Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

1961. AUGUSZTUS 18, PÉNTEK megyei <c-ffljrkm 3 A mindennapi munka segítője Folynak az oktatási év előkészületei A mai világban elkeseredett harc folyik két ideológia, a kommunista és a burzsoá ideo­lógia között. Ez a harc a ka­pitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet történelmi folyamatának visszatükröződé­se az emberiség szellemi éle­tében — olvassuk a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak programtervezetében. Világméretekben a proleta­riátus forradalmi világnéze­te diadalt aratott. A klassziku­sok művei bejárják az egész világot és mind több nemzet népét hozzák tűzbe, segítik felszabadító harcuk megvívá­sában. Hazánkban már a va­laha legelmaradottabb falu­ban is terjesztik, olvassák, ta­nulják a marxizmus—leniniz- must. Csak megyénkben több mint tizenhétezren vettek részt párt- és mintegy tizen­háromezren KISZ-oktatásban. Ezenkívül sokan tanulnak állami iskolákban, egyeteme­ken, főiskolákon. A peda­gógusok közül például két­ezren vesznek részt állami ideológiai oktatásban. A bí­rók, az ügyészek közül is sokan járnak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, valamint az Igazságügymmisztérium által indított hatéves továbbkép­zésre. Az elmúlt esztendei tanfo­lyamok központi témája a mezőgazdaság szocialista át­szervezése volt. Valamennyi szemináriumon sokoldalúan foglalkoztak a mezőgazdaság­ban végbemenő forradalom elvi-gyakorlati problémáival. A szemináriumok elérték cél­jukat. Sok segítséget nyújtot­tak a párt VII. kongresszusa határozatainak megértésében és megvalósításában. Az elő­ző évekhez képest nagyobb volt az érdeklődés az üzem­gazdálkodási, a munkaszerve­zési, a jövedelemelosztási problémák iránt. A falvakban sokat foglal­koztak olyan témákkal, ame­lyek a tsz-szervezés után majdnem mindenütt zavarták a munkát: a szegény-, kö­zépparasztság, a régi és az új tsz-tagok közötti súrlódások­kal. Következetesen harcol­tak a jobb- és baloldali elhaj­lások ellen. Többségükben a propagandisták helyesen vá­laszoltak az elméleti vitás kérdésekre. Épül az alumínium haltároló uszály ALIGHA AKAD olyan fém, amely nagyobb karriert fu­tott volna be, mint az alumí­nium. Mióta az első alumí- níumkohót Svájcban — 1888- ban — megépítették, a leg­gyorsabban fejlődő iparág lett az alumíniumipar, Az utóbbi húsz esztendő alatt például megháromszorozó­dott a világ alumíniumterme­lése — s messze maga mö­gött hagyta az acélipart, a vegyipart, sőt — a mű- ariyagíj>ar kivételével .bár­melyik iparágat. Találóan, magyar ézüátnek szokták ’ne­vezni ezt a sokmindenre fel­használható, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező köny- nyűfémet. Kevés ország ren­delkezik olyan adottságok­kal ebből a szempontból, mint hazánk. Becsült ércva- gyonunk 115 millió tonná­val, a világranglistán az első öt között szerepel. Évenként közel másfél- millió tonna bauxitot ter­melünk. A váci Dunai Ha­jógyár szinte kizárólag csak alumíniummal dolgozik. Csil­logó alumíniumötvözetből gyártják a messze tengerek­re kerülő mentőcsónakokat, ugyancsak alumíniumból ké­szülnek a Duna közkedvelt kis vízijárművei, a vízibu­szok. Osztatlan sikert ara­tott külföldön is az alumí­nium motorcsónak, a gyár egyéb alumíniumtermékeiről nem is szólva. JELENLEG A VÄCI HA­JÓGYÁRIAK a magyar alu­míniumipar leendő büszke­ségén dolgoznak: az alumí­nium haltároló uszályon. A Dunán még a fából készült, romantikus külsejű fauszá­lyok himbálódznak. Régen épültek, deszkázatuk lassan elkorhad. A Belkereskedelmi Minisztérium adta a rende­lést, hogy az elavult bárkák helyett — a főváros halfo­gyasztásának biztosítására új, korszerű uszályok bonyolít­sák le a haltárolást. A Dunai Hajógyár a legkor­szerűbb tervek alapján és a legmodernebb módszerek­kel építi a két uszályt. A ré­gi, fából készült uszályok még uszályonként külön őrizték az egyes halfajtákat. Ily módon szinte egyenként kellett kiválogatni a halakat, ha méretre és súly szerint rendeltek belőlük. A Vácott készülő alumíniumuszály harminchat méter hosszú és hét méter széles lesz. Száz tonna halat tudnak benne raktározni. Belseje, nem egyetlen hatalmas üreg lesz — mint a fauszályé —, ha­nem középen válaszfal fut végig a hajótér belsejében. A két félrészt még külön re­keszekre osztják. Nemcsak az egyes fajtákat, de nagy­idei oktatás előkészítése­kor felhasználjuk a tavalyi tapasztalatokat. November 15- én kezdődik az oktatási esz­tendő, de már az alapszeveze- tekben, a járásokban is kivá­logatták az oktatókat. Idén megvalósítjuk, hogy nem a hallgatók, hanem a kiváló pro­pagandisták számához szervez­zük a szemináriumokat. Így biztosítjuk a még magasabb színvonalú oktatást. A tanuló­kat mindenütt oktatási bizott­ságok hallgatják meg, hogy képességeik és kedvük sze­rint oszthassák be szeminá­riumokra. A ceglédi, a nagyhu­tai, a budai járásban, vala­mint Nagykőrösön különös gonddal készítik elő a tanu­lókat az új oktatási évre. A tanfolyamok nagyrészt hasonlóak lesznek az elmúlt évihez, mégis néhány válto­zásról érdemes szólni. A leg­népszerűbb oktatási forma az időszerű kérdések. Ebben az évben még azzal is növel­jük népszerűségét, hogy más témákat tárgyalnak majd meg a falusi és más problémákat a városi tagozatokon. Falun például a termelőszövetkezeti demokrácia, a munkafegye­lem, az új és a régi harca a termelőszövetkezetben, az egyéni és a közösségi érdek azonossága is szerepel a prog­ramban. Úgyszintén figyelem­be veszik a gazdaságpolitikai tanfolyamokon is a városi és a falusi hallgatók érdeklő­dési körét. Ezen a télen is megszervez­zük a háromhetes tsz-tanfo- lyamot, amelyen elsősorban pártonkívütíek vesznek majd részt. A tavalyinál jóval több mezőgazdasági jellegű kér­désre adnak majd választ az előadások. A szakosított tan­folyamok — a filozófia, a po­litikai gazdaságtan, a magyar párttörténet, a nemzetközi munkásmozgalom — színvo­nalát úgy kívánják. ' emelni; hogy a kezdő filozófiai vagy, más szakosított hallgatók szá­mára egyéves előkészítő tan­folyamot rendezünk az alap­fogalmak tisztázására. Még november 15 előtt a propa­gandisták számára egyhetes előkészítő tanfolyam lesz. Az elmúlt oktatási évben alig volt lemorzsolódás a sze­mináriumokról. Ennek első­sorban az az oka, hogy mind a megye, mind a járások és az alapszervezetek vezetősé­gei állandóan ellenőrizték az oktatók és a hallgatók felké­szültségét. így történhetett meg, hogy a nagy mezőgazda- sági átszervezés idején is mindössze csak négy szemi­nárium oszlott fel. A megyei , oktatási bizottság segítségével I például tizenhat járási, ötven I alapszervezeti és tizenegy KI3Z-foglalkozást ellenőriz­tek. Ezenkívül ötvennégy alapszervezetben segítettek az évzárók közvetlen előkészíté­sében. Vácott, a gödöllői, a ság szerint is külön tudják tartani ugyanabban az uszályban a különféle hala­kat. Emellett a halak ál­landóan friss vízben úszkál­hatnak, mert az uszály leme­zelése olyan, hogy a folyóvíz a lyukakon keresztül állan­dóan cirkulálhat. A hajó két végében nagyméretű légtar­tályok helyezkednek el, ezek tartják fenn a berendezést. A fedélzeten lakóteret alakíta­nak ki, itt helyezik el a szol­gálati .helyiségekét;*s ugyanide kerül a vontatáshoz szüksé­ges berehdezes és a házi vil­lanytelep. KÜLÖN ÉRDEKESSÉGE a Vácott készülő alumínium haltároló uszálynak, hogy hazánkban először teljes mértékben hegesztéses kivi­telben készítik. Ez az újfaj­ta hegesztési eljárás termé­szetesen nagy körültekintést kíván a gyár dolgozóitól, hi­szen nagyméretű hajótestről van szó. Az alumíniumhe­gesztéshez egyébként nagy mennyiségű argongázra van szükség. Korábban éppen emiatt nem tudtak teljesen hegesztett kivitelű hajótes­tet összeállítani. Most már I a hazai argongáz-gyártás fe­dezi a szükségletet. Az alu­míniumuszály építése egyéb­ként olyan jó ütemben ha­lad, hogy talán mire e so­rok megjelennek, az első da­rabot el is készítik. Tizennégy százalékkal nőtt a termelés, de a kétharmad-egyharmados arányt nem értük el IPARUNK ELSŐ FÉLÉVI MUNKÁJA Szocialista iparunk 1961 el­ső félévében 14,4 százalékkal termelt többet Pest megyé­ben, mint az előző év hasonló időszakában. A termelés fej­lődése leggyorsabb a helyi­ipari vállalatoknál és a ne­hézipari üzemeknél. (Az előb­bieknél 19, az utóbbiaknál 17.5 százalék.) Egyes üzemek termelése igen gyorsan emelkedett. A Nagykőrösi Konzervgyárban például 42,7 százalékkal, a Dunakeszi Konzervgyár 78,7 százalékkal termelt többet, mint az előző félévben. Más, az export szempontjából is nagyon fontos üzeme­ink termelésének fejlő­dése is gyorsabb, mint az országos átlag. A Csepel Autógyár 16 száza­lékkal, a Diósdi Csapágygyár 19.5 százalékkal növelte ter­melését. A számok világosan mutatják, hogy a vidéki ipari üzemek fejlődése gyorsabb, mint a fővárosi gyáraké és ez megfelel a párt iparfejlesz­tési“ politikájának. Exportunk 12.5 százalékkal haladja meg a múlt év első félévi eredményeit. Mindösz- sze két olyan üzemünk van, amely az idei első félévben valamivel kevesebb árut szál­lított külföldre, mint tavaly. A többi, exportra is termelő üzemünk kivétel nélkül nö­velte külföldre szállított árui mennyiségét. Nehézipari üzemeinknél örvendetes, hogy export­jukat munkaigényes cik­kekkel növelik. Számunkra a hazai nyers- I anyagból előállítható cikkek J exportálása a kedvező, vagy olyanoké, amelyekhez kevés külföldről behozott anyagra van szükség. Ezért örvende­tes. hogy a Diósdi Csapágy­gyár 47,7 százalékkal több gör­gőscsapágyat adott el külföl­dön ez év első felében, mint tavaly. Ez a nagyarányú ex­portnövekedés — amely már évek óta egyenes vonalú fej­lődést mutat — jeles bizonyít­ványt állított ki a csapágy­gyár termékeinek minőségé­ről is. Jelentős a nagyarányú ex­portot lebonyolító Budakalá­szi Textilművek 7,2 százalé­kos exportnövekedése, vala­mint a Váci Kötöttárugyár, a Budakalászi Gyapjúszövő és a Pornázi Posztó exportjának növekedése is. A mezőgazda- sági nagyüzemek kialakítása lehetővé tette konzervgyá­raink hatalmas ütemű fejlő­dését. A termelőszövetkezetek­kel kötött szerződések a konzervgyárak munkáját is tervszerűbbé tették. A szerződések nemcsak a konzervgyárak, hanem a ter­melőszövetkezetek számára is előnyösek, mert szép jövedel­met és áruik számára biztos elhelyezési lehetőséget jelen­tenek. Végül a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése tette le­hetővé, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár., 32,2 százalékkal, a Dunakeszi Konzervgyár 14.8 százalékkal, a Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalat 109,8 százalékkal növelje exportter­melését. Helyiipari vállala­taink ugyancsak jelentősen — j 45,5 százalékkal — emelték | exporttermelésüket. Szövetke- j zeti iparunk nem teljesítette j exporttervét, de így is több mint 50 százalékkal többet szállított külföldre, mint a ta­valyi első félévben. Ez év első felében a megyei munkáslétszám 6,2 százalék­kal volt magasabb a tavalyi­nál, tehát nem lett igazuk azoknak, akik azt jósolgatták, hogy a normák rendezése következtében az üzemek el­bocsátásokhoz folyamodnak. Abban sem lett igazuk, hogy a keresetek nagymértékű csökkenése következik be. Az első félév munkás át­lagkeresete megyei szinten megegyezett az előző fél­évivel, és az utolsó hónapokban már jelentkezett a további egészsé­ges emelkedés. A termelékenység emelke­dése — 1960 első félévéhez képest — 8,5 százalékos volt. Az átlagkereset nem csökkent, de az új munkások bekerülé­sével növekedett a vásárló­erő. A termelékenységemeléssel mégsem lehetünk elégedettek, mert a fenti arány mellett, a megyei ipar termelésének csak 57.8 százaléka szárma­zik a termelékenység emelé­séből. Széles körben ismere­tes. hogy a párt VII. kongresz- szusa előírta, hogy a terme­lés növekedésének kétharma­da, azaz 66 százaléka, terme­lékenységemelésből származ­zon. Ettől az irányszámtól lé­nyegesen elmaradtunk, s mivel ennek rendkívül nagy jelentősége van, eb­ből rögtön adódik üzeme­ink vezetőinek feladata: a második félévben olyan erő­vel kell foglalkozni a termelé­kenység emelésével, hogy a kétharmados arányt az év vé­gére biztosítani tudjuk. Külö­nösen az olyan naev termelé­si értékkel dolgozó gyárakra gondolunk, mint a Csepel Autógyár, a Nanykörösi Kon­zervgyár é« a Ganz Árammé­Egy hasznos kiadványról Váci tapasztalatok a népfront-munkában A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a közelmúlt­ban szükségesnek látta, hogy olyan kiadványt bocsásson a városi népfront-bizottságok rendelkezésére, amely öt vá­ros és egy fővárosi kerület népfront-mozgalmának tapasz­talatait összesíti. ­Szatmári Nagy Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, a kiadvány bevezetőjében elmondja, hogy a városi népfront-bizottságok munkája a szocializmust épí­tő Magyarországon egyre na­gyobb jelentőségűvé válik. Ma már a városok lakossága meghaladja az össznépesség 40 százalékát. A jól végzett moz­galmi munka a lakosság je­lentős részét érinti s kihat a városi dolgozó életére. Örömmel fedeztük fel a kis kötetben a határmenti Kő­szeg, a bányászváros Komló, a történelmi Veszprém, a mezőváros Hódmezővásárhely és a Budapest XV. kerületé­rői szóló fejezetek mellett egy tartalmas, adataiban gazdag tanulmányt a Dunakanyar ipa­rosodó városáról, Vácról. A mai feladatoknál rend­kívül fontos a tervszerű vá­rospolitika, a város társa­dalmi erőinek széleskörű ösz- szefogása. Ez utóbbinál igen jelentős szerep vár a nép­frontra. Arany István, a vá­rosi tanács vb-titkára és dr. Kávai Géza népfront-bizottsá­gi titkár — a váci fejezet szer­zői — azt bizonyítják, hogy a helyi népfront-mozgalom en­nek a feladatának jól megfe­lel. A váci részben őszinte ké­pet festenek a város élelmezé­si üzemeinek fejlődéséről, a kommunális és városrendezési problémákról. Ezután módsze­resen bemutatják, hogyan tör­ténik a helyi társadalmi munka szervezése a városfej­lesztési problémák megoldá­sára. Érdekes az 1960-ban meg­alakult házmegbízotti intéz­ményről szóló fejezet. A nép­front, a körzeti tanácstagok és a házbizalmiak együttmű­ködésének eredményeként jött létre a „tisztasági mozgalom”, a „háztatarozási mozgalom”, a „tiszta udvar — tiszta ház” mozgalom, valamint a „par­kok és terek védelmére irá­nyuló mozgalom”. Szeged, Sztálinváros és Eger népfront-bizottságai az elmúlt hónapokban helyszíni tapasztalatcsere keretében győződtek meg a váci ered­ményekről. Az „öt város és egy kerület” cimű kiadvány lehetővé teszi, hogy az or­szág többi részében is megis­merjék az Észak-Pest megyei város népfront-bizottságának és tanácsának gyümölcsöző együttműködését, melynek feladata, hogy a múltban el­maradott, jellegzetesen kisvá­rosi Vác mihamarabb szo­cialista városaink sorába fej­lődjék fel. mielőbb modern ipari város legyen. Papp Rezső rőgyár. A helyiipar vezetői­nek ugyancsak nagy erőfeszí­téseket kell tenniök ezen a té­ren. A termelésnövelés nagy részének termelékenységeme­lésből való biztosítása nem könnyű feladat, és minden üzemnél más-más tényező be­folyásolja. Az e téren elért eredmények mégis képet ad­nak a vezetés színvonaláról és mutatják azt is. hogy a he­lyi vezetők jól értik-e a kér­dés nagy népgazdasági jelen­tőségét. A Forte-gyár moz­galmi éq gazdasági vezetői jól megértették a párt által kitű­zött útmutató irányszámok je­lentőségét, jól gazdálkodtak az első félévben. Törekvésük az volt, hogy az emelt tervet lehetőleg létszámnövelés nél­kül, vagy legalább is igen cse­kély új munkaerő felvételével biztosítsák. A munka jó megszervezé­sével, munkásátcsoportosí­tással elértek, hogy a lét­szám csak két százalék­kal emelkedett. A termelékenység emelésében 10,9 százalékot értek el. Ha­sonló jó eredménnyel dolgoz­tak a Diósdi Csapágygyárban is. ahol nagyarányú terme­lésemelés jó részét — 66,7 szá­zalékát — termelékenységeme­lésből biztosították. Azokból az üzemekből, ahol e téren el­maradtak. nem ártana, ha el­látogatnának Vácra. vagy Di- ósdra. és megnéznék, hogy ezek a gyárak milyen intéz­kedésekkel, milyen körülmé­nyek között érték el a kivá­ló eredményeket. Elismerésre méltók azok az eredmények, amelyeket a me­gye iparának dolgozói elértek az első félévben. A munká­sok tízezreinek versenyválla­lásai, az ifjúsági brigádok nagyszerű munkája, a mérnö­kök. technikusok, és admi­nisztratív dolgozók szívvel-lé- lekkel végzett munkája mind benne van az eredményekben. Ez a nagyszerű erő bizonyára még jobb eredményeket hoz a következő időkben és még jobban hozzájárul hazánk gazdasági erejének gyarapí­tásához. Lovász Vince Kilencszáz hold szőlő- és gyümölcsösfelepítés A történelmi borvidékeken és a nagymultú gyümölcs- termő tájakon sok helyütt szakszövetkezetekbe. hegy­községekbe, vagy szakcsopor­tokba tömörültek a gazdák. Ezeknek az egyszerű szövet­kezeteknek a száma eléri a 120-at, a tagságuké nedig meghaladja a 30 000-ret. Együttesen 62 000 holdon gaz­dálkodnak. s ebből kereken 24 000 hold szőlő és gyümöl­csös. Az egyszerű szövetkezetek jelentős része foglalkozik sző­lőműveléssel. Általában a meglévő össz-szőlőterület há­rom-négy százalékával gya­rapítják szőlőjüket, illetve gyümölcsösüket, ami gyakor­latilag azt jelenti, hogy csak az idén 900 holdat telepíte­nek be szőlővel és gyümöl­csössel. Az új telepítéseket mindenütt a nagyüzemi mű­velés feltételeinek megfele­lően végzik; Í Kerekes András: GAGARIN í £ Némán a sűrű égre nézett — kétkedő csillagok mögül í megsimogatták őt a fények \ és akkor, \ ott, egyszerre beszélni kezdett $ rengeteg nyelven, hogy a sokféle űrben is értsék $ a millió éve szánkba tapadt gondolatot. \ ki tudtuk végre mondani ezt — mondta el — hogy emberi jel van már az űr homlokán j s a bizonytalan léptű gyermekeknek í holnaptól ez lesz a játék a homokvár fölött. \ hát megértük, eljöttem — mondta akkor — hárommilliárd tanúm van, ez az egyszeri nemzedék. ■í felnőttünk ide — mondta akkor — csillagokból lett lábadózók, ; gyógyúlván eljöttünk ide most körbenézni birtokunkon — ezt mondta akkor á s két nagy karjával büszkén átölelte. 'vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXXXXXXXXXX>N' budai járásban és a Csepel Autógyárban külön ellenőrző aktívahálózatot alakítottak, s így az oktatást állandóan fi­gyelemmel tudták kísérni. A pártoktatáshoz hasonló­an már időben hozzákezdtek a KISZ-oktatás előkészítésé­hez is, s ha szabad ilyen ko­rán következtetést levonnunk, megállapíthatjuk: idén a párt- szervezetek a tavalyihoz (ké­pest még nagyobb támogatást nyújtottak. Sági Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom