Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

1961. AUGUSZTUS 18, PÉNTEK n sr «ccyei 'i&firksD Ahol okosan és jól megoldották A munkaverseny tapasztalatai a Dunai Hajógyárban Szocialista iparunk eredmé­nyeit, különös tekintettel, az elmúlt félévre, nem utolsó­sorban a munkaversenynek köszönheti. Természetesen csak azokban az üzemekben, ahol felismerték jelentőségét és nem adminisztratív intéz­kedésekkel, kötelességszerűen foglalkoztak vele. A terme­lési eredmények minőségi és mennyiségi növelése csak egyik feladata a munkaver- senynek. A jól szervezett és alaposan kidolgozott rendszer alapján jutalmazott verseny nevelőjellege is figyelemre méltó. A munka megszerette­tése, a közösségi munka és általában a közösség kialakí­tása nagyrészt pedagógiai fel­adat. Üzemeink politikai és gazdasági vezetői, akik ennek tudatában végzik munkájukat, hasznos és jelentős eszközre találtak a munka versenyben. A közönyre, zárkózottságra hajlamos ember is büszke szakértelmére, munkájára, igyekszik „lefőzni” munkatár­sait és ezért — nem egy pél­dát sorolhatnánk — tanulás­ra, ismeretei fejlesztésére is hajlandó, még ha ez fárad­sággal jár is. Szakmunkásaink képzett­ségének emelésére is al­kalmas tehát a munka- verseny. E néhány szempont közel sem ad átfogó képet a mun­kaverseny jelentőségéről. De ezek, valamint az üzemeink­ben tapasztaltak alapján megállapíthatjuk, hogy nem könnyű azt a hangot megta­lálni, amely a munkaversenyt a ter­melés és a szocialista em­ber kialakításának szolgá­latába állítja. Helytelen ugyanis, ha felelős vezetők csupán a majdan el­készítendő statisztika jó szám­adatainak érdekében népsze­rűsítik a munkaversenyt. Ilyenkor rendszerint az una­lomig ismétlik a dolgozók fü­lébe a semmitmondó szava­kat, amelyek lényegében for­mális jelentőségűek és a sok beszéd közben elveszik a lé­nyeg. Célravezetőbbnek lát­szik az elért eredmények hangsúlyozása és a további lehetőségekre való utalás. Nem mindegy ugyanis egyet­len brigádnak sem — a ju­talomtól teljesen függetlenül —, hogy alapos szakmai is­mereteket igénylő feladatot, újítást, ésszerűsítést ők vé­geznek-e el, vagy valaki más. Erre is van jó néhány ta­pasztalat. Vácott, a Dunai Hajógyár­ban két esztendeje szervezték meg a versenyt. Azóta ne­gyedévenként értékelik és ju­talmazzák a legjobbakat. So­kat vitatot kérdés — olvas­hattunk és hallhattunk is kü­lönböző álláspontokat —, hogy helyes-e a neg>Tedéves verseny? A helytelenítők, akik az éves versenyt alkalmaz­zák, a nagyobb táv jobb ki­futási lehetőségeire hivatkoz­nak. Kétségtelen, hogy mint a legtöbb állítás, ez is tartal­maz igazságot, de a hajógyár tapasztalatai azt bizonyítják, helyesebb a negyedéves értékelés. Versenyről lévén szó, hadd éljünk a sportéletből vett ha­sonlattal. A három hónap ér­tékelését követő időszak újabb és közeli lehetőséget ad a visszavágóra. Ez élénkíti az ütemet és — bocsánat a szóért — sportszerűbbé teszi a versenyt. De nem feledkez­hetünk meg a jutalmazás gyakrabban ismétlődő peda­gógiai hatásáról sem. A váciak három szinten ver­senyeznek és ennek megfele­lően minden negyedév végén jutalmazzák a legjobb mű­helyt, brigádot és az egyéni verseny győztesét. A három különböző szint le­hetőséget ad arra, hogy a gyár 'három részlege is érde­kelt lehet egy-egy értékelés al­kalmával. Persze ez nem min­dig alakul így. Legutóbb pél­dául az alkatrészgyártó mű­hely nyerte a műhelyek ver­senyét és az itt dolgozó szo­cialista Ady-brigád bizonyult a brigádok közül a legjobb­nak. Az értékelést a kialakított pontrendszer segítségével vég­zik. E tekintetben is hasznuk­ra vált a negyedéves verseny. Alkalomról alkalomra fel­használják a tapasztalatokat és ennek megfelelően, ha szükségesnek látszik, módosít­ják a pontozást. Pontozásra kerül a műhely norma-terv teljesítése, a forintmegtakarí­tás a rezsiterv alapján, az anyagtakarékosság, a munka- fegyelem és az újítás. A fel­soroltakon kívül figyelembe veszik a baleseti napok szá­mát is, de ezek negatív érték­ben számítanak, rossz pontok­ként szerepelnek az összesítés­ben. Az értékelés nyers előké­szítését a szakszervezeti bi­zottság az üzemgazdasági osz­tállyal közösen végzi, össze­állítják á termelési szám­adatokat, amelyeket ,az érté­kelő bizottság elé terjesztenek. A bizottság munkájában raj­tuk kívül az igazgató és az üzemi pártbizottság titkára is részt vesz. Jogos lenne a kérdés, hogy a nyers számadatok rögzítése után mi szükség van a bizott­ság munkájára. Ezt a Dunai Hajógyárban is megvitatták és arra az eredményre jutot­tak, hogy a pontos számada­tok nem adnak mindig ob­jektív, hű képet. Csak egyet­len példát erre: a negyed­év során az egyik műhely, mondjuk ötvenezer forintos újítását fogadták el és al­kalmazták. A műhely többi, a versenyben értékelésre ke­rülő eredménye gyenge, pont­száma alacsony. Az újításért nyert pontok emelik csupán a többiek fölé. A bizottság az egész gyár munkájának is­meretében értékel és előfor­dul — helyesen — ilyenkor az, hogy a nyers pontok alapján első helyre került műhely kénytelen megelégedni a má­sodik hellyel, eigy olyan mö­gött, amelynek valamennyi eredménye kiegyensúlyozott és lényegében magasabb az övénél. Tehát a szakszerve­zeti bizottság és az üzem- gazdasági osztály által össze­állított nyers számadatok csak az értékelő bizottság munkájához szükséges ala­pot szolgáltatják. A brigádok közötti verseny­ben minden műhely javaslatot terjeszt a bizottság elé, amelyben a művezető rész­letesen indokolja javasla­tát. A bírálók választják ki ezek közül a legjobbat. Ezzel a módszerrel döntenek az egyé­ni verseny győztesének szemé­lye felől is. Az eredményt a negyedévenként tartott ter­melési tanácskozáson hozzák nyilvánosságra. Mindhárom szinten pénz-, oklevél- és zászlójutalmakat osztanak ki, míg a műhe­lyek versenyének győztese ünnepi vacsorában részesül, amelyet együtt költenek el és ez a látszólag jelentéktelen szokás, a tapasztaltak alap­ján, alkalomról alkalomra erősebb és összetartóbb kö­zösséget teremt. Nem érinthettük részlete­sen a munkaverseny és érté­kelés minden fázisát. Szol­gáljon azonban tanulságul, hogy bár nem hirdeti úton- útféien plakát és nem harsog róla a propaganda, a Dunai Hajógyár munkaversenye min­den dolgozó személyes ügye. (t) Szombaton két új bélyeget ad ki a posta A posta az idei legsikerül­tebbnek tartott, s az őszi bé­lyeg-világkiállítás alkalmából készített kisívsorozatot most aranyalappal is elkészíti. Az egyforintos, az 1,70 forintos, a 2,60 forintos és a 3 forintos aranyalapú bélyegek 1962. január 31-ig használhatók fel postai küldemények bérmen­tesítésére. A másik új bélyeg az arc­képsorozat egy értéke lesz. Az 1 forintos névértékű bé­lyeget Rippl-Rónai József születésének 100. évfordulója emlékére adja ki a posta. Az új bélyegek szombaton kerül­nek forgalomba. (MTI) Ők is hízni akarnak? A híres magyar konyha közkedvelt a világ minden táján, a csirkepaprikást, a gulyást és a halászlét csak úgy szeretik Kínában, mint Amerikában, a Szovjetunió­ban, vagy akár Afrikában. Nemzeti ételeink népszerű­ségét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hagy az utób­bi időben sorra jelentkeznek külföldi szakácsok magyar- országi „továbbképzésre”. Nemrég utaztak vissza pél­dául a Duna Szálló „mongol diákjai”, akik kéthónapi itt-tartózkodásuk alatt a leg­jobb magyar szakácsoktól tanulták meg, hogyan kell főzni. Cserébe viszont átad­ták hazájuk nemzeti ételei­nek receptjeit. Július végén Varsóból érkezett nyolctagú szakácsküldöttség Budapest­re, ők másfél hónapig ta­nulnak majd a szigeti Nagy­szállóban, a Gellértben, a Kárpátiában és a Szófia Ét­teremben, és véleményünk szerint, ha hazatérnek, osz­tatlan sikert aratnak majd „különleges főzőtudomá- nyukkal’“. (MTI) Egy tanfolyam margójára Az idén első ízben került megrendezésre a megyében a színjátszó-rendezőképző tan­folyam. amely a közelmúltban fejeződött be — sikerrel. Er­ről beszélgettünk Földeák Ró- berttel. a Petőfi Színpad fő­rendezőjével, aki ennek az új kezdeményezésnek nemcsak egyik elindítója, de vezetője is volt. — A tanfolyam hallgatói, szám szerint hatvannyolcán, azokból a gyakorló színjátszó­rendezőkből kerültek ki, akik már eddig is egy-egy öntevé­keny színjátszó csoportot ve­zettek. vagy abban tevékeny­kedtek. Közülük huszonhatan a középfokú, negyvenketten pedig az alapfokú tanfolya­mon vettek részt. — Mi volt a tanfolyam te­matikája? — Elméleti és gyakorlati foglalkozások váltották egy­mást. Csak néhány program­pontot idézek: kultúrpolitikai előadás, viták a közösen meg­nézett előadásokról, drámatör­téneti előadás, színjáték és rendezésgyakorlat, s így to­vább — A hangsúly természete­sen a gyakorlati munkán Volt? — Igen. A tanfolyam het­venhat órájából ötvenötöt for­dítottunk gyakorlati munká­ra. Ennek egyik részeként a hallgatók munkacsoportonként irodalmi műsorokat rendeztek. Ugyanakkor a színjáték- és rendezésgyakorlat során a kö­vetkező drámákból mutattak be részleteket a tanfolyam hallgatói: Bánk bán. Ukrajna mezőin, Nem magánügy. Ir- kutezki történet. Idegen utcá­ban. A felkészülés során nem a bemutatott részletek magas művészi színvonala volt a leg­főbb cél. hanem az, hogy a hallgatók elsajátítsák és meg­szeressék a Sztanyiszlavszkij- módszeren alapuló elemző munkát, s hogy ezt kövessék majd hazatérve csoportjaik­nál is. A másik cél ezzel kap­csolatban az volt hogy az itt próbált és játszott művek, il­letve részletek műsorpolitikai mintaként szolgáljanak majd további munkájuk során. — Milyen sikerrel zárult a tanfolyam? — A tanfolyam végeztével, a bemutatott szakmai előadás után a hallgatók írásbeli vizs­gát tettek. Valamennyi hall­gató sikerrel vizsgázott. Ez­után a középfokú tanfoiyam hallgatói részt vettek a Nép­művelési Intézet által színját­szó-rendezői működési enge­délyért megtartott vizsgán is. A levizsgázott hallgatók közül kilenc öt évre szóló működé­si engedélyt kapott. A többiek két, illetve egy évre szólót. Mindössze egy hallgató nem felelt meg a meglehetősen ma­gas követelményeknek. — Jelenleg hány működési engedéllyel rendelkező szín­játszó-rendezőt tartanak szá­mon a megyében? — A számuk jelenleg ötven­kilenc. Ez látszólag nem sok, de ha összehasonlítjuk a többi megyével, ahol általában 15— 25 a működési engedéllyel rendelkezők száma, akkor elé­gedettek lehetünk pillanatnyi helyzetünkkel. — További tervek? — Egyéves, kizárólag szín­játszóképző tanfólyamot sze­retnénk indítani annak érde­kében. hogy az azon részt ve­vők saját csoportjaikhoz visz- szatérve. színjátszóként erő­sítsék a csoport munkáját. Ilyen emberekkel már na­gyobb feladatokra is vállal­kozhatnak majd a csoportok rendezői. — p — <-a M ti i 1961. augusztus 18, pén­tek, Ilona napja. A nap kél 4.44, nyugszik 18.51 órakor. A hold kél 11.35, nyugszik 22.09 órakor. Várható időjárás péntek estig: hűvös idő, felhüátvo- nulások, megélénkülő szél. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 15—19 fok kö­zött. Ismét híres lesz a szentendrei szőlő Jelentős telepítéseket tervez a Malhiász Tsz Szentendre környékét még a múlt század végén is úgy tartották számon, mint az or­szág egyik igen jelentős szőlő­vidékét. Hihetetlenül hang­zik, de 2800 holdon termett itt szőlő, amíg a filoxéra tönkre nem tette a környező hegyek tőkesorait. Fénykorát a város — szőlészeti szem­pontból — azóta sem tudta visszahódítani. Telepítésre al­kalmas lankáit tönkretette a talajerózió, s a hegyoldalak túlnyomó része beerdősödött. Hornyák Jenő, a Mathiász János Tsz elnöke mondta el ezt a minap, aki maga is ki­váló szőlész-ember. Akár­csak a szövetkezet lelkiisme­retes szőlőgazdáit, őt is élén­ken foglalkoztatja a gondo­lat. mit lehetne tenni a szentendrei szőlőkultúra fel­lendítéséért, s hogyan tud­nák felvirágoztatni az ugyan­csak hagyományos gyümölcs- termelést. Most, hogy a szőlő- és gyü­mölcstermesztő gazdák már szövetkezetben dolgoznak, lehetőség kínálkozik egy nagyobb arányú telepí­tésre. Pest megyében az elkövetke­zendő négy-öt év alatt körül­belül húszezer holdnyi sző­lőt és még ennél is nagyobb területű gyümölcsöst szán­dékoznak telepíteni. A Mathiász János Termelőszö­vetkezet a megyei távlati szőlő- és gyümölcstelepítési tervvel összhangban szán­dékozik hasznossá tenni a most még kihasználatlan domboldalakat. Jelenleg a szövetkezetnek 214 tagja van, s egyelőre még — a környék speciális adott­ságai miatt csak kis parcel­lákon, családi művelés alap­ján tudnak gazdálkodni. A kisüzemi gyümölcs- és sző­lőtermesztést azonban foko­zatosan átalakítják nagy­üzemi táblás gazdálkodásra. őszre már hozzá is kez­denek a telepítéshez, s mire a meglevő házkör­nyéki szőlők, meg gyümöl­csösök kiöregednek, már termőre fordul majd a szö­vetkezet nagyüzemi szőlője, gyümölcsöse. Az ősz folya­mán negyven hold téli al­mát és egrest ültetnek, a táv­lati telepítési tervben 140 hold gyümölcsöst és hetven­öt hold szőlőt létesítenek. A szántóföldi gazdálkodás­ban már ősszel megterem­tik a nagyüzemi formát. A szőlő- és gyümölcstermelést a második ötéves terv vé­gére nagyüzemesítik. A ter­melőszövetkezet vezetői szív­ügyüknek tekintik a szőlő- termesztés minőségi javítá­sát is. Igénybe veszik az új te­lepítési munkákhoz a vá­ros legjobb szőlősgaz­dáit. így például Szűcs Józsefet, a híres szőlőnemesítőt. Faj­táiból, amelyeket ő maga állított elő, kísérletképpen a szövetkezet fél-fél holdat te­lepít majd. Később nagyobb területeken termesztik a Szűcs-féle nemesített cse­mege fajtákat. Éppen most szervez a szö­vetkezet egy szőlőoltvány- telepet: itt állítják elő a te­lepítéshez szükséges szapo­rító anyagot. A telepítést egyébként a Kőhegyen kez­dik — ahol a talaj engedi, forgatógépet is használnak, ősszel egyébként a termelő- szövetkezet egy hat-héthol- das rózsatelepet is létesít, hogy amíg az új telepítések termőre válnak, addig is pénzhez jusson a tsz. (SP) Ma Baiatonfüreden sorsolják a lottót A lottó legközelebbi húzá­sát, a 33. játékhét nyerőszá­mainak a sorsolását, augusz­tus 18-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Baiatonfüre­den, a szabadtéri színpadon — rossz időben a SZOT Sza­natóriumban — tartja a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. (MTI) — BEVÁLT a csőkutas öntözési módszer a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet kertészetében. Hat ilyen kút- tal szerelték fel tizenhat holdas kertészetüket, ahol zömmel paprikát termelnek. A szövetkezet tagjai, akik közű] sokan ellenezték a kútépítési, a legnagyobb megelégedettséggel veszik tudomásul, hogy a régi le­gelő és a rossz kukoricaföl­dek helyén virágzó kerté­szet működik, amely a szö­vetkezet jövedelmének lé­nyeges hányadát adja már az első esztendőben is. — Augusztus 20-án Szent­endrén Pála Károlyné or­szággyűlési képviselő mond beszédet az alkotmánynapi ünnepségen. — A DUNAI Cement- és Mészmű cementsilói mellett megkezdték a fedett rakodó alapozását. A 180 méter hosz- szú és 40 méter széles épület még az idén elkészül, a vas­úti vágányokat a jövő év ele­jén helyezik el a rakodóban. — KÉTSZÁZ HOLD új szőlőt telepítenek az albert- irsai Dimitrov Termelőszö­vetkezet homokrészi üzem­egységében a következő négy esztendőben, Harminc ka- tasztrális holdon már az idén ősszel elvégzik a telepítés előtti talajmunkát. — HÜSZ HOLD KÖLEST vetett tarlóba a tinnyei Űj Élet Tsz tagsága, terven fe­lül. A várható jövedelem, a legszolidabb számítások sze­rint is. harminckétezer fo­rint. — HtjSZ CEME NTSILÓ födémjének zsaluzását kezd­ték meg a DCM építkezésé­nél. A húsz födémet — amely a silókra szerelt nyolc mé­ter magas vasszerkezeti sza­lagfolyosót tartja, méa az év végére elkészítik. — FELSÖPAKONYBAN az Uj Élet Termelőszövetke­zet tegnap délután tartotta féléves közgyűlését. — NEGYVEN katasztrális holdon termelt az idén má­kot a zsámboki Petőfi Ter­melőszövetkezet. A mák szé­pén sikerült, ahogy ezt a na­pokban befejezett cséplés eredményei mutatják. — A ZSÁMBÉKI Uj Élet Termelőszövetkezet baromfi- tenyésztése kiemelkedő sike­reket ért el. A napokban megejtett számításnál meg­állapították, hogy egy ká- tasztráüs hold szántóra har­mincöt darab baromfi jut. Ez az arány már igen kedvező. — A DCM cementmalmá­ban megkezdték a bunkerek betonozását. Műszakilag ez a legnehezebb része az egész épületnek. — EGY ESZTENDEJE ad­ták át rendeltetésének a csö­möri Petőfi Kultúrházat. Az­óta már nemigen akad olyan lakosa a községnek, aki legalább egyszer fel ne ke­reste volna. A falu fiatalsá­gának állandó szórakozó­helyévé vált a szép és tágas kultúrház. — BAGYÁNSZKI IST- VÁNNÉ a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnöke augusztus 16-án kéthetes ta­pasztalatcserére a Szovjet­unióba utazott. — TÖBB MINT KILENC­VENEZER díszes szegedi papucsot adlak át a papucs­készítők a kereskedelemnek, mivel most, a szabadtéri já­tékok idején nagy az érdek­lődés a szép és híres papu­csok iránt. — Öt OLYAN KISLÁNY dolgozik a Kistarcsai Fé­sűsfonóban, akik most, illet­ve tavaly végezték el álta­lános iskolai tanulmányaikat. A 15 éves kislányokat napi négyórás munkaidővel fog­lalkoztatják. — A DUNAI Hajógyár al­katrészgyártó műhelyében dolgozó szocialista Ady-bri- gád az 1961-es esztendő első felében negyvenháromezer forint értékű anyagot takarí­tott meg népgazdaságunk számára. Az általuk megta­karított anyag forintértéké­nek mintegy nyolc százalékát osztották ki jutalmul a bri­gádnak. — KIBŐVÍTIK a Dunai Hőerőmű építőinek kony­háját, illetve ebédlőjét. Az önkiszolgáló rendszerrel mű­ködő étkezdében, eddig csak a 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói étkeztek. Az ő létszámuk azonban csaknem megduplázódik az Erőmű Beruházó Vállalat szerelőinek érkezésével. Az ő étkeztetésük teszi szük­ségessé a bővítési munkákat. — A PEST megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat ér­di műanyag-részlege jelenle­gi negyedéves tervében 1 200 000 darab strand- és piperetáskát készít az ÁR- TEX részére. — RÉGI GÉPEK és készü­lékek nagyobb termelésű géppé való alakítása, üze­meink jelentős feladata. E munkák során a Diósdi Csapágygyárban automata adagolót szerkesztettek, a Mechanikai Művekben egy üzemrész berendezését épí­tették meg saját erőből, míg a Csepel Autógyárban egy régi gép átalakításával oldották meg a hidegfolya­tással történő gyártást. a televízió közli Szombat délután 16.25 órai kezdettel közvetítést ad a Hősök teréről, a Gagarin elvtárs tiszteletére rende­zett nagygyűlésről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom