Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

OR ©VIDÉKÉ • A PEST MEGYEI Hi ALAP KÜLÖNKIAOÁSA • III. ÉVFOLYAM. 130. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 13. VASÁRNAP A két Iványi-gyerek aludt még, amikor anyuka meg apuka — ahogy minden­nap szokott — ' vonatra ült. Anyukának is dolgozni 'kell a két gyerek mellett, mert új a ház, egy szoba és a konyha lakható még, pedig az előszo­bára és a másik szobára is szükség lenne ... A nagyobbik Iványi gyerek a boltba ment — ügyes fiú! — anyuka felírta, mire van szük­ség, hogy este ne legyen hiány semmiben! A kicsi a szobában játsza­dozni kezdett,, gyufa akadt a kezébe ... ... Félrevert harangok kon- gása verte fel Üllő délelőtti csendjét. Tűz van! — hangzott, a riadt kiáltás. Iványiék há­za égett! A szomszédok haláli- megéető bátorsággal rohantak a lángtengerbe, hogy mentsék, ami még menthető. A házat megmentették, de az új kombi­nált szobabútor meg az összes ruhanemű az utolsó darabig el­égett. A kár-kb. 30 000 forint. Szomorú kép fogadta a haza­térő Iványiékat. .. Intő példa: vigyázzunk a tűzre meg a gyufára! Begyulladt egy hatalmas szénhegy szom­baton hajnalban a m.mori vasútállomáson. A Nyíregy­házáról érkező vonat sze­mélyzete vette észre, hogy a szénhegy füstölög, és azon­nal szóltak az állomáson. 4 órakor riasztották a ceglédi tűzoltókat, akik fél óra múl­va a helyszínre érkeztek. Dél­előtt 10 órára sikerült a tűz fészkét. eloltani. Min tégy SflOO mázsa, brikettet halmoztak fel égy'' kupacba. A tüzet öngyulladás okozta. Ha a telepet bó'vítenék, nem kellene ennyi szenet egy helyre összehalmozni, és el­kerülhetők lennének az eh­hez hasonló tüzesetek. TALÁLT KERÉKPÁROK Péteriben, a Mocsolyák- ban egy T. 79 361. számú női; Vasadon, a Széles úti MÁVAUT-várótcremben egy 11 327-es számú. szovjet gyártmányú női; a menori mozi udvarán egy 1143 863 számú férfi; Monoron, a Németh Ágoston utcában egy C—13 760 számú női kerék­párt találtak. Az igazolt tulajdonosok a kerékpárokat a járási rend­őrkapitányságon átvehetik. FELHÍVÁS A Monori Községi Tanács v. b. felhívja a szarvasmarha tartó gazdák figyelmét, hogy szarvasmarhaállományukban minden változást (vétel, elles, elhullás, vetélés) az 5/1961. számú kormányhatározat ér­telmében kötelesek 30 napon belül a községi tanács mező- gazdasági csoportjánál beje­lenteni. Aki ezt nem teljesíti, sza­bálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Nyomorultak I—n. Gom­ba: Ludas Matyi. Gyömrő: ser­dülő lányom. Matiné: Az arany­vonat, Maglód: Warrenné mes­tersége. Matiné: Fekete gyön­gyök. Mende: Tisztes úriház. If­júsági előadásra: Két kis jeges­medve. Monor: v: Babette há­borúba megy. Matiné: Harag napja. H: A kutyás hölgy. Nyár­egyháza: Szép Lurette. Péteri: Fehér vér. Pilis: Alba Regia. Ma­tiné: Áruló jel. Tápiósáp: Nyo­morultak I—n. Tápiósüly: Kül­detés. Bahcsiszerájba. Úri: Szem­besítés. Üllő: Kenyér és rózsák. Matiné: Amigó. Vasad: Hüvelyk Matyi. Vecsés: V: Sziklák és em­berek. Matiné: Déryné. H: Gól- lövő zenész. Sportpályák: Monor: Monor—Üllő megyei bajnoki mérkőzés. Vecsés: Ve­csés—Gödöllő megyei bajnoki mérkőzés. Mérkőzések kezdete: 16.30. — Nem bírom, ezt a hőséget! — ájuldozott egy móléit fia­talasszony — miközben buzgón szürcsölte a meggylét egy vé­kony szalmaszálon — a monori cukrászdában, ahova én is be­menekültem a kilincsolvasztó kánikulai meleg elől. Magam is a panaszkodók közé tartozom, mint a legtöb­ben ezekben a napokban, de gondolja meg csak asszonyom: itt, a cukrászda hűvösében, mégiscsak könnyebb, mint a tűző napon. Es vannak — nem is kevesen! —. akik most sem búj­hatnak el a nap elől, vem engedi a munkájuk. Gondoljunk rájuk is, adózzunk tisztelettel nekik! vak a hidegre — vetem oda tréfásan. — Nem bizony! — mondja V. Tóth Józsi bácsi, akinek a bőrét szinte feketére sütötte a nap. Brigádtársai Czövek Jó­zsef né, 'Rakó Istvánná és Győri Sándorné szorgalmasan merítik a vizet a kannákba, és öntözik a palántákat. — Csak ennyien vannak? — kérdem. — Egy társunk: Kassai Sán­dorné hiányzik- öten dolgo­zunk. Hogy mit? Elpalántál­lunk 15 hold paradicsomot, 5 hold paprikát, uborkát és mindig oda megyünk, ahová kell. Végezetül ők esőt kívánnak, fa, a kő, a síneket kísérő kiszáradt, összerepedezett árokfenék is. Sehol egy fa, sehol egy bokor... ! A pályamunkások a rekke- nö hőségben is megállás nél­kül dolgoznak! Naponta milliós értékeket — és ami ennél is drágább —, ezrek életét hordja a há­tán ez a két acélsín, ami ha meglazul, ha nincs jól „alá­verve", könnyen baj történ­het ... Erre vigyáznak ezek a szorgalmas emberek itt, az üllői állomás területén. — 15—20 évi szolgálat van már mögöttünk — mondja Czerman János elömunkás —, ezalatt megszoktuk, megsze­rettük a napot, meg a hi­deget is... Nem is kíván­kozunk el innen. Feletteseink itt sem feledkeznek meg ró­lunk, ralamennyien kaptunk már jutalmat, kitüntetést. Megérdemlik, hogy mi is feljegyezzük Farkas, Kökény. Szemök, Bákonyi és Czer­rüli a hőség! A niotoríüiké- beíi még ennél is több; a ve- zero ülőpárriája szinte per­zsel a forróságtól! — Be kell hideg vízzel ned­vesíteni, különben nem le­het ráülni — mondja verejté- kes arcát, csuromvizes hátát törölgető autóbuszvezető, Ka­pás Sándor. De Burján Sán­dor jegykezelőnek 'sincs” elő­nyösebb helyzeté. Ilyen munkakörülmények mellett, rekkenő hőségben; 306 kilométer a napi telje­sítményük! Ennyit keli meg­tenniük Budapest, Monor, Bé- nye, Pánd, Ecser közötti út­szakaszon. 560 percet tölte­nek állandóan úton! Kapás Sándor 8 éve ül a volánnál: biztos keze, élesen látó szeme, mindenkor ura a volánnak, még ilyenkor, a legperzselőbb hőségben is. Az inőiió tárcsája a magas­ba lendül, és elindul útjára a GA—15—87-es, hogy a hát­ralévő kilométereket megte­gye. Becsüljük meg őket —; értünk fáradoznak. \ * \ A buszon mindenki elége- j détten veszi észre, hogy a \ szellőzőnyílásokon beáram- \ lik a friss levegő. Ismerős tá- \ jak, ismerős képek suhannak í el az a ólak előtt. Most útépítőket látunk, akik! a 36 fokos melegben is főzik! a szurkot, lapátolják a nehéz \ kőzúzalékot. Hogy szidjuk mindig a zö- l työgtető utakat! Nem gon- \ dőlünk arra, mennyi izzadsá- j got hullatnak el az útépí- \ tők, akik állandóan a tűző j napon dolgoznak, és nem búj- j hatnak az árnyékba. ★ Forrón süt a nap, szinte ! izzik a homokos talaj! A \ gyömrői Petőfi Tsz kertésze- j tében négy embert látok szór- j goskodni. Mintegy 2 holdnyi j kelkáposzta-palántát locsol- j gatnak. j — Most nem panaszkodhat­‘ " "_ 1 * i PARADICSOM SZÜRET az üllői Petőfi Tsz-ben (Foto: Kútvölgyi) Az OTP és az Álla mi Biztosító munkájáról tárgyalt a monori tanár*. A juttatott házhelyeket felül kell vizsgálni. hagy két éven belül vár­ható-e építés, nemleges eset­ben az OTP útján olyan­nak kell juttatni, aki épít. A harmadik napirendi pontban Ácsai Sándor, az Állami Biztosító monori ki- rendeltségének helyettes ve­zetője beszámolt a különböző biztosítási ágakról, az ob­jektum biztosítások előnyei­ről. Példákkal illusztrálva ki­mutatta. hogy ezeknek a biz­tosításoknak különösen a termelőszövetkezetek és tsz- tagok életében van nagy je­lentőségük. Éppen ennek ér­dekében egyhangú határozat­ban kimondta a tanács, minden támogatást meg­ad ahhoz, hogy a tsz-ta- gok háztáji biztosításai létrejöhessenek, a biztosítási díjak a munka­egységek terhére megelőle­gezhetek legyenek. Minden tsz-ben legyen biztosítási megbízott, aki az állandó ösz- szeköttetést fenntartja. Huszty Károly én pedig egy 20 méteres gu­micsövet, hogy géppel, és ne kannával locsoljanak. ★ Vakítóan csillog a messzi jutó acélsínek fényesre ko­pott felületén a szikrázó nap­fény. Szinte áll a sűrű forró­ság úgy 11 óra tájt itt a vas­úti töltés tetején. Forróságot lehel az olajtól átitatott talp­man János pályamunkások nevét. (Kép és szöveg: Gyarmati Sándor — Hörömpő Jenő — Kiss Sándor — Mészáros Imre) ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr.. PiHerffy Gusztáv, Gyömrőn: dr. Túri Mária. Monor Község Tanácsa e hó 11-én, pénteken Budai Fe­renc tanácstag elnökletével tartotta meg augusztus havi ülését. Kupecz Ferenc vb-elnöknek a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló be­számolójának elfogadása után Simon Henrik, az OTP mo­nori fiókjának vezetője szá­molt be munkájukról és eredményeikről. Megállapítá­sai szerint a takarékosság terén határozott javulás mu­tatkozik. a betétállomány nö­vekedőben van. az országos állagot azonban még min­dig nem sikerült elérni. A monori takarékbetét-állo­mány kereken 4 és fél mil­lió forint.. Hetvenen váltot­tak autóbetétkönyvet. A kü­lönböző hitelakciók kereté­ben megemlítésre méltó, hogy községünkben 582 épít­tető kölcsönhitel-összege kereken 13 és fél millió forintot tesz ki; a 210 árukölcsön nagy része . televízió és rádió vásárlás­ra vonatkozik. Mindent - egy­bevetve adataink kétségte­lenül az általános életszín­vonal emelkedését mutatják. A további takarékosság in­tenzív propagálása, a hitel­akciók ismertetése és a kö­zönséggel való kapcsolatok elmélyítése érdekében fel­kéri a tanács az OTP veze­tőjét, hogy a tanácsülése­ken, a tanácstagi beszámo­lókon, a tömegszervezetek gyűlésein az OTP képvisel­tesse magát, hogy az ott gyak­ran felmerülő szakkérdések­ben azonnal meg tudják ad­ni a szakszerű felvilágosítá­sokat. Levél Csévhorasztról Segítség! Csévharaszton meg­ölik a legyek az italbolt-ve­zetőt! Több vendéget is meg­támadtak már! Lehet, hogy van a vendégek közt olyan ember, akiért nem kár, de az italbolt vezetője az olyan jó ember, hogy még a légynek se vétene. Nagyon kérem, mentsék meg, vagy legalább oktassák ki, hogy védekez­zen a légy ellen! Jné r Képtelenség elaludni! Kő- í nyörtelenek az ilyen kánikulai í éjszakák. Ha nagysokára í álomba gyötri is magát az e m- 'j bér, csak forog, hánykolódik, í s közben ezerfélét álmodik, | össze-vissza. Inkább olvasok, Emiit egy $ halom újság: Tyitov űrre- % pülésével vaniele valamennyi. Amott az SZKP «új prog- vamja, piros ceruzával sűrűn aláhuzgálva benne a legfonto- % sabb dolgok. ^ De a betű sem fog, fáradtak j a. szemeim. Megpihentetem ^ őket Jó így, csukott szemhéj­íjai álmodozni. Így, ha akar, í repülni is tud az ember. Tyi- £ tovval együtt, ki a világűrbe f — vagy a program szárnyait j két évtizedet előre, az idő- ^ ben. Húsz év múlva! Milyen f más is lesz minden! S nem- í csak a Szovjetben, ahol már í kézzel fogható közelségben í lesz a kommunizmus, hanem í itt, nálunk is — ! QD y ^ — Végállomás! ^ Kitekintek az ablakon, be- ^ tűzöm a felírást: Reaumdieau. | Azt hiszem, Römgyőnek kell £ ejteni. Jó lesz megtanulni a | városka nevét, huzamosabban £ akarok itt tartózkodni. $ Senki sem száll ki rajtam ^ kívül. Megállók a peronon, % körülnézek. Egy vasúti tiszt | lép hozzámj ^ — ön idegen, ugye? Fürdő­^ vendég? Miben lehetek a se- ^ gitségére? % Bemutatkozunk, megtu- jí dóm, hogy ő a pályaudvar ^ műszaki főtisztje. Negyven 4. körül jár; az arca sovány — ARANY RAJA Regényes útirajz 1981-ből Irta : Radványi Barna mnpissiB + 35 FOK FELETT Akikitek bírni kell a hőségei Pár perc és indul a monori főtérről a GA—15—87-es rend­számú autóbusz Pándra. Idő: délután 14 óra 15 perc. Bent a kocsiban 35 fok kö­pnkompartot növeszt — értel­mes, rokonszenves; beszéde egy kicsit vontatott. — Ismerős a városban? — Itt nőttem fel. 1960-ban végeztem el a pályafenntartá­si technikumot, utána öt évig az ország különböző részein dolgoztam, azóta itthon va­gyok. — Nagyszerű! Akkor ön útba tud indítani engem! — Szívesen! Mit parancsot? — Először is: szerelnék szét­nézni itt maguknál. — Tessék! Remélem, nem találja csúnyának. Ez az ult­ramodern. háromemeletes ál­lomásépület, itt, a sínek ál­tal alkotott szigeten, alig né­hány éve épült. Eredetileg 1960-ra tervezték, aztán 65- re, s így halogatták tovább. Mire megépült, addigra a vasút, mondhatni kiment a divatból. Megépültek a príma utak a fővárosig, autóbuszon és saját autón járnak be az emberek. Es a légi közleke­dés. azé a jövő, uram! Sőt, már a jelen is! Mi is nem­csak vasúti, de helikopter- és légitaxi-állomás is vagyunk. Vonat alig-alig jön már, napjában 4—5, azon is alig van utas. Pedig nagyon mo­dernek, elektromos vontatá- súak, villámgyorsak a vona­taink. Különösen az Arany Rája, amellyel ön is érkezett. Ez különben különjárat len­ne, csak fürdőzőknek. Dehát... — Csak nincs valami baj a fürdővel? — „Természetes tófürdő — teljes kényelem — higiénia’’, Ugye, így olvasta a plakáton': — Pontosan! — Hát győződjék meg maja személyesen... Körbejárjuk az állomás épü­letét. Mi minden van benne. Kávéház, élelmiszerbolt, bank­fiók, posta, kádfürdő, fod­rászat .. Arcomhoz nyúlok; borostás hajamhoz: hosszú. — Én ide bemennék... — Nem tanácsolom — mondja kísérőm —, férfiak­nak nem érdemes. Borotvál­kozni még csak lehetne, ki­váló villanyborotváik vannak s önkiszolgáló alapon használ­hatják a vendégek. Az önnyí­rást még nem vezették be. A fodrászok pedig csak akkoi foglalkoznak a férfiakkal, ha női vendég nincs. S az mikoi nincs? A nők már csak azért is eljárnak ide, hogy a jóképű vezetőt — Kis Brazilnak be­cézik — láthassák ... — Akkor bemegyek a vá­rosba. Nem kísérne el? — Szívesen, de nem tehe­tem. Most léptem szolgálatba. De várjon csak, itt jön a mi emberünk. Nyurga, kissé hajlott hátú férfi jön sietős léptekkel, nyakában filmfelvevő gépek­kel. lihegve áll meg előttünk. — Senki? — kérdezi kísé­rőmtől. — De... — hangzik a rö­vid válasz, s rám mutat. — Ön fürdőző? — kérdezi boldogan a nyurga, nyakamba borul, s megcsókol. Nem értem a dolgot. — A helyi lap fotoriportere vagyok. Mindennap kijárok a vonathoz... — És mindennap elkésve — veti közbe a vasutas bará­tom. ...hogy végre egy eleven fürdővendéget lássak. Ide áll­jon, legyen szíves! — s már pergeti is a gépét. — Nem szeretném maga­mat az újságban látni — til­takozom kézzel-lábbal. — Nyugalom! — int a vas­utas —, úgy sem fog magára ismerni. Mikor a tortúrán átesünk, a riporter ismét szívélyes lesz. — Hová indul? Elkísérhe­tem? — Vidd elsőnek a magiszt­rátus elnökéhez — javasolja a vasúti. — Igen rendes em­ber: vasutas volt azelőtt. — Jöjjön előbb a szerkesz- tőmhöz! — így a fotós. — Mindegy — mondja amaz, tanácstalanságomat lát­va — úgy is együtt találja őket. Testi-lelki barátok ... A sok légi jármű közöti felfedezek egy szárazföldi taxit. — Menjünk ezzel! — javas­lom. — Ne zavarja őket... Bekukkantok az ablakon: a sofőr harmadmagaval ultizik. Rossz kedve van. mert. veszít. A parti vénén be is mondén: — Piros ász oszt, nem, n°z.t, gyerekek; utána elmegyek nyugdíjba! Gyalog vágunk az útnak. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom