Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. AUGUSZTUS 17. CSÜTÖRTÖK MECtEt 3 ELETMENTES ALSOGODON A múlt héten Mészáros Józsika és Kovács Józsika a gödi gátnál fürodtek, ahol a víznek nagyon erős a sod­rása. A két kisfiút elsodorta a víz, segítségért kiabáltak. A parton sütkérező 19 éves Bundy János és a 16 éves Viola János diákok azonnal segítségükre siettek és bátor erőfeszítés után sikerült partrahúzniok a már-már elmerülő kisgyerekeket. Mé­száros Józsika anyja — aki nem tud úszni —, hogy gyermekét kimentse, szintén a vízbe ugrott. Ha Bundy János nem húzza ki, bele­fulladt volna a Dunába. A hét végére befejeződik a cséplés — RÁCKEVÉN az eddigi két vasbolt helyett egy vas­boltot és egy konyhafelszere­lési szaküzletet üzemeltejt a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat. A hét végére, a korábbi évekhez hasonlítva, hosszú he­tekkel hamarabb magtárba ke­rül teljes egészében az idei gabona. Jóval több, mint 400 cséplőgép és közel Í00 darab ÁC-kombájn csépeli a magot kora reggeltől késő estig. Naponta átlagosan ötezer kataszírális hold kalászos termését csépelik el a gé­pek. A legtöbb helyen nem is nyúj­tott műszakban, hanem kettős műszakban dolgoznak az em­berek, hogy a hátralevő há­rom nap alatt, vagy még ta­tán hamarabb is, végezzenek a munkával. Eddig az idei ga­bona 90 százaléka már elcsé­pelve, magtárban van, s a hét hátralevő napjaira nem egészen 17 ezer hold termése van vissza, az eddigi ütemet tekintve azonban, hét végére már ez is elfogy. Ahhoz, hogy ilyen gyorsan learathassunk és elcsépelíhes- sünk, százak és százak jó szervezésére, körültekintő in­tézkedésére, és ezrek lelkiis­meretes. becsületes munkájá­ra volt szükség, Különösen sokat segített a gyors munká­ban, hogy minden eddiginél több gép vett részKaz aratásban, s ezen belül is lényegesen megnőtt a kombájnok ará­nya. A szövetkezetek gabonáinak alig több mint 51 százalékát terveztük géppel aratni, ezzel -szemben a szövetkezeti ka­lászosterületek 68 százalékán arattak a gépek. Ezért hama- I rabb kezdődhetett meg a hor- I dás és a cséplés is. Az elmúlt két hétben a me­Mire kell ügyelni a tsz-ek telepítési terveinek elkészítésénél Tervezési szakemberek ankét ja a megyei tanácsnál (Tudósitónktól.) Tegnap délelőtt fontos ta­nácskozáson vettek részt a megyei párt- és .anácsi szer­vek szakemberei. Az értekez­leten a tsz-tanyaközpontok ki­alakításával kapcsolatos irány­elveket és gyakorlati tapasz­talatokat vitatták meg. Má­zsái János és Tagi József tervező főagronómusok elő­adásai után élénk vita kere­kedett, amelyről az alábbiak­ban számolunk be. — A telepítéstervezés — mondotta bevezetőül Mú­zsái János — a tsz-fejlesztés távlati tervének hiányát kí­vánja átmenetileg pótolni. Tekintettel arra, hogy a tsz- ek gyors fejlődése miatt ilyen távlati terveket még nem: készíthetünk, körültekintően kell tervez­nünk a jelenlegi épületek telepítéseit is. Ismeretes, hogy mennyire eltérőek a tsz-ek adottságai, mennyire különbözőek lehe­tőségeik. Ezért a központi ter­vezésnél azt az alapelvet kö­vetjük, hogy csak olyan irány­elveket szabunk meg, ame­lyek mindenütt készíthetők. A nagyüzemi gazdálkodásban az önköltségcsökkentö, sok előnnyel járó fejlettebb for­ma felé kell törekednünk. — Az épületek tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni a helyi állattenyész­tés és növénytermesztési szakosítás lehetőségeit % és eszerint kell tervezni a gazdasági épületeket is. Ezután arról beszélt az elő­adó. hogy helyenként milyen adottságok indokolhatják a növényfajok számának csök­kentését, vagy egyes állatte­nyésztési ágazatok intenzí­vebb fejlesztését. Előadása után Stagl főagronómus is sok példával illusztrálta a telepí­téstervezés problémáinak sokrétűségét. Az értekezlet részvevői nagy figyelemmel kísérték az előadásokat, majd pedig a szünetben a már elkészült és rek hasznosságának értéke­lésében. Kijelentette, hogy véleménye szerint még so­káig a kukoricagórék lesznek a legcélszerűbb és legolcsóbb kukoricatároló épületek. Felszólalt még a vitában a többi között Mikolai Ferenc, a megyei tanács állattenyész­tési csoportjának vezetője, aki a zárt és nyílt rendszerű szarvasmarha-istállók gya­korlati hasznosításával kapcsolatban ismertetett néhány tanulságos ada­tot. A többórás, telepítéstervezé­si értekezlet Gamsz Kál­mánnak, a megyei tsz-beruhá- zási iroda vezetőjének zár­szavával ért véget. (n. i.) jóváhagyott terveket. Elké­szítették és jóváhagyták a galgahévízi, pusztavaesi, tá- piógyörgyei, vácszentiászlói termelőszövetkezetek telepíté­si terveit, amelyek rajzos makettjeit a tanácsteremben állították ki. A járási párt­bizottságok és tanácsok me­zőgazdasági osztályvezetői és más szakemberei érdeklődés­sel nézegették ezeket a ter­veket és sok figyelemre mél­tó megjegyzést fűzték azok­hoz. A vita kezdetén Telbisz Károly, a Kertészeti és Sző­lészeti Kutató Intézet szak­embere kért szót. Felszólalá­sában a magíárpadlásos is­tállók rakfelületének meg­erősítését jávasoita. Ugyan­akkor vitába-szállt Stagl fő- agronómussal a kukoricagó­gyei tanács mezőgazdasági osztályának, valamint a gép­állomások megyei igazgatósá­gának dolgozói közösen, bri­gádonként felülvizsgálták az egész megyében a cséplés me­netét, hogy a jó munka mellett is segítséget adjanak a gyor­sabb csépléshez. Ez a felül­vizsgálat, és a járási, vala­mint a helyi gépállomási dol­gozók gyors intézkedése még nagyobb lendületet adott a cséplésnek, s a mostani hét eleji kép már biztató, ha a cséplőcsapatok az eddigi ütem­ben végzik feladatukat, ak­kor Pest megye is azok között lesz, akik augusztus 20-ra tel­jesítették vállalásukat. A je­lenlegi eredményekhez azon­ban sok intézkedésre, átszer­vezésre, nem egy helyen a gépek menetirányának meg­változtatására volt szükség. A vizsgálaton részt vett dolgozók sok érdekes tapasz­talatot mondanak el. Püspök­szilágyon például az Arany­kalász Termelőszövetkezetben idegenkedtek a tagok a gépi aratástól. Kilencszáz hold ka­lászosukat kézzel vágták le, de a kiküldött két cséplőgép éppen 35 napig dolgozhatott volna megállás nélkül,* hogy ezt a nagy mennyiségű gabo­nát elcsépelje. Idejében intézkedtek az ellenőrző megyei dolgozók, hqgy Kisrsémediről, ahol a munka már befejező­dött, cséplőcsapattal együtt átmenjen még egy gép, sőt, még egy kombájnt is át­irányítottak, amely keresztből csépel. így tették itt is lehe­tővé, hogy hét végére végezze­nek, ___________ (tm) — A VÁCI Finompamut- fonó- és Cérnázó-gyár az első félévben elért jó ered­ményei alapján elnyerte az élüzem címet. Az élüzem- ünnepségre ma délután fél háromkor kerül sor. A vevők érdekeit és a szocialista kereskedelem színvonalának emelését egyformán szolgálja az Állami Kereskedelmi Felügyelőség A Pest megyei Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség sű­rűn tart meglepetésszerű el­lenőrzést a megye boltjaiban, vendéglátóipari üzemeiben. Ezek az ellenőrzések nemcsak kisebb-nagyobb visszaéléseket lepleznek le. hanem nyomuk­ban mindenütt gyorsan kikü­szöbölik a hiányosságokat, ja­vító hatásuk tehát szemmel látható. Legjobb példa erre az év folyamán a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat boltjaiban tar­tott két vizsgálat eredménye. Áprilisban a vállalat 82 bolt­egységben tartott ellenőrzést a megyei kereskedelmi felügye­lőség, júliusban pedig az előző vizsgálat kontrolijakép­pen, ötven boltot kerestek fel. v A megvizsgált boltegysé­gek negyven százalékában áprilisban nem egy he­lyen komoly összeget ki­tevő árdrágítást állapítot­tak meg. A második ellenőrzés során viszont már csak a megvizs­gált boltok 16 százalékában észleltek egészen jelentéktelen összegű, sokszor csak jóhi­szemű tévedésnek minősíthető árdrágítást. Első alkalommal nyolcvan üzletben sok árun nem találtak árjelző táblát, vagy ha volt. azon helytelen árat tüntettek fel. Most pe­dig mindössze három-négv he­lyen találtak hibát a kötelező órjelzés körül. Hiba volt áprilisban a pa- naszkönyvek körül is. Egyet­len panaszra sem írták be a választ. Most pótlólag nem­csak bejegyezték a feleleteket a régi panaszokra, hanem az újabb kelet.űeket is már megválaszolták. Az élelmiszerkereskedelem dolgozói tudvalévőén idősza­konként egészségügyi vizsgá­laton kötelesek megjelenni. A vizsgálat eredményét minden alkalmazott részére kiállított és a munkahelyen őrzött könyvbe jegyzik be. Ezeket az egészségügyi könyveket az áprilisi vizsgálatnál sehol sem találták teljesen rendben. Sok alkalmazott a kötelező orvo­si vizsgálatot is elmulasztot­ta. Most a könyvecskéket mindenütt rendben találta az ellenőrző vizsgálat. A júliusi ellenőrzés ta­pasztalata általában az, hogy a boltokban ponto­san mérnek, a vevőkkel udvariasak. A második vizsgálatról ké­szült jelentésben mégis ki­emelik a felügyelők, hogy a pilisvörösvári 184-es húsbolt­ban különösen figyelmes, pon­tos kiszolgálást észleltek, a boltban példás rendet és tisz­taságot találtak, s a kiszolgá­ló a vásárlások összegét min­den esetben előírásszerűén a csomagolópapír Szélére felje­gyezte. Hasonlóképpen ki­emeli a jelentés a budakeszi 82-es számú vegyes élelmi­szerboltot, ahol minden sza­bályt pontosan betartanak. Az áprilisi vizsgálatot kö­vetően a vállalat vezetősége is fokozottabban igyekszik boltjaiban minden szabályta­lanságot és hibát kiküszöböl­ni. A vállalati ellenőrök szintén gondosabban látják el feladatukat, híven az Állami Kereskedelmi Felügyelőség utasításához. Gyakran végez­nek a vevőknél csomagellen­őrzéseket, hogy a pontos ki­szolgálást a helyszínen meg­állapíthassák; Sz. E. Ki ne hallott volna már Szatmáry Imre bácsiról, az országos hírű nagykőrösi pi- pafaragóról? Nevét nemcsak idehaza, de külföldön is is­merik, pompás gyökérpipái a fél világot bejárták. Lapunk hasábjain is többször meg­emlékeztünk már a kiváló mesterről. Eddig azonban in­kább csak úgy mutattuk be, mint a nagy gyakorlattal rendelkező, munkáját példa­mutatóan elvégző iparosem­bert. Imre bácsi nemcsak a pipa- készités veteránja, hanem — ezt eddig mi sem tudtuk — valóságos kutató is, ami a kertészetet illeti. Ha a mun­kaideje véget ér — a faipari vállalat pipaipari résziepének vezetője —, alig hogy hazaér kis otthonába, kerékpárra ül, s kikarikázik a szőlőbe, ahol alkonyaiig kedvenc fáit ápol- ga-tja, szemezi. Kitüntetései között ma is megvannak a gyümölcstermesztésért szer­zett oklevelek. Még a külföld is elismeréssel adózott a ki­m-J/TT01 MiRAfl TÁBORRÓL - TÁBORRA V égre — eljött a nap. Vo­natunk elhagyta a pálya­udvar fénylő sínkötegeit, ve­lünk, úttörőkkel, s velem, a tábor krónikásával. Első uti- élményünk az volt, hogy majd­nem Miskolciig 'állnunk kellett. Rajvezetőink munkáját dicsé­ri, hogy utazásunk legnehe­Esti eligazítás zebb szakaszát is fegyelme­zetten vészeltük át. Miskolc után nemsokára feltűntek Sá­rospatak tornyai.­A pataki úttörők már vár­tak bennünket. Szálláshelyün­kön a Geofizikai Intézet társ­bérlői lettünk. Az első sáros­pataki reggelen újabb látoga­tókat kaptunk — az Úttörő Szövetség Országos Elnöksége tekintette meg körletünket. Vendéglátónk, Danyi Ernő csapatvezető is felkereste út­törőinket, de hiába kérdezős­ködött, panaszt nem hallott tőlünk, mert a sárospataki napköziben ''úgy'" mégtörhték korgó gyomrunkat, hogy szin­te szólni sem tudtunk. Gyorsan teltek a napok. Megtekintettük a híres pata­ki kollégiumot, és II. Rákóczi Ferenc sasfészkét, a várat, sőt, a Geofizikai Intézet segítségé­vel, Sátoraljaújhelyét is. Fü­rödtünk a most feltárt hévíz- forrás gyógyvizében. Fényké­peztünk a bájos Bodrog partján, s meg is mártottuk magunkat benne, amíg a csersav meg nem jelent a folyóban. Azon­ban mi sem hagytuk magun­kat, egv ugrás, s Szerencsen keresztül Tokaj alá utaztunk. Igaz, a Szerencsi Cukorka­gyárat megkíméltük látoga­tásunktól. de annál inkább jól­esett a fürdés a csersavmentes szőke Tiszában. Tokajon meg­néztük az értékes tájmúzeu­mot, és gyönyörködtünk a' ki­látásban, de nekem, mint kró­nikásnak, fel kell jegyeznem, hogy egy nyitott ablak alatt, itt Tokajban hallottuk meg a rádió déli híradósából, hogy German Tyitov szovjet piló­ta eredményes űrhajózást hajt végre. TTarmadnap már újra úton voltunk — Szegedi János igazgató bácsi meghívására, a Zempléni-hegység festői tá­ján. Kemencepatakon ütöttük fel szalmatáborunkat. — Most kezdődött a még igazibb tá­borélet, hiszen ezentúl ma­gunk főztünk, az erdészék lekvárfőző-üstjében,1 s hogy azért el ne rontsuk a Szerencs­ről magunkkal cipelt füstölt csülköket, Negyeliczky apuka és Szegedi igazgató bécsi is segített. A rőzsegyűjtés és tűz- csiholásunk nagyon sikerült, mert ezeken a napokon még Pestről is érkezett panasz a 35—37 fokos melegről. Na, mi aztán igazán tudunk fűteni!... Fájó szívvel hagytuk magunk mögött Kemencepatak—Kis­huta völgyét, s sokáig szoron­gattuk a minket szállító erdei vasút dolgozóinak kezét. Tábortűz, a táborozás fény­pontja A miskolci gyorson már fá­radtabbak voltunk, Bandur Aladár pénztárosunk pedig, a zsebében csörgő fillérekről tá­jékoztatva jelezte táborozá­sunk lejártát. Végül is tábo­runk teljesen feloszlott. A pá­lyaudvaron várakozó szülők szeretettel ölelték karjaikba gyerekeiket, és én, mint kró­nikás is, letehetem kezemből a tollat. A tábor krónikása Megyebizottsági ülés Augusztus 23-én 10 órakor a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának helyiségében kibővített úttörő megyei bizottsági ülést tartunk. Az ülés napirendjén a KISZ Központi Bizottságának irányelvei a Magyar Úttörők Szövetségének munkájára és a KISZ feladataira szerepei. Csoki — 40 forintért A napokban di­csekedett el vele két_ úttörő; az egyik VIII-os, és őrsvezető, a má­sik pedig V. osz­tályos. Mindket­ten fiúk, arcuk pi­ros és pufók, majd kicsattan­nak az egészség­től. No és, termé­szetesen testvé­rek: „Tanár bá­csi, tegnap a La­cival 40' Ft-ot köl­töttünk el csoki­ra” — mondja Sa­nyi. a kisebbik. A nagyobb kissé szé- 'lyenüi öccse plety­kálkodását és csendesen hozzá­teszi: ..Tetszik tudni, ma váltot­tuk ki a takarék­ból az összes spó­rolt pénzünket, és úgy döntöttünk, hogy egyszer any- nyi csokit eszünk, amennyi belénk fér”. Gyorsan vá­laszoltam nekik: „Jól van, gyere­kek” — és hirte­len elfordultam tőlük, hogy ye lássák meg a könnyet a sze­memben. ... Mert eszem­be jutott, hogy érmen ezek a kis­fiúk adtak jelen­tést a nyomolva- s-H munkájuk so­rán a. 'következők­ről: községünkben temető egy ré- 'zét gvermekte- metőnek nevezték ki, mert' a gyer­mekhalandóság oly nagy volt a harmincas - évek­ben, hogy nem fértek a felnőttek közé. Vajon láttak-t csokit .azok c szerencsétlen em­berpalánták, aki­ket halálra ítélt o kegyetlen Horthy- korszak nyomoraj --■'ka. Sanyika kispajtások, gon­doltatok-e erre miközben keze­tekben szorongat­tátok a csokoládé­táblákat? Majszoljátok csak a, csokit paj­tások. ti egy bol- r>7 kor gyerme­kei vagytok. Vi­gyázunk rátok, mert azt akarjuk, hogy minden gye­rek kezébe több édesség kerüljön és soha többé ne legyen gyermek- temető. Takács Pál Túra váló kertésznek, gyümölcsfaj- % tálért. Mintagyümölcsöse ma 1 is büszkesége a termelöszövet-£ kezeinek. Volt olyan alma-1 fája, amiről huszonkét mázsái gyümölcsöt szedett le. 1 A minap kint a szőlőben találkoztunk a hires pipáké szító gyümölcstermesztővel. £ Ezt a felvételt is ott csinál- i tűk, Imre bácsi meg büszkén} mutatta szilvaalanyba oltottí barackfáit. Láttuk a már tér- \ more fordult pompás szilva kát is. A szakember szerete- $ tével beszélt erről a munká-; ról, a közelmúltban is vagy J nyolcvan darab kis fát ülte- \ tett el háztáji földjén. \ Imre bácsi lassan nyugdíj-\ ba megy, s akkor aztán még; több időt tölt majd féltett 1 gyümölcsösében. Jó egészsé-; get kívánunk a nagykőrösi \ pipafaragónak, hogy még so-; káig ápolhassa, oltogathassa; gyümölcsfáit. (s. p.) ; lanre bácsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom