Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

2 1961. AUGUSZTUS 12, SZOMBAT-zMirkw Együttesen kell megoldani a békét fenyegető problémákat! N. Sz. Hruscsov beszéde a Kremlben Pénteken a kora délutáni órákban a nagy Kreml-palo- tában szovjet—román barát­sági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Pjotr Gyemicsev, az SZKP moszkvai bizott­ságának első titkára nyitotta meg. A nagygyűlésen felszó­lalt N. Sz. Hruscsov is. Hruscsov kijelentette, hogy a román párt- és kormány- küldöttség Szovjetunióban tett látogatása, a Moszkvában megtartott tárgyalások és a küldöttségnek a dolgozókkal való találkozásai meggyőző erejű megnyilvánulásai voltak annak az őszinte tiszteletffek és meleg, baráti érzésnek, amelyet a szovjet nép táplál a román nép iránt. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangsú­lyozta, hogy az elmaradott Ro­mánia rohamosan fejlődő iparral és szövetkezeti mező- gazdasággal rendelkező, fej­lett országgá vált. Az SZKP programterveze­téről szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, a szovjet kormány, a Szovjet­unió — csakúgy, mint min­den szocialista ország — népei erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy még magasabb színvonalra emel­jék a gazdaságot és a kultúrái, jobbá, szebbé tegyék az embe­rek életét. „Mi nemcsak ma­gunk akarunk- jól élni, ha­nem munkánkkal megalapoz­zuk a jövő nemzedékek boldogságát. Feladataink békések és nagy­szerűek, ezért küzdünk a há­ború ellen” — mondotta. Miután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ma minden fel­adat megoldására képes, azt mondotta, nem véletlen, hogy éppen a szovjet emberek emel­kedtek elsőnek a világ­űrbe. A szovjet űrhajósok győzel­meiben kifejezésre jutnak a szovjet gazdaság, tudomány és technika óriási sikerei. A győzelmek mutatják a szocia­lista rendszer óriási fölényét. Hruscsov ismét kijelentette: a szovjet kormány azt javasolja a nyugati hatalmak kormá­nyainak, hogy együttesen oldják meg mindazokat a kérdéseket, amelyeket különbözőkép­pen értelmeznek, de amelyeket nem lehet meg­oldatlanul hagyni, mert súrlódásokat keltenek az államok között, feszültséget teremtenek a világon. „Mi elsősorban azt tartjuk elengedhetetlenül szükséges­nek. hogy eltakarítsuk az ál­lamközi kapcsolatokból a má­sodik világháború maradvá­nyait és utat nyissunk a va­lamennyi országgal való ba­rátság megteremtéséhez és az' együttműködés fejlesztéséhez” — mondotta, Hruscsov beszélt azokról a megbeszélésekről, amelyeket Fanfáni olasz miniszterelnök­kel és Segm külügyminiszter­rel folytatott. A szovjet kormányfő azt mondotta, az a benyomása, hogy Fanfani a vitás kérdé­sek békés megoldására törek­szik. A szovjet emberek — mondotta Hruscsov — nem táplálnak ellenséges érzéseket az olasz nép iránt. Ellenke­zőleg. békében és barátságban kívánunk élni Olaszország népével. A háború törvényei' kegyet­lenek — mondotta Hruscsov. — Nekünk nincs semmi ba­junk az olasz /néppel, őszin­tén kívánunk neki minden .jót és boldogságot. De ha az Egyesült Államok agresszív kö­rei és Adenauer szembe állít­ják népeinket, akkor biztonságunk védelmében kénytelenek leszünk le­sújtani a NATO katonai támaszpontjaira, bárhol legyenek is azok, és ak­kor nemcsak Olaszország narancsligetei pusztulhat­nak el, hanem azok az em­berek is, akik megterem­tették ezeket a narancs- ligeteket, dicsőséget szereztek Olaszor­szág kultúrájának és művésze­tének, azok az emberek, akik­nek jószándékában hiszünk. Mi alá fogjuk írni a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal — jelen­tette ki a szovjet kormányfő. Ha az imperialista államok kirobbantják a háborút, kény­szerítenek bennünket, hogy védelmi okokból ne csak n. fő országom területér? mérjünk megsemmisítő csapásokat, ha­nem azokra a katonai támasz­pontokra is. amelyek az észak­atlanti tömbhöz tartqzó más országok területén vannak el­helyezve. Ha az imperialisták kirobbantják a háborút, akkor a háború logikája és törvénye arra készteti a Szovjetuniót és a többi szocialista orszá­got, hogy még kívánsága el­lenére is megsemmisítő csapásokat mérjen az agresszorokra, bárhol is legyenek kato­nai támaszpontjaik. Józan észre van szükség, és mindent el kell követni az esetleges szerencsétlenség megakadályozása végett.” A német békeszerződés meg­kötése dolgában előterjesz­tett szovjet javaslatokról szólva, Hruscsov azt mondot­ta, hogy a Szovjetunió kész meghallgatni és megvitatni a nyugati országok bármely konstruktív javaslatát. Ne keressék a mi álláspontunk­ban azt, ami nincs benne — jelentette ki Hruscsov, a nyu­gati hatalmakhoz címezve. „A szovjet kormány nem akar kárt okozni senkinek, a szov­jet kormány nem fenyeget senkit.” Kudarcra van ítélve az a kísérlet, hogy a két Németor­szágból háború útján csinál­janak egy Németországot — hangsúlyozta Hruscsov és hozzáfűzte, ha ily háború megkezdődnék, lehetséges, hogy nem lesz kit és nem lesz mit egyesíteni Németország­ban. Emlékezzenek, urak! — je­lentette ki Hruscsov. — Ah­hoz fordulok, aki nem vesz­tette ei azt a képességét, hogy nyugodtan és józanul gondol­kodjék és akitől függ a nem­zetközi helyzet fejlődése”. Vonják le a konkrét követ­keztetéseket annak a ténynek az elismeréséből, hogy a kapitalista országok erő­szakkal nem kényszeríthe­tik ránk világnézetüket, életformájukat, nem kény­szeríthetik a szocialista or­szágokat. hogy forduljanak vissza. | Mint megjegyezte, ha a I másik fél együtt akarna mű­ködni, ha a nyugat-berlini kérdést nem akarnák az erő­próba objektumává változ­tatni, akkor okvetlenül meg lehetne állapodni. A Szov­jetunió nem követ el merény­letet Nyugat-Berlin ellen, la­kosságának életformája ellen. A szovjet javaslatok éssze­rű kiutat biztosítanak mind­két fél számára. Senkinek a tekintélye nem fog csorbát szenvedni, senki sem fog erősödni a másik kárára. A Szovjetunió azt javasol­ja, hogy Nyugat-Beriin szabad város státusát szilárd nemzetközi biztosítékok­kal szavatolják. Azt akarjuk — jelentette ki Hruscsov —, hogy végre kössük meg a német béke- szerződést, és rendezzük el békésen az ügyet azokkal az országokkal együtt, amelyek készek erősíteni a békét és a népek barátságát. Ha a nyu­gati hatalmak nem akarnak együttműködést e fontos kér­désben, a Szovjetunió és a többi békeszerető állam kény­telen lesz aláírni a békeszer­ződést 'a Német Demokratikus Köztársasággal. Hruscsov a továbbiakban a következőket mondotta: Újra megismétlem az egész világ előtt: ne ijesztgessük egy­mást, ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, ne mélyítsük el a már anél­kül is elég mély nézet­eltéréseket. Azt javasoljuk, üljünk a tárgyalóasztal mellé. Ma — mondta Hruscsov — elolvastam a Kennedy elnök sajtóértekezletéről szó­ló közleményt. A német béke­szerződés megkötésével kap­csolatosan kérdést intéztek hozzá a háborús konfliktus veszélyéről, s erre a követ­kezőket mondotta: „Remél­jük, hogy elérhetjük a prob­lémák békés megoldását”. Az ilyen nyilatkozatot üd­vözölni lehet. A szovjet kor­mány éppen a békés megol­dásra törekszik, de ahhoz, hogy biztosítani lehessen a békés rendezést, meg kell kötni Németországgal a bé­keszerződést, csak ily módon lehet eltakarítani a második világháború maradványait — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány nevében ismét kijelen­tette, hogy mindent elkövet a háború megakadályozására, „De mi nem rendülünk meg a fenyegetőzésektől — hangsú­lyozta —, mi elsőnek nem nyomj u^ meg rakétaberende­zéseink gombját. Nem kezdünk háborút, de ha az imperialisták ránk kényszerítik a háborút, bátran fogadjuk és meg­semmisítő csapást mérünk az agresszorra.” Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette: „Most erőseit va­gyunk és még soha nem volt ilyen erős az a törekvésünk, hogy biztosítsuk a tartós bé­két, kivívjuk az általános és teljes leszerelést. Készek va­gyunk aláírni a leszerelésről és minden fegyverfajta meg­semmisítéséről szóló szerző­dést a legteljesebb és a legszi­gorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett”. Nyikita Hruscsov a pénte- ken aláírt szovjet—román kö­zös közleményről kijelentette, az kifejezi, hogy a két ország népeinek azonos az álláspont­ja a világ jelenlegi fejlődésé­nek minden fontos kérdésében. Hruscsov beszéde után Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke mondott beszédet. Az amerikai kongresszus rekord katonai költségvetést hagyott jóvá Az amerikai képviselőház és a szenátus csütörtökön este rekord katonai költség- vetést hagyott jóvá. A törvényjavaslat felhatal­mazza a Kennedy-kormányt, hogy 46 662 556 000 dollárt fordítson az Egyesült Álla­mok katonai erejének nö­velésére. Ez az összeg, mint ismeretes, tartalmazza azt a 3450 millió dolláros emelést is, amelyet Kennedy kért július 26-án az Egyesült Ál­lamok hagyományos fegyve­res erőinek fokozása céljá­ból. A kongresszus által jóvá­hagyott teljes összeg 265 millió dollárral több. mint amit Kennedy követelt. Tyitov őrnagy sajtófogadása Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) ezeket a körülményeket. Azt tanulmányoztuk, hogy hogyan tudja az űrhajós irányítani az űrhajót, milyenek az életfunk­ciói, valamint tanulmányoztuk azokat a berendezéseket, ame­lyek biztonságossá tették az űrhajó sikeres földetérését. — A Vosztok—2 űrrepülé­se idején tehát elsősorban a súlytalanság állapotát tanul­mányoztuk, amely valamivel több, mint egy napig tartott. Meg kell jegyezni, hogy Tyi- tov repülésére csak akkor került sor, amikor a sugár­zási körülmények a legked­vezőbbek voltak szamunkra. — A Vosztok—2 fedélze­tén végzett tudományos vizs­gálatok előzetes eredményei azt mutatják, hogy az űrre­pülés sikeres volt. A fedél­zeten a kabinban a létfenn­tartáshoz szükséges minden körülményt megteremtettünk. A nyomás egy atmoszfé­ra erejű volt, a hőmérsék­let 10 és 22 Celsius-fok között ingadozott. Ezt maga az űrhajós irányí­totta attól függően, hogy mennyire volt melege, vagy mennyire fázott. A levegő ösz- szetétele normálisnak volt mondható: széndioxidtartal­ma 0,23 és 0,4 között moz­gott. A levegő páratartalma 55 és 15 százalék között in­gadozott. — Az űrhajós állapotát a repülés alatt állandóan ellen­őriztük, modern rádiótávmé- rési módszerek segítségével. Állandóan figyelemmel kí­sértük a szív dielektrikus és mechanikus mozgását, az űr­hajós állapotát, munkavégzé­sét pedig különböző távmé­rő- és televízióberendezések segítségével kísértük figye­lemmel. Azt is megvizsgáltuk, hogy a feladatokat milyen precizitással hajtotta végre. — Az elemzések előzetes értékelése szerint a repülés alatt az ember fiziológiai funkciói semmiféle patolo­gikus elváltozást nem mu­tattak. Az űrhajós .... légzése p ercenként 17 — 22 léleg­zetvétel között mozgott, ér- verésetjpercenként 80 — 100 között ingadozott. Az alvás idején 54 és 56 között moz­gott, ami ugyanannyi volt, mint a hosszú földi megfi­gyelések alatt. Ezeket köz­vetlenül a repülés előtt haj­tottuk végre hosszabb időn keresztül. Szervezetének egyéb elemei sem szenved­tek semmiféle változást. — A rádión, valamint rá­dió-telefon berendezésen kí­vül az űrhajó fedélzetén tele­vízióberendezés is volt, amely megmutathatta az űrhajós állapotát az űrre­pülés idején. Ultrarövidhullámon adta észrevételeit és a Szovjetunió hét pontján észlelték eze­ket a közléseket. A televízió­vételt az életfunkciók egyéb eszközökkel való felvételével összhangban 'filmre vették. — Mind a két rendszer nor­málisan működött a repülés alatt és alkalmas volt arra, hogy állandóan figyelemmel kísérje a repülő állapotát a súlytalanságban. — Tyitov őrnagy maga ad­ta a kitűnő értékelését a rá- | dióberendezésnek, amikor I azt mondotta: „Olyan kitűnő­en működött, hogy bárhol is tartózkodtam a világűrben, mindig fenn tudtam tartani a rádiókapcsolatot szeretett hazámmal.” — Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy ezekkel a berendezésekkel nagyobb távolságban re­pülő űrhajósokkal is lehet kapcsolatot tartani. — jSs ha az ember majd le­száll egy más égitesten, bizo­nyos lehet benne, hogy onnan is tartani tudja a kapcsolatot a Földdel, nemcsak a rádió­kapcsolatot, hanem a televí­ziókapcsolatot is. (Nagy taps.) Ezután Leonyid Szeröv akadémikus, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke következett szólásra. A többi között ezeket mondta: — Elvtársak, hölgyeim és uraim! Még négy év sem telt el azóta, hogy megkezdődött a kozmikus forgalom és a tu­domány máris hatalmas erőfe­szítéseket tett, hatalmas ered­ményeket ért el a világűr meg­hódításában. Azt, ami azelőtt csak az embere^ álmában és fantáziájában élt, most sike­rült megvalósítani. A Szovjet­unió mind újabb és újabb eredményei megrázták az egész világot. A Föld mester­séges holdjai, az űrrákéták re­pülése a Hold irányában, a szovjet címert vivő rakéta le­ereszkedése a Holdra, a Hold másik oldalának lefényképezé­se, az űrhajó-szputnyikok egész sorozatának felbocsátá­sa és végül Gagarinnak és Tyi- tovnak a Föld körüli történel­mi útja. — Mi, szovjet emberek bol­dogok vagyunk és örülünk an­nak, hogy a világűr meghódí­tásában a mi hazánknak veze­tő szerepe van. — Ezek után az eredmé­nyek után most már napirend­re került az ember által irá­nyított űrhajó idegen bolygó­kon történő leszállásának kér­dése, a bolygóközi közlekedés megszervezése. Engedjék meg, hogy a Nemzetközt Űrhajózási Szövetség nevében üdvözöljem a szovjet állam vezetőit, a szovjet tudósokat, mérnököket, technikusokat, munkásokat, a bátor űrhajósokat, Jurij Gaga- rint és German Tyitovot és megköszönjem nekik e nagy­szerű űrrepülés megszervezé­sét és végrehajtását. Az űrhajós napirendje szigorú Ezután Tyitov őrnagy vála­szolt a hozzá intézett kérdé­sekre. Az első kérdés — a po­zsonyi , Pravda tudósítójának kérdése — így hangzott: — lgaz-e, hogy a súlytalanság ál­lapotában a pilóta könnyedén és vidáman érzi magát? , — Erről már beszéltem — mondotta Tyitov őrnagy. — A súlytalanság állapota nincs be­folyással a hangulatra. Han­gulatom valóban vidám volt, de nem azért, mert a súlyta­lanság így hatott rám, hanem mert rengeteg érdekes benyo­mást szereztem. A következő kérdés: — Hogyan Sikerült önnek majdnem pontosan az előre meghatározott időben feléb­rednie? Felelet: Már mondtam, hogy a program, az program, azt végre keli hajtani. Ezenkívül az űrhajós napirendje az elő­készítés idején rendkívül szi­gorú. Az embernek minden perce be van osztva és az em­ber hozzászokik ehhez a be­osztáshoz. Az űrrepülés idején is minden perc be volt osztva. Az is meg volt állapítva, hogy mikor kell felébrednem, de egyébként — mint mondot­tam — 37 perccel el is alud­tam. Kérdés: Milyen tanácsokat adott önnek Jurij Gagarin, az űrrepülés körülményei és az e körülmények között tanú­sítandó magatartás tekinte­tében? És milyen tanácsok­kal kíván ön szolgálni a jövő űrhajósai számára? Felelet: Az űrhajózás után, amelyet Gagarin elvtárs vég­zett. hosszan elbeszélgettünk, valamennyi űrhajós-jelöltünk részvételével. Ö beszámolt űrrepüléséről, mi levontuk a szükséges következtetéseket ebből és mint látják, a máso­dik űrrepülés teljes- sikerrel végződött. Megnyugtathatom önöket, hogy igen alaposan értékeljük azokat a személyes tapasztalatokat is. amelyeket e repülés során szereztem és meggyőződéssel állítom, hogy a harmadik űrrepülés sem lesz kevésbé sikeres, mint a második volt. •Hasznos a torna Kérdés: Milyen volt az ön tornája a felkelés után? Ho­gyan segített önnek az elő­zetes sportolás a repülés ide­jén? Felelet: Sok- alkalommal ír­ták meg már a mi sajtónk­ban is és külföldön is, hogy az űrhajósok fizikailag sok­oldalúan fejlett emberek. Ez természetes, hiszen az űrre­pülés sajátos viszonyai nagy fizikai erőt követelnek meg az űrhajóstól. Azt hiszem, hogy azt a kérdést félre lehet tenni, hogy hogyan segített nekem a sportolás. A torna- gyakorlatokat, amelyeket az űrrepülés idején végeztem, előre meghatározott program szerint végeztem, amelyet or­vosok és tornatanárok állí­tottak össze. Az űrhajó ka­binjának és az űrrepülés kö­rülményeinek megfelelően ál­lították ezt össze és én pontosan végrehajtottam. Kérdés: Repülhetett volna-e a Vosztok—2-vel egyszerre két ember? Felelet: Elvben természete­sen igen, de a Vosztok—2-t egy ember számára rendezték be. Kérdés: Vannak-e az ön űr­hajós társai között nemcsak pilóták, hanem tudósok is? Felelet: Az űrhajósok na­gyon nagy barátságban van­nak a tudósokkal. Együttesen dolgozunk és kölcsönösen se­gítséget nyújtunk ' egymás­nak. Természetesen a tudó­sok azok, akik többet segí­tenek nekünk. Egyelőre azon­ban csak kezdjük a világűr meghódítását és ezért a kö­zeljövőben minden valószí­nűség szerint pilóták lesznek az űrhajók utasai. Hogy mi­ért, azf már elmondottam. A New York Herald Tri­bune tudósítójának kérdése: — ön azt mondta, hogy a Vosztok—2-t a földgolyó bár­mely pontjára leszállíthatta volna. Jelenti-e ezt elmélet­ben, hogy ön vihetett volna bombát is a Föld bármelyik pontjára? Felelet: Mit mondhatok er­re? A szovjet kormány szá­mos alkalommal kinyilatkoz­tatta, hogy a szovjet űrku­tatás a békés célok szolgá­latát tűzte maga elé. Azt hi­szem, hogy ez közismert do­log és nem érdemes ismétel­getni. De. ha már erről van szó, titokban elárulhatom, hogy a Vosztok—2 nem al­kalmas bombák szállítására. (Hosszan tartó nagy taps.) A magyar tudósítók egyiké­nek kérdése: — Azzal összefüggésben, hogy Kádár János elvtárs augusztus 6-i üzenetében meghívta önt Magyarország­ra, szeretném megkérdezni, mi a véleménye erről a meg­hívásról? Felelet: Nagyon hálás va­gyok Kádár János elvtársnak ezért a meghívásért — vála­szolja Tyitov. — Még soha­sem jártam Magyarországon, de nagyon sokat hallottam már erről a nagyszerű ország­ról és a magyarokról. Azt hi­szem azonban, hogy a közel­jövőben azzal összefüggésben, hogy az űrrepülés után szi­gorú orvosi ellenőrzés alatt állok, ezt a látogatást nem áll módomban megvalósítani. * Kérdés: Jurij Gagarin űr­repülése után meglehetősen részletesen beszélt társáról, a kettes számú űrhajósról. Most már az egész világ tudja, hogy ön volt az. Beszámol­hatunk-e bajtársairól, a hár­mas. négyes, ötös és a többi számú űrhajósról? „Nagyszerű gyerekek ezek!“ Felelet: Egy kis következte­tést már önök is levonhatnak. Jurij Gagarin beszámolt a kettes számú űrhajósról, és megláttak engem. Most már elképzelhetik, hogy milyen a többi űrhajós. Nagyszerű gye­rekek ezek. (Élénk derültség és nagy taps.) Valamennyien felkészültek az űrrepülésekre. Azt hiszem — és ezt egyszer már mondtam —. hogy végre is fogják hajtani űrrepülései­ket. nem rosszabbul, hanem jobban, mint mi. Kérdés■ Mit evett ebédre? Orételeket készítettek-e ön­nek. vagy közönséges étele­ket? Felelet: Természetesen űr­ételeket. (Derültség.) Tyitov végül azt mondja a kérdések özönével hozzá for­duló tudósítóknak: legyenek nyugodtak, nem repül vissza a világűrbe Ezzel a sajtókon­ferencia véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom