Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE^ V. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM. 1961. AUGUSZTUS 16. SZERDA A munkásosztály ellátottságáról tárgyalt a járási tanács ülése Több porta került a takarékba, jobb a bolthálósat, kényelmetlen aa ataaás Pénteken ülést tartott a já­rási tanács, ahol első napi­rendként a munkásosztály gazdasági, kulturális és szo­ciális ellátottságának helyze­tét tárgyalta meg, különös te­kintettel a bejáró dolgozók problémáira. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1958 októberében megvizsgálta a munkásosztály helyzetét, és ennek nyomán fontos határozatokat hozott, melyek következtében nőtt a munkásosztály átlagkeresete. A járás lakosságának, ezen belül a munkásság életszín­vonalának emelkedését bizo­nyítja az OTP-betétállomá- nyok és házépítések alakulá­sa. A járás lakosságának ta­karékban elhelyezett pénze 1958. év végén 2 652 047, 1959. év végén 4 166 675, 1960. év végén pedig 7 552 289 forint volt A kormányzat 1959. ja­nuár 1—1960. december 31-i terjedő időben 5 millió 377 000 forint házépítési kölcsönt bocsátott a dol­gozók rendelkezésére. Az életszínvonal emelkedé­sét legjobban az bizonyítja, hogy megnövekedett az élel­miszerfogyasztás. 1960. I. fél­évében 20 827 000 forintot, 1961. I. félévében pedig 24 423 000 forintot költött a lakosság élelmiszerekre. A vásárlóerőre jellemző, hogy 'az' első ■félév alatt csajt" a járás boltjaiban 501 kér rékpárt, 136 rádiót, 35 motorkerékpárt, 32 tele­víziót vásároltak. Az árusítási módszerek kor­szerűsítésével sokat javult a kereskedelem színvonala. Nép­szerű az önkiszolgáló és önki­választó módszer. Az utóbbi három év alatt 10 önkiszolgá­ló élelmiszerbolt, 4 preszelek- ciós cipőbolt, 2 konfekció, vil­lanyszerelő, vas, műszaki és kultúrcikkbolt dolgozik a já­rásban új rendszerben . a ru­házati boltokban pedig önki­választó cipő-, méteráru- és konfekcióosztály alakult. Megrövidíti a vásárlási időt a bolthálózat korszerűsítése, szakosítása is. Abonyban új létesítményként illatszer-, üveg-porcelán-, növényvédő­szer-, villamossági- konfek­ció- és virágboltot hoztak lét­re. Albertirsán 2 élelmiszer- bolt és egy ruházati szaküz­let. Csemőben szikvizüzem, a Kőröstetétleni Állami Gazda­ságban és a jászkarajenői mű­velődési házban állandó jel­legű büfé létesült. Az utóbbi három évben nyílt Kocséron egy háztartási, egy italbolt, és egy tanyai vegyesbolt, va­lamint egy kultúrcikkszaküz- let. Az árusítási módszerek kor­szerűsítésének fontossága mel­lett ki kell hangsúlyozni a bolthálózat számszerű fejlesz­tésének fontosságát. Emellett a kereskedelem vonalán ru­galmasabban kell a lakosság igényeire reagálni. Megállapította a tanácsülés, hogy a közétkeztetés terüle­tén a problémákat általában megoldották. Az igényeknek megfelelően, Abonyban és Albertirsán állandó közétkeztetést ve­zettek be a földművesszö­vetkezetek. A kisebb községekben a fala­tozó-rendszer bevezetésével, a hideg- és melegétel-ellátást megoldják. Igény merült fel Kocsérón kisvendéglő létesí­tésére, ahol egy tál meleg étel ellátása megoldható lenne. Megvalósításával foglalkozik a földművesszövetkezet. A tüzelőellátás területén a készletek 50 százalékkal ma­gasabbak, mint a múlt év azo­nos időszakában voltak. A keretszámok és a meglevő készletek alapján, a lakosság télj tüzelőellátása biztosított­nak látszik. A munkásosztály helyzeté­nek megjavításában igen je­lentős helyet foglal el a mun­káslakta települések kommu­nális ellátottságának megjaví­tása. Megállapítható, hogy tanácsaink ezen a téren évről évre nagyobb anyagi eszközökkel rendelkeztek, és járásunk községfejlesz­tési munkája évről évre javul. 1959-ben községfejlesztési célokra 'államunk támogatásá­val 5 918 460 forintot használ­tunk fel. Ez az összeg 1960- ban 8 086 681 forintra emelke­dett. A tervezéseknél messze­menően figyelembe veszik a dolgozók igényeit, kívánsága­it. Az utóbbi három évben községfejlesztési alapból meg­valósítottak 33 670 négyzetmé­ter járdát. 31 km villanyháló­zatot, 13 000 m vízhálózatot, 3100 négyzetméter útportala- nítást, 5 sportpályát. 4 isko­lai tantermet. 3 művelődési házat. Ceglédbercelen az új munkáslakta telepen épült 500 méter villanyhálózat. Albert­irsán és Abonyban a község központjától a vasútállomá­sig kiépült a betonjárda. Abonyban a törpevízmű építésére több mint kétmillió forin­tot fordítottak. A járás közlekedési helyze­tével kapcsolatosan, megálla­pította a tanácsülés, hogy a korábbi évekhez viszonyítva, az lényegesen javult. Az el­múlt két év alatt szinte vala­mennyi község be lett kap­csolva az autóbuszközlekedés­be. Abonyban a helyi autó­busz pótkocsit kapott. Albert­irsán taxiállomás létesült, fel­tétlenül jogos igény azonban a község központja és a vas­útállomás között helyi autó­buszjárat létesítése. Ezt indo­kolttá teszi a több mint 2000 bejáró dolgozó, akik a fővá­ros közelsége miatt, naponta bejárnak. Jogos a csemői la­kosok kérelme Is, hogy a hét­köznapi autóbuszjáratok va­sárnap is közlekedjenek. Megállapította a tanácsülés azt is, hogy minden fejlődés ellenére, még most sem kielégítő a bejáró dolgozók utazási körülménye. A vonatok menetideje túl hosszú, a kocsik zsúfoltak. Az Albertirsáról bejáró dolgozók naponta 4—5 órát töltenek el utazással, így nem jut ide­jük sem szórakozásra, sem művelődésre. A MÁV-nak fel­tétlenül segíteni kellene ezen a helyzeten, és több célvonat beállításával rövidíteni kelle­ne az utazási időt. Foglalkozott még a kulturá­lis problémákkal, majd a mun­kásosztály ellátottságának to­vábbi javítását szolgáló hatá­rozatokat hozott a tanácsülés. Második napirendi pontként a járási ipar-műszak-kereske- delmi állandó bizottság mun­kájáról szóló jelentést tárgyal­ták meg, majd az állandó bi­zottságok között folyó ver­seny értékelését ismertette Rév János elvtárs, a járási tanács titkára. A járási állandó bizottsá­gok között első helyre ke­rült a művelődési állan­dó bizottság, így a követ­kező értékelésig birtokuk­ban lesz a legjobb járási állandó bizottságot megil­lető vándorzászló. Második a gyermek- és ifjú­ságvédelmi. harmadik a me­zőgazdasági állandó bizottság. Peresztegi Rózsa Az ünnepi műsor látványosságaiból Ökörsütés, a Vörös Csillag Tsz ötösfogata az alkotmány ünnepen Este öt óra. A napi munka lassan már vége felé ér. A Vörös Csillag Tsz központ­jából cséza kanyarodik ki. Az öt pej méltóságteljesen rakja a lábát. Az ünnepi szerszámban büszkén lépe­getnék a lovak. Pólya Gyula, a tsz főállat­tenyésztője szervezte a las­san híressé vált ceglédi ötöst. Megelégedetten néz a fogat után. A kocsi többször fordul. Pólya Gyula mindig ad va­lami hasznos tanácsot Bőn Mihálynak, aki az ötösfogat nagymestere. — Valamikor az ötös pa­rádés fogat volt. Ma nem más, mint egy szép magyar hagyomány ápolása és alka­lom arra, hogy a szépjárású magyar félvéreket nyilváno­san is szerepeltessük. — Szóval ez már nem pa­rádés fogat? — Nem! Ezeket a lovakat nem zabon tartjuk és nem cukorral kecsegtetjük. Hét­köznapokon éppen úgy dol­goznák, mint az igáslovaink. Részt vesz az ötösfogat az augusztus 20-i felvonulásban délelőtt és délután, ezenkí­vül szerepet kap abban a kis filmben is, amit a TV operatőrjei a ceglédi tsz-ek- ről és a város nevezetessé­geiről készítenek. Valamikor a népünnepé­lyek, vásárok, hadrakelt csa­patok látványossága volt az ökörsütés. Az idei alkotmány­ünnep egyik nagy szenzáció­ja lesz az Alkotmány Tsz ökörsütése. — No, nemcsak látnivaló lesz az! — jegyezte meg Tóth József, a tsz elnöke. — Lesz abból kitűnő harapnivaló is, amit a délutáni népünnepé­lyen a földművesszövetkezet közreműködésével fogunk fel­szolgálni. A parázson sütött hízott marha húsa olyan csemege, amiről fogalma sin­csen annak, aki még nem kóstolta. Acs Ferenc, az fmsz üzem- ágvezetője elmondja, milyen előkészületek szükségesek az ökörsütéshez, — Az ökröt, előtte való nap vágják és mi a húst végta­gok és nyakrész nélkül kap­juk. Az egészet egyben húz­zuk nyársra. A nyárs két ágason forog, mégpedig úgy, hogy a két végére erősített kerekekbe markos emberek kapaszkodnak. Nagykőrösről hívtunk meg szakembert, aki természetesen nem tűzön, ha­nem parázson süti az ökröt, mégpedig igen lassú tűznél. Két-három kiló szalonnát használunk fel a spékelésre és egyéb fűszerek mellett egy kiló törött borsot. — Már úgy egy óra táján elkezdődik a sütés, úgyhogy mire a négy óra körül meg­induló népünnepély megkez­dődik, akkorra a pecsenye már készen is lesz. Gondo­san szeletelve szolgáljuk fel és mivel az ilyen különle­gességre jól csúszik a bor, tíz-tizenkét hektó ceglédi bort is viszünk a helyszínre. — A TALAJJAVÍTÓ VÁL­LALAT ceglédi javítóműhe­lyében a termelékenység jú­lius hónapban 12,4 száza­lékkal túlszárnyalta a ter­vet. — A MÚLT ÉVBEN a csemői Rákóczi Tsz szarvas­marha-állománya 14 darab volt. Ez a szám az idén 25- re emelkedett és beszerzés­sel az év végéig 35 darabrá fogják felemelni. Egy győzelem, egy vereség Vasárnap városunk mindkét ké­zilabda-csapata idegenben szere­pelt. Kíváncsian néztünk a talál­kozók elé, mert nem tudtuk, hogy a Honvéd mennyire csök­kentheti a Váci Spartacus győzel­mi esélyeit, s az Építők vissza- vágnak-e a Dunakeszi Vasutasnak a tavaszi ceglédi vereségért. Az eredmények Íme a követke­zők: Ceglédi Építők—Dunakeszi Vasutas 14:13 (7:8). Dunakeszi, vezette: Rusznyák. Ceglédi Kossuth Építők: Csen­des — Irházi, osváth. Imréid. Mo- nori, Öcsai Károly, Tukacs. Cse­re: Jakosits, Rossi. Fityő, Pán- czél. Élvezetes, élénk Iramú mérkő­zésen. jobb hajrájával megfordí­totta a mérkőzés állását a len­dületes ceglédi csapat. Góldobók: Monori (4), Osváth (4), Imregl (2), Tukacs, irházi, Jakosits, Rossi (1—1). Jók: Takács, Csendes, Os- vátT, Monori. Váci Spartacus—Ceglédi Hon­véd 31:11 (17:2). A minden tekintetben jobb Vád Spartacus győzelmét egy percig sem veszélyeztette a Ceglédi Hon­véd csapata, de lelkesebb, ösz- szetartóbb játékkal a nagy gól­arányú vereséget csökkenthették volna. A mérkőzés Vácon, a Ju­hász Gyula utcában, Eisen játék- vezetése mellett került sorra. Ökörsütés lesz augusztus 20-án Cegléden *— Ne bőgj, fe marha! Inkább hívd a közjegyzőt, végrendelkezni akarok! BEFEJEZTÉK A CSÉPLÉST az Alkotmány Tsz-ben. Több heti munka után hétfőn el­hallgatott a monoton búgás a szérűn, a cséplőgép befe­jezte ez évi munkáját. Mintegy 35 vagon gabona haladt át a gépen. Gyarmati János vezetésével a tsz-tagjaiból alakult cséplőcsapat igen jó munkát végzett. Képünk a nagy munka utolsó óráiban készült. Nem messze a cséplőgéptől egy G—35-ös forgolódik a tarlón. Varga József traktoros naponta kb. 8 holdat szánt fel s nem utolsósorban az ő munkájának köszönhető, hogy a tarlóhántás a befejezéshez közeledik. Több mint 509 hold szántási munkát végeztek el eddig. Ha váratlanul érkezik a kecskeméti BARNEVÄL kocsija, minden épkézláb ember csirkét fog. Ez évben már 4000 csirkét szállítottak el s a tervek szerint még 9000 darab kerül értékesítésre. Felvételünk idején 700 csirke került a BARNEVÄL teherautójára (Foto, szöveg: Opauszky) — A CEGLÉDI VASUTAS ÉNEKKAR augusztus 20-án a vásártéri színpadon ünne­pi műsort ad. A 72 tagú ének­kar műsorát a TV is közve­títi. Műsoruk: Sosztákovics: Békedal, Szőllősi: Békét aka­runk, Musszorgszkij: Forra­dalmi kórus, Erkel: Dózsa esküje, Kodály: Szabadság himnusz. Vezényel Benczédi Mihály. — A FÜSZÉRT Cegléd vá­ros és a ceglédi járáson kí­vül a nagykátai és dabasi járások egyes részeit is el­látja. Három darab hatton­nás gépkocsi és a szükség­letnek megfelelően 4—5 BELSPED-fogat menetrend­szerűen szállít. Az érkező árukat részben a Belkeres­kedelmi Minisztérium Szál­lító Vállalata szállítja tran­zit kocsikkal, részben a vasút. — 12-ÉN TÖRTELEN be­fejezték a cséplést, három nappal a kitűzött határidő előtt. A Rákóczi Tsz 140 va­gon gabonát, az Arany János Tsz pedig 113 vagon gabo­nát csépelt. Érdemes megje­gyezni, hogy Törteién ember- emlékezet óta ilyen hamar nem fejezték be a cséplést. — AZ ABONYI Lenin Tsz-ben a napokban tartot­ták egy mélyfúrású kút mű­szaki átvételét. — AUGUSZTUS 1-TÖL kezdve a Ceglédi Fodrász Ktsz minden üzletében a következő újságok, folyóira­tok találhatók: Pest megyei Hírlap, sportlapok, Nők Lap­ja és a luxuskivitelben, színes mélynyomásban megjelenő színes lap: a Szovjetunió. — A TÁNCSICS Tsz-ben tavasszal zöldtrágyának 910 holdon somkórót vetettek. A vetés jól fejlődik és műtrá­gyázás után beszántják. Ez az eljárás holdanként 120— 140 mázsa szervestrágyával egyenértékű talajerő után­pótlást jelent. — ABONY KÖZSÉG öt termelőszövetkezete befejez­te a cséplést. A József At­tila Tsz-ben 14-én estig fe­jeződött be a nagy munka Jelenleg a magrépa cséplése folyik, melyet követ a som- kóró, majd pedig a lucerna cséplése. A mai nanig 11997 mázsa őszi árpát, 45 357 má­zsa búzát. 7962 mázsa tava­szi árpát, 1298 mázsa zabot és 3593 mázsav borsót csé­peltek el. A VÖRÖS CSILLAG Tsz II. üzemegységének sertés- állományában 500 fehérhús szopósmalac van, a következő másfél hónap alatt további 500 darabos szaporodást vár­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom