Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

2

1961. AUGUSZTUS 12, SZOMBAT-zMirkw

Együttesen kell megoldani a békét fenyegető problémákat!

N. Sz. Hruscsov beszéde a Kremlben

Pénteken a kora délutáni órákban a nagy Kreml-palo- tában szovjet—román barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Pjotr Gyemicsev, az SZKP moszkvai bizottságának első titkára nyitotta meg. A nagygyűlésen felszólalt N. Sz. Hruscsov is.

Hruscsov kijelentette, hogy a román párt- és kormány- küldöttség Szovjetunióban tett látogatása, a Moszkvában megtartott tárgyalások és a küldöttségnek a dolgozókkal való találkozásai meggyőző erejű megnyilvánulásai voltak annak az őszinte tiszteletffek és meleg, baráti érzésnek, amelyet a szovjet nép táplál a román nép iránt.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az elmaradott Románia rohamosan fejlődő iparral és szövetkezeti mező- gazdasággal rendelkező, fejlett országgá vált.

Az SZKP programtervezetéről szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, a szovjet kormány, a Szovjetunió — csakúgy, mint minden szocialista ország — népei erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy még magasabb színvonalra emeljék a gazdaságot és a kultúrái, jobbá, szebbé tegyék az emberek életét. „Mi nemcsak magunk akarunk- jól élni, hanem

munkánkkal megalapozzuk a jövő nemzedékek boldogságát.

Feladataink békések és nagyszerűek, ezért küzdünk a háború ellen” — mondotta.

Miután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ma minden feladat megoldására képes, azt mondotta,

nem véletlen, hogy éppen a szovjet emberek emelkedtek elsőnek a világűrbe.

A szovjet űrhajósok győzelmeiben kifejezésre jutnak a szovjet gazdaság, tudomány és technika óriási sikerei. A győzelmek mutatják a szocialista rendszer óriási fölényét.

Hruscsov ismét kijelentette: a szovjet kormány azt javasolja a nyugati hatalmak kormányainak, hogy együttesen oldják meg mindazokat a kérdéseket, amelyeket különbözőképpen értelmeznek, de amelyeket nem lehet megoldatlanul hagyni, mert súrlódásokat keltenek az államok között, feszültséget teremtenek a világon.

„Mi elsősorban azt tartjuk elengedhetetlenül szükségesnek. hogy eltakarítsuk az államközi kapcsolatokból a második világháború maradványait és utat nyissunk a valamennyi országgal való barátság megteremtéséhez és az' együttműködés fejlesztéséhez”

— mondotta,

Hruscsov beszélt azokról a megbeszélésekről, amelyeket Fanfáni olasz miniszterelnökkel és Segm külügyminiszterrel folytatott.

A szovjet kormányfő azt mondotta, az a benyomása, hogy Fanfani a vitás kérdések békés megoldására törekszik. A szovjet emberek — mondotta Hruscsov — nem táplálnak ellenséges érzéseket az olasz nép iránt. Ellenkezőleg.

békében és barátságban kívánunk élni Olaszország népével.

A háború törvényei' kegyetlenek — mondotta Hruscsov.

— Nekünk nincs semmi bajunk az olasz /néppel, őszintén kívánunk neki minden .jót és boldogságot. De ha az Egyesült Államok agresszív körei és Adenauer szembe állítják népeinket, akkor

biztonságunk védelmében kénytelenek leszünk lesújtani a NATO katonai

támaszpontjaira, bárhol legyenek is azok, és akkor nemcsak Olaszország narancsligetei pusztulhatnak el, hanem azok az emberek is, akik megteremtették ezeket a narancs- ligeteket,

dicsőséget szereztek Olaszország kultúrájának és művészetének, azok az emberek, akiknek jószándékában hiszünk.

Mi alá fogjuk írni a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — jelentette ki a szovjet kormányfő.

Ha az imperialista államok kirobbantják a háborút, kényszerítenek bennünket, hogy védelmi okokból ne csak n. fő országom területér? mérjünk megsemmisítő csapásokat, hanem azokra a katonai támaszpontokra is. amelyek az északatlanti tömbhöz tartqzó más országok területén vannak elhelyezve. Ha az imperialisták kirobbantják a háborút, akkor a háború logikája és törvénye arra készteti a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, hogy még kívánsága ellenére is

megsemmisítő csapásokat mérjen az agresszorokra, bárhol is legyenek katonai támaszpontjaik.

Józan észre van szükség, és mindent el kell követni az esetleges szerencsétlenség

megakadályozása végett.”

A német békeszerződés megkötése dolgában előterjesztett szovjet javaslatokról szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió kész meghallgatni és megvitatni a nyugati országok bármely konstruktív javaslatát. Ne keressék a mi álláspontunkban azt, ami nincs benne — jelentette ki Hruscsov, a nyugati hatalmakhoz címezve. „A szovjet kormány nem akar kárt okozni senkinek, a szovjet kormány nem fenyeget senkit.”

Kudarcra van ítélve az a kísérlet, hogy a két Németországból háború útján csináljanak egy Németországot — hangsúlyozta Hruscsov és hozzáfűzte, ha ily háború megkezdődnék, lehetséges, hogy nem lesz kit és nem lesz mit egyesíteni Németországban.

Emlékezzenek, urak! — jelentette ki Hruscsov. — Ahhoz fordulok, aki nem vesztette ei azt a képességét, hogy nyugodtan és józanul gondolkodjék és akitől függ a nemzetközi helyzet fejlődése”. Vonják le a konkrét következtetéseket annak a ténynek az elismeréséből, hogy a kapitalista országok erőszakkal nem kényszeríthetik ránk világnézetüket, életformájukat, nem kényszeríthetik a szocialista országokat. hogy forduljanak vissza.

| Mint megjegyezte, ha a I másik fél együtt akarna működni, ha a nyugat-berlini kérdést nem akarnák az erőpróba objektumává változtatni, akkor okvetlenül meg lehetne állapodni. A Szovjetunió nem követ el merényletet Nyugat-Berlin ellen, lakosságának életformája ellen. A szovjet javaslatok ésszerű kiutat biztosítanak mindkét fél számára. Senkinek a tekintélye nem fog csorbát szenvedni, senki sem fog erősödni a másik kárára.

A Szovjetunió azt javasolja, hogy

Nyugat-Beriin szabad

város státusát szilárd

nemzetközi biztosítékokkal szavatolják.

Azt akarjuk — jelentette ki Hruscsov —, hogy végre kössük meg a német béke- szerződést, és rendezzük el békésen az ügyet azokkal az országokkal együtt, amelyek készek erősíteni a békét és a népek barátságát. Ha a nyugati hatalmak nem akarnak együttműködést e fontos kérdésben, a Szovjetunió és a többi békeszerető állam kénytelen lesz aláírni a békeszerződést 'a Német Demokratikus Köztársasággal.

Hruscsov a továbbiakban a következőket mondotta: Újra megismétlem az egész világ előtt: ne ijesztgessük egymást,

ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, ne mélyítsük el a már anélkül is elég mély nézeteltéréseket.

Azt javasoljuk, üljünk a tárgyalóasztal mellé.

Ma — mondta Hruscsov — elolvastam a Kennedy elnök sajtóértekezletéről szóló közleményt. A német békeszerződés megkötésével kapcsolatosan kérdést intéztek hozzá a háborús konfliktus veszélyéről, s erre a következőket mondotta: „Reméljük, hogy elérhetjük a problémák békés megoldását”.

Az ilyen nyilatkozatot üdvözölni lehet. A szovjet kormány éppen a békés megoldásra törekszik, de ahhoz, hogy biztosítani lehessen a békés rendezést, meg kell kötni Németországgal a békeszerződést, csak ily módon lehet eltakarítani a második világháború maradványait — jelentette ki Hruscsov.

Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében ismét kijelentette, hogy mindent elkövet a háború megakadályozására, „De mi nem rendülünk meg a fenyegetőzésektől — hangsúlyozta —, mi elsőnek nem nyomj u^ meg rakétaberendezéseink gombját.

Nem kezdünk háborút, de ha az imperialisták ránk kényszerítik a háborút, bátran fogadjuk és megsemmisítő csapást mérünk az agresszorra.”

Hruscsov a továbbiakban kijelentette: „Most erőseit vagyunk és még soha nem volt ilyen erős az a törekvésünk, hogy biztosítsuk a tartós békét, kivívjuk az általános és teljes leszerelést. Készek vagyunk aláírni a leszerelésről és minden fegyverfajta megsemmisítéséről szóló szerződést a legteljesebb és a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett”.

Nyikita Hruscsov a pénte- ken aláírt szovjet—román közös közleményről kijelentette, az kifejezi, hogy a két ország népeinek azonos az álláspontja a világ jelenlegi fejlődésének minden fontos kérdésében.

Hruscsov beszéde után Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke mondott beszédet.

Az amerikai kongresszus rekord katonai költségvetést hagyott jóvá

Az amerikai képviselőház és a szenátus csütörtökön este rekord katonai költség- vetést hagyott jóvá.

A törvényjavaslat felhatalmazza a Kennedy-kormányt, hogy 46 662 556 000 dollárt fordítson az Egyesült Államok katonai erejének növelésére. Ez az összeg, mint

ismeretes, tartalmazza azt a 3450 millió dolláros emelést is, amelyet Kennedy kért július 26-án az Egyesült Államok hagyományos fegyveres erőinek fokozása céljából.

A kongresszus által jóváhagyott teljes összeg 265 millió dollárral több. mint amit Kennedy követelt.

Tyitov őrnagy sajtófogadása Moszkvában

(Folytatás az 1. oldalról)

ezeket a körülményeket. Azt tanulmányoztuk, hogy hogyan tudja az űrhajós irányítani az űrhajót, milyenek az életfunkciói, valamint tanulmányoztuk azokat a berendezéseket, amelyek biztonságossá tették az űrhajó sikeres földetérését.

— A Vosztok—2 űrrepülése idején tehát elsősorban a súlytalanság állapotát tanulmányoztuk, amely valamivel több, mint egy napig tartott. Meg kell jegyezni, hogy Tyi- tov repülésére csak akkor került sor, amikor a sugárzási körülmények a legkedvezőbbek voltak szamunkra.

— A Vosztok—2 fedélzetén végzett tudományos vizsgálatok előzetes eredményei azt mutatják, hogy az űrrepülés sikeres volt. A fedélzeten a kabinban a létfenntartáshoz szükséges minden körülményt megteremtettünk.

A nyomás egy atmoszféra erejű volt, a hőmérséklet 10 és 22 Celsius-fok között ingadozott.

Ezt maga az űrhajós irányította attól függően, hogy mennyire volt melege, vagy mennyire fázott. A levegő ösz- szetétele normálisnak volt mondható: széndioxidtartalma 0,23 és 0,4 között mozgott. A levegő páratartalma 55 és 15 százalék között ingadozott.

— Az űrhajós állapotát a repülés alatt állandóan ellenőriztük, modern rádiótávmé- rési módszerek segítségével. Állandóan figyelemmel kísértük a szív dielektrikus és mechanikus mozgását, az űrhajós állapotát, munkavégzését pedig különböző távmérő- és televízióberendezések segítségével kísértük figyelemmel. Azt is megvizsgáltuk, hogy a feladatokat milyen precizitással hajtotta végre.

— Az elemzések előzetes

értékelése szerint a repülés alatt az ember fiziológiai funkciói semmiféle patologikus elváltozást nem mutattak. Az űrhajós

.... légzése

p

ercenként 17 — 22 lélegzetvétel között mozgott, ér- verésetjpercenként 80 — 100

között ingadozott. Az alvás idején 54 és 56 között mozgott, ami ugyanannyi volt, mint a hosszú földi megfigyelések alatt. Ezeket közvetlenül a repülés előtt hajtottuk végre hosszabb időn keresztül. Szervezetének

egyéb elemei sem szenvedtek semmiféle változást.

— A rádión, valamint rádió-telefon berendezésen kívül

az űrhajó fedélzetén televízióberendezés is volt, amely megmutathatta az űrhajós állapotát az űrrepülés idején.

Ultrarövidhullámon adta észrevételeit és a Szovjetunió

hét pontján észlelték ezeket a közléseket. A televízióvételt az életfunkciók egyéb eszközökkel való felvételével összhangban 'filmre vették.

— Mind a két rendszer normálisan működött a repülés alatt és alkalmas volt arra, hogy állandóan figyelemmel kísérje a repülő állapotát a súlytalanságban.

— Tyitov őrnagy maga adta a kitűnő értékelését a rá- | dióberendezésnek, amikor I azt mondotta: „Olyan kitűnően működött, hogy bárhol is tartózkodtam a világűrben, mindig fenn tudtam tartani a rádiókapcsolatot szeretett hazámmal.”

— Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy

ezekkel a berendezésekkel

nagyobb távolságban repülő űrhajósokkal is lehet kapcsolatot tartani.

— jSs ha az ember majd leszáll egy más égitesten, bizonyos lehet benne, hogy onnan is tartani tudja a kapcsolatot a Földdel, nemcsak a rádiókapcsolatot, hanem a televíziókapcsolatot is. (Nagy taps.)

Ezután Leonyid Szeröv akadémikus, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke következett szólásra. A többi között ezeket mondta:

— Elvtársak, hölgyeim és uraim! Még négy év sem telt el azóta, hogy megkezdődött a kozmikus forgalom és a tudomány máris hatalmas erőfeszítéseket tett, hatalmas eredményeket ért el a világűr meghódításában. Azt, ami azelőtt csak az embere^ álmában és fantáziájában élt, most sikerült megvalósítani. A Szovjetunió mind újabb és újabb eredményei megrázták az egész világot. A Föld mesterséges holdjai, az űrrákéták repülése a Hold irányában, a szovjet címert vivő rakéta leereszkedése a Holdra, a Hold másik oldalának lefényképezése, az űrhajó-szputnyikok egész sorozatának felbocsátása és végül Gagarinnak és Tyi- tovnak a Föld körüli történelmi útja.

— Mi, szovjet emberek boldogok vagyunk és örülünk annak, hogy a világűr meghódításában a mi hazánknak vezető szerepe van.

— Ezek után az eredmények után most már napirendre került az ember által irányított űrhajó idegen bolygókon történő leszállásának kérdése, a bolygóközi közlekedés megszervezése. Engedjék meg, hogy a Nemzetközt Űrhajózási Szövetség nevében üdvözöljem a szovjet állam vezetőit, a szovjet tudósokat, mérnököket, technikusokat, munkásokat, a bátor űrhajósokat, Jurij Gaga- rint és German Tyitovot és megköszönjem nekik e nagyszerű űrrepülés megszervezését és végrehajtását.

Az űrhajós napirendje szigorú

Ezután Tyitov őrnagy válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Az első kérdés — a pozsonyi , Pravda tudósítójának kérdése — így hangzott: — lgaz-e, hogy a súlytalanság állapotában a pilóta könnyedén és vidáman érzi magát?

, — Erről már beszéltem — mondotta Tyitov őrnagy. — A súlytalanság állapota nincs befolyással a hangulatra. Hangulatom valóban vidám volt, de nem azért, mert a súlytalanság így hatott rám, hanem mert rengeteg érdekes benyomást szereztem.

A következő kérdés:

— Hogyan Sikerült önnek majdnem pontosan az előre meghatározott időben felébrednie?

Felelet: Már mondtam, hogy a program, az program, azt végre keli hajtani. Ezenkívül az űrhajós napirendje az előkészítés idején rendkívül szigorú. Az embernek minden perce be van osztva és az ember hozzászokik ehhez a beosztáshoz. Az űrrepülés idején

is minden perc be volt osztva. Az is meg volt állapítva, hogy mikor kell felébrednem, de egyébként — mint mondottam — 37 perccel el is aludtam.

Kérdés: Milyen tanácsokat adott önnek Jurij Gagarin, az űrrepülés körülményei és az e körülmények között tanúsítandó magatartás tekintetében? És milyen tanácsokkal kíván ön szolgálni a jövő űrhajósai számára?

Felelet: Az űrhajózás után, amelyet Gagarin elvtárs végzett. hosszan elbeszélgettünk, valamennyi űrhajós-jelöltünk részvételével. Ö beszámolt űrrepüléséről, mi levontuk a szükséges következtetéseket ebből és mint látják, a második űrrepülés teljes- sikerrel végződött. Megnyugtathatom önöket, hogy igen alaposan értékeljük azokat a személyes tapasztalatokat is. amelyeket e repülés során szereztem és meggyőződéssel állítom, hogy a harmadik űrrepülés sem lesz kevésbé sikeres, mint a második volt.

•Hasznos a torna

Kérdés: Milyen volt az ön tornája a felkelés után? Hogyan segített önnek az előzetes sportolás a repülés idején?

Felelet: Sok- alkalommal írták meg már a mi sajtónkban is és külföldön is, hogy az űrhajósok fizikailag sokoldalúan fejlett emberek. Ez

természetes, hiszen az űrrepülés sajátos viszonyai nagy fizikai erőt követelnek meg az űrhajóstól. Azt hiszem, hogy azt a kérdést félre lehet tenni, hogy hogyan segített nekem a sportolás. A torna- gyakorlatokat, amelyeket az űrrepülés idején végeztem, előre meghatározott program szerint végeztem, amelyet orvosok és tornatanárok állítottak össze. Az űrhajó kabinjának és az űrrepülés körülményeinek megfelelően állították ezt össze és én pontosan végrehajtottam.

Kérdés: Repülhetett volna-e a Vosztok—2-vel egyszerre két ember?

Felelet: Elvben természetesen igen, de a Vosztok—2-t egy ember számára rendezték be.

Kérdés: Vannak-e az ön űrhajós társai között nemcsak pilóták, hanem tudósok is?

Felelet: Az űrhajósok nagyon nagy barátságban vannak a tudósokkal. Együttesen dolgozunk és kölcsönösen segítséget nyújtunk ' egymásnak. Természetesen a tudósok azok, akik többet segítenek nekünk. Egyelőre azonban csak kezdjük a világűr meghódítását és ezért a közeljövőben minden valószínűség szerint pilóták lesznek az űrhajók utasai. Hogy miért, azf már elmondottam.

A New York Herald Tribune tudósítójának kérdése:

— ön azt mondta, hogy a Vosztok—2-t a földgolyó bármely pontjára leszállíthatta volna. Jelenti-e ezt elméletben, hogy ön vihetett volna bombát is a Föld bármelyik pontjára?

Felelet: Mit mondhatok erre? A szovjet kormány számos alkalommal kinyilatkoztatta, hogy a szovjet űrkutatás a békés célok szolgálatát tűzte maga elé. Azt hiszem, hogy ez közismert dolog és nem érdemes ismételgetni. De. ha már erről van szó, titokban elárulhatom, hogy a Vosztok—2 nem alkalmas bombák szállítására. (Hosszan tartó nagy taps.)

A magyar tudósítók egyikének kérdése:

— Azzal összefüggésben, hogy Kádár János elvtárs augusztus 6-i üzenetében meghívta önt Magyarországra, szeretném megkérdezni, mi a véleménye erről a meghívásról?

Felelet: Nagyon hálás vagyok Kádár János elvtársnak ezért a meghívásért — válaszolja Tyitov. — Még sohasem jártam Magyarországon, de nagyon sokat hallottam már erről a nagyszerű országról és a magyarokról. Azt hiszem azonban, hogy a közeljövőben azzal összefüggésben, hogy az űrrepülés után szigorú orvosi ellenőrzés alatt állok, ezt a látogatást nem áll módomban megvalósítani. *

Kérdés: Jurij Gagarin űrrepülése után meglehetősen részletesen beszélt társáról, a kettes számú űrhajósról. Most már az egész világ tudja, hogy ön volt az. Beszámolhatunk-e bajtársairól, a hármas. négyes, ötös és a többi számú űrhajósról?

„Nagyszerű gyerekek ezek!“

Felelet: Egy kis következtetést már önök is levonhatnak. Jurij Gagarin beszámolt a kettes számú űrhajósról, és megláttak engem. Most már elképzelhetik, hogy milyen a többi űrhajós. Nagyszerű gyerekek ezek. (Élénk derültség és nagy taps.) Valamennyien felkészültek az űrrepülésekre. Azt hiszem — és ezt egyszer már mondtam —. hogy végre is fogják hajtani űrrepüléseiket. nem rosszabbul, hanem jobban, mint mi.

Kérdés■ Mit evett ebédre? Orételeket készítettek-e önnek. vagy közönséges ételeket?

Felelet: Természetesen űrételeket. (Derültség.)

Tyitov végül azt mondja a kérdések özönével hozzá forduló tudósítóknak: legyenek nyugodtak, nem repül vissza a világűrbe Ezzel a sajtókonferencia véget ért.