elvégzett munkát értékelte. Dicséretben részesítette a nőbizottságok vezetőit, hogy az elmúlt félévben sóikkal öntevékenyebben végezték munr kájukat, mint az előző években. Bekapcsolódtak a tsz-ek munkájába. A baromfi nevelésében szép eredményeket értek el a tápiósülyi, tápiósápi és pilisi asszonyok. A gazdasszonykörök sikerrel zárultak. Megnőtt a tanulási vágy. az idén 96-an jelentkeztek a gimnázium levelező tagozatára. Az úri nőbizottság kollektív színházlátogatást szervezett, a vecsésiek az Országházba látogattak el. Csév- haraszton kultűrcsoportot szerveztek. A tsz-ekben is alakultak nőbizottságok, de nemigen élnek szervezeti életet, Pedig e bizottságok feladata lenne, hogy mozgósítsák az asszonyokat a közös munkára. A munkatervben szerepel gazdasszonykörök, ezüstkalászos tanfolyam, -nők akadémiája szervezése a nők politikai, szakmai és általános nevelése érdekében. A péteri nőbizottságból Szabó Mihályné felvetette azt a problémát, hogy egyes szülők nem engedik gyermekeiket az úttörőmozgalomba, a KISZ-be. Pedig ezekben a szervezetekben jóra tanítják a fiatalokat. Kovács Antalné a megyei nőbízottság nevében beszélt. Azt fejtegette, hogy a nőtanácsoknak olyan szerepet kell betöltenie a községben, mint az asz- szonynak a családban. Gál Jánosné Pilisről és Takács Lajosné Tápiósülybői t ■— Délután kint lesz a má-4 zsa ... Maguknak igazuk van 4 ■— válaszol az elnök és elinté- $ eettnek tekinthető az ügy, $ eredménnyel járt a várakozás, '4 Most már aztán kevesebb- ^ szer lehet a faluban látni a £ tápiósápi Petőfi Tsz dinnyé- 4 seit. Aki találkozni akar ve-4 lük, ki kell mennie a halárba, % a dinnyeföldekre Tenkely Miklós Dicséret í A Csillebércen, 1961. július j 16—29-ig megrendezett veze- 4 tőképző tanfolyamon szorgal- 4f más munkájáért és maga- ^ tartásáért Kalotay Balázs 4, elvtársat 4 1 gyömrői ifjúvezető dicséretben részesítettük. Kenesei István, a Magyar Úttörő Szövetség '4f vezetője (5.) Ma megint kijöttem a strandra, hiszen tegnap jóformán körül sem nézhettem. A barátaim ma már nem jöhettek el, sok a dolguk, fontos posztot tölt be valamennyi. Hogy mégse maradjak magamra, a szerkesztő elküldte velem a helyettesét — kövér, szemüveges, akárcsak ő —. * most kettesben sétáltunk fel- alá a nagy kiterjedésű strandon. — Ez itt a tószínpad — magyarázza kísérőm —, kettő sincs talán ilyen az ország- ban. A közönség a parton ül, a színpad s az öltözők a víz fölött vannak. Esti kivilágításban nagyon szép. Nyaranta híres fővárosi együttesek lépnek fel itt. Most éppen a mi színházunk művészei próbálnak. Két csinos nő napozik a parton, a színpad közelében. Hamarosan megtudom, hogy a helyi színház primadonnái. — Helybeliek mindketten. Az idősebbiket sokan még most is — régi foglalkozására célozva — óvó néninek szólítják. Műkedvelőként tűnt fél annak idején a Tacskó címszerepében. A fiatalabbik — Zsizelnek ejti nevét kísérőm, ha jól értem — még nem több 25—26 évesnél, de már két évtizede színpadon van. Már ötéves korában hallottam énekelni tőle a „Pancsoló kislányt".., arról számoltak be, hogy náluk aktívan dolgozik a nőtanács. Blázy Lajos köszönetét fejezte ki a nőtanácsoknak a felvásárlásnál és szerződéskötésnél végzett jó munkájukért. Egy vecsési asszony. Massza Sándorné, bejelentette, hogy 20 kiló baromfira szerződött, de nem hajlandók átvenni tőle. Ügyében sürgős intézkedést kért. Úriból Dudás Sándorné elmondotta, hogy náluk dolgoznak az asszonyok a tsz-ben. A cséplésnéi még kévét, zsákot is hordtak. Részt vesznek ugyan a gyűléseken. de hozzászólásuk, javaslatuk nincs. Gál Jánosné hozzászólásában felhívta a nőtanácsok figyelmét a tisztasági mozgalomra. A községekben olyan közegészségügyi helyzetet kell teremteni, hogy ott mindenki jól érezze magát. Gyűlés után a járási nőtanács ebéden látta vendégül a megjelenteket. Somodi Sándorné Jegyzetek az osztag mellöl A múltkori eső engem is kint ért a monori Kossuth Tsz területén, a Burján-tanyán. Az emberek a fák alá húzódtak, ki az aszlag tövében, ki pedig a friss szalmakazalban talált menedéket az eső elől. Szalmát raktunk a zsákokra, s a régi vertfalú tanya eszterihéja alá húzódtunk. A homokos föld mohón nyelte a cseppeket. K. Nagy István etetőmester mélyet szívott a cigarettából, a füsttől hunyorgó szemével körülnézett a felhős égen, s hosszasan ismételgette: — No fiúk, ma nem dolgozunk! Tóth bácsi, a tsz fogatosa, egy részletet mesélt az életéből, ami valahol a pincesoron történt. — Hát tuggyátok, amikor én még legény vótam .., — kezdődött az elbeszélés, s mindenki rá figyelt. Az asztagnál néha le-lehul- lott egy-két kövér vízcsepp Lajos bácsi papucsára, aki az asztag tövében aludt egy strófát. — Bizony ilyen része is van ennek a munkának — sóhajtozott Pista bácsi — tegnap meleg vöt, ma meg esik. De nem jutott még egyszer se eszükbe, hogy a büfé kigyüjjöri' Megnéztem az órát: ötöt mutatott. A munkások nagy része felkészült az útra, el akarták érni a buszt. Nem gondoltak már az esővel, hiszen Pándon mire hazaérnek, gőzölgő leves várja őket. Az utolsó forduló gabonát felraktuk a kocsira. — Legalább a szem legyen fedél alatt — mondta Tóth bácsi. Elindult a kocsi, prüszkölt a ló, bizony nehéz a tizennyolc mázsa. Az emberek is elindultak, Tóth bácsi, miközben ázott kalapjáról csöpögött a víz, tovább mesélte a szőlőhegyi históriát. Lajos bácsi feltűrt nadrágban, mezítláb ballagott utánuk a sáros úton... Hét bizony, a cséplőmunkásoknak nem kedvez az ilyen idő, de a kukoricaföldnek annál inkább! Pilisi Pál Ismét kétműszakos a Mignon eszpresszó Egy hónapja annak, hogy a Mignon eszpresszó személyzete elkezdte szabadságát. Ezért a nyitvatartási idő átmenetileg egy műszakra korlátozódott. Most azonban, hogy Föld- váryné és Schrankóné letöltötte szabadságát, ismét munkába álltak. A népszerű kis presszó finom frissen sült tortákkal, süteményekkel és különféle hűsítő italokkal várja vendégeit. TÁBORTŰZNÉL — szalonnasütéssel egybekötve — tartják meg ma a szokásos pénteki ifjúsági estet a gyömrői Zalka Máté KISZ- szervezet tagjai. ARANY RÁJA Regényes útirajz 1981-ből Irta: Radványi Barna A túlsó parton horgászok üldögélnek, arra sétálunk. A helyettes szerkesztő ráköszön az egyikre: — Jónapot, doktorkám. Fogtál valamit? — Áh, semmit — legyint a megszólított szálas, barna férfi. — Nem is hiszem, hogy van itt hal... Bemutatkozunk. Kiderül róla, hogy az újvárosban levő éjjeli szanatórium főorvosa. Az orvosi hivatást és a horgászszenvedélyt is az apjától örökölte. — Tarts velünk inkább, doktor, egy jó sétára — invitálja a kísérőm. Nem kell soká kérni, összecsomagolja horgászkészletét, s velünk jön. Hatalmas parkon megyünk keresztül, szebbnél szebb virágok mindenütt. Nem mulaszthatom el a dicséretet: — Rengeteg a virág itt maguknál. — Nem is lehet csodálni. Tíz évvel ezelőtt, amikor profilírozták a kollektív gazdaságokat, a mieinknek a virágkertészetet jelölték ki fő üzemágul. Akkor is számottevő kertészetünk volt már, azóta pedig a város határában sok száz holdon termelünk virágot. A világ minden részére exportálunk, természetes hát, hogy ide, nekünk is jut belőle. — Itt kell lenni valahol a főkertészünknek is, mindennap ilyen tájban szokott idejönni ellenőrzésre. Itt is van! Az a szökés férfi, ott a szö- kökútnál, látja? — S ki az az idős ember ott vele? — Az apja. Híres virágkertész az is, ő volt a kollektív gazdaság főkertésze nyugdíjazásáig. Megállunk, s megcsodáljuk a tízméteres vízoszlopú szö- kökutat, s egy kicsit széttekintek. Mögöttünk a strandszálló kétemeletes épülete. (Hajdan ez volt a magisztrátus székhaza.) Teraszán 8—10 vendég — többnyire idevalósi — reggelizik. — Az ott a cipőgyár főkönyvelője és felesége, a bankfőnök— mutatja be őket távolról a helyettes szerkesztő. — Az a kucsmás férfi köz- tiszteletben álló nyugalmazott iskolaigazgató, kebelbarátjával, az ugyancsak nyugdíjas pedelussaL Kézimunkaóra a Dózsa utcai óvodában "V | László Gyuri, Marunák Feri, Csömő Jenő. Szekeres Évike, Fülöp Mártika és Sárika óvó néni Máté Karcsi, Koblencz Évi, Kalina Lidnka, Giziké óvó néni Magdics Öcsi és Szegedi Erzsiké Nyolc községben befejezték a cséplést augusztus 15-ig A versenyben vállalt határidőre, augusztus 15-re Eeser, Gomba, Gyömrő, Káva, Mende, Nyáregyháza. Péteri és Ve- csés községekben fejezték be a gabona cséplését. A többi községek is e héten még befejezik. Az eddig elcsépelt gabona mennyisége 15 500 tonna. A gépállomási dolgozók cséplési versenyében 326 tonnás eredményével Povázan Károly vezet. 200 tonnán felül csépeltek: Fazekas Ambrus, Molnár Béla, Paunoch József. Pálinkás József, Szalma Péter, Hajdú József, Lisinszki Béla, Szántai István, Sedro János, Kertész Tamás, Eisen Tamás és Föld- várszki János. A gépállomási dolgozók versenyében most a Kovács-brigád tört élre, maga mögé utasítva a Halamén- és a Szőcs-bri- gádot. Sereghajtó a Varga- és a Siskó-brigád. Pettyes labda volt zárva. A kulcsot keresztanyám tette el, ő meg este jött haza. így nem mehettünk a labdáért, csak másnap reggel. Szegény Lackó egész este a labdáért búsult. Másnap korán reggel mentünk az elveszett játékért. A labda ott ült a kukoricás zsák tetejében. Pettyei még nagyobbak lettek, úgy mosolygott, amikor meglátott minket. Lackó, mint valami kincset, úgy ölelte meg kedvencét. „Soha többet nem doblak olyan magasra” — mondta. A labda azóta is mindig ugrál, de már nem kíváncsiskodik be a padlásablakon. Azt hiszem, neki is jobb a többi játékkal a polcon aludni, mint a szúrós kukoricán. Kövesdi Mária V. osztályos tanuló Vecsés, Nap utca 3. Fént/nrbnn ... A monori vasútállomás előtti tér közepén felállították a háromágú, 15 méter magas villany kandelábert és kedd este óta a tér a szó szoros értelmében véve fényárban úszott. A világításra csak azt lehet mondani, hogy nagyszerű. Földváry György tanácstitkár Reinhardt Sándor községi mérnök társaságában szemléli a kialakuló teret, és megállapítja, ha lassan is készül, de a végén mégis szép lesz. Az úttest kap még egy 5 centiméteres sima, pormentes aszfaltréteget; a MAVAUT táblákkal fogja megjelölni a környező községekbe induló autóbuszok indulási helyeit: a tér közepén virágágyak és égy kis sziklakért lesz. A munkák befejeztével ez a tér a nagy forgalmához méltó kialakításban Monor egyik szépsége és büszkesége lesz. MAI MŰSOR Mozik Monor: Hüvelyk Matyi. Vecsés: 2 Az utolsó össztűz. * j — A homloküreg-gyulla- í dósból már kigyógyítottam azt igazgató bácsit — nevet a j doktor —, de a kucsmát úgy 1 megszokta, hogy nyáron seip 1 tudja letenni. — Az meg ott a sarokban \ a művészasztal. A nagy baju- szút be se kell mutatnom, a \ kezében levő vázlatfüzetröl \ láthatja, hogy festő. A másik \ kettő mellette szobrász. Ezt a \ sapkájukról észreveheti. S j azt, hogy rokonok, láthatja \ az arcukról. Apa és fia. Két- ; tőjüknek több mint ötven • szobra, domborműve van el- j helyezve tereinken, intézrr.é-; nyeink falán. Az a sovány,; szőke: muzsikus, az a még > soványabb, fekete: festő. Az; egyik most jött haza London- - bál, a másik Párizsból, van 5 miről beszélgetniök. Elsétálunk a park túlsó szé- ? léhez. Szép, gondozott sport-; pályát látunk. ^ — Ez csak a „kis stadion” % — mondja a doktor, aki va-1 laha aktivan sportolt —, az % atlétikai pálya. A korszerű, 'j nagy futballstadion az újvá- ^ rosban van. £ — És atlétikai élet is van? í y Csend a válasz. % — Hát futballcsapat? — Az van! y — Hol játszanak? $ Újabb csend után: ^ — A járási bajnokságban... í v. (Folytatjuk) j A labda Lacikáé. Kék színű és nagy fehér pettyes. Egész nap ugrál, mert Lacika az összes játékai között azt szereti legjobban. Sokszor olyan magasra ugrott, hogy bekandikálhatott a padlásablakon. Nem tudom, mi tetszhetett ott neki, vagy megunta az ugrálást, de egyik nap már nem elégedett meg azzal, hogy belesett, hanem usgyé, be is szállt. Lacika keserves sírásra fakadt. „Egyet se búsulj, Lackó, lehozom én neked a labdátt” — mondtam. — Igenám, de a padlásajtó be
